Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-18 / 295. szám
1962. december 18, kedd 8. oldal Mi van a nkirakat mögött*6? Két átszervezés egy sor tanulsággal A Ruházati Főigazgatóság figyelmébe Ráadásul a vártnál előbb kőA szakszerű gondozás eredménye Tataházán a község szövetkezeti gazdaságai még I960, végén tsz-közi baromfitelepet létesítettek. Tavaly 110 ezer naposcsibét neveltek fel, a szak- képzettség hiánya miatt azonban az elhullás igen nagymértékű volt A szövetkezetek Petőfi néven egyesültek, s az egész gazdálkodásra vonatkozó egységes vezetés, valamint a baromfi- gondozók képzettségének a növekedése azt eredményezte, hogy ebben az évben már 214 ezer a felnevelt csibék száma, s 8 százalék az elhullás aránya. Az elmúlt hónapban már hozzáfogtak a jövőre átadásra kerülő csibék neveléséh«:. Az 1361- as tervben szereplő első „turnus” 60 ezer apró baromfit* jánál öthetes kon« ban már csak 0,4 százalék volt az elhullás. Képünkön Borsodi Máténé, az egyiid legjobb gondozó — aki nemrégiben a Szovjetunió tobt» kolhozában tanulmányozta a fe*« szerű baromflneve- lés módszereit —* eteti a csibéket. (Pásztor Zoltánt felvétel A} Jó a kapcsolat öten próbáltak egy kabátot, de a hatodik vevő is vétel nélkül távozott Kecskeméten, a 241-es ruhaboltból, pedig a kabát szép volt. Divatos szabása, kitűnő anyaga mind a hat vásárlónak tetszett. Egy baja volt csupán, amiért ott hagyták, olyan gyűrötten érkezett a nagykereskedelem bajai lerakatából, hogy vétel után egyenest a szabóhoz vihették volna vasalni. Komoly hiba egy ilyen jelenség szépülő, egyre kulturáltabbá váló üzleteinkben. Nagyobb baj azonban, hogy e cikk írója egész sorát jegyezte fel kereskedelmi körútja során az ilyen és hasonló példáknak. Később aztán részletesen vizsgálódott, mi van a „kirakat mögött”, kit terhel a felelősség, hogy az ilyen esetek sorozatosan ismétlődnek? Munkáját megkönnyítette, hogy ez év júniusában részt vett a Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiumának Kecskeméten tartott ülésén. Az értekezleten többek között felvetődött Bács- Kiskun megye kiskereskedelmi vezetőinek ama aggálya, hogy a ruházati nagykereskedelemben folyó átszervezések körül nincs minden rendben, ezért félő, hogy annak hatása rontani fogja a kiskereskedelem gazdálkodási eredményeit. A kollégium akkor helyt adott a kiskereskedelmi vállalatok aggályainak, s határozatában kimondta: „A kiskereskedelem véleményének meghallgatásával értékelni kell a ruházati nagykereskedelem Bács megyei átszervezésének első hat hónapi tapasztalatait. Határidő 1963. február 28. Felelős: Salgó Erzsébet, a Ruházati Főigazgatóság vezetője.. A kiskereskedelem véleménye Igaz, hogy ebből a várakozási időből csak négy hónap telt el, de a felületes előkészítés következtében máris olyan tarthatatlan helyzet alakult ki a kiskereskedelem áruellátásában, ami arra késztet bennünket, hogy a kollégium határozatát megelőzve, a Belkereskedelmi Minisztérium operatív intézkedését sürgessük. Tapasztalataink közlését azzal kezdjük, hogy több átszervezés történt már megyénkben, de egy intézkedés se váltott ki a kiskereskedelmi vállalatok részéről olyan ellenállást, mint a Textil és Felsőruházati, valamint a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat megyei lerakatainak átszervezése. Hiba volt már az előkészítésnél is. A Ruházati Főigazgatóság nem igyekezett megnyerni partnereit az ügynek. A kiskereskedelem vezetői, felelősnek érezve magukat az áruellátás várható alakulásáért: nehezen egyeztek bele a szerintük ész- 6zerűtlennek tűnő változásokba. Jó szándék, a szakember aggodalma sugallta érveiket: még jó szervezés esetén is fékező hatással lesz az átszervezés az áruforgalomra, olyan nagy a távolság Baia és Kecskemét között. Többletkiadással, többletutazgatással jár majd, ha a rövid- és kötöttárunak csak Kecskeméten, a textil és ruházati cikkeknek pedig csak Baján lesz na^vkereskedelmi lerakata. Érvek he'yetf kioktatás Ök így látják. Meglepő volt azonban, hogy az érdekeknek ilyen összecsapásában a Ruházati Főigazgatóság képviselője a vitában való meggyőzés helyett egyszerűen kijelentette: Az átszervezés eldöntött tény, amit nem fognak előre jóváhagyatni a kiskereskedelemmel... Mivel érvelt az átszervezés mellett a Ruházati Főigazgatóság? A megyei pártbizottságnak részletesen tanulmányoztuk. Bevezetőben hangsúlyozzák, hogy az átszervezést a kereskedelem színvonalának emelése, kulturáltabbá tétele, nem utolsósorban pedig az áruforgalom takarékosabb lebonyolításának fontossága sürgeti. Megállapítást nyert — írják —, hogy a Bács- Kiskun megyei raktárkészletek túlzottan nagyok. Mind a két nagykereskedelmi vállalat párhuzamosan készletezik, Baján és Kecskeméten. Ezért az áruk forgalmi sebessége a többi megyékhez képest itt a legrosz- szabb. Ugyanakkor fennáll az elfekvő áruk növekedésének veszélye is. „A vizsgálat minden tekintetben igazolja annak az elgondolásnak helyességét, hogy a megyében szakmánként egy lerakat is el tudja látni az áruforgalmi feladatokat, sőt minden szempontból kulturáltabb, jobb áruellátást biztosít, gazdaságosabban.” Számításaik szerint 15—20 százalékkal csökken majd a raktári készlet. Várhatólag közel 30 főt lehet majd más munkakörben foglalkoztatni. Végül a két nagykereskedelmi vállalat átszervezésének eredményeként több mint egymillió forint lesz a kimutatható tiszta megtakarítás. Átszervezés, de nem mindenáron Emellett a Ruházati Főigazgatóság külön garantálta, hogy a kiskereskedelmi vállalatok árurendelése, a Kecskeméten és Baján létesített mintatermekben jelentős költség- és időmegtakarítással jár majd. A bemutatott minták alapján ugyanis minden áruféleséget megrendelhetnek. Olyan lesz tehát a kiskereskedelem áruellátása, „ahogy az a nagykönyvben meg van írva .. És mi van a „kirakat mögött”? Sajnos, egészen más. A Ruházati Főigazgatóság számításainak és ígéreteinek éppen az ellenkezője. Vizsgálódásunk során kevés jelét láttuk annak, hogy lerakati átszervezéseket és a mintatermek létrehozását fokozott körültekintéssel végezte volna a főigazgatóság. Miben jelentkeztek a problémák? Mindenekelőtt abban, ami ennek az ügynek legfontosabb tanulsága: átszervezést, de nem mindenáron, hanem alapos, sokoldalú mérlegelés után, számításba véve az intézkedés hatását, várható következményeit. Ha nem ez a gyakorlat érvényesül, úgy az egyoldalú döntés, még a különben sokat ígérő terveket is zsákutcába kényszeríti. Megyénkben hasonló a helyzet. A két nagy kereskedelmi vállalat átszervezése a kiskereskedelem ellenére történt. Tagadhatatlan, hogy vállalataink ezt nem nézték jó szemmel. Mondhatnánk azt is, romlott a viszony a két kereskedelmi szerv között. A Ruházati Főigazgatóság vezetője is járt itt ebben az ügyben. A hangulat javítására, a kezdeti nehézségek leküzdésére kompromisz- szum született. A főigazgatóság ielentős kedvezményeket adott kiskereskedelmi vállalatainknak. Átmenetileg nagyobb raktári készletet alakíthattak ki. Viszonzásként kérték, legyen megértó a kiskereskedelem, támogassa az átszervezést. így is történt. Ámikor a fától nem látják az erdőt Három hónap után viszont jogosan kezdett türelmetlenkedni a kiskereskedelem. A Irakatoknál ugyanis nemhogy javult volna, hanem egyenesen romlott az áruellátás, a tanácsi, földművesszövetkezeti üzletek és az szöntött be a hideg idő is. Ugrásszerűen növekedtek a vásárlások, s velük együtt a gondok is. Más szóval, éppen a karácsonyi csúcsforgalom előtt jelentkezett élesebben az átszervezések egész sor következménye. Egy-egy raktárban sokkal több ma az áru, mint ameny- nyit megfelelően tárolni lehet. Az ígért árukészlet csökkenése helyett jelentősen nőttek a nagykereskedelmi készletek. Baján a ruházati nagykereskedelem öt helyen kénytelen felhalmozni az átszervezés előttinél kétszer több méterárut és konfekciót. A helyzetet jellemezve, nem túlzott a hasonlat: nem látják a fától az erdőt. Sok esetben már az Is komoly probléma, hogy hozzá tudjanak férni az áruhoz, lássák mijük is van a rengetegben? A mintaszoba még nem minden A mintatermek kifogástalan működésének jelentős szerepe lenne, de szervezésénél elmaradtak azok a garanciák, melyeket a Ruházati Főigazgatóság ígért. A mintatermék és a lerakatok között nincs géptávíró-összeköt- tetés. A lerakatok a zsúfoltság következtében nehézkesen végzik az áruk bemintázását. A kartonok és mintadarabok későn érkeznek a mintatermekbe. A nagyobb hiba azonban, hogy a raktári készletek változását nem sikerül időben egyeztetni a mintatermekkel. Hiányzik a kellő összhang. A mintaterem nem tükrözi, hogy mi van a raktárban. Ezért sok esetben nem tud olyan választékosán vásárolni a kiskereskedelem, de megtörténik, hpgy a rendelt árut is más színben, fazonban vagy nagyságban kapja, mint amire számított. Ezért jogosan sok a panasz a mintaszobákra. Mi mégis azt írjuk, helyes ez az eladási forma, sőt kulturált és kényelmes is, de csak akkor, ha technikailag jól meg van szervezve. A mintatermek divatáru- és cipőrészlege máris szolgál ilyen tapasztalatokkal. Ez pedig azzal biztat, hogy az idén átszervezett nagykereskedelmi Irakatoknál is lehet változtatni a jelenlegi helyzeten. Kevesebb tandíjjal összegezésképpen is ez most a legfontosabb. Tudjuk, a hibák kijavítása, a mulasztások pótlása nem könnyű feladat. Mondhatnánk, próbatétele annak, hogy a Ruházati Főigazgatóság — érezve felelősségét — tud-e rugalmasan intézkedni? Több jelzés is sürgeti ezt. Két hét és vége az évnek. A túlzott raktárkészletek komolyan akadályozzák a megfelelő leltározást. Ugyanakkor az Ipar folyamatosan termel, s a különben is szűk raktárakban tovább halmozódik a sok áru. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a termelőszövetkezeti zárszámadások után már az év elején jelentkezik a paraszti lakosság nagyobb vásárlási kedve. A kiskereskedelemnek erre megfelelő áruval kell felkészülni Utána pedig a húsvéti forgalom és a nyereségrészesedés növeli a keresletet. Tapasztaljuk, decemberben már jelentkeznek ennek kezdeti jelei. A mintaszobai rendelések mellett a kiskereskedelmet Ismét beengedték a raktárakba. Gyorsabban vásárolhatnak, kevesebb a panasz. Törekvés van tehát arra, hogy rend legyen a „kirakat mögött”. Reméljük, "ikkünk is segít abban, hogy mind kevesebb legyen 1963-ban a nagykereskedelmi átszervezés tandíja. Sándor Géza Madaras község három termelőszövetkezetének vezetőitől afelől érdeklődtünk, hogy a községi tanács miként segíti a közös gazdaságok megszilárdulását, fejlődését. Varga Gergely, a Dózsa Tsz főmezőgazdásza ezeket mondotta: — Havonta legalább egyszer végigjárja szövetkezetünk 1340 holdas határát Suhajda János, a tanács vb-elnöke. Helyettese, Kispál József ennél még gyakrabban meglátogat bennünket. Az őszi vetések idején például hetenként kétszer is találkoztam vele a „területen”. Rendszeresen megjelennek és felszólalnak közgyűléseinken és a vezetőségi üléseinken is. Ezt a jó kapcsolatot táplálja, hogy szövetkezetünk elnöke, Gulyás János, tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, melynek ülésein — de más alkalommal is — tájékoztatja a tanács vezetőit a szövetkezet életéről. A község vezetői főleg a gazdálkodás szervezésében nyújtanak sok támogatást. A vetés ;dején például a meglevő erők összpontosítására hívták fél a figyelmünket. Ehhez tartva masunkat elértük, hogy november közepére 420 holdon földbe került az őszi kalászosok magja. Deák János, a Rákóczi Tsz elnöke így válaszolt kérdésünkre: — Az előrehaladás minden fontosabb teendőjét megtársval- ’”k a közséei tanács vezetőivel főleg a tervek elkészítését beszéljük meg velük nagy gonddal. Az idén az 5 javaslatukra alkalmaztuk az anyagi ösztönzés módszerét, s ennek köszön bető. hogy a tavalyi 9—10 mázsás átlagtermés helyett ebbed az évben 35 mázsás átlagot értünk el kukoricából. Egy hold tengeri megműveléséért és betakarításáért 17 munkaegységei és az össztermés 15 százalékát biztosítottuk a szövetkezeti gazdáknak. Ezenkívül majd minden) hónapban közös határszemléi tartunk a tanácselnökkel, vagy; a helyettesével, akik élénk fi* gyelemmel kísérik a földeken* folyó munkát. Róka István, a. Kossuth Tsz elnöke is elismerően nyilatkozott a tanács támogatásáról: — Épp a jövő évi művelési forma kialakítására vonatkozó javaslatot állítom össze — mutatott az asztalon heverő papi* rokra. — Az a szándékom, hogy mielőtt a vezetőségi ülésen, majd a brigád- és a közgyűlésen ismertetném. megbeszélem a tanács vezetőivel is. Ügy érezzük, szívügyüknek te. kintik a szövetkezet gondjait, különösen a jövedelemelosztás problémáit. Ezt abból is tapasztaljuk. hogy a határszemlék al- kalmával gyakran elbeszélgetnek szövetkezetünk gazdáival.' Ugyanakkor rendszeresen tájékoztatják a tsz vezetőit, hogy á törvényes keretek között nrir«í van lehetőségünk és esetenkénti mit tehetünk a gazdálkodás fej*' lesztése és a m unka fegyelem megszilárdítása érdekében. K ö *ös gazdaságunk a hely# ■'llamhatalmi szerv támogatásit! más vonatkozásban is élvezi A* tanácstól például kölcsön kap* tunk 50 mázsa Duna-kavicsot; amit 30 férőhelyes sertést;’Z* tató építésénél használtunk fel — hangoztatta végezetül a Kos* suth Tsz elnöke. A-ftk küldött gazdasági számításaikat állami áruházak kiszolgálása. I i
