Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-07 / 286. szám

A nép szolgálata (W. D.) Az olvasó, amikor na­ponta kezébe veszi az újságot nem is gondolja, mennyien se­rénykedtek azon, hogy az élet különböző eseményei nyomtatott betűkbe sűrítve több tízezer pél­dányban a legtávolabbi faluba is eljussam}. Az újságíró, a gép­szedő és a kézbesítő postás mun­kájának végtelen szalagján ér­kezik az újság az olvasóhoz, hírt adva a szocializmus naponkénti építéséről, azokról a munkás, paraszt és értelmiségi tettekről, amelyekben a szocializmus fel­építésének nagy vágyakozása lo­bog. Az utóbbi években az egész magyar sajtó, közte lapunk is behozta a személyi kultusz évei­ben kényszerű lemaradását, és teljes erejével látott neki a mun­kának. hogy az újság tényleg újság legyen, hogy néplap jelleg­gel mindenről tájékoztatást ad­jon, neveljen, tanítson, szóra­koztasson, bíráson és teljes ere­jével a köz érdekeit szolgálja. Az olvasó méltányolja lapunk és az egész magyar sajtó lelkes törekvéseit, hiszen a napokkal előbb megtartott közvélemény­kutatás Is jól igazolja: elismerik szerkesztőségünk munkáját, de biztatást is adnak a színesebb, élvezetesebb lapszerkesztéshez. Ügy érezzük azonban, hogy az elismerés elsősorban annak a po­litikának szól, amelyet az utóbbi bat esztendőben pártunk képvi­sel, amely a széles milliók tá­mogató részvételével sikeresen oldja meg a szocialista előreha­ladás sokrétű feladatait. lapunk és az egész magyar sajtó ebből a politikából sarjad és meríti erejét, és olyan egészséges, új hajtásokat termett, amelyet ma már egész közvéleményünk tisz­telettel vall magáénak. Éppen ezért lapunk az elkövetkező idők­ben a megyei pártértekezlet és a VIII. kongresszus szellemének megfelelően még következete­sebben szolgálja a párt politikai célkitűzéseit, annak biztos tuda­tiban, hogy a legnemesebb ügy számára ígérkezik el. Állítjuk, hogy a magyar sajtó történelmé­ben sohasem voltak ilyen nagy­szerű lehetőségei az újságírói munkának, az újságírók tehetsé­ge kibontakozásának. A sajtó megújhodásának jó bizonyítéka az, hogy lapunk pél. dányszáma a hat évvel ezelőtti­hez képest csaknem megnégy­szereződött. Éppen ezért szerény­telenség nélkül mondhatjuk, hogy munkánk része volt a me­gyénkben is bekövetkezett tör­ténelmi jelentőségű társadalmi változásoknak, s azoknak az eredményeknek, amelyeket kü­lönösen a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése terén értünk el. Ügy érezzük, hogy lapunk hí­ven szolgálta azt az ügyet, ame­lyet bátor elődeink 44 évvel ez­előtt a Vörös Újságban megkezd­ték. amely évtizedek vérzivata­rán át, végül mégiscsak győze­lemre jutott. Lapunk minden törekvését a nép szolgálata hatja át. Naponta még jobb kapocs és közvetítő akarunk lenni a párt és a nép között, és minden törekvésünket a kongresszusnak a sajtóval kap­csolatos Iránymutatása hatja át: ».Legyenek a szocialista em:,er nevelésének, az egységes szocia­lista társadalom formálásának élenjáró munkásai, terjesszék a szocialista kultúrát.” Mindenna­pos munkánknak már most is, a továbbiakban még inkább ez lesz a jelszava. Ezért dolgozik megyénkben is a ma már köz- él-'ti embernek számító újságíró, a betűk millióit kiszedő nyom­dász és az a kis postás hadsereg, amely sárban és fagyban min­dennap az olvasó asztalára teszi )a,pnntji Világ proletárjai, egyesüljetek! . rr,w^f^^>r^K_, BACS-KISKV/iM Me»YWl LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Ara 60 fillér 1962. DEC. % PÉNTEK Tizenkétmillió forint értékű társadalmi munkát végez az idén megyénk lakossága Épül a vístorony Foga van az időnek. Különö­Megyénk lakosságának több­sége lelkesen vesz részt a köz­ségié jlesztési tervek végrehaj­tásában. Az idén is kilenc és fél millió forint értékű társa­dalmi munkát terveztek taná­csaink, s ezt október végéig teljesítették. Év közben a lakosság részé­ről újabb igényeket jelentettek be a kommunális ellátás to­vábbi javítására, s emiatt a terveken bizonyos módosításo­kat kellett eszközölni. A pénz­ügyi keretek növelésére már nem volt mód, a tanácsok azonban bátran nyúlhattak a lakosság ösz- szcfoeásában rejlő tartalé­kokhoz, s a tervezett társa­dalmi munka értékét kilenc és fél millióról cselem 12 millióra emelték. A megye különböző részeiről érkező adatok szerint a lelkes társadalmi munkások ezt a ter­vet is év vécéig minden bizonv- nyal túlteljesítik. A legjobb eredményeket. Kalocsa. Kecs­kemét városban, valamint a kalocsai és kiskunfélegyházi já­rásban érték el. Kalocsán, ahol 1959-ben az egy főre eső társadalmi mun­ka értéke 6,82 forint volt, az idén ennek összege 54 forint fölé emelkedett. Ugyanezen idő alatt a kalocsai járásban az ezer forint fejlesztési alap­ra jutó társadalmi munka ér­téke 60 forintról. 300 forintra növekedett. A tömegek mozgósításának mesveszerie különböző új mód­szerei alakultak ki. Nagvba- raeskán a lakosság már régóta kérte a Nagvréten át vezető mú- út kijavítását. A tanács falu­gyűlést hívott össze, ahol is­mertette az útjavítás tervét. Az egész falu esyemberként jelent­kezett, hogv amikor szükség van, értesítsék őket. azonnal jönnek dolgozni. Közel hétszáz vagon követ raktak ki a vagonokból és szállí­tották az útépítés helyére. Hazafias Népfront műszaki ak­cióbizottságai a tervkészítésben siettek helyi államhatalmi szer­veink segítségére, s az idén is közel kétmillió forint értékű tervezőmunkát végeztek. E nagyszerű eredmények sajnos, még nem jellemzők a megye minden községére, városára és járására. A legkevésbé szervezett a tár­sadalmi munka többek között a kiskőrösi és a kecskeméti já­rásban. Megyénk valamennyi községében és városában meg­vannak a lehetőségek arra. hogy magasabb színvonalon, a lakossággal nagyobb egyetértés­ben hajtsák végre a községfej­lesztési feladatokat. N. O. tőmunkások, akik negyvenhét méter magasban munkálkodnak a város jobb vízellátását szol­gáló 400 köbméteres víztároló határidőre történő felépítésén. Rekkenő hőség volt, nvkor ta­nyát ütöttek az építők. Amíg jó idő volt, úgy növekedett a víz­torony, mint eső után a gomba. — A víztároló kétszer 200 köb­méteres és 10 szintes lesz — mondja Csillik Ernő főépítésve­zető. Eddig 5—600 mázsa cemen. tét és 350 köbméter kavicsot használtunk fel. Mire kész lesz ez a monstrum, mutat az égbe­nyúló betonkolosszusra — az említett anyagokból még egyszer ennyi kerül bedolgozásra... (Pásztor Zoltán felvételei.) A modem „minaret” félig Ko­szén. Magyar-guíneai közös ayilalkozaS Kiskunhalason egy üzemépí­tésre ötmillió forintos beruhá­zást kaptak. Ennek felépítése azonban nemcsak városi, hanem járási érdek is. A járási és vá­rosi pártbizottság, tanács és a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére az egész járás terüle­tén szerveztek társadalmi mun­kát. Ez újszerű volt, mégis si­kerrel járt. Felajánlottak 998 nap kő­műves szakmunkát, 2670 nap segédmunkát és 182 nap gépkocsifuvart. A munka elkezdése óta sem csökkent, sőt inkább növekedett a járás lakosságának lelkese­dése és közel 3060 munkaórával emelték meg vállalásukat. Dunaoatajon a jó] szervezett társadalmi munka eredménye­ként 1400 négyzetméter járda helvett 1700 négyzetmétert épít­hettek. Kimagasló sikert értek el Solton a Petőfi-teiepen. ahol a vízműéoítésért lelkesedett a ’akoság. Itt az egy főre jutó t-ársndalmi munka értéke eléri a 850 forintot. Töme«szervezeteink is egyre inkább bekancsolód*ak a társa­dalmi munkába. A KTSZ-szer- vezetek több millió forint érté­kű társadalmi munkára kötöt­tek szerződést a tanácsokkal A CONAKRY. (MTI) A két küldöttség örömmel ál­lapította meg nézetei azonossá­gát korunk alapvető kérdései­ben. Egyetértettek abban, hogy a béke megőrzése és az emberi­ség védelme érdekében haladék­talanul véget kell vetni a nuk­leáris kísérleteknek. A magyar küldöttség szilárd támogatásáról biztosította Sekou Touré elnöknek az ENSZ 17. közgyűlésén tett azon indítvá­nyát, hogy 1963. október 24-ig a gyarmati rendszert az egész világon meg kell szüntetni. Mindkét fél elítél minden olyan gazdasági csoportosulást, amely más államokkal szemben megkülönböztető rendszabályo­kat alkalmaz. A két fél szükségesnek tartja -gy olyan széleskörű nemzetközi értekezlet megszervezését, amely a nemzetközi gazdasági—keres­kedelmi kapcsolatokat a teljes egyenjogúság alapján hivatott rendezni minden állam és nép javára. Abban a meggyőződésben, hogy a világon fennálló vitás kérdéseket békés tárgyalások út­ján lehet és kell rendezni, a két fél kifejezte aggodalmát a né­met kérdéssel kapcsolatban, re­mélve. e kérdésnek a világbéke érdekében történő mielőbbi ren­dezését, A tárgyaló felek megvizsgál­ták a két ország közötti kap­csolatok további fejlesztésének lehetőségeit. A Magyar Népköz- társaság és a Guineái Köztársa­ság között eddig megkötött egyezmények, nevezetesen a kul­turális egyezmény, a gazdasági egyezmény, valamint a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szilárd alapját képezi a két or­szág sokoldalú együttműködésé­nek. A mT?yar küldöttség örömmd1 állapította meg, hogy a Guin«L Köztársaság la emelkedő sze-e­per tolt De a világ békéjéért, a gyarmati rendszer felszámolásá­ért és az afrikai egységéit ví­vott harcban. E teleintetben kü­lönösen kiemelkedő szerepet ját­szik Sekou Touré elnök, a gui- neai állam vezetője, aki a béke megszilárdításáért folyó harcban kifejtett fontos tevékenységéért Nemzetközi Lenin-Békedíjban részesült. A magyar kormánydelegáció örömmel és megelégedéssel ver­te tudomásul, hogy Sekou Touvé elnök a Magyar Népköztársos' rj Elnöki Tanácsa elnökének és a Magyar Népköztársaság kormá­nya elnökének meghívására 1363. ban Magyarországra látogat. Sekou Touré meghívta Kádár Jánost, a magyar 'kormány el­nökét, hogy tegyen hivatalos lá­togatást a Guineái Köztársaság­ban. Conakry, 1962. december 5. KÁLLAI GYULA J " r " r SEKOU TOUKE '** Az ácsbrigád tagjai. Szolnoki Lajos brigádvezető, a főépítés vezetővel a tennivalókat be­szeli meg. Mellettük: G allovics János, Sági Sándor, Lavati Gábor brigád tagok láthatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents