Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-24 / 301. szám

A Közönség Bosszantó Hivatal ünnep hetére újítások egész so­rával örvendeztette meg a nagyérdemű vásárlóközönséget. A Bács megyei Kirendeltség karácsony előtt hozta forgalom­ba a legújabb CSAK HA NYLONHABISNYÁT, melyen a szem nem szalad le, csak ha hő éri, dér éri, jég éri, eső éri, dara éri, köd éri, és ha teljesen tiszta a levegő. Továb­bá csak ha fény éri, homály éri, nap megsüti, szél megfújja, egvszóval CSAK HA felhúzzák. önberetválkozó férfiak min­dennapos öröme a TOTÓ PENGE, mely vagy fog, vagy nem fog és fenés után csak alig valami­vel életlenebb, mint fenés előtt volt. Rugalmas acélból készült, falhoz csapva visszapattan, meg- gázolás után kisimul és lehet újra fenni, félre tenni, és egy hetes pihenés után minden ad­diginál életlenebb. Dobozába kis ólomnehezéket szerelnek, kútba dobva azonnal elmerül. írástudók és más kapakasza- kerülők öröme a ZSEBFESTÖTOLL TINTA, mely messziről elárulja, van-e golyós tolla az ürgének. Festő­tintával töltött toll tulajdoná­ban pillanatok alatt kék pöty- tyek lepik a külzetét. Előbb csak zsebén vannak kiütések, majd pöttyek jelennek meg uj- jain, orra tövében, fülén és millió kék pötty a feje búbján. Irodai dolgozók súlyos gondja volt valamikor a csruzahegye- »ét ma már mindenütt van. CERUZAPORÍTÓ GÉP, mely meggyorsítja a hegyezést Valamikor késsel faragtuk, he­lyezőkkel toirerfa'ik, kezünket a grafit kente össze, mindez nincs többé A kis ceruzaherkentyűbe fölül bedugod, fogantyúját alul csavarod és az elmés gépezet másodpercek alatt porrá őrli a leghosszabb ceruzát. Háziasszonyok régi panasza, hogy a toliseprűt nem lehet tisz­tán tartani, porolás közben ma­gába szed mindenféle piszkokat. A KBH Bács megyei Kirendelt­sége karácsonyra forgalomba hozta a STERILIZÁLT TOLLSEPRŰT, melynek fő előnye, hogy már az első félórában elhullajtja va­lamennyi tollát, így egyfelől nem terjeszt ragályt, másrészt a puszta nyéllel sportszerű élve­zet póknak, százlábúnak egyé­nenként, külön-külön a pofájára vágni. Űjabb időben a közönség bi­zonyos ellustulása figyelhető meg, nagy a jelentősége tehát a RÖPFEJO GYUFÁNAK, mely fürgeségre késztet. Dör­zsölés után lő és aki nem ug­rik el idejekorán, a szákra lyu­kat éget a szeme alatt. Sok arc- ripacsból bizton lehet arra kö­vetkeztetni, hogy a tag erősen dohányos, de kissé lomha moz­gású. Sók a panasz a hajhullás mi­att. a hajhagymák erősítését szolgálja az ISTEN VANOS HAJVÁGÓGÉP, mely minden hajszállal külön foglalkozik, mindet külön-külön húzza meg és a tag a harmadik menetben ekként ordít föl: „Mi az isten van ezzel a géppel?!?” Külön élvezet a halántéktáji művelés, minden szálat garan­ciával szaggat ki és a kiszag­gatottak helyét erőteljes új szá­lak növik be, Ha benövik. Ha nem, nem. ünnepi készülődés pingvinéknél A ROBOTEMBER Családom nőtagjai, sajnos, nem mindig nyilatkoznak ked­vezően a teremtés koronájáról. Feleségem az este kis cikket olvas föl azokról a legújabb eredményekről, melyeket a ház­tartási robotemberrel való kí­sérletek folyamán elértek. Esze­rint valóságos áldás lesz, tud da­gasztani, gyúrni, húst darálni, mákot tör, felveri a tojást, a tej­színhabot. kolbászt tölt, paradi­csomot pasziroz, krumplit, gyü­mölcsöt tisztít, kést köszörül, ci­pőt és ablakot pucol, mosogat, törölget, takarít. Elismerőleg bólogatnak a höl­gyek, s azt mondja sógornőm: — Ha ezeken felül megtanul morogni, krákogni és hortyogni is, tökéletesen pótol egy férjet. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő iv-lther Dániel. Kiadta: • Petőfi Népe bapkiad* Vállalat Telelte Idado- Mezei István igazgat Szerkesztőség' Xecskemét Széchenyi tér I szám Szerkesztőig! telefonközpont: 36-19 35-19 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér V* Törleszti a Magvar Posta Előfizethető: S helyt oostahivataloknál és kézbesítőknél SWfizetéRt •fi’ nénaora 13 fortn' Bács-Kiskun megvet Nvomda V L fecskémét — Telefon: U-85 Krémes Bárerős tésztalapok kö­zött jóízű csiriz, mely a tá­nyéron négyfelé szalad. Fö­dele ugyanis ellenáll, nem törik, nem szakad, nem rom­lik. Van, ki a villát közé­pütt beleszúrja, körülrágja és a maradékot beszopja. Van, ki a krémet kezdi ki, oldalról vésegeti és befeje­zésül összeszedi a tésztaszi­lánkokat. Van, ki előbb te­tőzetét leemeli és úgy esik a mezfelen maradt krém­nek. .. Mivel mind e módszer méltatlan kultúremberhez, a krémes a technika mai ál­lása mellett nyilvánosság előtt tisztességgel nem fo­gyasztható. A probléma kö­rül évtizedek óta egy hely­ben topogunk. Feltalálókhoz fordulok: szüntelen keressék a meg­oldás módját. Valami apró villanymotorra gondolok, amely piciny körfűrészt haj­tana és vidám búgással sze­letelné. Jómagam addig az ősi mód mellett maradok. Hazavi­szem, és záradékul ujjai­mat lenyalom. ÜNNEPI BEVÁSÁRLÁS DTÄN Milyenek a íéríiak? Kedves szokása egynémely ifjúnak, hogy lehülyézi azt, aki nem nyeri meg tetszését. — Milyen a főnök? — Egy hülye. — Helyettese? — Vén bolond. — Csoportvezető? — Kretén aggastyán. — Egyáltalán ki nem hülye nálatok? — kérdezhetné a kér­dező, de nem kérdi, mert tudja, hogy az egyetlen normális a kérdezett. Megdöbbentő tünet. Ha zárt intézetbe kerülne mind, akiről kimondták, hogy hülye, elnép­telenedne a város. S tegnap rájöttem, hogy a nők ez már rég tudják. Akarat­lan fültanúja voltam két barát­nő beszélgetésének. — Én nem értem — szólt az egink. — Szép vagy. csinos vagy. kedves vagy, okos vagy. Tulaj­donképpen miért nem mentél férjhez? Bánatosan legt/intett a másik: — Mert minden férfi hülye. telemét — Víziváros Tengere, folyama nincs, aki azonban a várost járja, gazdag vízivilágban gyö­nyörködhetik. Minden utcán patak csobog, csermely csa­csog és apróka tocsogók paj­kos csicsogása ad kísérőze­nét vízi tornák, vízisportok seregéhez. 1. Uccu, pajtás, gyön a busz! Társasjáték, a kerék hirtelen vágja kettőbe a latyakot és szórása a leg- csámpásabb gyalogost is szökellésre ösztökéli. Vidám halihók és egyéb népi cif­rázatok jelzik az utat, ame­lyen a tréfás kedvű sofőr cikázik. 2. Ahol fényes, ott egye­nes. Esti világításban nép­szerű. A járda szélén két ember megáll, fölfelé muto­gat, járókelő odanéz, csül- kig lép bele és mindenki röhög. * 3. Hipp-hopp, befolik. Mé­la emlékezés eladóra, ki szent esküvel fogadta, hogy a talp vízhatlan. És az is. Száraz időben. 4. Komámasszony, ki csap­ta föl? Nők legkedveltebb vízisportja. Két karcsú, kicsi boka. sok apró pettyel, egy nagyobbal és egy legna­gyobba!. Többnyire velőtrá- zó sikoly zárja: „Jaj, a nylon odavan!!” Hazafias étlap — Mi iszunk? — Nagyon jó hel- véciai kadart hozok — Ígéri a pincér és elsiet. Barátom, aki nem csak borszakértő, de költő is, vörös lesz a haragtól. — Ezerszer meg­írtam, hogy aki ka­dart mond, nem tud magyarul, mert az nem kadar, hanem kadarka! Részletesen meséli a szó eredetét, meg­említi, hogy az Új Magyar Lexikonban kadar nincs, csak kadarka, a Magyar Hetek óta a fővárosban va­gyok és esténként egy kis budai maszek étkezdében áldozok a házi koszt iránti honvágyamnak. Felette lelkesítő az étlap. Hét­főn este nemzeti marhasült volt. kedden hétvezér-tokány és utána Rákóczi túróslepény. A szép neveken buzdulva in­dítványoztam. hogy a továbbiak során szívesen ennék Bercsényi fatányérost, etelközi rakott ká­posztát és huj-huj-hajrá noked lit, sok szittyatojással. Régi dolog, hogy új vendég­nek első nap nagyon izlk a koszt, másnap, harmadnap még mindig lelkesen dicséri, és a ne­Kamcsatka, az egész sziget tulajdonkép­pen Kamcsat, sőt annak is csak a ki­sebbik csücske a csücske, a nagyob­bik csücske — csücs. Fél óráig tartó előadását végig he­lyeslem és miután mindenben igazat adok neki, enyhül­tén szólítja a pin­cért: — Még egy fél li­tert. — Mi is volt? — kérdi a pincér. — Helvéciái ka­dar — válaszolja barátom. Nyelv Értelmező Szótárában pedig mint kerülendő sze­repel. — Sokan azonban azt hiszik, hogy a „ka” valamiféle ki­csinyítő képző. Mint­ha például a macs­ka kölyökcica len­ne, az anyja, a nagy macska, az macs. A sapka tíz éven aluli gyerekek fejfedője, a felnőttnek a sap­kája sáp. Kamcsat­ka félszigetnek csak az egyik csücske Nagy szellemek találkoznak. Gerő Sándor rajza gyediken azt mondja hogy evett már jobbat is. Csak ennek az emberi gyen­geségnek tulajdonítható, hogy a tegnap esti menü — érzésem szerint — a következő fogások­ból állt: Gyászmagyar csontleves, mo- hácsiv ész-lecsó és turáni átok- metélt. Zárszámadás Év utolsó napján visszanéa a vándor és megállapítja a megállapítandókat — Munkámmal elégedett va­gyok — mondja barátom, a kitűnő, szókimondó újságírói. — Egész éven át ostoroztam a fonákságokat. Aztán felsorolja tizenkét hó, nap kiemelkedő cikkeit, ame­lyekben bírálatot gyakorolt» Januárban megírta, hogy még mindig akad benzin szagú krumpli és a nylon harisnyán leszalad a szem. Februárban szóvá tette, hogy rosszak a szódásüvegek, és hogy néme­lyik magyar film jó, de néme­lyik nem jó. Márciusban le­leplezte azt a tényt, hogy a* új városrészben sáros a járdái áprilisban pedig szóvá tettei hogy itt-ott rossz a fekete. Májusban a piaci árak miatt beolvasott a maszek-árusok­nak, júniusban rámutatott! mily nagy hiba, ha egy utca új burkolatot kap és azt jú­liusban felbontják. Augusztus­ban felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek bömböltetik a rádiót, szeptemberben letolta a női fodrászokat, mert a fri­zura csak addig tart, amíg a hölgy kilép a boltajtón. As októberi fonákságok közül éle­sen hozta ki. hogy a busz né­ha zsúfolt, novemberben meg­írta, hogy küszöbön a hideg, s a tejcsárdában langyos a ká-í vé és hogy mindenki azonnaí; söpörje el a havat, ha majd' esni fog. Végül decemberbe»: sorra vett mindent, amit ad-; dig nem vett sorra és ígv bát-: ran elmondhatja, hogy fonák-, ság nem maradt irtatlan. — Szóval elégedett vagy? — kérdeztem záradékul. — Elégedett vagyok, jól var gyök — fe’elte. — És a fonákságok? — Kös-rR-ntv — válaszolta ők k megvannak. DCartícsoniii lueíjltpettsek KADAR

Next

/
Thumbnails
Contents