Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

A Sipka-szorostól a Fekete-tengerig

III. Várna másik area

Az ügyész szemével:

A javító-nevelő munka értelme és célja: az emberi felemelkedés

Szocialista igazságszolgáltatásunk a büntetések kiszabásánál egyre gyakrabban alkalmazza a javító-nevelő munkára ítélést. Az erre kötelezettek — és nemegyszer családjuk — jövője, sorsa szempontjából sem közömbös, hogy a büntetés eléri-e a célját. A megyei főügyészség ezért vizsgálta meg az egyes munkahelyek tevékenységét a javító-nevelő munka végrehajtásával kapcsolatban.

Egyik tapasztalatunk, hogy elsősorban maguk az elítéltek adnak okot rá — miután a nevelő célzatú büntetés nem érte el célját —, hogy velük szemben börtönbüntetést kényszerüljön kiszabni a bíróság. Előfordul azonban az Is, hogy a munkahelyükön nem kapják meg a kellő támogatást ahhoz, hogy a szocialista együttélés szabályait lés a törvényt tisztelő emberekké váljanak.

Törődés hiányában

S. K.-t társadalmi tulajdon kérelmére ismételten elkövetett lopásért kötelezte a bíróság nyolc hónapi javító-nevelő munkára. Büntetését az egyik kecskeméti munkahelyen töltötte. A 18 éves fiatalembert felkavarta és tettének megbánására ösztönözte az ítélet Szüleinél lakott, akik növelték benne azt az elhatározást hogy többé ne kerüljön szembe a törvénnyel. Mint mondotta, erősítette ebben az elhatározásában menyasszonya is. Munkahelyén azonban nem kapta meg a segítséget. Ellenkezőleg, úgy érezte, hogy megbélyegzett embernek ■ tekintik, kiég nehezebbé vált a helyzet, amikor állandó jelleggel kihelyezték műhelyének egy távoli üzemegységébe, s csak ritkán találkozhatott szüleivel, menyasszonyával. S. K. inni kezdeti és ez vitte rá az újabb bűn- cselekményekre, amiért nemrégiben hat hónapi szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság.

Hasonló rossz példa több is akad. De ebből is kitűnik, hogy a javító-nevelő munkára ítélt- tel való helyes, emberséges törődés fontos szerepet tölt be további sorsának jó irányba terelésében.

Az embertársi felelősségérzetből fakadó kötelességen túl a törvényes rendelkezések, az 1962. évi 10-es számú törvényerejű rendelet és a 7/1962. számú igazságügyminiszteri rendelet is kötelességévé teszi a munkahelyek vezetőinek, társadalmi szervezeteinek a javító-nevelő munkára ítéltekkel való gondos foglalkozást, a nevelésüket szolgáló fpi+atelek biztosítását.

Nem ismerik a rendelkezést

Sokszor észlelhető azonban, hogy az egyes munkahelyeken nem ismerik az imént említett

Gyümö!csválogatő műszer

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium kidolgoztatott egy új berendezést, amely .letapogatja” a csomagolásra kerülő gyümölcs- és főzeléikféléket A berendezés jóval érzékeneybb az emberi kéznél és nagy előnye, hogy nemcsak azt a gyümölcsöt minősíti elsőrendűnek, amely látszatra az. A letapogató berendezés semmilyen nyomot mern hagy és ezért kitűnően alkalmazható a piacra kerülő gyümölcsök és főzelékek minőségi válogatásánál

rendelkezéseket. Mivel gyakran ez az oka annak, hogy nem foglalkoznak kellően a javító-nevelő munkára kötelezettekkel, a jogtanácsosok fordítsanak gondot arra, hogy a munkahelyek vezetői, szakszervezeti bizottságai megismerjék az említett rendelkezéseket.

Gyakori tapasztalat, hogy az egyes munkahelyek társadalmi szervezetei nem is tudják, hogy vannak a dolgozók között javító-nevelő munkára ítéltek. A munkahelyek vezetői pedik sokszor nem igénylik azok közreműködését az elítéltek nevelésében.

Feltétlenül elősegítené például a szakszervezetek munkájában e tekintetben észlelhető fogyatékosságok megszüntetését, ha az SZMT megvizsgálná, hogy az egyes üzemi bizottságok mit tesznek az említett rendelkezések végrehajtásáért.

Követendő példa

Vannak azonban követésre méltó tapasztalatok is. Az É.

