Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
Miről tanuljanak gyermekeink LONDONBAN HEJ... a jövő gimnáziumában? ' Mit tanul majd a gyerek a gimnáziumban? így merül fel a kérdés a szülő számára, akit érdekel, hogy az iskolareform nyomán, két-három esztendő múlva mire oktatják gyermekét a gimnáziumban. A pedagógusok már részletesebben „boncolgatják” a témát: milyen legyen az órák aránya, mit, meddig, melyik oszályban tanítsanak stb.? Erről vitatkoznak most pedagógusaink országszerte, s bizony erről nem árt tájékozódni a szülőknek sem, hiszen abban, hogy oktatási reformunk jó eredményeket hozzon, a szülők is sokat segíthetnek. Íme, egy elegáns vonalú kabát és egy szép szürke bunda a di- yat téli slágerei közül. A vita alapjául szolgáló tervezet két-három pontja körül mérkőznek leginkább a vélemények. Ezek között is első helyet foglalja el az új tantárgy, a társadalmi ismeretek ügye. A tervezet szerint feladat, hogy a tanulók politikai, világnézeti nevelésének támogatásával e tantárgy segítse elő korunk fő problémáiban a helyes tájékozódást és aktív társadalmi tevékenységre készítse elő a diákokat. Ennek érdekében a társadalmi fejlődés alaptörvényeiről, állampolgári, jogi, erkölcsi ismeretekről tanulnának a gimnázium negyedik osztályában, heti három órában. A tervezet azonban nem szentírás. Sokan úgy tartják, hogy jobb lenne, ha a gyerekek ezeket az ismereteket a megfelelő szakórákon sajátítanák el, mások viszon' azt szeretnék, ha a társadalmi ismeretek óráin a filozófia és politikai gazdaságtan alapjairól is szó esne. A helyes megoldást valószínűleg az a felfogás hozza, hogy a társadalmi ismeretek órájára szükség van. Az más kérdés, hogy ennek az új tantárgynak a fundamentumát meg kell teremteni ahhoz, hogy a többi ismeretek erre a világnézeti alapra épüljenek. így lehetséges, hogy ez a tantárgy a gimnáziumok utolsó osztálya helyett valamivel előbbre rukkol és esetleg már a második osztálytól kezdve tanítják. Vitás szakasza a tervezetnek as esztétikai nevelés. A tervezet elvetette azt a gondolatot, hogy külön tárgyként tanítsák a művészetek esztétikáját. Ehelyett a zenei órákon a zene hallgatására, esztétikájára is oktatják a fiatalokat, a rajzórán képzőművészeti ismeretekre, a festmények, a szobrok értésére. Vitatják azonban, hogy helyes-e a film, a televízió, a rádió, sőt a foto alapismereteit is a magyar irodalom és a rajzórákon tanítani? A statisztikák ugyanis kimutatták, hogy a TV-tulajdonos családoknál a gyerekek jóval több órát Modern kis építkezéseken, kiállítási pavilonokon, utcai árusító bódékon, strandépüle teken nálunk sem szokatlanok a hullámvonalú tetők. Sokan úgy vélik, hogy az építészek hóbortja mindez és nem törődnek különösebben a látvánnyal. De a hagyományos tetőszerkezetektől nem véletlen az eltérés, nem is üres modernkedés. Aki megfigyeli az újszerű tetőszerkezeteket, észreveheti, hogy ezek hasonlítanak egy hosszában kettévágott tojáshéjra. Mi adta az építészeknek ezt az ötletet? Az, hogy az épületek stabilitásának csökkentése nélkül takarékoskodjanak az építőanyaggal. Amint ezt René Sargar világhírű francia építész megállapította, a francia építészek már a múlt század közepén felfigyeltek a tojás héjának nagy ellent- álló erejére. Kísérleteik során rájöttek, hogy a szél erejének ellensúlyozására a hullámos vonalú tetők igen alkalmasak. De akkoriban hiányzott még az a fontos anyag, amelyből tojáshéj szerű konstrukciókat készíthettek volna. A beton felhasználásával már megvalósíthatták a héjszerkezetöltenek a képernyő előtt, mint könyvvel a kezükben. Sajnálkozás helyett ajánlatosabb a gyerekeket már az iskolában megtanítani arra, hogy tudjanak szelektálni, hogy alapvető esztétikai elvekkel legyenek felvértezve, s kialakuljon jó ízlésük. Csak ez ad reményt arra, hogy a könyv iránt is megmaradjon fogékonyságuk. A tervezet vitája során legtöbb helyeslést