Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-23 / 300. szám
9 Világ proletariat, egyesüljetek / BACS-K»SKV/IM Me&VTEt LAPJA Erőteljesen fejlődik megyénk inara A gazdasági építSmunkábaa és a népművelésben elért eredményekről és feladatokról tárgyalt az SZMT küldöttközgyűlése XVII. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM 4ra 60 fillér 1962. DEC. 23, VASÄR.NAP Szombaton délelőtt Kecskeméten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székháza nagytermében zajlott le a megye szervezett munkásainak IV. küldöttközgyűlése. Az elnökségben helyet foglaltak: . dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Bugár Jánosné, a SZOT elnökségi tagja, a SZOT titkára, Csu- torka bajos, az ÉDOSZ főtitkára. Szabó bajos, az SZMT vezető titkára, Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Megyebizottságának einöke, Drégeli Ilona, a Kecskeméti Konzervgyár szocialista brigádvezetője, Kiss György, a Bajai Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A küldöttközgyűlést Molnár Jánosné, az SZMT titkára üdvözölte, majd Szabó bajos, az SZMT vezető titkára megtartotta beszámolóját. Szabó La jos beszámolója Bevezetőjében vázolta azokat a politikai és társadalmi változásokat, amelyek az SZMT III. küldöttközgyűlése óta megyénk dolgozóinak életében bekövetkeztek. Ezzel kapcsolatban utalt a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a társadalom osztályszerkezetének átalakulására, a munkásosztály vezető szerepének erősödésére, ami a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikájának köszönhető. Ezután ismertette megyénk ipari üzemeinek fejlődését. — Megyénk szocialista iparának termelése az elmúlt években lényegesen emelkedett. Az 1962. első háromnegyedévi teljes termelésünk 60 százalékkal volt több, mint 1959 hasonló időszakában és XI százalékkal haladta meg az előző év azonos termelési értékét. Változott Időközben a nehézipar és a helyiipar aránya. Az utóbbi ez év kilenc hónapjában 82 százalékkal termelt többet, mint 1959 hasonló időszakában. Különösen dicséretes a szolgáltató ipar fejlődése. Az ipari fejlesztés üteme eléri, sőt meghaladja az országos átlagot. Nem dicsekedhetünk azonban ilyen eredményekkel a termelékenység emelésénél. Ugyanis a termelés növelését jórészt létszám növelésével oldottuk meg — mondotta Szabó Lajos elvtárs. Az eredményekben döntő része van a szocialista munkaversenynek és az újítómozgalomnak. Többek között azért, ixjert az előrehaladás útjából ultavolítottuk a bürokratikus módszereket, javítottuk a verseny tartalmát, nem célnak, hanem eszköznek tekintettük a szocializmus építésében. Megyénk üzemeinek dolgozói a VIII. pártkongresszus tiszteletére 120 milliós felajánlási tettek. Ennek időarányos részét az élelmiszeripar egyes üzemei, az építőipar, valamint a mező- gazdaság egyes vállalatainak kivételével teljesítették. Az SZKP XXII. kongresszusa után a Szovjetunióban megalakult kommunista brigádok példájának alapján viszonylag rövid idő alatt megyénkben is tömegmozgalommá lett az új versenyforma — a szocialista brigádmozgalom. Míg 1960-ban 1454 munkabrigád közül 575 tűzte ki a megtisztelő cím elérését és 117-en nyerték el, addig 1962 első félévében 3196 munkabrigád közül 1074 küzdött a szocialista címért. Ezekből a számokból is látható, milyen nagy lehetőségek vannak a mozgalom továbbfejlesztésére. Jelenleg több mint 16 ezer dolgozó nem kapcsolódott be ebbe a versenyformába. Ennek további segítése mellett azonban többet kell foglalkozni az egyéni versennyel, mert ez az alapja a brigádmozgalomnak is. Fejlődött az újító- és éssze- rüsítő-mozgalom. Az aktív újítók száma 3500. A kongresszusi munkaversenyben hat hónap alatt 1841 dolgozó 1921 újítást adott be. Ebből 799-et elfogadtak, 577-et bevezettek. Nemcsak az újítók száma növekedett meg, hanem javul az újítások gazdasági eredménye is. A vasiparban hat hónap alatt az újítások alkalmazásával 1 millió 180 ezer forintot takarítottak meg. Az általános fejlődés mellett meg keli állapítani, hogy még mindig alacsony az elfogadott és bevezetett újítások száma. A mozgalom terebélyese- dését helyenként még mindig akadályozza a vezetők bürokratikus felülvizsgálást módszere. Nem segítik • a kivitelezőket, nem adnak lehetőséget a munkaidő utáni foglalkozásra. Az elbírálásnál pedig egyeseket indokolatlanul háttérbe szorítanak. Az üzemi demokráciával kap- •soiatban hangsúlyozta, hogy az utóbbi években pártunk és kormányunk határozott intézkedései nyomán tovább fejlődött az üzemi demokrácia. A munkásokat érintő bérügyi, munkaügyi, szociális, valamint egyéb természetű dolgokban, mielőtt a vezetők intézkednek, véleményüket és állásfoglalásukat is ügy elembe veszik. Az üzemi demokrácia megva- 'ósulását segítő szervezeti formák módszerei közül egyik legjelentősebb a termelési tanácskozás. Az utóbbi időben ezeket csaknem minden üzemben rendszeresen megtartják, ahol a dolgozók 80 százaléka részt vesz Sok javaslat hangzik el. ámeneket az üzemek vezetői leg- ' "kb helyen jól hasznosítanak. Szólt a bérből és fizetésből -lő dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy 1958-tól kezdve 1961. év végéig több mint 17 ezer fővel 'lőtt a bérből és fizetésből élő dolgozók száma. Ebből az üzemi munkások száma nyolcezerre tehető. Legnagyobb fejlődés a helyiiparban következett be. A párt politikai célkitűzéseinek megfelelően az utóbbi években kedvezően alakult az \ Bajai Ruhaüzem küldöttel. Középen Majoros Erika, mellette Giczi Ferencné és Móri Antalné. Az elnökség tagjai. Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára mondja beszámolóját alacsony keresetű szakmák munkásainak bére és jövedelme. Az élelmiszeripari munkások átlagkeresete majdnem száz forinttal, az állami gazdaságok dolgozóinak bére majdnem 200 forinttal, az építőipari munkásoké pedig majdnem száz forinttal több, mint az elmúlt években. Jövedelmük alakulását kedvezően alakította a nyereség' részesedés és a különböző juttatások. 1958-ban az egy főre eső átlag 419 forint volt. 1961- ben ez az összeg 535 forintra jmelkedett. A munkaruha, az ebédtérítés és egyéb juttatások egy főre eső összege az 1958 évi 604 forintról 1961-ben 1137 rorintra növekedett. Szabó elvtárs ezután részletesen szólt a törvényesség megszilárdításáról, a társadalombiztosítás fejlődéséről, az üzemi étkeztetés meglevő gondéiról, a munkavédelmi helyzet ről, a kereskedelmi dolgozók munkájáról, a közlekedés fej 'ődéséről, a beruházások alaku- 'ásáról. a szakszervezeti sport- mozgalom fejlődéséről, a szervezettség alakulásáról, majd rátért a mezőgazdasággal kapcsolatos eredmények és feladatok ’^mertetésére. Végül a népművelési munkáról tájékoztatta a küldötteket. FI mondotta, hogy a felnőtt oktatásban résztvevő dolgozók száma évről évre fokozatosan növekedik, s a hallgatók 90 százaléka eredményesen le is vizsgázott. A feladatokat illetően hangsúlyozta: Az oktatás értalmi javítása mellett szorgalmazzuk a számszerű fejlesztést is. Ugyanis jelenleg a bérhői és fizetésből élők közül több mint 5200-an csak egv-három osztályt, 30 500-an pedig csak a négy-hat általános iskolát végezték el. Ezek közül 2300-an járnak az általános iskolákba. A közéniskolákba beiratkozott 7000 dolgozó közül csak 1500 tanul. Egyetemre 245-en járnak. Az ipari termelés fokozása, a munka termelékenységének növelése jól kéozett szakembereket követel. Egyes vállal átok vezetői, felismerve ennek döntő fontosságát, nagy gondot fordí tottak a szakmunkás-továbbképzésre. Az ipari tanulók száma 1958-hoz viszonyítva 36,1 százalékkal emelkedett. A szakmunkások létszáma meghaladja a 36 százalékot. Ennek ellenire sem mondhatjuk azt, hogy bővelkedünk szakemberekben. Termelő üzemeinkben a képesített munkások száma az ossz- > munkásokhoz viszonyítva 14,8 százalék. A képesítés nélkülieké 21,7, a betanított munkásoké 28 százalék. Az üzemi munkások több mint 31 százaléka segédmunkás. Az ezzel kapcsolatos feladatokat meghatározza az az igény, hogy 1965-ig 15 500 szak- és betanított munkásra lesz szükség üzemeinkben. A jelenleg működő technikusok számát 1300 fővel, a mérnökök* közgazdászok számát 500 fővel kell növelni. összegezésképpen megállapíthatjuk. hogy szakszervezeti termelési és mozgalmi munkánk sokat javult, fejlődött. Ez a vezetésben, az irányításban, a munka iránt érzett felelősségben érezteti hatását — fejezte be Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára. A vitában részt vettek: Búzás János, a Pedagógus Szak- szervezet városi titkára. Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyebizottságának titkára, Virányi Imre, az SZTK kecskeméti alközpontjának vezetője, Papp Sándor, a Bács-Kiskun megyei Építési és Tatarozó Vállalat üb-elnöke, Huszár Sándor, a KPVDSZ megyebizottságának sportfelelőse, a TÜZÉP Vállalat dolgozója, dr. Mándoki Antal, az SZTK főorvosa, dr. Zon~ da László, a kecskeméti rendelőintézet főorvosa, Szantmr- György, a postás dolgozók megyebizottságának titkára, Gajda Mátyás, a vasutas dolgozók me- •’yebizottságának titkára. Csaptát Vilmos, a Kecskeméti Katona József Színház dolgozója. A megyei párt-végrehajtóhizottság részéről felszólalt dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, és Csutor- ka Lajos, az ÉDOSZ főtitkára* a SZOT elnökségének tagja. A vita Szabó Lajos zárszavárai ért véget. Ezután meg'riasztották a 43 tagból és öt nót- agból álló Szakszervezetek Me- T’ei Tanácsát, a három rendes és kőt nó+tpeból álló szám- vizsgáló bizottságot. Az Elnöki Tanács ü’ése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott Megtárgyalta és elfogadta a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényerejű rendeletet. maid módosította a dolgozók betegségbiztosításáról szóló 1953. évi 39. sz. törvényerejű rendeleteő Az Elnöki Tanács 1963. de-' cember 31-ig meghosszabbította a külföldön élő magyar állampolgárok állampolgárságának rendezéséről és úti okmányukkal való ellátásáról hozott határozatában foglalt jelentkezési batáridőt. Az Elnöki Tanács ezutáa egyéb ügyeket tárgyalt.
