Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-23 / 300. szám
4. oldal 1962. december 23, vasárnap — Nicsak, egy könyvesbolt — álmélkodik az utas, aki meg- gémberedett tagokkal baktat az állomásról a város központja felé. A kirakatba tett könyvek megállásra késztetik. Eszébe jut, hogy karácsony közeleg — könyvet kért a gyerek is, meg neki is elkelne már egy-két újabb kötet. Belép és kér egy Jókait. Nincs. Akkor egy Tamási Áront Nem. nem az Olcsó Könyvtár Kötetét, valami szebbet, muta- tősabbat. Ajándéknak kellene Az sincs. Hát akkor mi van. és miért hiányzik, ami nincs? Erről beszélgettünk Kiskunhalason a földművesszövetkezet új helyiségbe költözött, barátságos könyvesboltiában. — Meghittebb, vonzóbb lett most a boltunk, mint a régi helyén volt — mondja elégedetten Bordós Lajos, a Földművesszövetkezetek Igazgatóságának elnöke. — Nem csökken* a forgalom sem, sőt több új arcot is lehet látni, hiszen sokan keresik fel vásárlás céljából az állomásra érkezők közül. Mi is. de a bolt dolgozói is mindent elkövetünk, hogy tőlünk telhetőieg a legfrissebb kiadványokkal, bő választékkal álljunk a vevők rendelkezésére. Szép a környezet, jó az anyagi támogatás, közel egymilliós volt az elmúlt háromnegy*'!- évben a forgalom — látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. Mit mond erről a bolt vezetője. Benkovits Antal? — Hát, Jót is, rosszat is — vallja be becsületes őszinteséggel — Jó az. hogy szinte napról napra nő az érdeklődés a könyvek, az olvasás iránt. Ma már nem kell lasszóval fogni, ügyes fogásokkal ide csalogatni a vevőt. Elértük azt is. hogy a járás minden községében két bizományosunk működik. Egy fmsz-dolgozö és egy pedagógus. Méghozzá eredményesen. Nagy szó az, hogy a falusi ember, aki azelőtt felesleges dolognak, meg nem engedhető fényűzésnek tartotta a könyvet, most már saiát otthonában egv kis könyvtárat igyekszik kialakítani. A baj éppen ebből szármázik... — ? a- Ügy áll a helyzet, hogy 9evő bőven akadna, még több Karácsonyi csúcsforgalom Már jó néhány napja dugig tömött táskával indul útjára reggelenként Fekecs Zsigmond kézbesítő Tiszakéoskén. A népszerű Zsiga bácsi alig győzi eljuttatni a címzettekhez a sok karácsonyi üdvözletét, jókívánságot. ISándor Lajos felvétele.) is, mint ahány eddig volt. csuk éppen nem mindig tudjuk a jelentkező igényeket kielégíteni. Ezt már as olvasó sem hagyja szó nélkül. Lunger Pál, aki eddig a polc előtt csendesen válogatott, most elérkezettnek látja az időt. hogy közbeszóljon és elmondja véleményét. — Azt tapasztaltam — kezdi panaszát —, hogy nem sokat törődnek velünk, vidéki olvasókkal. Mechanikusan szétosztják a könyveket s aztán a kutya sem törődik azzal, hogy ez a mi igényünknek, óhajinknnK megfelelő. Egy falusi ember, aki most kóstolt bele az olvasás vagy a könyvgyűjtés gyönyörűségébe, még nem tartha* Proust-nál, vagy Shakespeare- nél. Neid Jókai, Mikszáth. Móricz kell. Szét Is kapkodják két- három nap alatt, persze, nem jut mindenkinek. A városi boltokban esetleg tucatszám akad belőlük, ott már mást keresnek az emberek. De hát lényeg az „arányos elosztás” ... Kiderül, hogy a népszerű Jó- kai-sorozatból 80-at kapott a járás. Egyetlen község — Jánoshalma — maga igényelt ennyit. Ugyanez a helyzet a külföldi klasszikusokkal is. Tolsztoj Háború és béke című regényével vagy a Karenina Annával Talán még a polcokon álmodozó könyvek is kíváncsian fülelnek a kitörő panaszáradatra. — Miért reklámozza a tv, a rádió, a sajtó azokat a könyveket — kérdik a városi-járási tanács művelődésügyi osztályának jelenlevő munkatársai —, mélyeket úgy sem lehet megkapni a boltokban. Esetleg aznap, amikor megjelenik. A Kiadói Főigazgatóságnak biztosítania kellene, hogy a legkeresettebb művekből mindig legyei egy-kettő található. Kibocsátanak 2—3000 példányban olyan könyveket, amelyeket órákon belül széthordanak és eset'eg csak évek múlva adjáK ki ismét. | Jó ez így? — kérdezi Martonosi Pál is, a könyvtár igazgatója. — Mert nemcsak Jókait keresik hiába az olvasók, de hasonló a helyzet a mai magyar írók, költők műveivel is. Példának mindjárt a nagy sikerű író—olvasó