váltott ki, hogy a tananyag egészén belül nagyobb részt biztosít az elmúlt másfél évszázad eseményeinek, mint a középkornak és az ókornak. Az elmúlt években közismert jelenség volt, hogy a középiskolát végzett diákok a közelmúlt eseményeit, azok lényeges összefüggéseit alig, vagy egyáltalán nem ismerték, nem értették. Irodalomból többet tudtak Heltai Gáspár meséiről és nyomdájáról, mint Radnótiról, aki tágabb értelemben kortársa is lehetne a ma diákjainak. De nem volt jobb a helyzet a reál tárgyaknál sem. A fizikában tízszer annyit tanultak a kihalóban levő gőzgépekről, mint mondjuk a televízióról, vagy az atomreaktorról. A helyzet az elmúlt években valamelyest javult, átfogóan azonban csak a készülő reform oldhatja meg ezt a kérdést is. Nehéz napok munkája lesz, amíg eldöntik, mit lehet elhagyni például a régmúlt történelemből. A helyes megoldás valószínű az lesz, hogy megkeresik egy-egy tudományág legfőbb fejlődési vonalát és ezt a legkiemelkedőbb példákkal igazolják. A vita még folyik. E néhány problémakör azonban már előre vetíti a bevezetésre kerülő tantervi reform körvonalait. S a szülő, aki szívügyének tekinti gyermeke fejlődését, már e felmerülő kérdések nyomán is megsejtheti, miben kell majd segítenie középiskolás gyermekének. S míg a vita eldől, a szülőknek is bőven lesz alkalmuk a felkészülésre. B. L. tét. A héj, görbületei révén, önmagában merev konstrukció, amit még ellentállóbbá tesz az egymásbafonódó tojáshéj-megoldás. Újabban még a betonhéjakból készült tető is kiszorul. Helyébe a rögzített drótháló kerül, amelyet tetszés szerint lehet görbíteni. Ennek súlya kevesebb a betonénál. Műanyaggal vonják be és változatos esztétikai hatásokat érnek el vele. A brüsszeli kiállítás óta a modem építészet egyre gyakrabban használja; N. J. PETŐFI NEPE * Maeyar Szocialista MimkáspV Bács-Klskun megyei Biaottsása és a megyei tanács lapja Főszerkesztő; Weither oámeL Kiadja! a PetőB Népe Laokladő vállalat “lelős kiadó’ Mezei tstvlp ieazgat Szerkesztőség! Kecskemét Szé-hrny tér 1 szám Szerkesztősem relefoaúcBzoont' 26-19 25-1« Kiadóhivatalt Kecskemét sr.abadsáe tét 17a Telefon: 17-09 Terleszti , Maayar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál é* kézbesítőknél 1 tfltetée if: c-rtanr* 17 forlr 4écs -Kiskun megy Pl Mvomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Feltűnő kép az ősziesen szürke és hűvös londoni utcán, de hát a képen látható három nimfa éppen azért menetel mezítlábasán, Evenként több mint kétmillió ember hal meg rákban. A rákos betegségben szenvedők száma eléri az öt milliót. Ezenkívül minden rákos beteg mellett négy vagy öt ember olyan betegségben szenved, amelyből rák fejlődhet ki, bár ez nem feltétlenül és szükségszerűen következik be minden esetben. Rákos megbetegedés földünk minden táján előfordul. A rák az emberi szervezet legkülönbözőbb részeit támadhatja meg. Ezek a világ különféle tájain, különféle nemű. korú, fajú emberek között más és más arányban fordulnak elő. íme néhány példa: A bőr- és ajakrák az Egyesült Államok déli részében élő fehér emberek között hússzor olyan gyakori, mint az USA északi részében. A Szovjetunióban délen 4—5-ször gyakoribb, mint északon. A tüdőrák Anglia és Wales férfilakosságánál az összes rákos halálesetek közt a leggyakoribb, ugyanakkor Izlandban sóikkal ritkább. A máj rák okozza a rákos halálesetek felét a bantuk között Afrikában. Európában és Észak-Ame- rikában viszont a rákos haláleseteik mindössze négy százalékát okozza. A gyomorrák a rákban szenvedő férfiak felét sújtja Izlandban, ugyanennyit Japánban, az Egyesült Államokban 10 százalékukat, Indonéziában még kevesebbet. MI A RAK OKA? Az emberi test sejtjei a szabályozó mechanizmusok irányításával születnek, élnek és meghalnak. Előfordul, hogy a szabályozással valami baj történik és a sejtek gyorsabban születnek, mint ahogy elpusztulnak és a szervben