Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS - KISKUN MECYEI LAPJA Két és félezer fiatallal beszélgettek * Átfogó felmérést végzett az ifjúság helyzetéről a Bajai Városi Mint ahogy már korábban ír­tunk róla, nemrégiben a város ifjúságának helyzetével foglal­kozott a Bajai Városi Tanács ülése. A tanács, mielőtt napi­rendre tűzte volna a fiatalok helyzetét, messzemenő és rész­letes tájékozódást szerzett. A vizsgálódás során közel két és félezer fiatallal beszélgettek, ennek alapján vonták le a meg­felelő következtetést. Hem a „huliganizmus" körül Esetleg félreértésre adhat okot, hogy miért foglalkozott a tanácsülés külön az ifjúsággal. Helytelen lenne ebből arra kö­vetkeztetni, hogy Baján nagy problémák lennének ezen a té­ren, s ezért vált szükségessé ez a mélyreható elemzés, vizsgá­lódás. Nem erről van szó. Baján is, éppen úgy mint a megye más városaiban, az „ifjúsági kérdés” nem a huliganizmus témája köré csoportosul, mert ez a je­lenség számában és hatásában egyaránt elenyésző. A kérdés lényegét a fiatalok nevelése, foglalkoztatása, tanulásra, mun­kára való ösztönzése, a párt he­lyes politikájának megértése és aktív támogatása jelenti; Baján a megkérdezett hét üzem vezetői egyértelműen hangsúlyozták azt, hogy a fia­talok megbízhatóak a munká­ban, munkafegyelmük jó, az úgy­nevezett „lógósok” ritkaságszám­ba mennek. Ezt bizonyítja az is, hegy míg 1961-ben 28 ifjúsági brigád működött 255 fővel, az idén már 42 ilyen brigád dol­gozik 525 fiatal részvételével. S míg tavaly 1200-an vettek részt különböző munkaverse­nyeken, 1962-ben már 1850 fia­tal kapcsolódott be ezekbe. Megszeretik a fizikai munkát A tanuló fiatalok is megbe­csülik a fizikai munkát, példa rá a III. Béla Gimnázium ta­nulóinak magatartása, akik kö­zül 60—80 százalék dolgozott és dolgozik a nyári szünidőben. A diákok közül egyre többen vá­lasztják élethivatásuknak a fizikai munkát. Ez a felfogás nagyrészt az iskolai nevelésnek tudható be. Mindez természe­tesen nem jelenti azt, mintha a pedagógusok munkájában nem lenne kifogásolnivaló. A középiskolákban arra is kell törekedni, hogy a szocialsta em­ber jellemvonásait úgy alakít­sák ki, hogy azok tartósak, megingathatatlanok legyenek. Számos tényező bizonyítja, hogy az iskolai nevelés még nem minden esetben képes erre. Két­ségtelen, hogy ebben nagy ré­sze van az iskolai és a családi nevelés közötti különbségnek, sokszor ellentétnek is. Ez a ket­tősség erősen rányomja bélye­gét nem egy fiatal fiú, lány gon­dolkodásmódjára, magatartá­sára. Sokat tehet a KISZ Ebből a talajból táplálkozhat az a hiba is, hogy a városban levő üzemek vezetői, párt- és KISZ-szervezetei arról panasz­kodnak, hogy a fiatalok nem szívesen kapcsolódnak bele ideológiai vitákba, kerülik a politikával való aktív foglalko­zást. Ennek a hibának a kijaví­tásánál sokat tehetnek — és kell is tenni ök — az üzemi párt- és KISZ-szervezetek ve­zetői, tagjai. Hogy a KISZ nem +esz meg mindent annak érde­kében, hogy működésével és programjával felkeltse a fiata­lok érdeklődését a szervezeti élet iránt, jól bizonyítja az, hogy a város üzemi fiataliai- nak csak 20—25 százaléka KISZ-tag. Vannak olyan fiúk és lányok, akik szeretnének ugyan KISZ-tagok lenni, de idegenkednek attól, hogy ők közeledjenek a szervezethez. Ezeket a kapcsolatokat megte­remteni, s megfelelő módszer­Tartács rel odahatni, hogy a fiatalok ne idegenkedjenek az ifjúsági szervezettől, a KISZ-isták fel­adata. A tanácsülés az üzemi fiata­lok helyzetén kívül természete­sen foglalkozott a termelőszö­vetkezetekben dolgozó ifjúság kérdésével is. Sajnos, itt lénye­gesen kevesebb volt a mon­danivaló, mert a város négy termelőszövetkezetében alig le­het fiatalokat találni, s még kevesebb azoknak a száma, akik közvetlenül a termelő- munkában vesznek részt. Még feltűnőbb, hogy akik a tsz-ben vannak, azoknak a nevelésével sem foglalkoznak megfelelően. Ennek a hibának a kijavítása a