találkozókat említik. Kiskunhalason járt Tímár Máté és Tamási Á^on, majd szétverték a2 üzletet valamelyik kötetéért. Két-harom akadt mindössze És jönnek azóta is — hiába. A polcon Tímár Máté egyetlen könyvének, az Asszonycseré-nek három kőte*e szomorkodik, úgyszintén Tamási Áron Szirom és boly című könyvéből néhány az Olcsó Könyvtár-sorozatban található. Pedig most már igényesek lettek az emberek, a külső Is számít, mert olvadás után nem dobják félre, a „házi” könyvtárba kerül ... Milyen jó volna, ha a Kiadói Főigazgatóság számolna végre a vidéki olvasók megváltozott igényével. Meghallgathatná a kéréseket, panaszokat és alapos felmérést végezhetne, hogy miből. hová. mennyi kellene, és ne gátolná, hanem segítené, ápolná azt a hatalmas szellemi változást. melyet vidéken, falvaink- ban a könyvek szereteíe, megbecsülése jelent. Könyvet, minél több könyvet a dolgozók kezébe — adták ki valamikor a jelszót. A kezek már kinyúltak — kérő követelőzéssel a könyv felé. Akkor hát kapjanak is. Hiszen ez nemcsak az olvasók érdeke .. Már elkészült a nyári program A Bajai Frankel Leó Németnyelvű Gimnázium KlSZ-szer- vezete a jövő nyáron negyedszer rendezi meg az immár hagyományossá váló csereakcióját az NDK-ba. A csereakció során tervbe vett úton a legjobb tanulók vehetnek részt, s a csoport létszáma jövőre 22 fő lesz. Részt vesznek az úton másik négy iskola KISZ-szervezetének képviselői is. akik szeptember elején beszámolnak küldőiknek a németországi útról. A már megállapított program szerint a jövő nváron, júliusban a bajai dir' nk látogatnak el először az NDK-ba, majd augusztusban vendégül látják a német diákok csoportját A bajaiak útvonala: Drezda, Meissen, Königstein, Stralsund, Rügen szigete. Hiddensee. Wittenbergi Zahna. A német diákok Budapestet Baját. Pécset, Balatonfüredet tekintik meg. Mindkét csoport éllátogat ipari üzemekbe is, s a német vendégdiákokat a rendezők elviszik a legjobb tsz-ekbe. A csereakcióval nagvon sok jó barátot szereztek már eddig is a bajai diákok szocialista hazánknak, hathatós módszernek bizonyult a német—magyar barátság elmélyítésére. Schwalm Pál Beszélgetés a filmről Munchausen háró Karácsonyi ajándéknak szánta a Városi Mozi Karéi Zeman új filmjét —, s valóban az. Érdekes, szórakoztató. kedves ajándék. Régi, népszerű ismerőst köszönthetnek a nézők, a fantasztikus, nagy hazudozó — Munchausen báró — megfilmesített alakjában. A főhős mellé érdekes új partnereket is adott a rendező: — Tór.ikot. a modem világűrrepülőt, Cyrano de Bergerac-ot, és Verne közismert regényalakA másik, ami mellett ném tehet szó nélkül elmenni. — az a bámulatosan lenyűgöző trükk- technika, amely a báb-, rajz- és játékfilm-technikát egyesítve, Zeman filmjeiben — ebben is — erőteljesen tévényesül. Trükkjeinek érdekessége, hogy minden valószínűtlenségük el- lenére közvetlen, természetes hatást váltanak ki a nézőkből. Sőt. ezek a filmtrükkök teszik lehetővé, hogy zavartalan legyen az átmenet a reális jeleJelenet a filmből. jait: Nicols-t, Barbican-t, Ar- dant. Ez a nagyszerű gárda és a film egész rendkívül eredeti ötleteken nyugvó izgalmas felépítése — mindig új meglepetéseket tartogat, állandó mozgásban tartva a közönség fantáziáját. A kitűnő csehszlovák rendező — Karel Zeman — mesteri kézzé! tud valószínűtlen fantáziabirodalmat teremteni úgy. hogy a néző sehol sem érzi mesterkéltnek, erőltetettnek a csélekmér.v mesefonalát. Már az ördögi találmánv című filmlében fehsmerhefő volt Zeman újszerű stflusteremtő törekvése, mely a Münchausen báróban még inkább elmélyült, Ané’kül hogy a film erényeit, vagy hibáit vitatnánk, — két ténvezőt érdemes megemlíteni. Egvik a szokatlan, hatásos színkompozíciók alkalmazása. Minden jelenet a hangulatának megfelelő szín alaptónusára épül. nem illusztrálja, hanem szervesen kiegészíti annak mondanivalóját. Gondol iunk csak arra a vérvörös felhőfalra, mely a hősök feje fölött lebeeve érezteti a közelgő veszélyt. Vagv az óceán mélyének smaragd zöldjére. az éjszaka mélvkékjére. netekbő! a műn chau sent vi^ lágba. Jó példa erre a hazug báré és a szép Bianca csónakos jelenete. A Tonikra féltékeny báró több megértést kér a lánytól önmaga és saját világa számára, miközben a háttérben különös tengeri kígyó emelkedik ki a hullámokból. S zöm vek, sárkányok nyüzsögnek körös-körül és ezután már szinte természetes hogy egv óriás cet mindenestől elnyeli az egész társaságot. Míg a rendező nagyszerű eszközökkel teremt új, filmszerű kifejezési formákat — a Mün- ehausen bárót alakító kiváló cseh komikus — Milos Kopefcz- kv — jól felépített színészi játéka is méltóan illeszkedik a film különös ritmusához. Ugyancsak es mondható el S többi szereplőről. Kiválóan ösas- saehaneolt dramaturgiai rendezői. színészi munkáról tanúskodó. szórakoztató és művészileg Is értékes alkotás a Münchausen bá-ó. Űj formája nem okoz csalódást régi híveinek, de megnyeri macának azokat is, akik eddig még nem, vagy csak hírből ismerték. Zacsek úr, a piktorok gyöngye A műteremben fülledt meleg volt és ijesztő rendetlenség. Átható terpentinszag csapott az orromba. Óvatosan nyomultam előre a szanaszét heverő ecsetek, felborult tégelyek és különféle intim, szakadozott ruhadarabok között, egészen a csillogó áb- lakszámyakig, ahol a tollát vesztett kakadúhoz hasonlatos mester neki- dühödten festegetett. Zacsek Tóbiás, valaha „nagynak” kikiáltott festőművész egészen eredeti látványt nyújtott. Kiszáradt testét ócska, festékfoltos köpeny lebegte körül kopasz fejebúbján elnyűtt barett szomorko- dott. Kiálló pofacsontja' fölött feketén parázslóit a vászonra szegezett tekintete. Nem mertem megszólítani. Nagyokat nyelve, elkeseredetten nézegettem csontos hátát és megpróbáltam kiokoskodni, hogy azok a rondán szétfolyó, tarka foltok vajon mit is jelentenek. Kezdő voltam és tapasztalatlan. Távolról sem ismerve a „tasizmus” rejtelmeit. De abból, ahogy Zacsek úr, — a piktorok gyöngye — gyilkolta a vásznat — formátlan festékpocsolyákat sercintve rá — semmi jót nem láttam kialakulni. Többszöri eredménytelen torokköszörülés után o mester kegyesen észrevett. Fölényesen végigmért és elegáns ívben felém suhintotta buzogánynak is beillő ecsetét. Lendületes mozdulata nyomán Illa festékpermet keletkezett és szomorúan folydogált makulátlan sárga blúzomon. — Szóval... izé — r.yögdécseltem. ..hozzáértő” szavak után kutatva, de riportalanyom, miután elvont színei világából a köznap szürke valóságába visszaereszkedett, nem hagyott szóhoz jutni: — Kolosszál kompozíció — harsogta teljes extázisbán. — Lerázva az intellektuális komplexusok igáját, lüktető ecsetkezelésem, pointillikus szimultánkontrasztjaim a színek őseredeti teremtőerejének apoteÓ7.isai. Ó, ezek az indulatos hangvételű vörösek, hidegen vibráló kobaltkékek és mélytónusú barnák — a szfnabsztrahálás legszebb szimbólumai. Micsoda ritmus, micsoda szándinamika. .. Gátlástalanul lobogó színek költészete, — a színekben való teljes feloldódás, — megsemmisülés. .. Az utolsó szavakat megértettem. Magam is közel jártam ehhez az állapothoz. Viszont a többiekről fogalmamsem volt, hogy magyarul mit jelentenek. Mindenesetre sejtettem, hogy a mester nagy marhaságokat hordott össze rövid félóra alatt. A készülő műről ítélve, a művészethez sem lehetett sok köze. Az ő baja. De az már az enyém, hogy valamit mégis csak írnom kell róla... Otthon azonnal beletemetkeztem egy lexikonba, — még jobban megzavart. Színeket láttam. Nvtílós lilákat, vi- gyorgó cinóbert — az „ős káosz”, melyről Zacsek Tóbiás szavalt valamit, az én fejembe költözött. Aztán valahogy mégis megírtam a cikket, életem elsó véres verejtékkel összekapart, nagy riportját. Szó volt benne a mester temperamentum mos ecsetkezeléséről —- saját blúzomat illetően — és a lexikonból összevadászott szavakkal körülírt. egyedülálló művészetéről. melybő! as égvilágon senki semmit nem okosodhatott. De összhatásában egészen jól hangzott.. j A riport meg is jelent. még csak botrány sem lett belőle. Többem gratuláltak, csak egyvalaki jegyezte meg félénken: — Jó. jó... De hát tulajdonképpen mit is festegetett az a szerencsétlen Tóbiás?... Tényleg... Tulajdonképpen mit ábrázolnak Zacsek művei? Jobbnak láttam hallgatni... Vadas Zsuzsa. JÓKAI KERESTETIK...
