Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-23 / 300. szám

Épül nas or«sífgf Élet a határ mentén lankadatlanul figyel a határ­őr, hogy az ország mezsgyéjét nemkívánatos személy sem a túloldalról, sem innen meg ne közelíthesse Kemény szolgálat ez — különösen most télen —■, ám ha letelik, az őr is beleil­leszkedik a környező falvak mindennapi életébe. Eljárnak a határmenti községek tömeg­szervezeteinek rendezvényeire, sőt több termelőszövetkezetben ők segítették létrehozni a KISZ- szervezetet. Részt vesznek a po­litikai munkában, rendszeresen küldenek pártnapi előadókat, a parancsnokok eljárnak csak­nem minden közeli pártszerve­zeti és tanácsülésre, s igen jó a községek vezetőivel a kapcso­latuk. Kapcsolat a lakossággal A lakosság szívesen keresi fel a határőrök tanyai őrseit. Egy- egy őrs valóságos kultúrköz- pont, ahol előadásokat rendez­nek, filmeket vetítenek vagy éopen televíziót néznek. Az út­törők számtalan kirándulást szerveznek a határőrökhöz, akikkel igen jó barátságban vannak. A katonák sok esetben segítenek az elemi károk le­küzdésében, ezenkívül a helybe­liekkel közösen rendeznek mu­latságokat, azok pedig meghív­ják őket disznótorba, lagzikba, b nem egy határőr találja meg Itt élete párját Jövőre ötezer juhot tartanak r X kunszentmiklósi Kiskunsá- gj Termelőszövetkezetben a kö- Bed másfélezer holdas legelő be­láthatatlan lehetőséget nyújt a juhtenyésztés fejlesztésére. A szövetkezetben éltek is ezzel az adottsággal amit bizonyít, hogy a tavalyi 1600 darabból álló juhállományt az idén 2000 juh- Val növelték. Görögországba mintegy másfélezer juhot ex­portáltak, s e révén a szövetke­zet 550 ezer forint bevételre tett szert. Egyelőre problémát okoz a tsz-ben a megfelelő férőhely hiánya. Ezt az idén úgy oldot­ták meg, hogy jó néhány mar­haistállót átalakítottak juhho- dállyá, s így a jelenlegi állo­mány fölül nem hiányzik a te­46. Az 1963. évi tervben vi­szont már két 300 és egy 600 férőhelyes juhhodály felépítése .szerepel, ami által lehetővé vá­lik, hogy jövőre már közéi 5000 juhot tartsanak. Ám a szolgálattól egy pilla­natra sem feledkeznek meg. Re­gényeket lehetne írni a pa­rancsnokságon fekvő jegyző­könyvekből, amelyeket a határ­sértések megakadályozásáról vettek fel. Különösen érdeke­sek a kalandvágytól fűtött — önmagukat regényhősöknek kép­zelő — fiatalok esetei. Pony­vairodalom, idegenlégió. virtus, könnvű meggazdagodásról alko­tott hamis képzetek és sajnos nem egvszer szüleik rossz csa­ládi élete, ami az otthontól való távozásra ösztönzi őket. Törssfőnök akart lenni Akadnak vidám esetek is. Jót mulattak a határőrök egy 15 éves gyerkőc naívságán .aki Afrikába indult és minden vá­gva az volt. hogy törzsfőnök lehessen a négerek között. Két fiatal fiú csupán azért szere­tett volna ugyancsak a távoli földrészre jutni, hogy onnan „kincsekkel megrakodva” térje­nek vissza. Az országhatár kö­zelsége csábít a kalandra, ezért itt a felnőttek felelőssége na­gyobb. Sok esetben családi tra­gédiák, a szülők iszákossága, egymás közötti állandó vesze­kedése keseríti el a fiatalokat annyira, hogy neki akarnak vávni a „nagyvilágnak”. Természetesen a határőröknek akad dolguk bűnözőkkel és egyéb kétes elemekkel is. A hátáron azonban nem könnyű átjutni, mert katonáink ébe­ren őrködnek ugyanakkor déR baráti szomszédunk sem várja tárt karokkal a jogtalan átlépő­ket Nem egy akta tanúsítja, A napokban tartotta zárszám­adási közgyűlését Kecskeméten, a Nagykőrösi úti külterületi ál­talános iskola keretén belül működő „Előre Ifjúsági Terme­lőszövetkezet”. A tsz elnöke — Kovács József tanár — elmond­ta, hogy 1959 őszén alapítot­ták meg a szövetkezetét, amely­ben 58 tanuló dolgozik jelenleg is. A fiatalok közül legtöbben, ha elvégezték az iskolát, mező- gazdasági nagyüzemekben dol­goznak majd, s erre a feladatra kívánja a nevelőtestület a ta­nuló ifjúságot előkészíteni. — Az ifjúsági szövetkezet lénye­ge — hangsúlyozta az iskola igazgatója —, hogy a tagság a társadalom részére hasznos munkát végezzen. Szövetkeze­tük ebben a. gazdasági évben sárgarépát, kukoricát és köztes babot termelt igen szép ered­ménnyel. A bevétel egy részét hogy a már odaát járt meggon­dolatlan ifjút, vagy másutt sem kívánatos bűnözőt néhány nap­pal később mégis az itthoni