Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
Az emberibb élet útián ... Kislakásépítőknek Otthonra leltek a termelőszövetkezetekben a mélykúti cigányok Az év eleje óta sorra alakultak különféle bizottságok, amelyek társadalmi üggyé igyekeznek tenni a cigányság helyzetének rendezését. Könnyűnek éppen nem mondható a feladat, s még sok helyen vannak aggályoskodók, akik csak vitatkoznak — sikerülni fog-e vagy sem — ahelyett hogy hozzákezdenének az erről szóló határozatok, illetve a már kidolgozott teendők végrehajtásához. Azután bizonyos mértékű bizalmatlanság is közrejátszik, amelyet nem könnyű leküzdeni, s ami esetenként nemcsak egy-egy város vagy község lakossága, hanem az évszázadokon át elkülönülten élő cigányok részéről is megnyilvánul. Megyeszerte sok helyen mutatkoznak máris kezdeti sikerek, különösen munkábahelye- zésük tekintetében. Ilyen hírek érkeztek a kalocsai és a kiskunhalasi járásból. Sőt a mélykútiak olyan eredményeket értek el, amelyeket példaként is érdemes a többi községek és városok pártszervezetei, tanácsa és tömegszervezetei elé állítani. Hadd beszéljen azonban erről Dóra László, a mélykúti községi tanács vb elnökhelyettese. Szóeséplés helyett tettek ' — Községünkben 22 cigány- család él. Ugyanolyan volt életmódjuk, mint másutt. Kóboroltak, gyermekeiket nem járatták iskolába, s mindössze né- gyen-öten jártak az állami gazdaságba dolgozni. Ez év tavaszán a pártszervezet, a tanács, a népfront, s a többi tömegszervezet vezetői nálunk is összeültek megtárgyalni: mit tehetnének a cigányság helyzetének megjavításáért. A tanácskozáson résztvevők egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek: legfontosabb számukra az állandó munkaalkalom megteremtése. Felkérték a tsz-ek párttitkárait, elnökeit, támogassák, segítsék elő felvételüket a szövetkezetek tagjai közé. Nem is beszéltünk tovább az ügyről, szóeséplés helyett a tettek következtek. A Kossuth Tsz-be hat, az Alkotmány Tsz-be hét cigány család lépett be. Május elején kezdtek munkához. Arról, hogy miképpen állják meg helyüket a termelésben, az Alkotmány Termelőszövetkezet elnökétől kaptunk felvilágosítást. 168 munkaegység fél év alatt — Eleinte bizony bizalmatlanul méregették egymást a tsz- tagok és a cigányok. Az előbbiek nem bíztak az utóbbiak tartós munkakedvében, azok pedig az esetleges megaláztatásoktól féltek. A bizalmatlanság azonban mindkét részről alaptalannak bizonyult. A növénytermesztő brigádba osztottuk be őket Kaptak háztáji földet: előlegbe annyi szalonnát, krumplit, kenyeret, hogy legyen kitartásuk, nyugodtan járhassanak dolgozni, s mondhatom, nem csalódtunk bennük. Május elején álltak munkába, s — a még csaknem gyermek — ifjú Burai István 66, Kolompár János 84, Burai József 88, idős Burai István 98, Lakatos István 101, Kovács István 129, Kolompár György pedig 168 munkaegységet teljesített október végéig. A tsz-tagság látva szorgalmukat, megszerette őket. Legutóbb a tagság javasolta, hogy hozassuk rendbe kunyhóik tetejét, be ne ázzanak, ha megjönnek az esőzések. A tanács bontásból származó cserepet adott, a termelőszövetkezet ácsai pedig a tetőszerkezetek kijavításában segítettek. Az alábbi kis eset is bizonyítja, mennyire büszkék a cigányok megváltozott életükre, s magukénak is érzik a szövetkezetei. Egyikük a tanácstól kapott cserepet vitte haza, amikor valaki megkérdezte — kinek a kocsiján szállítja el? — Hát a miénken! — — Hogyhogy a tiéteken? — — Hát a tsz kocsiján. Én is tsz-tag vagyok! A községi tanács egyébként a Termőkalász Tsz-szel megSzemétgyűjtő gépkocsikat kap Kecskemét KECSKEMÉTNEK, mint me gyeszékhelynek és mint az ország hetedik nagyvárosának egyik égető problémája az elavult köztisztasági felszerelések korszerűre történő kicserélése. S most, hogy egészen új városnegyedek épülnek és a városnak a múltban elhanyagolt utcáit is egymás után látják el megfelelő útburkolattal, a köz- tisztasági követelmények szinte napról-napra növekednek. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy uj. modern szemétgyűjtő gépkocsik beszerzésére van szüksége a városnak. Az igénylést a Köz- sé^gazdálkodási Vállalat még a nyáron benyújtotta az illetékes minisztériumnak, ahonnan nemrégen jött meg a válasz: Kecskemét a jövő év első negyedében két darab úgynevezett Kuka szemétgyűjtő gépkocsit kap a szükséges mennyiségű szemét- tároló edényekkel együtt. — KÖZTISZTASÁGI vonatkozásban ezzel a két Kukával rendet teremthetünk majd a belváros területén — jelentette ki Nyitrai Károly, a vállalat főkönyvelője. — A jelenlegi egyetlen gépkocsinkat és nyolc lofo- gatunkat pedig a külső városrészeknek adjuk majd át. A sze métszállítás jelenleg lassú. Az is nehézségeket okoz, hogy aránylag kevés lakóház rendelkezik az előírásos hulladékgyűjtő edényekkel. A KIK a kezelésében levő házak lakóit a közelmúltban ellátta lefedhető gyűjtőedényekkel. De ez is csupán jelentéktelen javulást eredményezett. TAVASZRA, a Kukák üzembehelyezésével jelentősen meggyorsul a szemét elszállítása, elsősorban a belváros területéről. V. I. PETŐFI NEPE * Masvar Szocialista Mumkáspár Bács-Ktskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither OámeL Kladla: a Petőfi Népe Lapkiadó vállalat •eletős kla.ió: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér f szám Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadsáe «ér 17a Telefon: 17-09 Terleszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál 4a kézbesítőknél «fÍTotécri if' h^naor* 17 forlp állapodott, hogy a falu szélén levő területből házhelyeket jelölnek ki a termelőszövetkezetekben rendszeresen dolgozó cigányok részére. Segítik őket kölcsönnel, valamint fakitermelésből és bontásból származó épületfa juttatásával is, hogy mielőbb megfelelő egészséges, rendes házaik, otthonaik legyenek. A cigánygyerekeket — néhány trachomában szenvedő kivételével — iskolába járatják. Tanulásuk zavartalansága érdekében a napköziotthonban helyezték el őket, ahol étkeztetésüket is megoldották. Az idősebb korosztályú, analfabéta cigányokat alapismereti tanfolyamokra vonják be, hogy megtanítsák őket írni-olvasni. Egész falura szóló lakodalom Még egy kedves esemény igazolja, hogy a mélykúti cigányok egyre inkább egyenrangú emberként illeszkednek be a társadalom, a falu életébe. Két héttel ezelőtt hét cigánypár törvényesítette együttélését és kötött házasságot az anyakönyvvezető előtt. Násznagyaik a falu tekintélyes tsz- gazdái — Reizer Mihály, Katona József, Hodoniczky György, Bogdán Mihály, Keczeli József, Kristóf István, Mikó Ferenc — voltak. Lett is az esküvő után egész falura szóló lakodalom a szövetkezeti vendéglőben. Ott voltak a lagzin a falu vezetőivel sokan a község nem cigány lakosai közül is. A tsz-ek birkákat vágtak, mulattak, szórakoztak, s hogy a cigányoknak munkájukkal szerzett jövedelmükből szórakozásra is telik, bizonyítja: több mint ezer forintot fűztek a zenészek vonójába ezen az estén ... Mélykúton — mint a fentiek is bizonyítják — lendületesen és eredményesen fogtak az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának végrehajtásához. A cigánylakosság helyzetének megjavítása és a nevelésükkel kapcsolatos feladatok megoldása csupán emberséget kíván, s a társadalom minden rétegének segítségével végrehajtható. Reméljük, a mélykúti példa ott is eloszlatja az aggályokat, ahol még csak a tervezgetésnél tartanak. Nagy Ottó A Kiskunhalasi Mésztoomoktéglagyár dolgozói a kongresz- szusi versenyben éves tervük Időarányos részét szeptember 30-ig 101,5 százalékra teljesítették, s ezzel 150 ezer téglát adtak terven felül a kislakásépítőknek. Ebben jórésze van Fodor János fűtőnek, aki egy műszakban 30—35 mázsa szén eltüzelésével 8 atmoszféra nyomás gőzt biztosít a téglaszárításhoz. Czuczl József és Tóth Béla présesek — fenti képünk — nyújtott műszakban — tíz óra — 13 110 darab mészhomokból készült nyerstéglát szednek el a présgépről, s rakják a szállító kocsira. Selejtjük az engedélyezett alatt van. Lenti képünkön a bányászbrigád tagjai — Tinnyei Sándor brigádvezető, Borbocsai Imre, Rácz István és Horog Lajos — láthatók, akik napsütésben esőben, melegben és hidegben egyarint 128—130 köbméter földet lapátolnak be a homokot szállító csillékbe. Ennyi szükséges ahhoz, hogy a hosszútestű vaskazánokból naponta 54 ezer darab kész tégla kerüljön ki, amelyet a kiszállítás után Kiskunhalas város és a környékbeli falvak lakói használnak fel kislakásuk építéséhez. (Pásztor Zoltán megypi Nvomda V Kecskemét. — Telefont 11-85
