Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-28 / 302. szám

Wegvei ke/e’ésbe került az Orszá löszévé’őint mi Fokozott gondot fordítanak a lakosság kommunális ellátására Mint ismeretes megyénkben Kalocsa érte el az idén a leg­jobb eredményeket a városfej­lesztésben. Megkérdeztük a vá­rosi tanács vb elnökét, hogy a tanács, milyen fejlesztési prog­rammal ajándékozza meg 1963- ra vonatkozóan — a nagy csa­ládot — a város lakosságát. — Városunk legégetőbb prob­lémája a vízhiány — mondta nyilatkozata elején Kriston Fe­renc, a Kalocsai Városi Tanács V. B. elnöke. — Az eredeti ter­vek szerint csak a második öt­éves terv végén kezdtük volna meg a város vízmüvének építé­sét, amely 196S-re készült vol­na el. Érthető, hogy a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a hírt. amely szerint már ez év eJején hozzákezdünk a vízműépítésé­hez, ha az anyagi alapokat meg­tér emtj ük. Á Idozatkészsé gben nem volt hiány, s rövid idő alatt megalakult a vízműtársulat, amelynek tagdíjaira alapítva el­kezdhettük az építkezést. A vá­rosfejlesztés egyébként még so­hasem volt olyan népszerű, mint az idén. Háromszázharmincezer forint értékű társadalmi mun­kát terveztünk és a lakosság 800 ezer forint értékű munkát vég­zett el. Ez az eredmény a megyei pártbizottság és a megyei tanács városfejlesztési vándorzászlaját jelentette városunknak a vele Járó 250 ezer forint jutalommal együtt. A ferme'őszővetkezefek fejlesztését segíti A járást, városi pártértekezlet helyeselte városfejlesztési tevé­kenységünket, s azt a feladatot Á TÖRTÉNET, melynek ta­nulságairól ezúttal szólunk, úgy kezdődött, hogy a KRESZ elő­írásait nem ismerhető kutya ott lábatlankodott a kecskeméti Wesselényi utca kellős köze­pén. Nagy szerencse, hogy eb­ből a szabálytalankodásból nem a gépjármű vezetőjének lett ba­ja, csak a kóborló ebecske né- mult el örökre. Az eset érzékenyebb lelkü­letű szemtanúi az első rettenet után sajnálkozásuknak adtak kifejezést és visszazökkenve a napi gondokba, ballagtak to­vább. Hanem amikor másnap­harmadnap újra a Wesselényi utcába vezetett útjuk, s a dög­lött kutya még akkor is ott he­vert, bosszúsan mormogták ma­guk elé: — Hát ez most már örökre itt marad?! Az öntevékenyebbek — úgy gondolva, hogy a városi tanács vb egészségügyi osztálya az in­tézkedésre illetékes, odatelefo­náltak. De hamar „lerázták” őket. — SEMMI közünk hozzá, nem tartozik ránk. Forduljon a mezőgazdasági osztályhoz, az ő dolguk! — hangzott a kurta, furcsa elutasító válasz, s a do­log végére járni óhajtó állam­polgárok folytatták a telefoná­lást. Sok haszonra ez sem ve­zetett, a mezőgazdasági osztá­lyon is azt válaszolták: nem az ő „reszortjuk”. Csak miután az egyik bejelentő felfedte megyei ügyészi mivoltát, jutott egy lé­péssel előbbre. Kiderült, van az osztálynak egy állategészség­ügyi reszortfelelőse, talán ő lenne az illetékes, de az csak bet óként egy napon látja el feladatát, s most éppen nincsen tűzte elénk, hogy továbbra is a lakosság igényeinek megfelelő kommunális, valamint a terme­lőszövetkezetek gazdálkodását elősegítő létesítmények építé­sével foglalkozzunk. Jövőre út és járda építésére kétmillió, köz- világítás korszerűsítésére 242 ezer, parkosításra 450 ezer fo­rintot fordítunk. Községfeilesz- tési házi építőbrigádunk felújít­ja és bővíti majd többek között a földművesszövetkezeti üzlet- hálózatot is. Megkezdjük a szál­loda átalakítását, s egy 44 sze­mélyes bölcsődét létesítünk. Leofőbb kívánságok Az Iszkra Termelőszövetkezet az Urbán-tanyán három darab száz férőhelyes szarvasmarhais- tállót épít. ide a tanács község- fejlesztésből 600 méter bekötő­utat épít A városfejlesztési ver­senyben kapott 250 ezer forint iutalmat kulturális beruházások­ra — a szabadtéri színpadra, szökőkútra és parkosításra költ- iük. Ezenkívül számtalan apró kommunális feladatot akarunk elvégezni. A tanácstagok és a népfrontbizottsági tagok most lakásról lakásra járnak és fel­mérik a lakosság különböző igé­nyeit. Az eddig beérkezett jel­zések szerint a legfőbb kíván­ságok: vezettessük el minden házhoz a villanyt építtessünk több járdát és csapoltassuk le a kertek alatt megbúvó apró. de egészségtelen mocsarakat. Mind­három kívánság kielégítésére nagy súlyt helyezünk. A mocsa­rak levezetését a KlSZ-bizott- sággal való megbeszélés alapján benn. Ezúttal azonban adtak egy jó tanácsot: — Tessék felhívni a 10-68-on a gyepmesteri telepet... AZ ÜGYÉSZ félretéve hiva­tali dolgát nagybuzgón tárcsá­zott, hogy végre pontot tegyen a negyedik napja utcán heverő, immár közfelháborodást okozó döglött kutya-ügy végére. Csak­hogy sikertelenül. A drót túlsó vége minduntalan foglaltat jel­zett. így jutott el a bosszantó his­tória szerkesztőségünkbe, s ké­résünkre a gyepmester nyomban intézkedett. Ezzel le is volna zárva a dolog, ha az állampol­gárt nem sértené a tanács szak- igazgatási szerveinek ez eset­ben tapasztalt közömbössége, a tennivalót magukról lerázó ma­gatartása. Mert ezt a panaszt tevők semmiképpen sem érzik helyénvalónak. És igazuk van! Vajon nem az lett volna-e a vb egészségügyi csoportja dol­gozójának — akihez a bejelen­tések először érkeztek — a kö­telessége, hogy vegye magának a fáradságot és a gyepmesteri telep értesítésével rövid úton intézkedjen? Vagy a mezőgaz­dasági osztálynak, amely ezt szintén elmulasztotta? IGAZ, elgázolt kutya nem he­ver mindennap az utcán és az eltakarításáról történő intézke­dés sem vág szorosan a feladat­körbe. De vajon öregbíti-e a tanács jó hírnevét az appará­tusában dolgozók segítőkészsé­gének hiánya, az intézkedés egymásra hárítása? Megítélé­sünk szerint egyáltalán nem, s ebből a kutya-esetből érdemes levonniuk a tanulságokat. —y —n~ ifjúsági munkacsapatok közre­működésével valósítjuk meg. Jövőre elkészül a vízvezetékhálózat Szándékosan utoljára hagy­tam a vízműépítését. Mint em­lítettem 1964-től 1969-ig épült volna mintegy 33 kilométer hosz- szú vízvezeték-hálózattal. A vízműtársulat megalakításával azonban ez év elején elkezdtük, s az idén 16 kilométer csőháló­zatot építettünk 54 kifolyókút- tal. Jövőre elkészül az egész vá­rost behá’ózó vízvezeték-hálózat, összesen 79 kifolyója lesz, s fel­épül a víztorony. A közintézmé­nyekbe vízvezetéket szerelte­tünk. s ezt megtehetik a magán­háztulajdonosok is saját portá­jukon. Biztos vagvofc abban hogy Ka- ’ocsa lakossága az idén tapasz­talható lelkesedéssel szépíti vá­rosát, építi vízmüvét jövőre is, s a városfejlesztési versenyben elnyert vándorzászlót nem en­gedi elhódítani magától — fe­jezte be nyilatkozatát Kriston elvtárs. Nagy Ottó PETŐFI NEPF s Magyar Szocialista Munkásoár Báes-Klskm) mesvel Bizottsága és • megyei tanács lapla Főszerkeszt*' Weither Dániel. Kiadta: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. 'elelős kiadó- Mezei István tgazgai* Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám Szerkesztőséel telefonközpont: 28-19 ,25-18 Szerkesztő bizottság: 10-88 . Belpolitikát rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér Va Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési díj l hónapra 12 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Kecskeméten az Országos Ne­velőintézetet — mint a Faragó Béla pedagógus árvaház utód­ját — 1957-ben hozta létre a Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet Or­szágos Központja. A miniszté­rium a közelmúltban, az intézet közvetlenebb ellenőrzése és irá­nyítása érdekében felkérte a me­gyei tanács vb művelődési osz­tályát, vegye át annak fenntar­tásával kapcsolatos teendőket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy eleget tesz a mi­n’- sztérium kérésének. Egyben utasította a művelődési és pénz­ügyi osztályt tegye meg a szűk-' séges előkészületeket az Orszá­Epüí az ország gos Nevelőintézet gazdasági és nevelési ügyeinek 1963. január 1-től való kezelésére. Az intézet jellege nem válto­zik. Továbbra is az ország kü­lönböző részein élő művelődés- ügyi dolgozók gyermekeit — el­sősorban árváit, fé'árváit — fo­gadja falai közé. Megyénk ré­szére mégis előnyösebb lesz, mert az itteni árva és nem meg­felelő körülmények között 'élő, pedagógus gyermekek nagyobb számbsn va^ e’he'yezése vá'ik- lehetővé. A beutalásokat a Pe­dagógus Szakszervezet külön bi­zottsága végzi, amelyripk késein, ezután nem a minisztérium ha­nem a megyei tanács vb képvi­selője vesz részt. Az esztendő létesítményei Népgazdaságunk az idén is számottevően fejlődött — adták hírül az egy év programját ismertető hivatalos jelentések a na­pokban. Az iparfejlesztés olyan alapvető iparágakban lépett, illet­ve lép előre, mint a villamosenergia-termelés fokozása, a vegy­ipar bővítése, s az egész ország számára szinte létfontosságú ce­mentgyártás megsokszorozása. Ezekről számolunk most be olva­sóinknak. Fenti képünkön az egész éven át nagy ütemben épült százba* lombattai Dunai Hőerőművet mutatjuk be. A második ötéves terv egyik legnagyobb beruházása, a Dunai Cement- és M észmű 1963. március 21-én megkezdi a próbaüze­melést. Tovább épüli 4 Tiszai Vegyikombinát, hazánk új vegyipari központja!. Napközben Van közük hozzá!

Next

/
Thumbnails
Contents