Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-29 / 303. szám

KOSÁRLABDA Sok volt Nogy küzdelemben vesztett a bajai csapat a fegye mezetlenség MTK—BAJAI ÉPÍTŐK 45:37 (20:16) NB I-es női mérkőzés, Baja, 150 néző, vezette: Szittya. — B. Építők: Mándi (8), Pásztor (2) — Rátvay (11) — Állaga (2), Vassné (8). Csere: Csátaljai (6), Grünfelder I. Igen óvatosan kezd mind a •tét csapat. Főleg a vendégek vigyáznak nagyon, mert ettől a mérkőzéstől függ az őszi első­kőzés sorsát- — A nagyobb ru­tinnal rendelkező bajnokcsa­pat, ha nehezen is, de megér­demelten harcolta ki az első he­lyet jelentő győzelmet. — Jók: Vassné, Mándi, Rátvay. Velkey játékvezető nem érke­zett meg. s így Szittya egyedül vezette a sportszerű, de arány­lag elég nehéz küzdelmet. A Csongrád megyed Labda­rúgó Szövetség hivatalos közlö­nye értékeli a Délkeleti NB III-as labdarúgó-bajnokság őszi fordulóját. A mérkőzéseken sok volt a fegyelmezetlenség. Az őszi fordulóban 31 játékost ál­lítottak ki. A kiállítás sorsára — különböző fegyelmezetlensé­gek miatt — legtöbben a Kecs­keméti TE labdarúgó-csapatá­ból jutottak, szám szerint öten. • a Ok ö l vívás KŐSZEGI AGYTERlTÖGYAR—BAJAI VASAS 16:4 eégük. Az első kosarat a vendé­gek dobják, de hamar felelnek rá a hazaiak. Élvezetes a mér­kőzés és ez alkalommal ismét jól játszanak a bajai lányok. A félidő végéig, úgyszólván, ál­landóan vezetnek is, sőt pont­előnnyel fordulhattak volna, ha a palánk alatt nem kapkodják el a legbiztosabb helyzeteket is. Fordulás után már állandóan az MTK vezet, de mindig csak a legminimálisabb pontkülönb­séggel. ami a bajnokcsapatot láthatólag idegessé teszi. A pes­ti Hegedűsnek nem sikerültek a dobásai, viszont jól őrizte vá­logatott társát, Rátvayt. A II. félidőben előbb Vassné. majd Mándi kerül a kipontozás sor­sára és ez végleg eldönti a mér­Kaloosai járás! labdarúgó-bajnokság 1. Kal. Spart. XL 10 8 1 1 31:17 17 S. Hajós IL 10 8 1 1 25:14 17 S. Bátya 10 7 1 2 41:19 15 4. Kai. Iszfcra Tsz 10 5 2 3 27:20 12 S- Oregcsertő 10 4 2 4 13:14 10 8. Kai. Hunyadi 10 5 — 5 20:31 10 7. Dunapataj 10 4 1 5 20:18 9 8. Fájsz 10 4 1 5 15:26 9 9. Homokmégy 10 3 1 6 9:22 7 io. Kai. Vasas 10 1 2 7 9:1« 4 u. Kai. Kin, IL 10--------10 205 0 Si . Szakmáir török«! NB II-be jutásért való osztá­lyozó mérkőzés. Baja, 400 néző, vezette: Sárközi. Már a mérlegelésnél elvesz­tette a mérkőzést a bajai csa­pat. Vásári sérülése miatt nem indulhatott, Puskás I. szolgá­lata miatt nem tudott megjelen­ni, Klemm vidéken tartózkodik, míg Nagy J-nek az orvosi en­gedélye járt el. Mindettől füg­getlenül az a véleményünk, hogy a bajai együttesnek ki kel­lett volna állnia, mert így kö­veteli meg a sportszerűség. összevont (közép) járási ifi bajnokság 1. Apostag 9 7 2 — 18: 9 16 2. Dunavecse 9 6 1 2 32:10 13 3. Szabadsz. Sp. 9 6 2 1 13: 6 13 4. Ksztmiklós 9 4 2 3 15: 6 10 5. Miska 9 2 4 3 9:10 3 6. Solt 9 4 — 5 13:20 8 7. Csengőd 9 4 — 5 7:21 8 8. Hajós 9 2 1 6 9:18 5 9. Kecel 9 2—7 13:16 4 10 H, Sport, 8 2 — 7 922 4 így barátságos mérkőzésre kerülhetett csak sor és ezen hat pár mérkőzött, amely végered­ményben a B. Vasas 8:4 ará­nyú győzelmével végződött. Az egyes mérkőzések eredmé­nyeit az alábbiakban közöljük (az elölállók a bajaiak): Pus­kás II. nagy küzdelemben pon­tozással győz Magyar ellen 2:0. — Bíró ellenfelét, Kunfalvit fejelésért leléptetik. 4:0. — Nagy Gy-t az 1. menet első percében egy pontos állcsúcsütéssel Por­koláb kiüti. 4:2. — Az ifjúsági Kollár hárommenetes mérkőzé­sen pontozásos vereséget szen­vedett a rutinosabb Kajántól. 4:4. — Sarkadi hárommenetes hatalmas és kemény küzdelem­ben pontozásos, megérdemelt győzelmet szerez Csetkovics el­len. — Az ifjúsági Bíró a nála húsz kilóval nehezebb Altner ellen pontozással győz. 8:4. Megszűnik a szétforgácsoltság Rovatvezető: Tóth László Mu atságos föv dzáratok mesterversenyexen A küzdelem feszültségében meg­botlanak a mesterek la. Ekkor ke­letkezik ..rövidzárlat", gyakran de­rűs fordulat a fekete-sárga mező­kön. Üj esztendei szórakozásul ele­venítünk fel két érdekes esetet ré­gebbi mesterversenyekről. Az elsőt dr. Szilárd Leó, az Ismert sakktör­ténész eleveníti fel rovatunk szá­mára, a másodikat dr. Sallay Ró- land mester. Lipcse, 1877. A Görlng—Anderssen játszmában a 33. lépés után következett a drá­mai fordulat: Anderssen a játék folyamán előbb gyalogot, majd minőséget s egy má­sik gyalogot is nyert. Göring ellen- játékhoz jutott és egy elfogadott huszáráldozat után háromlépéses mattot jelentett. A kritikus állásról és a befejezésről a tomakönyv (gy ír: 34. He7j Sötét most egyszerűen üt­hetett volna a huszárral. A minő­ség visszaadása és a vezérek cseréje után sötét nyert volna. Még a tény­leg megtörtént 34. —, Be7: után is sötét nyer. Világos azonban három­lépéses mattot jelentett: 35. Vc8f — Micsoda? Engem megmattolni? — szólt Anderssen és idegesen meg­ragadta a védő huszárt: 35.—, Hf8. — Mindenesetre tanár úr — felelt Göring. 36. Vf8:t, Kf8: 37. Bh8 és matt. Természetesen rögtön kiderült, hogy Anderssen 35. —, Be8 36. Ve8:j, Hf8 után a játszmát menthetetlenül megnyerte volna. Budapest, 1896 A millenáris versenyen nagy tet­Charousek, a verseny magyar esé­lyese nem volt irigylésre méltó hely­zetben, amikor itt ellenfele a 86. Vf3 (?) lépést megtette. — Döntetlent ajánlok — szólalt meg erre Charousek rövid vizsgáló­dás után. — Ilyet még nem hallottam! — háborodott fel Walbrodt. — Nem fogadom el a döntetlent! — Akkor fogadja e sakkot! — válaszolt nyugodtan mesterünk és 86. —, Velf-ot tálalta elképedt ellen­fele elé. Patt. Charousek válasza (Akkor fogadja e sakkot) szállóige lett a világ sak­kozói között. Világbajnoki páros mérkőzés Botvinnik és Petroszjan között Moszkvában közzétett hivatalos je­lentés szerint március 23-án kezdő­dik a világbajnoki páros mérkőzés Botvinnik és Petroszjan között. A 24 játszmás küzdelem színhelye a moszkvai Esztrád Színház. A mérkőzés főbírája Stahlberg svéd nemzetközi mester, helyettese Golombek angol nemzetközi mester. Petroszjan szaktanácsadója Bolesz- lavszkij nemzetközi nagymester. A XXX. szovjet bajnokság Az örmény Köztársaság főváro­sában, Jerevánban rendezett orszá­gos szovjet sakkbajnokság végső eredménye a következő: Korcsnoj 14 (19 játszmából), Taj- manov és Tál 13,5, Holmov 13, Szpasszkoj 12,5, Stein 11,5, Aronyin és Bannyik 10,5, Koc 10, Mikenasz és Krogiusz 8,5, A. Zajcev, Novopasin, Szuetyin és Sijanovszkij 8, Hodosz Hazánkban új szakaszába lé­pett a szocializmus építése, s ez a iwa.kasz új feladatokat ró test­nevelési és spcfftmozgabramkra fc. A testnevelési és sportmozgal­mat. a testkultúrát, mennyiségi és minőségi szempontból is emel­ni kell. Az a feladat, hogy a sportmozgalmat általános szük­ségletté tegyük, kiterjesszük az egész lakosságra. Az MTST meg­vizsgálta a lehetőségeket és megállapította, hogy a szervezeti formák nem felelnek meg a kö­vetelményeknek, szervezetlen­ség, szétforgácsoltság jellemzi sportmozgalmunkat. A káder­anyag, a gazdasági és pénzfor­rások — egyszóval az anyagi erők szétforgácsoltak. A sport társadalmi vonala és sz államigazgatási szervek kö- eött nem volt meg az összhang. A sportegyesületi vezetőket a tagsága demokratikus módon vá­lasztja. ugyanakkor a TST-ket nem választják, hanem a taná­csok végrehajtó bizottságai ne­vezik ki! Ez pedig ellentmondást jelent, la sport centralizmusa és de­mokratizmusa így nem teljes. [Arra kellett tehát törekednünk, hogy sportéletünkben minél előbb létrejöjjön a centralizmus. Pártunkat és az MTST-t mind­ezek felismerése vezette arra, hogy létrehozzák a Testnevelési és Sportszövetséget. Eddig Magyarországon két nagy tömegszervezet működött: a KISZ és a szakszervezet. Eh­hez csatlakozik most harmadik­ként a Testnevelési és Sportszö­vetség, amelynek elvi irányítá­sát a pártszervezeték veszik át, S amelynek munkáiéban részt vesz nemcsak a KISZ és a szak- 6zervezezet, hanem minden más állami és társadalmi szervezet is. A sportszövetségek ki szakí­tása már megkezdődött. Ebben sz évben kerül összevonásra va. iBoamnyi szervezeti és gazdasági feladat: megszűnnék a párhuza­mos irányító szervek. A KIS2 és a szakszervezet már átadta funkcióját, október hónapban az OKISZ-tól. novemberben aBM- től és a HM-tői, decemberben pedig — utolsó szakaszként — a Természetbarát Szövetségtől veszi át a TST a funkciókat 1963-ban nyilvánosságra kerül a sportszövetség programja és szervezeti szabályzata. A töme­gek legszélesebb rétegei vitat­ják majd meg a programot és a szervezeti szabályzatot. Meg­tartják a sportegyesetek és sportklubok vezetőíségválasztó értekezleteit és 1963 decembe­rében kerül sor a Magyar Test­nevelési és Sporttanács kong­resszusára. Az MTST határozatot hozott a sportegyesületi rendszerről is. A TST-k a sportkörök irányítási és ellenőrzési feladatait az egyéb állami és társadalmi szervektől teljes egészében átvették, veze­tik. szervezik és ellenőrzik a testnevelési és sportmozgalmat. A sportkörök közvetlen irányí­tásában részt vesznek a helyi TST-k is, új sportegyesületet szervezni a területileg illetékes TST hozzájárulása nélkül nem lehet. Ugyanakkor a feloszlatás­hoz és az egyesülthez is szük­séges a megyei TST jóváhagyá­sa. A sportegyesületek program­ját, fejlesztési tervét, költségve­tését. sportnaptárát a székhely szerint illetékes járási TST hagyja jóvá. Az MTST elnöksé­ge ezt a hatáskört egyes na­gyobb. kiemelt sportköröknél a megyei TST-re ruházhatta. A helyi TST-k hatáskörének kiszélesítése azonban nem érinti a sportkörök öntevékenységét' A sportkörök jellege is megma­rad. Továbbra is lesz Dózsa Honvéd. Snartacus. Bányász 'meEOSZ. Vasas, Knvzri. sfb soortkör. A T^T-k batá*vör- V- *eTjpd az iskolai sportkö-av-p s ezt a hzí^skfirt az isko’ák ve­zetőivel. felügyeleti szerveivel. valamint az iskola KlSZ-szerve. zetével együttműködve gyako­rolja. Az MTST határozatot hozott a sportszövetségek szervezeté­nek és működésének szabályo­zásáról is. Ezek szerint a sport- szövetségek a helyi TST-nek sportágak szerint tagozódó, szer­vező. szakmai tanácsadó és vég­rehajtó szervei. Ezeket a sport- szövetségeket a helyi TST-k hozzák létre, elnökségeik kine­vezése útján. A sportszövetsé­gek sportköri tagságon alapuló szervezete, valamint önálló jogi személyisége megszűnik. Hónapokkal ezelőtt meg akar­tam írni az alábbi kis történe­tet, talán úgy is nevezhetném, tanulságos esetet, de hát ak­kor a sport napi eseményeinek idején, erre nem jutott időm. Az egyik edzőmérkőzésen — szerdai napon volt — mellettem ült egy régi kecskeméti sportem­ber. Azon duzzogott, hogy akár­hányszor a labda a kapu mögé került, mindig a kapusnak kel­lett utána jutni és visszahozni, ámbár a kapu mellett hasalt és nézte a mérkőzést legalább tíz kisebb-nagyobb gyerek. — Látod? Itt van a magyar labdarúgás visszaesésének az oka! A fiatalokat nem érdekli a labda, nem szeretik eléggé a labdarúgást. Az én időmben boldog voltam, ha a kapu mö­gül visszarúghattam a labdát. Igaz, akkor nekünk nem tel­lett jutballcipöre, vagy a sport­kör nem tudott melegítőt adni még a befutott nagy játékosok­nak sem. Most a fiatalok min­dent készen kapnak, a szülők megveszik a futballcipőt, a sportkör pedig elkényezteti már egészen fiatalon a játékosokat. Még meg sem tanulnak rende­sen a labdába rúani, már kö- vei',lés°kkel állnak elő! így dohogott az én öreg ba­szést aratott az alább: derűs epizód a Walbrodt—Charousek Játszmában: hallottuk JÁRÁSI ifjúsági tornaver­senyt rendezett a Kalocsai Já­rási Testnevelési és Sporttanács, örvendetes, hogy a versenyen a járásból 25 fiatal vett részt. Közöny rátom, s mivel sok mindenben egyetértettem vele, nem szakí­tottam félbe. — Kérdezd meg, ha nem hi­szed, Dragollovich Gyulát, most testnevelő tanár, a Dózsa egyik edzője. Középiskolások voltunk és a diákválogatott, amelynek tagjai voltunk mindketten, Nagykörösön játszott, az ottani válogatottal. Oda vonaton utaz­tunk, de hát csak arra 'tellett. Visszafelé már gyalog tettük meg a tizenöt kilométeres utat Azt mondani sem kell, hogy zokszó nélkül, boldogan. Nem éreztük akkor, hogy áldozatot hoztunk a sportolásunkért, mert örömünk tellett benne. — Hát azért a fiatalok ma is szeretik a sportot! — vetem közbe, de máris árad felém a panasztenger. — Biztosan szeretik, de éppen ennek ritkán látom a tanú je­lét. Nemrégen plakátok hirdet­ték Kecskeméten, hogy Kárváti Rudolf kétszeres egyéni kard olimpiai bajnokunk, sokszoros világbajnokunk. élménybeszá­molót tart. Emlékszem, te ott voltál, de a terem bizony félig 7, Korelov és Mnacakanjan 5,5, L Zajcev és Szavon 5,5. Január 13-án kezdődik Kecskemé­ten a Cifra-palotában a kecskeméti járási négy táblás sakkcsapat-baj­nokság. A verseny egvben járási spartaklád döntőnek számit és az első helyezett a megyei döntőbe ke- rüL • KÖZGYŰLÉST rendez a kö­zeljövőben a Kalocsai Horgász- egyesület A sporthorgászokra ezen a télen is gazdag program vár, az egyesület különböző elő­adásokat rendez a tagok részére. üres volt. Kevés volt a hallga­tóság soraiban a fiatal, s ami még szomorúbb: sok kecskeméti vívó sem „tisztelte” meg jelen­létével a világ leghíresebb ví­vójának, Kárpáti Rudolfnak az előadását. — Ez bizony így volt! — adok igazat most már én is. — De hát hogyan lehetne a fiatalokba átplántálni a régi szenvedélyt a sport igazi, önzetlen szere- tetét? — teszem fel most már én a kérdést. — A közöny ellen kell első­sorban fellépni. A mai fiatalok túl könnyen jutnak mindenhez. Nem kell úgy megküzdeni, har­colni mindenért, mint régen nekünk kellett. S ez nagyon jó dolog, jó hogy így van! De he­lyes nevelési elvekkel, az iskola és a szülők közös munkája, összefogása révén lehetne eredményt elérni. Elismerem, ezt a beszélgetést azon frissiben meg kellett vol­na írnom, de úgy érzem, most sem késő. Rozsnyai Jóska bará­tomnak — mert ő volt az jn dohogó szomszédom azon hz őszi délutánon — sok minden­ben igaza volt, érdemes rajta elgondolkodni. Mezei István

Next

/
Thumbnails
Contents