tumor, daganat keletkezik. Némelyik ilyen tumor lokalizálódik, ezek egy része pedig nem ártalmas. Más daganatok a véráramon és a nyiroknedveken keresztül más szervekbe ,.terelődnek át”. Ma még a tudomány nem ismeri sem az említett szabályozó szervek -működéPistit ezen az őszön beíratták a tánciskolába, s ezzel sorsa eldőlt. Felnőtt fiatalembernek kell öt tekinteni — akár tetszik ez Pistinek, akár nem. A nyomaték kedvéért, s azért, hogy emlékezetes és ünnepélyes is legyen ez az esemény, Pisti megkapta első, s kifogástalanul elegáns fekete öltönyét, melynek legfőbb éke a divatos, szűkre szabott csőnadrág, s a zakót kiegészítő vakító fehér, duplamanzsettás ing és csokornyakkendö volt. Az ifjú emberke azonban nem volt valami délceg és sudár. Ki- ’si és vékony, s szinte törékeny gyermeki alakját még a nagyszerű szabású öltöny sem tudta meghazudtolni. A tánciskolában pedig nem is igen akadt számára leánypartner. Még az első egy-két alkalommal elviselte ezt, de aztán egészséges észjárásával gondolt egy nagyot és merészet. A legközelebbi alkalommal, amikor a teremben felcsendült egy tangó édes-bús dallama, hősünk — egyik kis barátjával — elsurrant az ablalenge öltözékben, hogy feltűnést keltsen: reklámot csináljon — már most/ — a jövő évi strandcikkeknek. Adatok a rákos megbetegedésekről Fekete ruha és csokornyakkendő.. sét, sem azt, hogyan válik a dága- nat „rosszindulatúvá”. A körülményeknek nagy szerepük van a rák kialakulásában. Azok közt, akik a trópusokon élnek és a bőrük nagyobb mértékben van kitéve a napnak, mint a magasabb szélességi fokon élőknek, gyakoribb a bőrrák. Különösen gyakori a mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek és szabad ég alatt dolgozó munkások között. Az újabb kutatások ezt a tényt a nap szemmel nem látható, ibolyántúli sugarainak tulajdonítják. A KÖRÜLMÉNYEK döntö szerepét a rák kialakulásában bizonyítja még a következő érdekes tény: Tudósok vizsgálták meg egy izlandi család körülményeit, ahol a nagyapa, az apa és a fiú egyaránt gyomorrákban halt meg. Kiderült, hogy ugyanazt a serpenyőt használták az étel elkészítéséhez, méghozzá tisztítás nélkül és ezért joggal feltételezhető, hogy az égett, zsíros anyagok felhalmozódása okozhatta a gyomorfalak éveken át tartó olyan igénybevételét, amely kedvezett a krónikus gyomorbajok kialakulásának, amelyek azután rákká fajullak. A tüdőrák a XIX. század végén az ipari munkások között vált ismertté. Először n csehszlovákiai uránbányákban találkoztak vele az orvosok. Foglalkozási ártalomként jelentkezik a nikkelfinomító-, azbesztfeldolgozó- és széngáztermelő iparban a munkásoknál de még ezek között sem olyan gyakran, mint az erős dohányosok körében. A tüdőrákból származó halálesetek száma az utóbbi negyven évben sok országban erősen megnőtt és °ok tudó*= hajlik arra a nézetre, hogy a dohányzás jelentős tényező a tüdőrák gyakoriságának fokozódásában. Ez nem jelenti azt. hogy más anyagok ne járulnának hozzá ehhez a tényhez: például a nagyforgalmú városok szennyezett levegője. Pető Gábor Pál kok alatt. A valamivel kevésbé elegánsan öltözött kis barát jó keményre pumpált focit rejtegetett a balonkabát alatt, amely a kultúrháztól számított harmadik utcasarkon elő is bújt rejtekhelyéből... 5 ez így ment hétről-hétre, egészen addig, míg a mamát a kíváncsiság és gyönyörködni vágyás váratlanul el nem csalta a tánciskolába... Mivel Pisti — az előbbiek ellenére is — igazmondó, őszinte gyerek, a többit elképzelhetik. Talán csak annyit, hogy a ti- zennégyéves, s mindössze nyolcadik osztályos emberpalántának néhány anyai pofont kellett elviselni, ama nemes celértt hogy még egy rövid ideig — talán egy-két évig — gondtalanul focizgató gyermek maradhasson. Igaz, a mama azóta is vigasz- 1 elánul hirdeti: nehéz, nagyon nehéz embert faragni a mai fiatalokból ... Vajon önök igazat adnak neki? Építészet — a tojáshéj mintájára
