Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

Mflí. november SS, szerda 3. oldal A kongresszus után LápfSIddel favítják a talajt Beruh ázások „Állandóan keressük annak módjait, hogy a Lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassa­nak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Növeltük és tovább növeljük a társadalmi szervek és a tömegszervezetek szerepét az állami munkában.” (Az MSZMP vili. kongresszusa beszámolójából.) Dr. Havasi Lászlóval, a Kecs- . kémé ti Járási Tanács V. B. tát- kárával beszélgettünk, milyen gondolatokat ébresztett benne az MSZMP VIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet, mi­lyen feladatokat lát a tanácsok előtt a párt, a helyi államhatal­mi testületek, s a tömegek kap­csolata fejlesztésében. — A kongresszus és a me­gyei pártértekezlet után még in­kább világossá vált, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének időszakában még nagyobb fel­adatok hárulnak a tömegszer­vezetekre, különösen a taná­csokra, mint testületekre — kezdte Havasi elvtárs. — Moz­gósítanak kell a lakosság min­den rétegét a népünk előtt álló nagyszerű célkitűzések megva­lósítására. Megyénknek, járá­sunknak és községeinknek nagy­szabású terveik vannak, ame­lyek megvalósításához az egész lakosság — párttagok és pár- tonkívüliek — összefogására van szükség. *- Milyen új formákat lát a ta­nácsok tömeg kapcsolatainak széle­sítésére? — A tanácstagok fogadóórái­kon, beszámolóikon, családláto­gatások alkalmával és a nap minden részében különféle mó­don kapcsolatba kerülnek a la­kossággal. Ilyenkor megbeszé­lik a különböző időszerű tenni­valókat, amelyeket sok esetben a tanácsülés előtt is megtár­gyalnak. Ezeket a kapcsolatokat továbbra is ápolni, szilárdítani kell. Helyesnek tartom például az éves és távlati községfejlesztési tervek tanácstagi körzetenkénti alapos megtárgyalását, a végre­hajtás időszakában is, mert a lakosságnak időközben merül­hetnek fel olyan kívánságai, amelyeket apróbb tervmódosí­tással meg lehet valósítani. Ez elengedhetetlen azért is, mert csak így lehet jól megszervezni a társadalmi munkát, s az egész lakosság ügyévé tenni a köz­ségfejlesztést. Tiszakécskén, La- josmizsén, Városföldön például hasonló módszerekkel érték el, hogy az egy főre eső társadalmi munka értéke meghaladja a harminc forintot. Igen fontosnak tartom emel­lett a tanács és a többi tömeg­szervezet közötti együttműkö­dés még szorosabb kiépítését. Csak helyeselni tudom azt a helyenként már meghonosított módszert, hogy egy-egy nagyobb feladat megtárgyalásakor a végrehajtó bizottsági, illetve ta­nácsüléseket kibővítik a tömeg­szervezetek vezetőivel és a leg­jobb aktivistáival. A tömegeknek a közügyek in­tézésébe való szélesebb körű bevonását jelenthetné, ha köz­ségeinkben a tömegszervezetek védnökséget vállalnának egy­egy nekik megfelelő feladat végrehajtása felett. A nőtaná­csok például a háztáji gazdasá­gok árutermelésének fellendíté­sében segíthetnének jó ered­ménnyel, hiszen az asszonyok értenek ehhez a legjobban. A KISZ-szervezetek községfejlesz­tés feletti védnöksége pedig azért lennne igen hasznos, mert az ifjúság — látva a fejlődés távlatait — jobban magáénak érezné községét, s nem vágyna el falujából a városba. A Ha­zafias Népfront szinte minden célkitűzés megvalósításában ha­tékonyan közre tud működni, míg a Vöröskereszt, a földmű­vesszövetkezet, a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség, a szak- szervezetek és a többi tömeg- szervezetek a maguk területén ugyancsak elősegíthetik a szo­cialista falu fejlődését. Tanácsaink felkérhetik a tö­megszervezeteket, hogy vegye­nek részt a különböző albizott­ságok munkájában, vagy bizo­nyos célok megvalósítására ala­kíthatnak akcióbizottságokat. Nem teljesen új az, amit el­mondok, hiszen például a KISZ eddig is jó munkát végzett a községfejlesztésben. A Haza­fias Népfront pedig olyan si­kerrel mozgósította az ország- gyűlési képviselők, a megyei, já­rási és községi tanácstagok be­számolóira a választókat az el­múlt félévben, hogy 16 ezren vettek részt ezeken a rendezvé­nyeken. Ismeretes a népfront műszaki akcióbizottségainak te­vékenysége, ezen felül járásunk­ban a népfront a szőlő- és gyü­mölcstelepítés felett is védnö- kösködik. A tömegkapcsolatok szélesítésének ezeket a lehető­ségeit azonban a jövőben sok­kal tervszerűbben kell kihasz­nálni járásunk minden közsé­gében. fi— Hogyan segíthetne a tömegek szocialista tudatának fejlesztését a tömegszervezetek? — A párt-, az állami és tö­megszervezeteknek egyaránt fel­adata a lakosság szocialista tu­datának kialakítása. Szerintem a községekben érdemes lenne kiépíteni erős Tudományos Is­meretterjesztő Társulati alap­szervezeteket. Ezáltal az értel­miséget még jobban be tudnánk kapcsolni a közéleti tevékeny­ségbe. Emellett szeretném hang­súlyozni, hogy a szocialista tu­dat fejlődése nagymértékben függ a gyakorlati építő munka eredményeitől, amelyek elérésé­hez minden tömegszervezet tá­mogatását igényeljük. A termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítése, a község árutermelési terveinek teljesí­tése, a felvásárlás, a községfej­lesztés, a társadalmi munkára való mozgósítás, a falu egész­ségügye, kulturális felemelke­dése, járásunkban a szőlő- és gyümölcstelepítés végrehajtása és még sok, igen szerteágazó tennivaló megvalósítása érde­kében mind szorosabbra kell, hogy fűzzék tanácsaink kapcso­lataikat a lakosság minden ré­tegével. Nagy Ottó Otven új szolgáltató részleg Ahogy nő a tartós közszükség­leti cikkek és háztartási kisgé­pek forgalma, úgy jelentkezik az igény, új szervizrészlegek, javító fióküzletek létesítésére. Az idén szervezett ötven javító részleg egyike Kecskeméten az Ezermester Szövetkezet háztar­tási kisgép garanciális szerviz szolgálata a Simon István utcá­ban. A rendelők száma máris bizonyítja, hogy az üzlet meg­nyitására szükség volt. A hathó­napos garanciával eladott áruk mellett, ugyanis egyre több az olyan rendelők száma, akik már a régebben meglevő villamos tűzhelyeket, rezsókat. vasalókat és más háztartási kisgépeket ja. vitatnak itt. A megyeszékhely üzlethálóza­tának korszerűsítése igényelte a szövetkezet egy másik szolgálta­tó egységének, a neonberende­zést javító részlegnek megszer­vezését. Többek között ők készí­tik az Aranyhomok Szálló neon- reklámiának vasszerkezetét, de- cembértől pedig a berendezések rendszeres karbantartása mellett — ami régóta hiányzott Kecs­keméten — a Budapesti Neon- szerelő Szövetkezette1 együttmű­ködve kompiéit rek’ámberende- zéseket is készítenek; Szőlő- és gyümölcsöstelepíté­seink egyik fontos előfeltétele a megfelelő talajjavítás. Mivel er­re a célra nem mindenütt ren­delkeznek kellő mennyiségű is­tállótrágyával, ezért — ahol a környezeti adottságok lehetővé teszik — különféle szerves ta­lajerőpótlókkal javítják a talajt. A jánoshalmi tsz-közi szőlő- és gyümölcsöstelepítés során a közelben bőséges mennyiségben találtak lápföldet. A kéleshalmi határrészen egy kiapadt tóban 80 centiméter a lápföld vastag­sága. A vizsgálatra beküldött talajmintáról a szakemberek megállapították, hogy lúgos anyagot nem tartalmaz, a ben­ne levő szerves anyagok viszont igen alkalmasak a homoktalaj javítására. A mintegy 10 hektár kiterjedésű tófenék bőven fedezi Jánoshalma és Kéleshalom láp- fö’dszükségletét. Rövidesen kisvasút-sínhálóza- tot fektetnek le és csillerend­szerrel aknázzák ki a területről a szerves anyagot, amelyet a ki­termelés után gépkocsikon hor­danak maid a telepítések alá. A lelményes tsz-gazdák úgy tervezik, hogy a tófenék „kita­karítása” után halastavat léte­sítenek majd. Gőzkem ércét kapnak A Bács-Kiskun megyei Ven­déglátó Vállalat kecskeméti cuk­rászüzemében hosszú ideig sok gondot okozott a meglehetősen korszerűtlen, már-már a bedőlés veszélyével fenyegető olajfűté- ses kemence. A vállalat kérésére a megyei tanács a közelmúltban 371 ezer forintot biztosított a cukrászüzem felújítására, s a Debreceni Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói a régi helyén hozzáfogtak egy modem, vegycs- fűtéses gőzkemence építéséhez. Az új kemence — mely a tervek szerint karácsony előtt elkészül — a réginél jóval olcsóbb üzemű és cukrászipari termékek előál­lítására higiénikusabb feltétele­ket biztosít. Fűtése külön folyo­sóról történik majd, s ez kizár­ja a műhelyben a korom és egyéb szennyeződés lerakódását. Amíg azonban az új kemence el nem készül, lényegesen meg­nehezedett a műhely dolgozói­nak munkája. Kecskemét napi három és félezer. Illetve vasár­naponként hat-hétezer sütemény szükségletének előállítását egy­részt a Kaszap utcában bérelt ke­mencében, másrészt az egyik ré­gi vegyestüzelésű vassütőben végzik. S hogy az átalakítást a fogyasztók észre ne vegyék és zökkenőmentes legyen a cukrá­szati ellátás, a dolgozók nem egyszer megnyújtott műszakot Is magukra vállalnak. Megyénkben a tervben elő­irányzott és terven lelüli épí­tési beruházások teljesítésére kilenc hónap alatt 346 millió 487 ezer forintot fordítottunk, csaknem 88 millió forinttal — 33,8 százalékkal — többet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az előírt 251 nap helyett 63 nap alatt készült el az AKÖV kecskeméti telephelyének tra­fója, fele annyi idő alatt a du- navecsei csibekeltető állomás. Az Építési és Szerelőipari Vál­lalat több fontos épület elké­szítési idejét 8—15 százalék­kal rövidítette le. A Kecske­méti Közúti Üzemi Vállalat a szerződésben vállalt mun­káit a határidőnél 30—40 nap­pal korábban adta át. Több építkezésünknél vi­szont elmaradás mutatkozik. A ZIM Kecskeméti Gyáregy­sége öntödéjének automatizá­lására előirányzott 8 millió 490 ezer forintnak csak a hat százalékát használták fel. mert a kádformázó berende­zéseket a harmadik negyedév végéig sem választották ki, ezért az Építésügyi Miniszté­rium az ez évi kijelölés ösz- szegét visszavonta. A kecske­méti kétszáz fős iparitanuló­otthon kivitelezését a műszaki tervek átdolgozása miatt csak októberben kezdték el. Erre a létesítményre szánt összegnek csupán 1,5 százalékát használ­ták fel. A kecskeméti 14 tan­termes zenei általános iskola építésének ütemét nagyban fékezi a födémek hiánya. Emiatt az év végéig kétmil­liós lemaradással kell szá­molni. Az elmaradt beruházások arra figyelmeztetnek: még mindig nem alapos az előké­szítés, tehát a jövőben ezen kell gyorsan javítani. V. K. FIATALOK Az ifjúsági brigádról írjanak — tanácsolja Csényi József elvtárs, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizott­ságának titkára: Bármilyen reszortra állítjuk őket, megállják helyüket. A rendszeresen vezetett brigádnaplóból megtudjuk, hogy két sajtóankétot tartottak, többször voltak együt moziban, közösen látogatták meg a múzeumot, ott voltak a röplabda-pálya építé­sénél, szellemi vetélkedőt rendeztek, ahol a legjobbakat megju­talmazták. Dudás Mária, az ifjúsági brigád vezetője. Jó része van abban, hogy az idősebbek elismerően nyilatkoznak a fiatalokról. A bri­gádvezető a külföldön is kedvelt libamájat rakja jég közé, ame­lyet még aznap exportálnak. Teljesítménye 103—103 szftza.1 su. Ocskó Eleonóra — fenti képünk — a libakonasztőban dolgozik. Naponta 1500—2000 libán végdl cl az előírt és nagy köriilíekináást. ^yjíelw.et kívánó kopás-* 'ri műveletet. Venesz Károly—Pásztor Zoltán A tanácsok és a tömegek kapcsolata

Next

/
Thumbnails
Contents