Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-02 / 282. szám

itistiikör Különleges kongresszus — Vehetünk harmincezer ki- lónyi Lisztet, húszezer kilónyi cukrot. tizenöte23er kilónyi zsírt, hétezer kiló dióbelet vagy hu- szonkétezer kiló mákot és... Ijedten szakítom félbe a fel­sorolást, mert úgy érzem ma­gam, mintha máris beiglimérge- zésem lenne. Hanem Széli Ist­ván, az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetője hamarosan „megvi­napokban: az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat bolthálóza­tának csúcsforgalmi felkészülé­séről. a boltokban jelentkező árukínálatról és mennyiségről. — Nem kell aggódni a vaj- és a margarinellátás miatt sem. Vajból például decemberre tar­talékoltuk a negyedévi mennyi­ség 45 százalékát, margarinból pedig mintegy 35 mázsát. S ami még a mákot, diót illeti, a leg­A legérdekeltebbek a téli vásárban — csak kívülről nézik az üzleteket. Az ő gondjuk: vájjon melyik télapócsomag lesz az, amelyik a cipőcskéjükbe kerül? gasztal”. Nem a beiglikészítés nagyüzemi receptjéről akar elemző tájékoztatást adni — annyira azért ő sem szereti —, hanem arról, ami nagyon sok embert, s főként az ünnepi be­vásárlási gondok miatt aggódó háziasszonyt érdekel ezekben a több üzletünkben helyben meg­darálható lesz, ugyanis kijaví­tottuk a régi darálókat, és úja­kat is beszereztünk... — Felkészültünk arra is, hogy elfoglaltsága miatt sok dolgozó asszony kevesebb időt szentel­het a karácsonyi sütés-főzésre. A szokásosnál mintegy 50 száza­lékkal nagyobb mennyiséget rendeltünk a piskótakarikákból, a töltenivaló képviselőfánkból, habrolóból, kész tortákból és egyéb süteményekből. A kíván­ságnak megfelelően már most több mint háromszorosát hoz­zuk forgalomba a gesztenyepü­rének — a tavalyi 120 kilóval szemben most hetenként 350— 400 kiló kerül az üzletekbe eb­ből a kedvelt csemegéből. Mint a FÜSZÉRT múlt heti tájékoztatójából kitűnt, nem lesz hiány déligyümölcsben, szalon­cukorban, és télapófigurákban sem. Ehhez még csak annyit, hogy üzleteinkben mintegy 36 ezer télapócsomag és háromezer nagyobb értékű karácsonyi aján­dékcsomag előkészítésével is kedveskedünk vásárlóinknak. A kellemest a hasznossal ösz- szekötve sok helyen a karácsony előtti hetekben kerül sor a disz­nóölésre. Vájjon erre gondol­tak-e, felkészültek-e városi élel­miszerbolt j aink ? — E tekintetben is teljes fel- készültségről adhatok számot. A boltokban korlátlan mennyiség- bem áll a vásárlók rendelkezésé­re minden disznóvágáshoz szük­séges kellék, köztük hurkabél, rizs, bors. babérlevél, majorán­na. gyömbér, mustármag és tár­sai ... Essék szó a sok jó falat „le- öblítéséről”, az innivalóról is. A tájékoztató szerint az élelmiszer­kiskereskedelem jól felkészült, hogy a maga reszortjában hiány­talanul kielégíthesse az ünnepi igényeket. Már tavasszal gon­doskodtak arról, hogy a téli idő­szakban megnövekedő exnort- szállítások ne okozzanak zökke­nőt a helyi pezsgőellátásban, s mintegy háromezer üveg azaz 18—20 hektoliter pezsgőről gon­doskodtak. Borból tizenötféle áll a vásárlók rendelkezésére, mint­egy 150 hektoliter — 20 ezer pa­lackba zárva, — üveges sörből 600 hektoliter és mintegy 1 mil­lió forint értékben 45 féle likőr- fajtát tárolnak a raktárakban. Frissen pörkölt kávéból a szoká­sos heti forgalomnál 20 száza­lékkal igényeltek többet a bol­A franciaországi Lyonban “ nemrégiben furcsa nem­zetközi összejövetelt tartottak. Indiából, Közép- és Távol-Ke­letről és ki tudja még a világ bány részéről összegyűltek mindazok, akik azt hiszik ma­gukról, hogy természetfölötti erő birtokában vannak, vagy pe­dig azt a véleményt vallják, hogy az emberben rejtett, eddig fel nem tárt erők is vannak. Henry Defiance, a „vízforrás- kutatók,, kútásók és egyéb va­rázsvesszősök nemzeti szövetsé­gének” elnöke megnyitó beszé­dében arról szólt, hogy „a va­rázsvessző néha pontos választ ad olyan kérdésekre is, amelye­ket öt érzékszervünkkel nem tu­dunk megoldani”. Lydia híres francia jósnő pedig arról beszélt, hogy ezen a nemzetközi össze­jövetelen már nem is annyira a jóslatok hihetőségét kellett tag­lalni, hanem inkább ki kell dol­gozni a jósok és látnokok nem- Betközi becsületkódexét. |Jev Mufti világhírű indiai jógi. aki elkápráztatta Hruscsov miniszterelnököt is, amikor Indiában járt, azzal, hogy úthenger alá feküdt és mégsem lett semmi baja, most azt fejtegette, hogyan lehet az ember úrrá izmai, idegei, ref­lexei felett. Kifejtette azt is, hogy a jóga szigorú étrendet, húsmentes táplálkozást, alkohol­ét; dohánymentes életet követel meg. Egy másik jógi. Mira Semdor megbízható orvosszakértök előtt bebizonyította, hogy befolyásol­ni tudja szívverését. Rayo jógi e kígyóbűvölés tudományát mu­latta be stb. Az egész csak az akarat győ- eelme — magyarázta Yvon Yva, a francia fakírok elnöke, aki azzal vált híressé, hogy érzéste­lenítés nélkül hajtottak rajta Végre vakbéloperációt és hogy 12 napot volt hat láb mélység­ben földbe ásva. Szerinte „fáj­dalom nincs, hanem csak bekép­zeljük”. Egyes részvevők kongresz­* szusi felszólalást helyet­tesítő bemutatója nagy hatással volt a jelenlevőkre. Amikor pél­dául Rayo jógi bemutatta, hogy véres könnyeket tud sími, négy jelenlevő rosszul lett és kényte­lenek voltak kihívni a mentő­autót. Naga, a csinos fiatal jós- nő azza] dicsekedett, hogy már október 28-án letétbe helyezett egy lepecsételt borítékot, amely­ben megjósolta, hogy az október 28-i francia népszavazáson a szavazók 62 százaléka mond majd igent. 22 ezer kiló mák, 36 ezer télapócsomag, gazdag italválaszték Felkészülten várják az ünnep előtti forgalmat élelmiszerboltjaink Ritka mesterség A facipőkészítő Bizonyára sok olyan ember él a megyé­ben, aki ismeri a Hol­landiából származó fa­cipőt. amit „magya­rul” klumpának hív­nak. Azok azonban lé­nyegesen kevesebben vannak, akik hordják is ezt a lábbelit. A facipőkészítésnek elszánt mestere Hude- rer József Baján, a Pásztor utcában. Mű­helyében forgácsha­lom, félig elkészült munkadarabok és a sok használattól meg­kopott szerszámok kö­zött találom, amint nagy igyekezettel egy facipó belsejét vájja. A nyers fa puha ser­cegéssel enged az éles vésőnek. s egymás­után kunkorodnak ki s növekedő résből a forgácsok. Meleg van a műhelyben. A mes­ter ingujjra vetkőzve áll a faragó asztal előtt, s tréfálkozva meséli életének a ci­pő; aragással kapcsola­tos történetét. — Eredetileg hen- freg voltam, de abba kellett hagynom. 1952- ben egy vándorló ipa­rostól, akinek már a nevére sem emlék­szem, hat hét alatt ta­nultam meg ezt a szakmát. Azóta csiná­lom. No, persze, nem állandóan, hiszen ab­ból nem lehetne meg­élni, meg aztán na­gyon felszaporodna az eladatlan facipő. Valóban így van, mert a műhely előtti folyosón, de bent is zsákokba rakva klum­pák százai várják a vásárt, ahol hosszabb- rövidebb alkudozás után gazdát cserélnek. — Ha Tolna és Ba­ranya megye nem vol­na. igen megcsappan­na a kereset. Ezen a két helyen sokat adok el belőlük. Most a mo­hácsi vásárra készü­lök, azért van becso­magolva ez a néhány zsáknyi portéka. Közben kiveszi a szorítóból a pár cipőt, s egy kardszerű, ha­talmas kés alá he­lyezve néhány „hu­szárvágással” csinosít­ja külsejüket, aztán a készek közé teszi. Két és fél órába kerül egy pár elkészítése, s ha akad rá vevő, 47 fo­rint az ára. Nem mondható drágának, és meleg is télen, de bajos mozogni benne, meg aztán a csizma mindenféleképpen jobb. Igaz, hogy sok­kal többe kerül, vi­szont tovább is bírja. — Milyen mellék- foglalkozása van a „suszterkedés” mel­lett? — Muzsikálni szok­tam lakodalmakban, névnapokon, és nem tagadtam meg egészen a hentes mesterséget sem. Télen disznóvá­gásokra járok szom­szédokhoz, ismerősök­höz. Nyáron pedig a szőlőben dolgozom. — így aztán a háromból, illetve négyből meg tudok élni. Családom nincs, ketten va­gyunk a feleségem­mel. .. Az udvaron nagy halom fa — a nyers­anyag. Mellette gyár­kéményhez hasonló bőséggel ontja a füs­töt egy kis bódé. — Látom, már meg­volt a disznótor — jegyzem meg, nem is gondolva a tévedés lehetőségére. — Ä, dehogy! — mosolyodik el Hude- rer József. — A cipő­ket füstöljük, hogy szép barna színűek és tartósabbak legyenek. Hosszan elbeszélget­tünk. Már csak tíz percem volt az autó­busz indulásáig, s szinte egész úton fut­nom kellett, hogy el­érjem. Facipőben ez aligha sikerült volna... Gál Sándor tok... Sok mindenről lehetne még írni. Kedves meglepetésekről is, de ezek eav része — mint oél- dául a hidegkonyhai készítmé­nyek árusításának bevezetése — részleteiben hadd maradjon még néhány nanig a vállalat tit­ka ... A legfőbb megleoetés azonban már nem titok: a vásár­lókat nemcsak gazdag, hiány­cikk-mentes választékú de né- hánv átszervezés, és több kisegí­tő alkalmazott révén a forgal­mat zavarmentesen, sorbamállás nélkül lebonyolítani képes bol­tok várják. E. E. PETŐFI NEPE ő Maavar Szocialista Munkásnál- Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lanla Főszerkesztő- weither Dániel. Kiadia: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, “"etelős kiadó- Mezei István igazgat' Szerkesztőség: Kecskéméi. Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőim telefonközpont: 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét szabadság tér i/a Telefon- 12-09 Terieszti a Magvar Posta Elófize'hetó­a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dft i hónapra !2 forin* Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 Folyószámfa Nincs olyan munkanap, hogy a levélhordó ne látogat­na meg munkahelyemen. Hogy mégis írok a ma kapott levél­ről, ennek külön oka van. A levelet két példányban, ajánl­va küldték (ragszáma: Buda­pest 112, 8557-c). Feladója u Csemege Édesipari Gyár. Arról értesítenek, hogy a náluk vezetett folyószámláju­kon 1962. október 31-ével az alábbi nyitott tételeket tart­ják nyilván': Tartozik: 0 Ft. Követel: 0 Ft. Egyenlegként 0 Ft. összegű tartozásunk-követe- lésünk mutatkozik. Arra kér­nek, hogy a kimutatott egyen­leget a csatolt másolaton iga­zolni és címükre nyolc napon belül megküldeni szíveskedjek, ellenkező esetben úgy fogják tekinteni, hogy a kimutatott egyenleget nyilvántartásunkkal egyezőnek tekintem. Bármennyire erőltetem is agyamat, nem emlékszem, hogy valaha is valamilyen üzleti összeköttetésben álltam volna az Édesipari Gyárral. Sem én, sem családom, de még munka­helyünk se. Ebből arra követ­keztetek, hogy ilyen ajánlott levelet nulla egyenleggel min­denki kapott tőlük, aki nem volt velük összeköttetésben. De mégis. A napokban vet­tem az édességboltban két Sport szeletet, s az eladó a ta­núm, hogy az érte járó két fo­rintot kifizettem. Lehet, hogy erről szereztek valahogy tudo­mást és nyugtázzák a két fo­rintos ajánlott levélben. Tehe­tik, hiszen a bélyeg ára nem vész kárba, nem kidobott pénz ez, mert az állam egyik zsebéből a másik zsebébe ke­rül. .. És még mondja valaki, hogy a „maszek” világban jobban megbecsülték a vevőket. T. M. Hatmillió nyaceras szí ő'ssszát termeltek ki megyénk szövet­kezeti gazdaságaiban és szak­szövetkezeteiben. Több helyen kitűnő szaporítóanyagot nyer­tek az öntözött területről; erő­teljesebben fejlődött a gyökér­zet, s a hajtások is életképe­sebbek. •VÍELLÉKZÖNGE — Kicsit poros a harmoni­kája ... — Nagyapa, légy szíves főzz egy feketét! Sokat kell holnap^ 1 ra tanulni.

Next

/
Thumbnails
Contents