Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-20 / 297. szám

1962. december 20, csütörtök

S. oldal

A pártkongresszu« és a vártértekezlet szellemében

Korszerűsítik a gazdálkodást

Tavaly karácsony táján kérdést intéztünk a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnökéhez: mit tartogat tarsolyában a lakosság számára az 1962-s esztendőre? Ezúttal ismét felkerestük _ őt és megkértük mondja el, mit valósítottak meg az idei tervekből. 6 milyen feladatok végrehajtása vár a közeljövőben megválasztásra kerülő tanácsokra.

Több telenítés a tervezettnél

— Tavaly ilyenkor az 1962. évi szőlő- és gyümölcstelepítési terveinkről beszéltem — kezdte nyilatkozatát Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke. — Azóta bebizonyosodott. hogy a tervek megalapozottak voltak, s szövetkezeteink tagsága nagy lelkesedéssel látott munkához. Az eredetileg előirányzott 1500 holddal szemben 2800 hold szőlő telepítését határozták el, s ennek műszaki és pénzügyi feltételeit is megteremtették.

A fagyok beálltáig 2360 holdon végezték el a talajmunkát, 1800 holdon a telepítés műszaki előkészítését, s ehhez a szaporítóanyagot is megszerezték.

Járásunk parasztságának munkakedvét bizonyítja az is, hogy a tervezett 500 hold helyett 570 holdon létesítettek új gyümölcsöst, s további 500 holdon készítették elő a telepítést. Tudvalevő, hogy az időjárás szinte egész évben ellenünk „dolgozott”. Tavasszal a fagy és a szél okozott jelentős károkat. A szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett parasztok azonban eddig soha nem tapasztalt szívóssággal végezték a növényápolást és odaadó munkájúknak köszönhető, hogy a vártnál jóval kisebb lett a terméskiesés. Igen jó eredmények születtek például Izsákon, ahol a tervezett 260 vagon exporttervvel szemben a fagykárok ellenére is több mint 500 vagon sár- fehér szőlőt indítottak külföldre.

Hármas feladat

Az elkövetkező évekre a megyei és járási pártértekezlet szabta meg a feladatainkat, amelv részletesen foglalkozott a mező- gazdasági termelés fellendítésével. A pártértekezlet határozata leszögezte, hogy parasztságunk

Megindult a sorozaígyárlás

Decembertől már a Bajai Villamosipari Gyár elégíti ki a MÄV, a hajógyárak, a Ganz-MAVAG és a Wilhelm Pieck Vagongyár szénoszlopos feszültségszabályozó rendeléseit. E berendezések gyártását, a gépipar fejlesztéséről hozott párthatározat értelmében vette át a Székesfehérvári A. M. G-től a Bajai Villamosipari Gyár. Az üzem műszaki gárdája és a TMK-részleg saját erőből hozta létre a gyártáshoz szükséges próbatermet. A sorozatgyártás megindult. Képünkön a feszültségszabályozó készülékek minőségét ellenőrzi Gyimes László, a próbaterem vezetője, és Kiss László ellenőr.

jövedelmét járásunk alacsony terméshozam ú homokterületedn csak a gazdálkodás korszerűsítésével, s új növénykultúrák létesítésével tudjuk emelni. Erre három lehetőségünk van: a szőlő- és gyümölcstelepítés; a zöldségtermelés belterjesítése; a homoki szántóföldi gazdálkodás fejlesztése.

Tavasszal befejezik az idén előkészített, de a korai tél miatt félbehagyott 1800 hold szőlő telepítését és újabb 2000 hold telepítéséhez kezdünk hozzá. A rendelkezésünkre álló gépállomány lehetővé teszi, hogy több mint 3000 hold telepítésre való előkészítése 1963 végéig megtörténjen, ugyanakkor az 1964. évi telepítési talajmunkák 60 százalékát is elvégezzük.

Jövőre 6000 holdra növeljük zöldségtermesztő területeinket. Ennél a termelési ágnál nem is a terület növelése, mint inkább a zöldségtermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek kialakításának van nagy jelentősége. Elgondolásunk szerint egy-egy gazdaság kevesebb zöldségfélét termel majd, de korszerűbb eszközökkel. Elsősorban a gépesítésre, a zöldségtermelő munkacsapatok tagjai szakképzet tségének emelését és palántanevelők létesítését szorgalmazzuk. Erre a feltételek leginkább a tiszakécs- kei, lászlófalvi és lajosmizsei tsz-eknél vannak meg.

Együttes erővel

A homoki szántóföldi gazdálkodás megjavítására — elsősorban a takarmánytermesztés növelésére — ebben az évben már tettünk kezdeti lépéseket. A bugaci Béke Tsz-ben például a homoktalajokon mélyebb művelést alkalmaztunk és fokoztuk a szervesanyag-utánpótlást. Hogy mennyire érdemes ezzel foglalkozni. azt bizonyítja, hogy burgonyából rekordtermést ért el a Béke Tsz. örvendetes, hogy az itt szerzett tapasztalatokat átveszik a többi tsz-ek is.

A mezőgazdasági termelés fellendítésére helyi tanácsainktól jó gazdaságpolitikai szervező munkát kíván. A jövőben tovább kell javítaniok a szervező, irányító és ellenőrző tevékenységüket. Ehhez egyedül a tanácsok vezetőinek munkája kevés, ezért az egész testület együttes összefogására van szükség.

Nagy Ottó

4 mezőgazdaság szolgálatában

A „kacsagyár" vezetője

HUSZONHÉT éves, munkahelyén is elegánsan öltöző barna fiatalember Lakatos István, a Baromfiipari Mezőgazdasági V. kunszentmiklósi telepének vezetője. Alig négy éve, hogy kilépett a Gödöllői Agrártudományi

Egyetem kapuján, de már eddig is komoly munkát végzett a baromfitenyésztés fejlesztésében.

A középiskola elvégzése után mérnök szeretett volna lenni, de nem vették fel a Műszaki Egyetemre. Az agráregyetemen viszont pár hónap alatt megkedvelte a mezőgazdasági „szakmát”. Végig jeles hallgató volt.

— Mindjárt a baromfiiparinál kezdtem — emlékezik visz- sza pályájának elejére. — Nem itt, hanem az ország más telepein. Gyakornok voltam, amolyan „mindenes”. Ide két éwed ezelőtt kerültem. Megvallom, eleinte nagyon lehangolt a kopár vidék, amely egyáltalán nem hasonlít Győr-Sopron megyei szülőfaluméhoz. Fél évig ki sem csomagoltam a bőröndből. Aztán mégis megbarátkoztam a körülményekkel, amelyek — rájöttem — nem is olyan riasztóak. A munkám is egyre jobban lekötött.

A TELEP eredményeiről — amelyek a fiatal vezető rátermettségét is tükrözik — Lakatos István szerénysége miatt a helyettese tájékoztat. Tavaly 114 ezer pecsenyekacsát neveltek; több mint a kétszeresét az előző évinek, holott nem is végeztek nagyobb beruházást. A szárnyasok nem egészen kéthónapos korukra megközelítették a három kilós átlagsúlyt. Sajnos, a kolera miatt, az idei eredmény nem mondható ilyen szépnek. De jövőre 150—200 ezer pecsenyekacsát akarnak „termelni”, s félmillió tojást értékesíteni. Tervezik, hogy naposkacsákat is adnak el más gazdaságoknak. A keltetés teljes egészében itt történik.

— SOK A MUNKA, de máf jól érzem itt magám — vallja a telepvezető. — S az sem számít, hogy öt kilométerre dolgozom a községtől. Azelőtt motorkerékpáron jártam be, most meg már van Moszkvicsom.

A telep mellett van a lakása} s szabad idejében szenvedélyének, a fényképezésnek hódolj Amellett rengeteget olvas, föle® szakkönyveket; állandó kapcsolatot tart fenn az Országos Mezőgazdasági Könyvtárral. FolyH ton képezi magát, hogy a „kai csagyár” működése még eredmés nyesebb legyen.

h. n.