ha­tóságok vonták felelősségre til­tott határátlépésért. Az ilyen cselekedeteket nem­csak a katonák, a határmenti községek lakossága is igyekszik megakadályozni. Számtalan pél­dát lehetne felsorolni, hogyan segítettek elfogni a határsértő­ket. Előfordult több esetben, hogy amikor tudomásukra ju­tott a szökési szándék, figyel­meztették a határőröket. Pens* kínált, hoary elen ed iék Az is előfordul, hogy a hely­beliek maguk fogják el a határ­sértőt. Egy csikériai fiatalem­ber motorkerékpárral üldözve. Vaskúton egy mezőőr. Katymá- ron tsz étteliőre fogott el ilyen személyt és kísért be az őrsre. Vannak olyan lakosok akik már négv-öt határsértőt fogtak el. Kelebián az egyik terme1 ő- szövetkezet tagjai, amint a ha­tár közelében dolgoztak, idegen férfit vettek észre. Meg akarták kérdezni tőle: mit keres errefe­lé, mire menekülni kezdett. Amikor elfogták, pénzt kínált azért, hogv elengedjék. Termé­szetesen átadták a határőrök­nek. A határ mentén is pezseg az élet. Dolgoznak, szórakoznak a községek lakosai. Békés, szorgos munkájuk után most ők is vi­dáman készülnek a karácsonyi és újévi ünnepekre. Nagy Ottó az állóalapra, háromezer forin­tot nyári táborozásra és 2500 forintot pedig munkaegység ki­fizetésére fordított a vezetőség. PETŐFI NEPE a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskuu meg.vei Bizottsága és a megyei tanács laoja Főszerkesztő Weither Dániel. ECia diai a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. relelős kiaóv Mezei István igazgat^ Szerkesztőségi Kecskemét Széchenyi tér ! szám Szerkesztősei n»i efon központ: 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: I0-S8 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadsás tér l/a Telefon- 17-09 Terleszt' * Maevar Posta Előfizethető: a helyi oo^tahivátaloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfi t hónapra 1? forint Bács*Kiskun megvet Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Iskolások „munkaegysége99 A „divatkabát" r Néhány hét óta aján­dékozási lázba estek az embereik. Ilyenkor, karácsony táján úgy terjed ez, mint valami járvány. Az üzletek megteltek vásárlókkal, különösen a játékvá­sárban és a játékot áruló boltokban óriási E forgalom. Engem is sodort ma­gával az emberhullám. A játékvásárban egyik apuka éppen kisvona- tot vásárolt. Villany- meghajtásút. sínekkel. Olyan gonddal válo­gatta hozzá a kelléke­ket: állomást, alagutat, szemafort, hogy első pillanatra megállapí­tottam: ó fog vele leg­többet játszani. Az irrfrt*" 'S «ok baba között válogattak. Nagy szakértelemmel néze­gették, melyiknek tud­nak majd szebb ruhát varrni. Nem szándékozom ki­gúnyolni kor- és sors­társaimat. Nem nevet- nivaló. inkább nagyon is komoly dolog ez. — Mert mi — mai anyu­kák és apukák — két világháború éhes, fa­cipős. papírruhás, apát­ián, koravén gyerme­kei voltunk. A mi gyermekko­runkban — úgy hittük — ennyi rengeteg já­ték talán az egész vi­lágon nem volt. Játé­kunk a cirokszárból magunk készítette ök- röcsike, lovacska, a kis­lányok meg fadarabot, csutkát dajkáltak, öl­töztettek. dédelgettek. Egy személyes emlék is feldereng bennem, abból az időből. Má­sodik osztályos voltam, amikor az iskolai ka­rácsonyfa-ünnepélyen ptiffosvállú. díszes gom­bos leánykabátot ad­tak rám az illatos fi­nom kezű úriasszonyok. Nem akartam észre­venni. hogy összemo­solyogtak a hátam mö­gött. mert a kabát me­leg volt és otthon négy leány testvérem várt ka­bát nélkül. A karácsom nyi kabátot mégis én szaggattam el, nekem ítélte a családi tanács. Néhány évtizeddel meg­előztem a mai divatot: egy kicsit lötyögött rajtam az öve lent volt az alsó fertályo­mon. Ez volt az első és utolsó jampi-kabá- fom. Szerencsére, ez már a múlté. Blsőosztályos kisfiam kikötötte, hogy neki kisvonatot ve­gyünk, mert minden mást ..elrombit” (el­bont) Jó nekik nem tudié.k. mi az: kuko­ricás kenyérért. két de­ci petróleumért egész nap sorban áRni. vagy a jószívű szomszédok kegyelem1""'zerSn élni. Tóth Mikié* Az esztendő létesítményei Befejeződött az Ajkai Hőerőmű nagybővítése. Egymilliárd 44 millió forintos beruházás. Tovább épült műanyagiparunk egyik fontos üzeme, a Berentei Vegyiművek. Megkezdtük az Alsózsolcai Épületelemgyár építését. Kétszázmillió forintos beruházás.

Next

/
Thumbnails
Contents