M. Bács-Kiskun Megvei Építő- ioari Vállalatnál, a Kecskeméti Zománcipari Műveknél és a

9-es számú Autóközlekedési Vállalatnál a megfelelő nevelői tevékenység jóvoltából hosszú idő óta nem fordult elő. hogy a javító-nevelő munkát töltőket újabb bűncselekmény elkövetése miatt kellett volna szabadságvesztésre ítélni.

A Bajai Állami Gazdaság egyik üzemegységében dogozik Sz. I., akinek elítélésében könv- nyelműsége játszott szerepet, és az, hogy a kelleténél jobban szerette a szeszt. A javító-nevelő munkák töltése során a brigádvezetője olyan munkatársak közé helyezte, akik alkalmasak a nevelésre. Ügyével brigádgyűlésen is foglalkoztak. A brigádvezető okulásképpen hozta fel Sz. I. esetét olyan dolgozók előtt, akik magatartásában hasonló gyengék tapasztalhatók. Sz. I. munkatársai nemcsak munkaidőben, hanem azon túl is segítették őt. Ez a törődés hatott. A fiatalember megfontoltabb lett, és ma már nem fordul elő, hogy munkaidőben szeszesitalt fogyasszon.

A kedvező légkör hatása

összegezve a tapasztalatokat: a vezetőknek ismerniük kell az irányításuk alatt tevékenykedő elítéltek problémáit, életükben előforduló nehézségeket. Nevelésükbe feltétlenül helyes bevonni a közvetlen munkatársakat, gondosan megválasztani azt a kis közösséget (brigádot stb.V ahol a javító-nevelő munkát tölteni kötelesek. Igen kedvező hatást vált ki a segítségre szorulóban az olyan légkör, ahol érzi, hogy a hibáit elítélik ugvan, de őt messzemenően segítik ezek megszüntetésére irányuló törekvésében.

S ha jó a munkatársi környezet, az erős munkáskollektíva a munkaidőn túl is törődik az illetővel, számos tapasztalat iga- ’olja, hogy emberi fogvatékos- ságainak legyőzése sikerrel jár

dr. Babinyecz Tibor a megyei főügyészség ügyésze

A lakiteVeki motorvonat és egy teherautó karambolja

Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap délben Lakitelek határában. Laczi Tibor — tá- piószelei lakos — gépkocsivezető a békéscsabai betonúton a ceglédi 1-es számú AKÖV YA— 56—54 forgalmireridszámú pótkocsis tehergépkocsival Kecskemét felé haladva későn vette észre a,Szolnokról Kiskunfélegyháza útirányba haladó motorvonatot. Az összeütközést már nem lehetett elkerülni, a vonat a tehergépkocsit 12 méteren át tolta maga előtt és szinte ösz- szegyűrte. A mustot szállító tehergépkocsi a pótkocsival együtt teljesen összetört. A vonat egyes és kettes számú motorkocsija kisiklott. Szerencsés körülmények folytán a gépkocsivezető csupán nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A vonat utasai közül Dóka Klára ti- szakécskei lakos szenvedett kisebb sérülést. Az eddig megállapított anyagi kárt 250 ezer forintra becsülik. Az ügyben a nyomozás még tovább tart.

Képünk közvetlen a szerencsétlenség utáni percekben készült. (Tóth Sándor felvétele.)

A Hotel Astoria tízemeletes épülete az Aranyparton

5000 tonnás hajók, az ilyet nagyságrendű olajszállítók épí tési technikáját, valamint í korszerű halászhajók gyártásá nak ismereteit.

Kereskedelme ugyancsak it zajlik a folyton morajló tengei csendes öblében. A kikötő egy^ ben a tranzit-szállítások központja is. Nincs pontos adaton arról, hogy hány ország termék! cserél itt gazdát, de elképeszti az az árumennyiség, amit a különböző felségjelzésű hajókor ki- és beraknak. Egy-két hite les adattal mégis szolgálhatok A gépipar, ami az ország fel- szabadulása előtt ismeretlen volt most sorozatban gyártja a különböző fémmegmunkáló gépeket. Kiváló minőségükre jellemző, hogy ma már 35 orszásbí exportálnak gépipari termékeket. Vevőik az olasz, belga éi más nyugat-európai cégek,-am bizonyítja, hogy a bolgár ipát egyre sikeresebben konkurrál ; régi ismert cégek gyártmányaival. Kelendő a világpiacon < bolgár bor is. Idén 25 millió li- térrel többet exportálnak, min- tavaly. A Rcdope hegység hírei dohánytermésének jelentős ró sze is Várnába özönlik. Véli együtt pedig annyi más, ami' nehéz lenne felsorolni.

