Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-29 / 303. szám

Hasznos téli munka lermelvnxö tét kebeleinkben S. otttal A mezőgazdaság szolgálatában A% ültetvény felügyelő 1962. december 29, szómba! Termelőszövetkezeteink — ahol a vezetőség erre gondot fordít — a legzordabb évszakban is foglalkoztatják gazdáikat. Seprűt készítenek — e adasra Két holdon szép, hosszú sza­kálla cirkot termesztettek az idén a. madarasi Kossuth Ter­melőszövetkezetben. A szövetke­zet gazdái maguk dolgozzák fel a seprűnekvalót. A szerelők egy régi kukoricamorzso’ót át a1 áhí­tottak a cirokmag gépi lefejtése céljára, s ugyancsak a szövet­kezet bognárai. asztalosai sep­rűkötő székeket készítettek. Mindezt a berendezést egy jól fűthető, üres raktárhelyiségben helyezték el, ahol nemsokára megkezdik a hasznos téli foglal­kozást. A gazdák között kettő is van, aki jól ért a seprfíkötéshez. Meg­tanítják rá a többit is, s így mindén .bizonnyal nem kis hasz­not hoz a tsz-nek a vállakózás, hiszen értékesítik a seprűket. A cirokmag sem vész kárba; a jö­vő évi vetőmagon felüli meny- nyisénet takarmányozásra hasz­nának fel. Tíz gazda e»ész té’en át vess^őko-arakat ;s fon a szö­vetkezet számára. Ugyanitt ál­lítják elő saját cé1ra a meleg­ágy! gyekén ytakarókat és a nád­pallókat is. '.».•Ír •• Otrt>n köbméter fa — Tekintve, hogy nálunk igen nagy az állatállomány — tájékoztatott bennünket Szűcs Mikiósné. a tassi Petőfi Tsz főkönyvelője —, a gazdáknak majdnem a fele az állattenyész­tésben keűő elfoglaltságot ta'ál télen is. Ugyancsak nagy gép­parkkal büszkélkedhetünk; a többi között tíz erőgéppel, szá­mos munkagéppel, s pótkocsik­ká] rendelkezünk. Ezek karban­tartása. kijavítása is hosszabb ideig tartó munkát biztosít a ve­lük dolgozóknak. A vontatókat télen is üzemeltetjük, hiszen 260 holdra tráevát akarunk hordat- ni. Ha az idő engedi, fel is szán­tatjuk ezt a területet. A trágya­hordás munkáiába bevoniuk a huszonhárom fosatost te. Ezen­kívül 50 köbméter fa kitermelé­sére kaptunk engedélyt, s a fát szerszámkészítésre. javításra használják fel a bognáraink. A főkönvvel őnő elmondotta azt te. hogy iövőre 130 ho’don lesz öntözött kertészetük. A 35 távú kertészeti brigád a tél má­sodik fetét-ven már hozzáfog a melegágyak elkészítéséhez, hi­szen nagy mennyiségű palántára lesz szükség. JVffpi 40 forint A dunavecseá Virágzó Tsz ud­varába érve. a pincelejárat elé pótkocsis traktor kanyarodik. A szövetkezet hároméves gyümöl­csösében köztes veteményként termesztett gyökeret hozott, amely még tapadás a nedves földtől, de már nem sokáig ... A pince mélyéből ládák mellé telepedett válogató asszonyok, lányok jókedvű beszélgetése hal­latszik. Tizennyolcán vannak együtt, immár harmadnapja, amióta a szövetkezetben a téli foglalkoztatás tart. — Holnapra végzünk a válo­gatással — halljuk Nagy Mi- hálynétól, aki Varga Irénnel és Boros Petemével hármasban rakosgatja a zöldséget. — Ak­korra 70 mázsa osztályozott, el­adásra előkészített sárgarépa és gyökér lesz együtt, amit majd átadunk a MÉK-nek. — Ezután is lesz munkájuk? — Lesz. Gondoskodott róla a szövetkezet. Ha befejezzük a vá­logatást, harmincán télikáposz­tát gyalulunk savanyításhoz. Négyszáz mázsát teszünk el be­lőle. Ez is jó téli foglalkozás, szeretjük csinálni... A lányok, asszonyok örülnek neki, hogy té’en is talá'ne.k munkát a közös gazdaságban. Mint néhányuktól megtudtuk, szokatlan is lenne nekik, ha ilyenkor már nem dolgozhatná­nak. A káposztagyalulás befe­jeztével a vetőmagnakvaló 600 mázsa burgonya válogatásához fognak. Ezzel fél hónapon át folyamatosan dolgozhatnak. — Majd pedig, egy kis szünet után. a burgonya csírázta tását végzik. Jól keresnek a téli munkával. Naponta átlag 40 forint a jöve­delmük. ,,Törpe” faiskoh A Helvéciái Állami Gazdaság több mint 250 holdas faiskolájá­ban alacsony törzsön nevelik a facsemetéket. Az almán kívül a csonthéjasokat is törpeala­nyon szaporítják, ami által ko­rábban hoznak termést, s a gyümölcsösökben kevesebb költ­séggel, szakszerűbben lehet az ápolási munkákat elvégezni. Megfigyelték, hogy a kajszi- barack az új termesztési mód­szerrel — őszibarack- és man­dulaalanyon — állandó termővé vált. A törpebarack ellenálló a gutaütéssel szemben, ezért a mostani telepítési idényben nagyrészt alacsony törzsű cse­meték elültetésével hozzák lét­re az új barackosokat. A „törpe” faiskolából az idén több mint félmillió facsemetét adtak át a társgazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. Jövőre csupán őszibarackból egvmillió kis fát nevelnek me- gvénk új gyümölcsöseinek a lét- I rehozásához. Paprika nylonzsákban A tiszakécskei Űj Éllet Tíz­be a szeptemberben leszedett szabadföldi paprikáért hosszú időn át nem mentek a felvá­sárló vállalat gépkocsijai. Ek­kor támadt a tsz-ben az az öt­let: ml lenne, ha a zöldpapri­kát az átvételig becsomagolva tárolnák? Volt néhány olyan nylonzsák­juk, amelyekben annak idején a melegágyi fóliákat küldték a kertészet részére. Gondoltak merészet, s a paradicsom-, a he­gyes fűszer- és a tölteni való zecei paprikát előbb egyenként papírba, majd nylonzsákok­ba csomagolták. Az eredmény az lett, hogy a szedés, illetve a -somagolás időpontjától egészen decemberig csaknem kifogásta­lan állapotban maradt az így tárolt paprika. Ami a fajtánkénti állagot il­leti: a legrosszabbul tűrte a tárolást a paradicsompaprika, ennek mintegy a húsz-huszonöt százaléka megromlott. Ezt a fajtát tehát nem ajánlatos így eltenni, vagy pedig korábbi érettségi fokon kell szedni. A fűszer- és a cecei paprikánál viszont még öt százalékos rom­lást sem tapasztaltak. A tárolás egyébként nem a legelőnyösebb helyen — egy rélig kész épületben — történt. Ha sikerült volna fagymente­sen tárolniok, e két utóbbi pap­rikafajta jóformán semmi rom­lást sem szenvedett volna. E filléres tárolási módszer alkalmazásával a jövőben télen is tudnak a piacra küldeni zöldpaprikát. S minthogy eb­ben az időszakban a paprika darabjáért 1,60 forintot kap­nak, jelentős jövedelemre tesz­nek szert.., ANDRÁSI ELEMÉR, a Szőlé­szeti Kutatóintézet kísérleti te­lepének tudományos munkatár­sa, ez év októbere óta, az ültet­vénytervező vállalat felkérésére, elvállalta az ültetvényfelügyelő tisztét a kecskeméti Béke Tsz- ben. — Rajtam kívül több mező- gazdasági szakember is részt vesz ebben a munkában — mondja. — Az én helyzetem annyiból előnyösebb, mert a Béke Tsz földjei intézetünk szomszédságában terülnek el, így nem csak a vállalt heti egy napot töltöm a szövetkezetben, hanem napjában többször is meglátogathatom. — Mi az ültetvényfelügyelő feladata? — A telepítés egész munká­jának ellenőrzése, irányítása, a talajelőkészítéstől a termőre for­dulásig. Leginkább talán az építkezések műszaki ellenőrié* séhez hasonlítható. Feladaton» egyébként kétirányú: egyrészt a termeléssel kapcsolatos szaki* mai tevékenységet jelenti, máik» részt hatáskörömbe tartozik a tsz-nek a telepítéssel kapcsol»* tos pénzgazdálkodása feletti í 1* ügyelet is. Ez utóbbi jog köte­lességet is jelent: vannak ugyanis olyan költségek, ame­lyeket csak az ültetvénvfelüg'-e- 16 aláírásának a birtokában fo­lyósít a bank. Ezenkívül állan­dóan ellenőrzőm, hogy a tábla- törzskönyvbe — ami a telepí­tésnek mintegy az „életrajza* — a valóságnak megfelelő ada­tokat iegveztek-e be. — Mekkora a gondjaira hí­zott közös gazdaság telepítési terve? — AZ ÖTÉVES tervidőszak vévé re a Békének közel e-ar holdon lesz új szőlőié és g’Tü- mölcsö'e. Tavalv 50 hold sző’őt és 100 hold gyümölcsöst telepí­tettünk. Az idei őszön is tó ütemben haladt a munka, de a tévesre tódult időjárás mi-bt az őszi feladat nagy részét ta­vasszal végezhetjük el. Ez r*>- dia 150 hold szőlő és 100 h^ld yvümölezps telepítési munkáit lelenti. Közel loo szövetkezet* aazda azonban állandó ké'-7^ív- létben várja, hoey a fagymep. tes órákat is kihasználva, tele* oftsünk. A TAPASZTALT szakwmbes munkája több mint fél évtize­den át szorosan összefügg majd a közös gazdaság átlaeos mére­teket meghaladó teleoítési rrro». ramiának a végrehajtásával. H* valaha meefrják a kecskeméti Béke Tsz, történetét, bizonyod hoev abban Andrási Elemér űl* telvényfelügyelő neve Is szere* Érdekes kiállftás Bajám, a járási tanács székházénak egyik termé­ben színes ábrák, grafiko­nok borítják a falakat. Mellettük termelési ered­ményeket jelző tussal fes­tett számok. Hosszadalmas fejtegetéseknél egyszerűb­ben azt mutatják, hogy milyen esélyekkel, lehető­ségekkel lépett a bajai já­rás 16 községe annak ide­jén a szövetkezeti gazdál­kodás útjára, milyen ered­mények várhatók az öt­éves tervidőszak utolsó esztendejében, s végül, hogy — a tervek szerint — hol tart majd a járás mezőgazdasága 1980-ban. Az egyik grafikonról pl. megtudjuk, hogy cukorré­pából 1957-ben összesem 91 ezer mázsát termeltek a járásban, s egy hold át­laga 114 mázsa volt. 1980- ban ennél 300 ezer má­zsával többet termelnek majd, a holdanként! átlag pedig több mint négyszar- annyi: 486 mázsa lesz. Az elmúlt esztendőben közel 4 millió liter volt a járás tejtermelése. A je­lenlegi tervidőszak végére meghaladja az 5 és fél­millió litert, a 18 éves táv­lat pedig közei 9 és fél­millió liter évi tejhoza­mot ígér. A sertéstenyésztésben élenjáró közigazgatási egy. ség 1957-ben valamivel kevesebb, mint 20 ezer mázsa sertéshúst adott a népgazdaságnak. Ez a mu­tatószám 1980-ban már a 70 ezer mázsát is jóval meghaladja. Az érdekes, tanulságos kiállítás anyagát másfél év munkájával az AGRO- TERV kollektívája állítot­ta össze. I —■ t A félegyházi „akadémikusok* A kiskunfélegyházi művelő­dési ház folyosói megélénkül­tek ezen a decemberi délutá­non. Bőr- és viharkabátos embe­rek igyekeznek az első emelet­re. Szokatlannak azonban egyáltalán nem nevezhető az élénkség, hiszen a művelődési ház számos szakkörnek ad ott­hont, s a szép számmal talál­ható klubszobákból innen is onnan is vitatkozás, tanácsko­zás egészséges, eleven hangza­vara szűrődik ki a folyosóra. A mezőgazdasági szakkör foglalkozásán közel harmincán vesznek részt. Bodnár András, az ottani Dózsa Termelőszövet­kezet elnöke irányítja a szak­kör — a városban „tsz-akadé- miának” nevezett kollektíva — munkáját, öt kérjük meg, tá­jékoztasson bennünket eddigi tevékenységükről. Ügy áül meg az aj­kban, mint az ártat- tnság élő szobra, sak a fülei pirosak yanúsan, s az egyéb­ént értelmes fekete :emét árnyékolja vá­jni zavaros borongás. Mint a termelószö- etkezet elnöke el- londta: Pista iszik, em olyan mértékben lég, hogy megérett alna az elvonókúrá- i. de időnként rájön bolondja, s az apjá­ul örökölt korhelv vir- is hosszas, sokszor apokcm át ismétlődő irt dókban tombolja i magát Másnap az- in kótyagosan téblá- »1. haiszolja a gond- ira ^bízott lovakat; s agy mert siet a kocs­iéba, vagy ped’g mert lár nehéz a feje; el- ilfejti megetetni őket. ,z elnök hívására jött 3 most. s lábait vál­Pisfa maqába száll togatva, szeretne már mielőbb túl lenni ezen a beszélgetésen. — Már megint ku­tyanyálba léptél, Pis­ta? — kérdi csende­sen az elnök, miután leültette a fiút, akinek bűnbánóan leszegett homlokán verejték- cseppek gyöngyöznek. Hallgat. — Mi szükség a ve­del ésre9 Valami bána­tod van? Szerelmes vagy? Félszeg, tagadó mo­soly. — Túl vagy a kato­náskodáson, nem soká­ra nősü'sz. Hogy néz majd rád az a lány? Mert adni kell ám a mások véleményére is. Az pedig nem a leg­hízelgőbb. — Pista, fél négy van. Te már régen ki­fogtál : ezért kevés a munkaegység. A lo­vakkal rosszul bánsz, át lehet szúrni rajtuk a bicskát. Mit gon­dolsz, meddig mehet ez így? A fiú magába száll. Kreol arcán kinyílik a szégyenkezés bíbor vi­rága. — A szemináriumot is elmulasztottad. Ha oktatásra jársz, elszá­moljuk neked. De ha nem is tanulsz, meg a trágyát sem hordod, a munkidőddel együtt a munkaegvség is meg­rövidül ám!... — Elnök elvtárs, tu­dom. hogy sok van a rovásomon. De az új esztendőben másképp lesz. Igaz. a tanulás nehezen megy, de időt szakítok a szeminári­umra is. A harmadik pohár bort meg — üs­se kő! —, ... azt már a kezembe se veszem. És... köszönöm, hogy törődnek velem! Amint a szobából ki­lép, egyenesre húzza a derekát. Már nem olyan félszeg, elesett, tétova. Rajta van már a „nagy család” sze­me. A kocsmát — a jövendőbelijére is gon­dolva — felcseréli majd a TV-vel, mozival; úgylehet, a ma még oly ritkán lapozgatott könyvvel is. S bizo­nyos, hogy a közös­ség, amely sújtani, de simogatni is tud. nem is olyan sok idő múl­va letörli gyulladt sze­méről a makacs má­mor vörös ködét. — Kiskunfélegyháza mező- gazdasági szakemberei 1961 szeptemberében alakították meg a szakkört — mondja. — Régi vágyuk teljesült ezzel. A mű­velődési ház vezetőségének jó- akaratú segítségét élvezve az­óta hol hetenként, hol kétheten­ként összejövünk az egyik klubszobában. Szakkörünk hosszú időszak­ra előre kidolgozott terv sze­rint működik. Az előadók — a soron levő témának megfelelően — termelőszövetkezeti elnökök, főagronómusok, a járási párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársai közül ke­rülnek ki, de nemegyszer tart előadást a városi tanács vb-elnökhelyettese vagy vala­melyik tsz főkönyvelője is. Megmutatja az idei előadás­tervezetet, amely a többi között a szőlő- és gyümölcsöstelepítés, az állattenyésztés, a takarmány- gazdálkodás, a gépesítés gaz­daságosságának és jövedelme­zőségének kérdéseit tartalmaz­za. Előadás hangzik vagy hang­zott el a zöldségtermesztés szervezéséről, a munkabér- és munkaegység-gazdálkodásról, az anyagi érdekeltségről stb. is. December 21-én „A zárszám­adás előkészítése és a gazdál­kodás vizsgálata a zárszámadás tükrében” című előadást a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese tartotta. — E mintegy negyven perces időtartamú vitaindító előadá­sok tárgykörét igyekszünk úgy meghatározni — folytatja a szakkör vezetője —, hogy min­dig a legidőszerűbb problémák­kal foglalkozzanak. örömm tapasztaljuk, hogy csaknem mindegyik előadást jó másfél­kétórás élénk megbeszélés kö­veti. Ilyenkor a téma általá­nos megállapításait konkrét oéldákra alkalmazzák a jelen­levő szakemberek, s minden szempontot egy-egy közös gaz­daság adottságaihoz viszonyíta- Jfóba Tibor Inak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents