Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-30 / 280. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM Ara 60 fillér 1962. NOV. 30, PÉNTKK Közüggyé kell tenni a gyümölcsfák védelmét Szedik a gyökeres szőlővesszőt 50 holdat telepít a lajosmizsei Kinizsi Tszcs Lajosmizsén a Kinizsi Tszes-nek öt holdon van szőlőgyöke- reztető iskolája. Az 52 centiméter hosszú vesszőket kézzel szedik, mert a gépállomás 4o centiméter mélységben dolgozó vesszőkiszedő gépével nem oldható meg a szedés. Az ötven holdra tervezett őszi szőlőtelepítéshez több mint 200 000 szál vesszőt használnak fél, s ennek háromnegyed részét a csoport gyökereztető iskolája fedezi. Hét megye szakemberei tanácskoztak Kecskeméten Hét gyümölcstermesztő me- ’ gye — Csongrád, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Zala és Bács-Kiskun — tanácsának elnökhelyettesei, mezőgazdasági osztályvezetői, MESZÖV- elnökei, növényvédelmi felügyelői, AGROKER-megbízottai tartottak ülést tegnap Kecskeméten, a megyei tanács vb tanácstermében. A megbeszélésen részt vett Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója, dr. Pál József, a SZÖ- VOSZ szövetkezetpolitikai főosztályvezetője, Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. Sarok Antal megnyitója után Nagy Bálint tartotta meg beszámolóját. a házi kerti és szórvány gyümölcsfák fokozott védelmének megszervezésével kapcsolatban. Ismertette az ország gyümölcsfa-állományának jelenlegi helyzetét. Arra a megállapításra jutott, hogy a szórvány gyümölcsösöknek a kártevők elleni védelmét — országos viszonylatban — nagymértékben elhanyagolták, s ez évenként minted 300 millió forint kár okoz a népgazdaságnak. Az export lehetőségeit is fokozottan veszélyezteti, minthogy a felvásárló telepeken általában egy helyre kerül a szórvány és az üzemi gyümölcsösök termése. Nagy Bálint ezután hangsúlyozta, hogy a szórvány gyümölcsfák védelmét közüggyé kell tenni. Igaz, a dolog természeténél fogva nehezebb a védekezés, mint az üzemi gyümölcsösökben — már csak azért is, mert a háti gépek gyártásának problémája máig sem megoldott. tős részt vállalhatnak magukra az üzemi ültetvények védelmével egyidejűleg. De lehetséges háztáji növényvédelmi társulások létrehozása is, amelyeknek tagjaik közösen végzik a permetezést. Végül a földművesszövetkezetek szintén hathatósan támogathatják a mozgalmat — oly módon is, hogy gépkölcsönző központokat létesítenek. Ezután dr. Pál József ismertette a gyümölcsfák védelméA MEGYEI TANÁCS vb mezőgazdasági osztályának jelentése szerint termelőszövetkezeteink őszi vetőszántási tervüket a hét elejéig valamivel több mint 1 százalékkal túlteljesítették, s közel 253 ezer holdon készítettek magágyat. Az eredmény a kiskunfélegyházi, a du- navecsei és a kiskőrösi járás, valamint Kiskunfélegyháza és Baja város közös gazdaságainak köszönhető, amelyek az említett sorrendben 100-tóI 113 százalékig teljesítették tervüket. Megjegyezzük, hogy a legnagyobb területet — közel 40 ezer holdat — 96 százalékos teljesítéssel a kecskeméti járás szövetkezeti gazdaságaiban szántották fel. Legrosszabb — 85 és 91 százalékos — az eredmény Kiskunhalas város, illetve a kalocsai járás tsz-eiben. A BŰZ A VETÉSÉT összesen közel 100 ezer holdon — 92 százalékban — végeztek el; ezt a munkát — 101 százalékban — Kiskunfélegyháza város tsz-ei fejezték be, a kalocsai járás közös gazdaságainak viszont csak 84 százalékos a tervteljesítése. Rozsból a tervezett 78 és fél ezer holdnál 616 holddal nagyobb területet vetettek be megyénk szövetkezeteiben. vei kapcsolatos feladatokat, s a többi között javasolta, hogy a háti gépek kijavítására a földművesszövetkezetek létesítsenek szervizközpontokat. Előadását több hozzászólás követte, majd a résztvevők az AGROKER telepére látogattak el, ahol megtekintették a különböző növényvédelmi berendezéseket. A KUKORICA TÖRÉSE és a cukorrépa szedése 95, illetve 92 százalékban történt meg. Az előbbi munkát a kecskeméti járás, s — Baja kivételével — valamennyi város tsz-ei elvégezték; az említett járásban és Kiskunhalason a letakarított területeken a szárat is levágták. A bajai járásban közel 36 ezer holdról 90 százalékban takarították be a kukoricát. A cukorrépa felszedése a kalocsai járás és Baja város tsz-eiben történt meg. A TAVASZIAK ALÁ a tervben szereplő 196 ezer holdnak az 55 százalékán végezték el az őszi mélyszántást; legjobb az eredmény, 98 százalékos, a du- navecsei járásban, legrosszabb a kiskőrösi járásban. A SILÓZÁSI TERV teljesítése megyei átlagban 67 százalékos; a kiskunfélegyházi járás és Kalocsa város közös gazdaságai 17 és fél ezer, illetve 3 és fél ezer köbméter takarmány tartósításával egyformán 146 százalékra teljesítették tervüket. Legrosszabb — 36 és 39 százalékos — a silózási terv teljesítése Kecskemét város, illetve a kiskőrösi járás szövetkezeti gazdaságaiban. T. í. Teljes befejezés előtt a búzavetés és a kapások betakarítása Minari Rózsika is serényem részt vesz a vesszők szedésében. Tudatában van annak, hogy az 6 jó munkája is jelentősen elősegíti a pírosszlanka és a szelektált kadarka idei telepítési tervének mielőbbi elvégzését. Majd javaslatokat tett a gyümölcsfavédelem hatékony megszervezésére vonatkozóan. Ebben a közös gazdaságok jelenA szitáló havaseső sem riasztotta vissza a tagságot a nagy horderejű munkában való részvételtől Mint képünk bizonyítja, szombaton is huszonötén szorgoskodtak a vesszők szedésénél. Hétfőn pedig már megkezdték a telepítést. A KGST segítsécrével a teljes vetésterületen rendszeresítik a bursonya-velőgumó felújítását Magyar ízlésnek megfelelő burgonya fajta' at szaporítanak Lengyelországban es az \DK-ban Az utóbbi évek burgonyaellátási problémáinak egyik legfőbb oka az volt, hogy hazánkban a burgonya gyorsan leromlik. Az éghajlat, valamint a talaj korai felmelegedése rövid idő alatt élettani elöregedést, az újabban terjedő vírusos fertőzés pedig betegségeket okoz. Ezeknek a káros hatásoknak teljes mértékben ellenálló burgonyafajta egyelőre nincs, ezért a terméshozamok növelése érdekében gyakrabban kell felújítani a leromlóban levő vetőgumót. Eddig 3—4 évenként került sor vetőgumó-cserére. s akkor is csak a vetésterületnek mintegy egyhar- madán. A Földművelésügyi Miniszté rí um nemrégiben intézkedet*. hogy azokon az alföldi, tiszántúli vidékeken, ahol a leromlás gyorsabb, kétévenként, másutt pedig háromévenként megfelelő minőségű, új szaporítóanyagot biztosítsanak a termelőszövetkezetek egész burgonya-vetésterületére. Burgonya-problémánkat a KGST-országok segítségéveloldjuk meg. A KGST több illetékes bizottságában és munkacsoportjában vitatták meg a magyar küldötteknek azt a javaslatát, hogy a burgonyatermesz- éshez kiváló természeti adottságokkal rendelkező Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország szállítson vetőgumót a délebbre fekvő KGST-álla- moknak. Az azóta ratifikált megállapodás értelmében hazánk már az idén is, s a következő esztendőkben is évente mintegy 5000 vagon vetőburgo- nvát kap az említett két országból.