.E?é? tehát lemenni a várna: kikötőbe, hogy az ember bizonyságát lássa: A régi érteiemh-r vett Balkán visszavonul. Ms már az egész országot behálózzák a gyárak, kombinátok, melyek a tudomány és a technika korszerű vívmányaival vannak felszerelve. Ott.iártamkor különösen élénk volt a kikötő for. galma. Megnyitás előtt állt Plov. divban a XX.. v?rTvls a iubilen- mi Nemzetközi Árumintával- ?ész kis haióknraván várta, hogv a révkalauzok ! f o... j a rakodóhoz vontassák őket.

Mindezt azért mondMm el mert Várnát erről az oldaláról -ovésbé ismeri a világ. A Fe- r -c-tengernek pz a gyöpgysze- oo inkább arról nevezetes, hogy ■* 1R° *?^er lakosú város ós

—orz körnnéVo. pgvetleo hata]_

más vendéglátó kombinát

Sándor Géza _______^IFolvtatiuk.)

PP

TOFI mfpf

?7r,"1a'is’* M irtk-ssrsr. e«, K1 kurl 9>z ittsaes

BS 9 megye, tanáes i0is PSszerkesna- Weither -xán.»l Riadta:

3 Petőfi NéDe La okiadé v«u*iat =“leiős kiadó- Mezei István ig9ze9tr Szerkeszt őség:

Kecskemét Széchenyi fér 1 szám Szerkesztőségi '«W--T;'7DnTit- 26-19 25-111

Szerkesztő bizottság: 10-ss Belpolitikai rovat: 11-25 Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság !.ár, 1 h Telefon: 17-09 Terieszti -» Magyar Posta Előfizethető:

a belyl oostahivaraloknál kézbesítőknél -H- -,^ngpr3 Forint

täats-Kiskur, negye, \j„-j ndí V.

Kecskemét. — Telefon; 11-85

Itt vagyok tehát a Fekete-tenger festői partvidékén. Ez volt utazásom fő célja. Várna pedig két hétig otthonunk. Szállásunk az Aranyparton van, az Újságírók Házában. Innen indulunk útnak Balcsikba. Ne- szebarba, Burgaszba végig a tenger partján, majdnem a török határig. Előbb azonban időzzünk itt, Bulgária legnagyobb kikötővárosában. M egéri, mert Várna a meglepetések városa, de illik is, mert itt ringatták az igazi szabadság bölcsőjét.

öt bátor férfi 1941-ben tengeralattjáróval indult Szevasztopolból Bulgáriába, és alig pár kilométerre Várnától szálltak partra a Kamesija folyó

wrAoiauuicu. /az eiso paiiu<uiukát Cvetko Radojnov ezredes vezette. De érkeztek mások is. Egy év múlva már az egész ország tele volt a partizánok csoportjaival. Egyre több helyen lángoltak fel a harc tiizei, s velük kezdődött a fasiszták hajtóvadászata is. Négy év alatt 32 ezren estek el a partizánok és segítőik közül. Közel ennyit kínoztak a gyűjtőtáborokban. És bár a fasiszta kormány 23 millió leva vérdíiat fizetett a levágott partizánfejekért, a mozgalmat nem lehetett elfojtani. A nép újra szülte a partizánok ereiét.

1944. szeptemberében már egész partizán-hadosztály küzdött a Szovjet Hadsereg oldalán. Szétzúzták a csendőrök, adóvégrehajtók monarchofasisz- +a zsarnokságát. A nép felemelte fejét. Lehullottak bilincsei: Most már véglegesen. A harcokban telt négy esztendő kimeríthetetlen forrása regényeknek, drámáknak, elbeszéléseknek, a gyászos örökség, a gazdaságilag elmaradott ország pedig a feladatoknak.

Tizennyolc év alkotó mvnká. ia nem fér bele eev regény- trilógiába. Egy útirioort ennek csupán kivonata lehet. Pár szín csillsntása az orszácépítés nagy mozaikiábó-1. A tengerparton Várna kínálkozott erre. A város kereskedelmi és idegenforgalmi -entrum. Itt a tenger határoz meg mindert. Krre épül Várna ’Para, a hajógyártás.

A Dimitrovról elnevezett várnai hajógyárban sajátos neve van a bolgár népgazdaság negyedik ötéves tervének: ..A orjzv tonnatartalmú balók énf- tésének ötéves terve.” A hajógyár kollektívája 1965-ig befejezi az első 10 000 tonnás tengerjáró építését. Ugyanakkor elsajátítják az újtípusú 1500—