Káposzta, káposzta,••

Nem a nótában szereplő télinyári káposztáról van szó, hanem a kunszentmiklósi Hunyadi Termelőszövetkezet be nem takarított, és emiatt megfagyott 400 mázsányi káposztájáról, amelyre ily módon ülik ugyan a „téli” jelző.

A „szerencsétlen sorsra” jutott növényt húsz holdon termesztették, egész nyáron öntözték, ápolták, s mintegy 150 mázsát felis szedtek belőle. Ez különben Ujj Lajosnak, a szövetkezet kertészének és családjának köszönhető. A termés zöme azonban betakarítatlan maradt. Az eredmény: 80 ezer forint kár.

Sajnos, a szövetkezet ga»5£|

feléje sem néztek a káposztának. A legnagyobb múlás ztá# ugyan a vezetőséget terheli} Nincs kizárva, hogy mérleghiánnyal zár a szövetkezet. Hal azt vesszük, hogy a káposztához hasonló sorsra jutott 40 miü zsa karalábé és a takarmányrépa termésének tekintélyes rész# is — a jövedelemhiány mi»« nem is lehet csodálkozni

A jövőre nézve nem ártana}

ha a nem kis összegű kárból levonnák a szükséges tanulságokat mindazok, akiket illet.

vérévé és ügyévé válik. A közösen végzett tevékenység az embereknek saját egyéni érdekükön kívül, az összesség javát is szolgálja. Amikor a szocialista brigádokban a jó tapasztalatokat átadják egymásnak, amikor törődnek azzal, hogy régebben féltett szakmai fogások, a technika és a technológiai ismeretek ne maradjanak titokban, ott már előtérbe lépett a közösség érdekének tudatos szolgálata? Amikor a szocialista brigádokban az egymás iránti bizalom, emberség, a tanulásra és a művelődésre való aktív tevékenység lép az első helyre, azok már az új erkölcsi arcú ember megnyilatkozásai.

S

okan azt mondják erre, hogy akadnak még életünkben visszataszító vonások, van még fúrás, karrierizmus, törtetés. Ez igaz is. Valahogy ezzel is úgy vagyunk, hegy a jó, a haladó mellett megfér, helyet talál még a régi, a rossz, a visszahúzó. A régi rendszer már eltűnt. De szokásaiban, felfogásaiban még sok itt maradt és ezek a szokások makacsok. Nem kevés még azoknak a száma, akik a társadalommal szemben antiszociális magatartást tanúsítanak: saját egyéni érdekeiket a társadalom rovására akarják kielégíteni. E szélsőségek mellett azok között is.

akiket már a mi eszméink, a társadalmi valóságunk alakított és nevelt, akik magatartásukban sok tekintetben szocialisták, még azok gondolkodásában, cselekedeteiben is kísért a múlt. Hiszen a szocialista erkölcsi vonások nem egyszerre, nem automatikusan alakulnak ki, hanem mindenekelőtt a rossz tulajdonságok elleni harcban.

A pártszervezeteknek és a társadalmi szervezeteknek ebben a küzdelemben elsőrendű szerepük van. A Kommunistákban kell elsősorban kifejleszteni, érvényre juttatni azokat a jellembeli, magatartásbeli vonásokat, amelyek ki- fejlesztésén az egész társadalomban fáradozunk. Az új erkölcs uralkodóvá tételéért folytatott harcban is a kommunistáknak kell a legtöbbet tenniük.

A szocialista erkölcsi vonások egyik legfontosabbika a munkához való új viszony. Mind többen érzik magukat a gyárak, az anyagi javak, az ország gazdájának. A sok százmillió megtakarított forint, az újítók, az ésszerűsítők által megoldott sok ezer új műszaki feladat fontos mutatója ennek Az embert sokszor eltakarják a számok, de mögöttük ott vannak azok, akiknek munkája, eszmeisége, öntudata hozza létre mindazt, arai

a társadalomban érték.

És aki erre azt mondja: „Igen, hát nekik is érdekük volt, mert így többet kerestek”, igaza van. Mi is azt akarjuk, hogy többet keressenek, éljenek jobban az emberek. De az ilyen takarékosság, az ilyen munka nemcsak a kis, hanem a nagy közösségnek is hasznos.

A munka termelékenységének emelkedése, ennek érdekében kifejtett erőfeszítése nem öncél. A közgazdász adatokat számít, eredményeket összegez, közgazdasági fogalmakkal — időegység, termelékenység stb. — dolgozik. A nép számára azonban a termelés növekedésének száraz számai új lakásokká, rövidebb munkanappá, élelmiszerek bőségévé, üdülőkké — egyszóval emberi boldogsággá válnak.

A társadalmi tulajdon vé- delméről és gyarapításáról való gondoskodás a szocialista ember erkölcsi arculatának egy másik fontos vonása. Óvni és gyarapítani a társadalmi tulajdont — ez alapvetően szocialista jellemvonás. Hisz az anyagi javak tulajdona és felhasználása csak a mi társadalmunkban van a termelők kezében. Az előző társadalmak, amelyek az idegen munka és tulajdon kisajátítására épültek, nem tanították meg és nem is

tették érdekeltté az embereket

a köztulajdon kímélésében. Óvni, gyarapítani a társadalmi tulajdont — ez azt is jelenti, hogy a köz érdekét fölébe helyezni az egyéni, személyes érdekeknek.

A munkához, a társadalmi tu_ lajdonhoz való ily viszony elképzelhetetlen a kollektív szellem és az elvtársi kölcsönös segítség nélkül. A pártkon gresz- szuson sokan adtak számot arról, hogy a termelésben, a mindennapi életben kialakult a közösségi érzés — az emberi szokások és magatartás elválaszthatatlan részévé vált. Ennek gyökere a szocialista termelési viszonyokban rejlik, s a tudatos nevelőmunka eredménye. Minden munkásnak látnia kell, hogy egyéni tevékenysége része a közös munkának.

A burzsoá politikusok és ideológusok nem egyszer rágalmazzák a szocialista rendszert, a kommunistákat, hogy elnyomják az egyéniséget, hogy nem enge- dig fejleszteni az egyént. A szocialista társadalmunk eleven tagadása ennek a felfogásnak. Milliók és milliók képességei bontakoznak ki mind erőteljesebben az emberi alkotás nagy mezején.

Az új erkölcs meghonosodásának, valamint továbbfejlődésének elválaszthatatlan része

a más népek harca iránti figye. lem; a közös ügy iránti oda« adás, az internacionalista gom dolkodás és magatartás. Jellemző példája ennek, amikor ar imperialisták Kuba függetlenségét veszélyeztették és a világháború kirobbantásának szélére sodorták az emberiséget. A mi népünk is — s ezt minden túlzás nélkül elmondhatjuk — igazunk tudatában foglalt állást a kubai nép szabadságharca mellett. A munkásosztály és a dolgozó nép többsége együtt érez azokkal a népekkel, amelyek felszabadulásukért küzdenek. Mindez együttesen jelzője, úts mutatója annak, hogy saját problémáin kívül magáénak tartja a moszkvai esztergályos harcát, a bukaresti építők munkai sikereit, éppúgy, mint az illegálisan dolgozó és harcoló spa* nyol kommunisták küzdelmét.

"pártunk VIII. kongresszus

A sán elfogadott helyes poJ litika, a szocializmus felépítő* sének távlatai további nagy lesi hetőségeket teremtett az emberi rek közötti új szocialista vivi szony erősítéséhez, szélesítésé-» hez, hogy az egész nép iaváé szolgáló forradalmi munka emJ berformáló kohóiából új típusií munkások, tsz-tagok, orvosok és tanítók kerüljenek ki.

lAjtai J&ra