legsürgősebb feladatok egyi­ke. Ahhoz, hogy a mezőgazda­ságból az iparba átvándorolt fiatalokat vissza tudjuk hozni a tsz-ekbe, meg kell velük ér­tetni, hogy a mezőgazdasági munka éppen olyan fontos, mint az ipari, s hogy a tsz-ek- ben is megtalálják számításu­kat, ha szorgalmasan tanulnak és becsülettel végzik munkáju­kat. Igen komoly kérdés a tanu­lás, ami elsősorban a fiatalok közvetlen érdeke. Az iskolai "Apzettség üzemenként igen változó képet mutat, mert azok a fiatalok, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsé­gük, nem mindig törekszenek annak megszerzésére. Gondo­lunk itt a Villamosipari Gyár­ra, ahol a 16—26 év közöttiek 18 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azt sem. hosv ugvanrsnk a Villamos- ipari Gyárból több mint szá­zan tanulnak a középiskolák esti vagy levelező tagozatain, s ezqknek 65—70 százaléka fiatal. Szükség van az ifjúsági házra A tanácsülés is megállapítot­ta, hogy mindinkább szüksé­gessé válik Baján az ifjúsági ház építése, ami megoldaná a fiatalok szórakozásának és bi­zonyos fokig művelődésének a kérdését is. Ez persze nem megy máról holnapra, de addig is, amíg megvalósul, jó szervezés­sel, a lehetőségekhez mérten meg kell oldani, illetve áthi­dalni ezeket a problémákat. A tanácsülés utasította a vég­rehajtó bizottságot, hogy a vá­rosi tanács munkaügyi főelő­adójával és az üzemek, vállala­tok vezetőinek bevonásával dolgozza ki a 14—16 évesek foglalkoztatási tervét, s ugyan­akkor felhívta a városban levő üzemek KISZ-szervezeteit, hogy többet foglalkozzanak a fiata­lokkal, nagyobb gondot fordít­sanak azok világnézetének for­málására. A bajai fiatalok problémáit — s ez érvényes más városok községek fiataljaira is — csak úgy lehet megoldani, eredmé- -i vei két úgy lehet fokozni, ha az ifjúsággal való törődést tár­sadalmi üggyé tudiák tenni. Gál Sándor °ostaháború Monaco ellen A vámmentesség eltörlése után most hivatalosan értesítették Monacot, hogy a francia posta felemeli a hercegségbe irányuló levelek bélyegilletékét. Monaco az új rendelkezések értelmében ..külföldnek” számít, s a közön­séges levélbélyegek ára a dup­lájára emelkedett. Az új KRESZ táblái Mint ismeretes, a jövő év január elsején lép életbe a közúti feflzlekedés új szabályzata. A fővárosban már festik az új forga- kanjelző táblákat, amelyek a járművezetőket figyelmeztetik majd a KRESZ betartására. A Sipka-szorostól a Fekete-tengerig V. Ötvenezer kilométer Kárpótlásul a fényárban úszó esti tengerpartot csodál­juk. Órákig bolyongunk a ki­világított sétányokon, ahol any- nyi a nép, hogy észre se vesz- szük az éjfélt. Itt senki se gon­dol az idővel, inkább a sok látnivaló fárasztja az embert. A várnai éjszaka egyet jelent a divatbemutatókkal és autó- kiállításokkal. Nem rendezi őket senki, mégis ez a legtalá­lóbb hasonlat. Ahány ország, annyiféle az öltözék. A nők legszebb toalettjeiket hozták otthonróL Ízlés dolgában na­gyok az eltérések. Legalábbis mi ígv látjuk. A három-négy­száz főt befogadó kertvendég­lőkben — ez itt nem ritkaság daság termelésének, hogy a köz­élelmezés mellett, a turisták százezreit fogadhassa az ország; A népi hatalom tizennyolc esztendeje alatt, tehetséges em­berek akadályt nem ismerő erő­feszítései virágzó mezőgazdasá­got teremtettek a Balkánon? Bulgária ma az ezer termelőszö­vetkezet országa. Ennyi kollek­tívába szerveződött az ország parasztsága, s ez a további fej­lődés szinte beláthatatlan táv­latait nyitja meg az egész nép előtt. Mit olvastam erről a Bol­gár Kommunista Párt VIII? kongresszusának téziseiben? A zöldség- és gyümölcster­mesztés egyre fontosabb helyet Vendéglőkombinát Burgaszban 1200 ülőhellyel. — sajátosan keverednek a pasztelszínek, az arany, ezüst vagy színjátszó brokátok, a hi­valkodó minták, tarka népvi­seletek, s olyan ruhaköltemé­nyek, amit ritkán nézhet együtt az ember. Tiszteljük a pincéreket, akik eligazodnak ebben a bábeli hangzavarban. Egy kicsit büsz­kék is, vagyunk, hogy 'többet foglalkoznak velünk, mint más­sal. Felszolgáló vagy szakács ugyanis egyformán sokat ad a magyar vendég véleményére. Sőt, igénylik is a bírálatunkat: jól készítette-e el, amit Buda­pesten tanult. Minden hotelben van ilyen dolgozó. Űgylátszik, a magyar szakácsművészet a Balkánon is a vendéglátás mér­céje. Esetenként őszinte volt elismerésünk. Alapjában vi­szont az udvariasság diktálta szavainkat. Mi tagadás, a ké­nyeztető magyar konyha után, szokni kell szomszédaink éte­leit. Kétségtelen azonban, hogy étrendjük egészségesebb a mienknél. Reggel, délben, este bősége­sen tálalnak zöldséget, gyü­mölcsöt. Gyakori a különböző halkészítmény. Kefir vagy más módon savanyított tejtermék mindig van az asztalon. Süte­ményeik pomnásak, de az öt­száz éves török uralom alatt annyira megtanulták illatosí­tani őket, hogy sokszor az az érzésünk, virágot eszünk süte­mény helyett. Rövid italaikkal ugyanez a helyzet. Különösen a rózsa aromáját használják sok­féleképpen. Mellette elterjedt a menta, ánizs, szezám és több olyan erdei-mezei virágillat, amit nálunk talán csak a gvógvnövénvgyűjtők ismernek. Hálásak voltunk viszont azért, hogy nem erőltették ránk e különleges ételeket, italokat. Ha egyszer látták, hogy nem ízlik, igyekeztek mást adni he­lyette. Itt azonban illik, hogy egy fo­galmat tisztázzak és ez a ven­dégszeretet. Mi itthon szívesen kérkedünk a magyaros vendég- szeretettel. Pedig ez minden népnél így van. Bolgár bará­tainknál az idén több mint 300 ezer külföldi tapasztalta ezt. Nem szükséges hangsúlyoznom, mennyi élelmiszer szükséges eh­hez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a századfordulón 4 millió főre becsült lakosság, ma már több mint 8 millió. Szinte hihetetlen, mennyit kel­tett fejlődni a bolgár mezőgaz­év alatt ötszörösére nőtt a zöld­ségfélék exportja. Ennél is meg. lepőbb a cél, amit 1965-ben ter­veznek elérni: Az országok nagy­ságának arányában, az egy la­kosra jutó zöldség-és gyümölcs- termelés mennyisége kétszerese lesz az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Olaszország, a világ jelenleg két legnagyobb zöldség- termesztő országa termelésének. Hogy ezt elérjék, az ország most minden erőt a műtrágyagyártás­ra és az öntözéses gazdálkodás bővítésére összpontosít. Szófiától keletre már folyik annak a hatalmas kombinátnak építése, amely egyike lesz a vi­lág tíz legnagyobb műtrágya- gyárának. A kormány milliár- dokat áldoz mielőbbi elkészül­tére. Kapacitására a következő jellemző: Sztara Zagorában 11 ezer hektár területet foglal el a bolgár vegyipar óriása. Évente több mint 400 ezer tonna nitro­génműtrágyát ad majd az or­szág ezer termelőszövetkezeté­nek és 62 állami gazdaságának. A kombinát üzemeltetéséhez na­ponta 800 vagon szén, évente pedig 5 millió köbméter víz szükséges. Utóbbit a Georgi Di­mitrov víztárolóból vezetik ide. Az eddig kiépített öntözőcsa- tomák hossza meghaladja az 50 ezer kilométert. Ez a mestersé­ges vízrendszer az idén már 750 ezer hektár területen biztosítja a jövedelmezőbb öntözéses gaz­dálkodást. A VIII. kongresszus irányelvei pedig így mutatják a bolgár mezőgazdaság jövőjét: 1965-ben az öntözött terület nagysága meghaladja majd az egy millió hektárt, vagyis az ország mezőgazdasági területé­nek 20 százalékát. Sándor Géza PETŐFI VEPE » Magvar Szoetalista M mkaspa 4?"Klskun rneay Bizottsági es a megyei tanSes iaoja Főszerkesztő Weither Oá ni el Kiadta: a Petőn Ne De Laokladő mlL.iat lelős kiadó- Mezei István teazeai Szerkesztőség: Kecskemét Szecn -mv tér > szávn szerkesztősé ei elef-.^.i^zooM 26-19 >5-1« Kiadóhivatal: Kecskemét «zabaásfte lér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti * Maavar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál 4a kézbesítőknél -»f- T2 forir Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét. — Telefon: u-ai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents