Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

A lakosság szolgálatában Statisztikailag is kimutatható, hogy megyénkben is lényegesen többen keresik fel ma már az SZTK orvosi rendelőit és ve­szik igénybe a kedvezményes orvosi ellátást, mint néhány év­vel ezelőtt, a felszabadulás előtti időkről nem is beszélve. A la­kosság döntő többsége munka- viszonyánál fogva biztosított, s megvan a lehetősége annak, hogy jobban vigyázzon egész­ségére. Hogy mennyire így van ez, bi­zonyítja a fogászati szakrende­lések igénybevételének fokozott emelkedése is. Míg például 1960-ban a szak­rendeléseken 64 041 foghú­zást végeztek, ez a szám 1961-ben 90 870-re emelke­dett. A foghíjak pótlásánál hasonló a helyzet: 1960-ban 4933, az elmúlt évben pedig 6450 fogpótlásról gondoskod­tak. Á kecskemétiek nagyon jól tudják, hogy egy éve még mi­lyen _sokat kellett várakozni az SZTK-fogászatán, mert csak két orvos látta el a szakrendelést. Az idén hétre emelkedett a szá­muk, s ennek eredményeként •javult a fogbetegek kezelésének ellátása. Dr. Szántő Györggyel, a me­gyei kórház fogász-főorvosával beszélgettünk a szakrendelésben elért eredményekről és a tenni­valókról. — Bács-Kiskun megye ebből a szempontból jó helyzetben van — mondta Szántó elvtárs. — Lelkiismeretes orvosok meg­felelő munkafeltételek között dolgoznak, s ennek meg is van az eredménye. A nemrégiben le­zajlott munkaértekezleten, ahol a megye fogászain kívül az or­szág különböző részeiről érke­zett szakemberek is részt vettek, kiderült, hogy a fogászati ellá­tás teljesítménye nálunk több mint kétszerese az országos át­lagnak. Azt jelenti ez, hogy a fogtö­mések és a búzások közötti arány kedvező. Két évvel ezelőtt például egy foghú­zásra 25 tömés esett. Azért jó ez az arány, mert a cél nem a minden áron való eltá­volítás, hanem lehetőség szerint a rossz fog megjavítása. — Különösen nagy ellensége a fogaknak a szuvasodás — folytatta dr. Szántó főorvos. — Ennek megelőzését, illetve a már megindult folyamat meg­állítását célozza az iskolafogá­szat és közben arra is törekszünk, hogy a jövő felnőttéi már keve­sebbet szoruljanak a fogorvosra. Megyénkben igen kiterjedt há­lózatú az iskolafogászat. Évenként 72 órában foglal­kozunk az iskolásokkal, s az 1960-ban végzett hatezer tö­més ebben az évben máris tízezerre emelkedett. Nem szólhatunk ilyen elége­detten az egyes, főleg távoleső községek fogorvosi ellátottságá­ról, ahol a heti egv-két órás ren­delés nem elegendő, s az orvos idejéből nem futja többre. Ez egyik oka annak, hogy a közép­iskolai tanulók vizsgálatakor sok kezeletlen fogat találtunk. Helyes időbeosztással, jó mun­kaszervezéssel azonban ezen le­het és kell is segíteni. Nagy se­gítségünkre lenne, ha a megye Napközben Káros örökségünk ellen — Hé, fiam, eljönnél-e hoz­zám szüretbe? Majd meglátod, jól jársz! — szólongatta le egy Kecskemét környéki egyéninek maradt gazdálkodó az iskolából hazatartó fiúkat. Hivogatása nem maradt eredménytelen. Rö­videsen egy tucatnyian szorgos­kodtak a távoli szőlő tőkéi kö­zött. Egyre-másra teltek a ko­sarak, s nyomukban a nagy dé­zsa. Késő délután pedig, amikor jókora darabon megszabadultak édes terhűktől a tőkék, ezzel állt elő a gazda: — No, gyerekek, teli ehetté­tek magatokat. Most aztán isz- kiri hazafelé, mert lesz ám ott­hon nyakleves! A különös „köszönöm” halla­tán ugyancsak megszeppent a valamiféle fizetségben remény­kedő gyerekcsapat, s mint aki­ket leforráztak, úgy kocogtak a távolból hazafelé... Egyik kollegám mesélte el a napokban ezt a történetet. Be­lőlünk, akik hallgattuk, önkén­telenül is kitört: — Kapzsiság! Az elbeszélő pedig nagyon ta­lálóan hozzáfűzte: — A múltból felejtődött itt... Mennyire igaza van! A régi étstmód, a felszabadulás előtti társadalomszemlélet, az embe­rek egymás közötti viszonya hányféle hasonló tulajdonságot hagyatékolt ránk. A szívtelen kapzsi kifogyófélben levő típu­sa mellett például még szép számmal találhatók az „igazság bajnokai”, akik egy-egy rossz­indulatú megjegyzés vagy meg­gondolatlan szóváltás miatt a bíróság munkáját szaporítják páratlan szívóssággal. Vagy az udvariatlanok, akik a boltban fittyet hánynak arra, hogy előt­tük heten-nyolcan várnak még kiszolgálásra, és szemérmetle­nül, egymás idejét nem tisztelve a pulthoz tolakodnak, a busz, vagy vonat felszállásnál nem tekintenek gyermekes anyát, idős embert — mindenkit elso­dornak útjukból. Szólni lehetne még az elvte­len barátokról, akiknek külö­nös örömet okoz, hogy társukat leitathatják, ahelyett, hogy mér­tékletességre, hazatérésre inte­nék, és sok minden másról, ami végső soron csorbítja az embe­riesség értékét. A szocialista brigádokban a mindennapi munkában való jobb és jobb eredményekre tö­rekvés mellett egymás emberi tulajdonságainak nemesebbé formálásán fáradoznak a brigád tagjai. Megtanítják társaikat a közösség érdekeinek előtérbe helyezésére, tiszteletére, s köz­ben lefaragódnak az önzés vad­hajtásai. Mint a legmeghittebb barátok között szokás, segítik egymást fogyatékosságaik — a könnyelműségre való hajlam, füllentés, káromkodás stb. — leküzdésében. Milyen szép lenne, ha a szo­cialista brigádokhoz hasonlóan társadalmi szinten még erőtelje­sebben terebélyesedne ez az egymást nemesebbé alakító tö­rekvés, a múltban gyökerező csúnya jellemvonások újakkal, nemesebbekkel való felváltása A nagy célt: a szocializmus épí­tését szem előtt tartva sokat te­hetnek ezért a tömegszerveze­tek, de a maga módján — fő­ként jó példával vagy figyel­meztető szóval — minden egyes ember. P. I. A lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére alakult ez év tavaszán a Kecskeméti Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, amely egész sor javító részleggel igyekszik eleget tenni a rendelők kéré­sének. A Kéttemplom-közben működő mosógép-szerviz 70—80 gé­pet javít havonta. Képünkön: munkában Szakáll László, a szerviz vezetője. Adolf sirafósa Van az Egyesült Államokban egy szervezet, melynek neve Az Állatok Meztelensége Ellen Küzdő Egyesület. Ez társadalmi össze­fogással akarja az állatok szemérem- érzetét kifejleszteni. Harcol azért, hogy például a kancákat szoknyába öltöztes­sék, a teheneket szintén — nehogy elpiruljanak, ha rá­juk kacsint a bika. Éppen erről a badar egyesületről olvasgattam minap a gyorsvonaton, mi­kor a következőkre lettem figyelmes: mellettem egy erő­sen molett nénike füstölt szalonnát majszolt, s közben potyogtak a köny- nyei. Szembe vele egy hasonló asz- szonyság ült, aki résztvevőén kérdez­te: — Miért sír? — Eszembe jutott az Adolf. Tudja, olyan aranyos volt. Nagyon szerettem. Este mindig elbú­csúztunk egymástól. Nem tudott aludni csak akkor, hp ad­tam neki egy darab lekváros kenyeret, vagy süteményt. Ha hideg volt, egy kis kabátkát borítottam rá. Nagyon szeret­tem öltöztetni. — Ki volt az az Adolf? — kérdezte a másik nő félbe­szakítva emez szó- áradatát. Az mintha nem is hallotta volna. — Egyéves korára elérte a 170 kilót. Jaj. hogy szerettem. — Ab, tehát egy disznó volt — kap­csolt a másik. — De mekkora — válaszolta a síró asszonyság, de hir­telen megváltozott arckifejezéssel sér­tődötten hozzátette: — Nem disznó volt az, kérem, hanem sertés. Még jobban kezd­tek csorogni a köny- nyei, s még nagyob­bakat kanyarintott a szalonnából. — ő — r legalább egy vándorfogászati ambulanciával rendelkezne. Mi­lyen jó ez, tapasztaltuk az el­múlt évben, amikor a Központi Stomatológiai Intézettől két hó­napra kölcsönkaptuk az egyik ilyen autót Feltétlenül segítené az isko­lafogászat munkáját, ha a megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya segítségével megkezdhetné működését egy vándorfogászatj rendelő. Létrehozására többféle lehető­ség is kínálkozik. Dr. Szántó György főorvos elmondotta, hogy Gyulán például egy teherautó­ra szerelték fel a berendezést, s azzal járják a távoleső köz­ségeket, ahol csak egy általános orvos működik, vagy egyáltalán nincs is. Hasznosan szolgálná a célt esetleg egy vontató-pótko­csinak ilyen célra történő átala­kítása is, amelyet aztán egyik községből a másikba lehetne vontatni. Az a tény, hogy a megye fog­orvosainak munkássága orszá­gos elismerést váltott ki, komoly biztosíték arra, hogy a vándor­ambulancia eredményesen be- töltené rendeltetését. Gál Sándor Piacord — az uj asztali harmonika Toni Bechstein kölni) hang­szerkészítő „piacord” néven új hangszert szerkesztett, amely lé­nyegében asztali harmonika. Építője szerint megkönnyíti a harmonikaművésznek a nehéz hangszer cipelését és a fáradsá­gos húzó mozdulatokat. A pia- cordnál, a harmóniumhoz ha­sonlóan lábbal irányított fújtató szolgáltatja a levegőt a hangok megszólaltatásához. A jobb kéz játszik a billentyűzeten, a bal pedig a basszus-gombokat keze­li. A nagyméretű rezonáló hang­szertest miatt a piacordnak na­gyobb a hangvolumene, mint a harmonikáé. Munkásakadémia a A Kecskeméti Konzervgyár XI-s telepén a TIT-tei karöltve, az elmúlt évben szervezte meg konzervgyárban először az üzemi bizottság a munkásakadémiát. Akkor úgy tervezték, hogy amikor az első csoport elvégzi a harmadik évfo­lyamot is — indítják csak meg ismét az akadémia első évfolya­mát. Időközben azonban nem­csak az akadémia hallgatói kö­töttek szoros barátságot a tanu­lással, hanem azok is, akiknek elmondták, hogy mennyi érde­kes szakmai, politikai és irodal­mi kérdésről esik szó ezeken az előadásokon. A dolgozók kérésére azután az idén a második évfolyam mellett mar újabb első évfolyam meg­indításáról is kellett gondoskod­ni az üzemi bizottságnak, s a két évfolyamon most közel het- I vénén tanulnak rendszeresen, j Köztük nem egy olyan hallgató | akad, mint Veszelovszky Lász- I Ióné kétcsaládos munkásasz- szony, aki az élelmiszeripari technikumi tanulmányainak megalapozása miatt jár szorgal­masan az akadémia előadásaira. PETŐFI NÉPE \ Magyar Szocialista. Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja Főszerkesztő- Weither Dániel. Kiadia: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, ^elelős kiadó- Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőség) telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér Vb Telefon- 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Elófize'hető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.-jőüretési iii 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 iOOCOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXX»OOC Új he'yiségben Egy hete nyitották meg Kiskőrösön a Petőfi-ház szomszédsá­gában az Országos Takarékpénztár helyi fiókjának új helyiségét. A fiók igen nagy forgalmat bonyolít le. A kecskeméti és a bajai után a megye harmadik legjobb OTP kirendeltsége. A modern, tetszetős berendezés, s az átépítés! munkák javarésze a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-t dicséri. Képünkön: az új helyiség portálját mutat­ja be. Egy húzásra huszonöt tomes A lakosság fogászati ellátottságának helyzete megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents