Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-23 / 300. szám
A sportszeretet A szerkesztőségben minden hétfőn már kora reggel csengett a telefon, s jelentkezett az ismert hang, . amelynek tulajdonosa egyik leglelkesebb sporttudósítónk: dr. Gyarmati Károly kiskőrösi fogorvos. KISKÖRÖS, decemberi este... A ház előtt hópihék szállingóznak. A rendelőben magas, feher- köpenyes férfi hajlik a fogorvosi szék fölé. Fogat fúr egy labdarúgónak, Megyeri Bélának ... Hamar végez. Beljebb tessékel. Feketét hoz és szabadkozik: a hitvese Pestre utazott, ő pedig nem jó házigazda, hiszen ez az asszony dolga... A beszélgetés könnyen indul. Régi ismerősök vagyunk. Ha személyesen keveset is találkoztunk, telefonon annál többször tanácskoztunk. _ megint csinálom. Tudod, nehéz az embernek abbahagyni azt, amit annyira megszeretett ... A labdarúgás irányítására gondol, arra az egy évre, amelyet kihagyott. Több mint tíz éve lakik már Kiskőrösön, de a sportot gyermekkora óta kedveli. Hat éve választották meg a Kiskőrösi Petőfi Sportkör elnökének. Később nyakába szakadt minden, a járás labdarúgásának intézése; az összevont bajnokságok, ilyen kupák, olyan versenyek — s bizony hetente ezeknek az intézése sok időt vett igénybe. De csinálta sport- szerető barátaival együtt — szívesen, örömmel és nagy-nagy lelkesedéssel... EGY ÉVE azonban visszavonult. Nemcsak ő, mások is. Az akkori TST-elnök ugyanis nem bízott a társadalmi aktíváiban. — Ma már más a helyzet. TJj elnökünk van. KISZ-titkár volt, ismeri a járás sporthelyzetét. Mi bízunk is benne. Dr. Gyarmati Károly tehát útjra „munkába” állt. Ismét elnöke lett a labdarúgó szövetségnek, elnökségi tagja a JTST- nek és elnökhelyettese a ME- DOSZ sportkörnek. Társával, Tömör Jánossal, Balogh Zoltánnal és Grábics Istvánnal ismét azon fáradoznak, hogy fellendítsék a járás sportéletét. Egy részletet olvasok fel neki a járási TST ülésének jegyzőkönyvéből. „Gyarmati Károly: — A solt- vadkerti József Attila Termelő- szövetkezet sportköre nem készítette el időben a költségvetést. A sportkör eddig eredményesen működött, és érthetetlen, hogy miért ilyen hanyagok ..." — A KÖZSÉGEK sportjára gondoltam, amikor felszólaltam a JTST ülésén. Soltvadkert volt például az első megyénkben, ahol megalakult a termelőszövetkezeti sportkör. Szerintem nagyon jó lenne, ha mindenhol a termelőszövetkezetek vennék át a falusi sportélet irányítását. A távol eső községek sportolóinak mérkőzései a hosszú utazások miatt sokba kei ülnek. Szövetkezeteink legtöbb helyen biztosítani tudnák ingyenesen a sportolók szállítását. Beszélgetésünket a nagyobb kislány — Ági érkezése zavarja meg. Edzésről jött, a t*r most is ott van a kezében. Tehetséges tornász, de beiratkozott a nemrégen alakult Spartacus vi- tészakosztályába is. Egy rövidre tervezett beszélgetés gyakran hosszabbra nyúlik, mint azt gondolnánk Ne ház ugyanis abbahagyni, ha már elkeltük. Dr. Gyarmati Károly lelkesen folytatja: — KISKÖRÖSÖN három sportkor működikT. a MEDOSZ, a Spartacus és a Vörös Meteor Jl2 a jó nálunk, hogy kölcsö-1 nős a megértés, az egyikben legfontosabb sportág a labdarúgás, a birkózás, a másikban a vívás, a harmadikban pedig az úszás. Természetesen más sportágak, a röplabda, a kosárlabda is működnek. Ez biztató a jövőre nézve. — A társadalmi aktívák részére nehéz lesz a kezdet. Egy évig ugyanis senki sem vezette az adminisztrációt, nem kezelték a labdarúgásról szóló jegyzőkönyvet, kartotékokat. De megpróbáljuk közösen behozni a lemaradást — mondja, amikor búcsúzóul kezet rázunk. AMIKOR elindulunk, már késő este van. Hazafelé azon gondolkodom, miért csinálja dr. Gyarmati Károly, s rajta kívül az a sok-sok társadalmi munkás, a gyakran éjszakába nyúló munkát, hiszen ezért nem jár fizetés! Semmi másért — csak sport- szeretetből... De ez náluk olyan nagy, hogy pénzzel talán megfizetni nem is lehetne! Márkus János TornászbajiKnság Wfa Népes szurkolótábor előtt rendezték meg a hagyományos tornászbajnokságot, a IH. Béla Gimnáziumban. Kár, hogy Rácz Mihály sérüléssel bajlódott és az igen tehetséges Czig- ler kisebb hiba után elvesztette önbizalmát. Kiemelkedő gyakorlatot egyedül csak Tónay Zoltán gyűrű- gyakorlata jelentett, bár nála is hiányzott a befejezés. Az alsősoik versenyében szépen küzdöttek az I/a osztály növendékei. Részletes eredmények: a felsőosz- tá.lvosok csapatversenyében: 1. IV/c 210,2. 2. m/b 197.7, 3. IV/a 188,5 ponttal. Egyéniben: 1. Rácz Mihály. 2 Var- ga Péter. 3. Tónay Zoltán, 4. Czig- ler Béla, 5. Fekete Antal. 6. Vág- völgyi György. Az alsbosztályosok csapatversenyében: 1 n'c osztály 156,6, 2. n/a 156,3, 3. I a 147,5 ponttal. Egyéni versenyben: 1. Dékán Tm- re, 2. Kiss Gábor. 3. Morocz István. 4. Abonyi István, 5 Pálmai Ferenc, 6. Takács Lajos. R. S. 'ecs'<emé! város e’ső nő' saMln’noVsWipk küzdelmei a kecskeméti Cifrapalota sakkt érmében megkezdődtek. Az első fordulóban Batta R., Hári M., Horváth I. és Jónásné győzött, egy mérkőzés függőben maradt. A EL. fordulóra január 2-án kerül sor. Ki 1962 legjobb sportolója? Ismét Valerij Brumei szerezte meg az első he yet Ki volt 1962-ben a világ legjobb sportolója? — ezt a kérdést intézte 25 sportláphoz az ISK Stuttgart nyugatnémet sportügynökség. A beérkezett válaszok alapján a kővetkező rangsor alakult ki: 1. Valerij Brumei (Szovjetunió), a mágasugrás világcsúcstartója (73 pont), 2. D. Fraser (Ausztrália) többszörös világcsúcstartó, aki elsőnek ért el egy percen belüli eredményt a 100 méteres női gyorsúszásban (51 pont), 3. P. Snell (Űj-Zé- land), a 800 m, a 880 yard és az egymérföldes síkfutás világ- súcstartója (48,5 p), 4. Laver Ausztrália), a világ jelenlegi legjobb amatőr teniszezője, 5. Nikula (Finnország), a rúdugrás világcsúcstartója, 6. Pele (Brazília), a világbajnok brazil válogatott legjobb játékosa, 7. Liston (USA), a hivatásos ökölvívás nehézsúlyú világbajnoka, 8 Jazy (Franciaország), a 2000 és a 3000 méteres síkfutás világcsúcstartója, aki 1962-ben valamennyi versenyét megnyerte, 9. Tamara Press (Szovjetunió), a női súlylökés és diszkoszvetés világcsúcstartója, 10. Rose (Ausztrália), több úszóvilágcsúcs birtokosa. A nyugatnémet sport-hírügynökség tavalyi értékelésében is Valerij Brumei szerezte meg az első helyet. Eiiy birkózó-?zakos?táIv sikerei Kecskeméten régi és nagyon népszerű sportág a birkózás. A KTE szakosztálya közel fél évszázados múltra tekinthet visz- sza — Í913-ban kezdte működését. Azóta sok sikert, országra szóló eredményeket könyvelhet el magának. Olyan birkózókat nevelt hazánknak, mint Bóbis, Pintér, Kerekes, Hegedűs, Hullai és Garaczi. A szakosztály jelenleg 92 tagot számlál, s birkózói ma is ott vannak az élvonalban, őket a régi nagy elődök követőit mutatjuk be képekben.., ben nyert területi bajnokságot; országos felnőtt vidéki bajnokságot és a magyar országos felnőtt bajnokságon Pólyák és Deli mögött a harmadik helyen végzett. Hozzászólás „Csak a játékvezető a hibás?!” című vitához Nemcsak a játékvezető a hibás! NAGY figyelemmel és érdeklődéssel olvasom a lap hasábjain folyó vitát Miután magam is gyakran nézek meg nemzetközi, NB I-es, NB II. és III. osztályú, sőt megyei és járási labdarúgó mérkőzéseket is. Láttam már nagyhírű nemzetközi játékvezető működését, amellyel egyáltalán nem voltam megelégedve, s láttam olyan megyei bajnoki mérkőzést, amelynek lefújása után a pályáról levonuló játékvezetőt megtapsolta a közönség, s a vendégcsapat is a legteljesebb mértékben meg volt elégedve működésével. Először néhány szót a játékvezetőkről. Véleményem szerint csak azokat a játékvezetőket becsüli meg a közönség, csak azoknak a játékvezetőknek van tekintélyük a játékosok körében, akik tárgyilagosan, részrehajlás nélkül vezetik a mérkőzést. Az ítéleteiben következetes játékvezető, — ha egy-egy sípszavával a közönség nem is ért egyet — tekintélye még nem csorbul sem a közönség, sem a pályán levő huszonkét játékos előtt. De állítom, hogy az a játékvezető, aki egy-egy ítéleténél, vagy ítélete előtt mérlegel, abban a pillanatban elveszíti a közönség és a játékosok bizalmát. Vége a tekintélvének. Tehát a játékvezetők előtt, csak a játékszabályok és azok szelleme álljon. Ne adjon meg indokolatlan 11-est a vendégcsapat kapuja előtt, s jogos 11-est ne tagadjon meg a hazai csapat terhére. Ne engedjen meg a játékvezető többet a hazaiaknak, mint a vendégeknek! Ha a szabályokat egyformán alkalmazza a pályán, akkor nem lesz rendzavarás a nézőtéren, s nyugodt légkörben folyhat le a mérkőzés. EBBŐL azonban senki ne vonja le azt a következtetést, hogy a mérkőzés 'légköréről, annak alakulásáról csak a játékvezető tehet. Nem, erről szó sincs! Igazat adok azoknak, akik úgy gondolkodnak, hogy a mérkőzések nyugodt légkörben való lejátszásáért a sportkörök is nagyon sokat tehetnek és kell is tenniök. Ez nevelési kérdés, amelyért az eddiginél lényegesen többet kell, hogy a sportkörök tegyenek. Gondolok elsősorban arra, hogy a játékosok nevelését ebben az Irányban is ki kell szélesíteni. A játékvezetőben ne ellenséget, hanem sporttársat, a mérkőzés egyik fontos tényezőiét lássák és tiszteljék Sokszor hallhatjuk a játékvezetők — valljuk be. jogos kesergését: Azt senki nem veszi a közönség körében túlzottan zokon, ha a csatár egv mérkőzésen ötször tiszta helyzetben fölé vagy mellé lövi a labdát. De ha a játékvezető csak egyszer téved, máris forró katlanná válik a pálya és a hézőtér... Tehát ebben is van sok igazság. Embert lássunk a játékvezetőben, aki tévedhet, de aki minden igyekezetével azon van, hogy a mérkőzés sportszerű légkörét, a szabályok szellemében biztosítsa a pályán. Legyünk ebben a játékvezető segítségére! Az már egy külön kérdés, hogyan tudja a sportkör a közönség neve’ísét, a szurkolók leg- vérmesebb és időnként legelfogultabb részét meggyőzni a helyes magatartásról. Ilyenkor télen szünetel a labdarúgás, pihennek a szurkolók és a játékosok egyaránt Most itt van annak az ideje, hogy sportköri értekezleteken beszéljék meg a közös gondokat, köztük az egyik legégetőbbet: a játékosok és a szurkolók nevelésének, a mérkőzések sportszerű légkörének biztosítását. BEFEJEZÉSÜL még csak any- nyit kívánok hozzátenni a fenti <W'divataimhoz, hogv meggyőződésem szerint nemcsak a játékvezető a hibás! A pályák sportszerű légköréért mindnyá jan felelősek vagyunk! Mezei István Pullai Imre nevéhez is sok siker fűződik. 1962-ben országos ifjúsági bajnok lett szabadfogásban és a vidéki bajnokságon is megszerezte az előkelő második helyet Garaczi Sándor. Edző. Valaha ő is birkózó volt. 1961-től tanítja a fiatalokat. Keze alól sok tehetség került már ki. Balassa János. A mezőny kimagasló tehetsége. Ebben azévKállai Lajos. A tehetséges Fiatal birkózónak nagy jövőt jósolnak. Ebben az évben — többek között — pehelysúlyban megnyerte az országos-vidéki bajnokságot Sinkó József. Kiváló ipari tanuló az Asztalos Ktsz-nél. Sporteredményei is kitűnőek; az 59 kilogrammos súlyban ebben az évben országos ifjúsági bajnok lett. Ülést tartott a Kecskeméti JTST Ülést tartott a Kecskeméti Járási Testnevelési és Sport Tanács. Az ülésen, amelyen részt vett Szabó Ferenc, az MTST kiküldötte is, az 1963. évi feladatokat tárgyalták meg. Megvitatták a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elé december 27-én kerülő jelentést is. smely a kecskeméti járás 1962. évi sportéletéről készült.
