Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

*. «Mal Moszkvai jelentés a rakéta felbocsátásának első visszhangjáról Újabb szaud-arábiai támadás Mkojan Kubában Az algériai nép virágzó országot akar tereméetrá A SZANAAI RÁDIÓ jelentése szerint a köz­társasági erők újabb szaud-arábiai támadást nedy a legúj-aibb fgflctnó nyék után tiaeé deriHá tóbb nyitatfcogafeo* adott. Kifejezte reményét vertek vissza. A Szaud-Arábiából betört hadosz­lop Haradh városa félé nyomult előre. Hanadh Szanaa közelében fekszik. Hajdani miniszterel­nök-helyettes közölte, hogy —mint már jelentet­tük — ugyanakkor az angol ellenőrzés alatt ál­ló Bejhan államból is támadást intéztek a szaud- arábiai és jordániaá csapatok. Ezt a támadást — jelentette ki Bajdami — a jemeni légierők ra­kéták segítségévéi állította meg. A kairói rádió jelentése szerint a Jemen északi határainak térségében lefolyt legutóbbi harcok során 500 szaud-arábiai katonát sebesítettek vagy öltek meg. A hírügynökségi jelentések szerint Jemenben közben megkezdődött a gazdasági és közigazga­tási szervezőmunka. Szalal elnök dekrétumot adott ki, amely szerint Szanaa városa a jövőben a Jemeni Arab Köztársaság első fővárosa, Taiz pedig az ország második fővárosa lesz. Szanaá- ban lesznek a minisztériumok és ez a kormány székhelye. Minden minisztérium kirendeltséget tart majd fenn Taizban és Hodeidában. Szalal tábornok a közép-keleti hírügynökségnek adott interjújában rámutatott, hogy a jövőben „szük­ségszerűen sor kerül majd” az ÉAK és Jemen teljes uniójára. Kormányáról szólva Szalal el­nök hangsúlyozta, hogy annak tagjai valameny- nyien „liberális szellemű emberek”. A rend hely­reállítása nyomán a reformtervek végrehajtásá­ra fordítja majd minden energiáját — mondot­ta. Az új Jemen egyik első kötelessége — hang­súlyozta Szalal —, erős és korszerű hadsereg lét­rehozása, hogy megvédhesse magát ellenségei­vel szemben. A VILÁGKÖZVÉLEMÉNY érdeklődésének középpontjában változatlanul a kubai probléma áll. Alig távozott el U Thant ENSZ-főtitkár, máris világgá röpítette a TASZSZ Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesé­nek New York-i és kubai látogatásának hírét. Mikojan, aki Havannába vezető útja közben New Yorkban megállt, az ENSZ székházában találkozott U Thanttal. Kettőjük között gyümöl­csöző eszmecsere folyt a kubai kérdésről. Miko­jan átadta a főtitkárnak Hruscsov miniszterel­nök legújabb üzenetét. Ebinek a tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A megbeszélések után a diplomaták egyöntetűen annak a véleményük­nek adtak kifejezést, hogy a kubai probléma rendezéséig még további diplomáciai eszmecse­rékre van szükség. Annyi bizonyos, hogy Ken­hogy a Szovjetunió legutóbbi kubai lépései «tán más kérdésekben is enyhülni fog a világ békéjét, veszélyeztető feszültség. Ennek sajnos bevés je­le van még A Pentagon egyelőre nem gondol enyhítő intézkedésekre. Továbbra is fegyverben tartják a behívott tartalékosokat, sőt az is lehet­séges, hogy szolgálati idejüket egy évre meg­hosszabbít j ák. Fidel Castronak a havannai televízióban mon­dott legutóbbi beszéde érdekes körülményekre hívja fel a figyelmet Először is hivatalosan kö­zölte Castro, hogy a Kubában található összes stratégiai fegyverek leszerelése befejezéshez kö­zeledik. Hangoztatta, hogy Kuba nem mond le a jogáról. Bizonyos védelmi fegyverekkel kap­csolatban Castro kijelentette: „Sosem fogunk: meghátrálni az Egyesült Államok erőpoEtikája elől.” Utalt Fidel Castro a kubai—szovjet vi­szony néhány kérdésére. Hangsúlyozta, hogy hogy nincs semmiféle nézeteltérés a két állam között külpolitikai vonatkozásban. Az kétségte ­len, hogy volt idő, amikor bizonyos árnyain ti különbségek voltak a helyzet megítélésében. Eze­ket azonban nem lehet jelentékenyeknek tarta­ni, bár erre a nyugati sajtó kísérletet tett. A ku­bai miniszterelnök végül kijelentette: „ A stra­tégiai fegyverek visszavonása nem fegyverez le bennünket. A legerősebb eszközökre és rendkí­vüli erőforrásokra támaszkodhatunk védelmünk­ben. Mindezek a fegyverek Kubában vannak és segítségükkel képesek vagyunk szembenézni bármilyen helyzettel.” BEN BELLA algériai miniszterelnök az ország nemzeti ünnepe alkalmából tartott tömeggyűlé­sen csütörtökön beszédet mondott. A többi kö­zött hangsúlyozna, hogy Algéria szolidáris a kubai néppel és mindazokkal az országokkal, amelvok függetlenségük megőrzéséért harcolnak. Kijelen­tette, hogy az algériai kormány önkéntesekkel és fegyverekkel is hajlandó támogatni az ango­lai és a dél-afrikai szabadságharcosokat Belpo­litikai kérdésekről szólva Ben Bella megállapí­totta, hogy tekintettel a rendkívül súlyos gazda­sági problémákra, a kormány rövid idő alatt nem tud csodákat elérni. Célja azonban a virág­zó élet megteremtése és az, hogy a Szaharából olyan paradicsomot varázsoljon, mint a szovjet emberek Szibériából. Ben Bella később közölte hogy gazdasági és technikai segítségre vonatko­zó szerződéseket írtak alá Csehszlovákiával, Bulgáriával és Lengyelországgal. Szovjet vezetők eszmecseréje az NSZEP küldöttségének tagjaival (Folytatás az 1. oldalról^) kintetbe vették az eddigi ta­pasztalatokat, s maga az a tény, hogy ilyen kísérletre vállalkoz­tak, ékesszólóan példázza a tá­volsági rádióadás és vétel idő­közben bekövetkezett fejlődé­sét. A kora reggeli órákban az MTI moszkvai tudósítója nyi­latkozatot kért Pokrovszkij egyetemi tanártól, a világűr­kutatás neves tudósától. A pro­fesszor a következőket mon­dotta : — Az utóbbi években az űr­kutatás egyre változatosabb és tartalmasabb lett, formái és irá­nyai is megsokasodtak, ezért ma már nem megy annyira szen­zációszámba minden új vállal­kozás, mint azelőtt, A most kapott hír azt mutatja, hogy tudósaink előkészítik az ember első utazását a Marsra, erre a viszonylag leginkább vitatott, de még mindig igen kevéssé is­mert bolygóra, amely Földünk tőszomszédja. Magáról a kísér­letről egyelőre nem mondhatok többet, mint amennyit a hiva­talos közlés tartalmaz. Annyit azonban elmondhatok, hogy a legutóbbi nemzetközi politikai válság után minden űrkutatási eredmény igen jó és bizalmat- gerjesztő hír, hiszen az űrku­tatás az a tudomány, amely egyesíti a nemzeteket és az egész emberiséget, lehetővé te­szi az emberi szellem szárnya­lását és az emberiség földi lét­feltételeire ható kozmikus erők kutatását, tehát közvetve hoz­zájárul a világ népeinek jólété­hez és virágzásához. Ilyen szel­lemben üdvözlöm én is a tör­ténelem első Mars-rakétájának felbocsátását. A pénteki Pravdában Nyiko- laj Barabasov, az Ukrán Tudo­mányos Akadémia tagja na­gyobb cikkben összegezi az ed­digi Mars-kutatások eredmé­nyeit. Barabasov ismét leszöge­zi, hogy a Marson minden való­színűség szerint vannak bizo­nyos életformák. Erre vonat­kozóan a következő bizonyíté­kokra hivatkozik: 1. Ha a Mars tengereit nem töltené ki növényzet, a sivata­gok sárga pora hamarosan el­Hazánkban is nagy érdeklő­dést váltott ki az új szovjet űr­kísérletnek, az első Mars-rakéta felbocsátásának híre. Különösen a csillagászok várnak sokat tő­le, mert — amint ifj- Bartha Lajos, az Uránia Bemutató Csil­lagvizsgáló munkatársa elmon­dotta — a Marsnak még sok tit­ka vár megfejtésre, köztük olya­nok is, amelyeknek tisztázása saját otthonuknak, a Föld jobb megismeréséhez is hozzásegíthet. A Mars ugyanis — akárcsak a Venus — a naprendszernek abban a zónájában kering, mely­ben megvannak a nagyjából a földihez hasonló élet feltételei. Ez a bolygó kisebb a Földnél: átmérője a földének 53, tömege valamivel több mint tíz száza­lékát éri él; Keringési ideje majdnem két év, egy Mars-beli nap tartama pedig 24 óra 37 perc. A Marsnak van légköre is, de sokkal ritkább, mint a mienk, és főleg nitrogénből áll. Az oxi­gén mindössze egy ezreléket ér él benne. A légnyomás ott mint­egy tizedrésze, a gravitáció pe­dig körülbelül egyharmada a mienknek, A bolygón van ugyan víz, de csupán mint talajvíz, pá­ra, félhő és az északi és déli karinat a téli évszakokban elbo­lepné a tengereket, amelyek ez­után szín és fény tekintetében a kontinenshez hasonlóvá vál­nának. (A „tenger” kifejezés a Mars bolygón nem víztömeget, hanem meghatározott színű mé­lyedést jelent. A szerk.) Ha vi­szont feltételezzük, hogy a nö­vények felső részei leráznák magukról a port, akkor érthető, miért marad el ez a jelenség. Barabasov kimutatta, hogy a Mars egyes tengereiben tavasz- szal és nyáron zöldes árnyalat jelenik meg, amely késő ősszel barna, maid télen szürke szín­be megy át. 2. Sinton, a Mount Palomar-i csillagvizsgálóban egy 200 hü­velyk átmérőjű refraktoral kutatta a Mars-színkép infravö­rös részét és a tengerek spektru­mában szerves molekulákból eredő sugárelnyelő sávokat ta­lált. Érdekes, hogy Barabasov ugyanezen a területeken a szí­nezés idényszerű változásaira lett figyelmes: észlelései szerint tavasszal és nyáron zöldessé vált a megfigyelt terület. Mind­ez indokolttá teszi azt a követ­keztetést, hogy a szerves élet léte a Marson eléggé megala­pozott tény. Az olvasó természetesen kér­déseket tesz fel. Mikor lehet szó arról, hogy embert küldjenek a Marsra? Moszkvai optimista vélemények szerint ehhez még legalább 3—4 esztendő kell. A jövő év májusában—júniusában éri el a rakéta a Mars térsé­gét. Ezután nyilván a tudo­mányos adatok hosszabb érté­kelése következik, majd okvet­lenül állatkísérletekkel, vala­mint önműködő bolygóközi ál­lomások fellövésével kell elő­készíteni az ember első bolygó­közi útját. Ezenkívül — mint általában biztosra veszik — a Hold előbb­re van a „menetrendben”, mint a Mars. Az űrkutatás ez év ok­tóberében befejeződött első „öt­éves terve” azonban sok-sok oéldával bizonyította, hogy a határidők nagvon is lerövidít- hetők, és minden remény meg­van arra, hogy néhány éven belül egv. ma még ismeretlen örhaiős leszálljon a Mars fel­színén. rító vékony dérréteg, úgyneve­zett hósapka. Nyílt vízfelület a Marson nincs. Hómérsékletének átlaga mí­nusz 5 Celsius fok, de a legala­csonyabb érték a mínusz 100, a legmagasabb pedig a plusz 25— 30 Celsius fokot is eléri. Ilyen viszonyok között leg­alább is bizonyos kezdetleges életnek megvannak a lehetősé­gei. Régebben úgynevezett csa­tornákat véltek felismerni a bolygó felületén és ezeket értel­mes lények alkotásainak gon­dolták, Később azonban kide­rült, hogy csupán a maiaknál kisebb műszerek tévesztették meg a megfigyelőket. A csilla­gászok ma már tudják, hogy a Marson kétféle foltok váltogat­ják egymást: a valószínűleg vasoxidos homoksivatagok piro­sas árnyalatú és az agyagos mészkőből álló egyéb kőzetek sö­tét, kékesszürke foltjai. Az utób­biak közül egyeseknek az alak­ja és méretei az évszakokkal együtt változnak, amiből már régebben arra következtettek, hogy esek a foltok nagyobb fe­lületeket elborító növénytakarót teleznek, amelyek nyáron fej­lődnek ki, de télre eltűnnek. Amikor mintegy 20 éve Tyi- hov szovjet csillagász megálla­MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov és más szov­jet vezetők pénteken az SZKP pította, hogy ezek a foltok ugyanúgy verik vissza a Nap su­garait, mint Földünk sarki vidé­keinek és magas hegyeinek nö­vényzete, állítását még sokan vonták kétségbe. Az elmúlt év­tizedben azonban Dolfuss fran­cia és Sinton amerikai kutatók a legkorszerűbb műszerekkel végzett vizsgálataik alapján ré­szint megerősítették Tyihov állí­tását, részint spektroszkópiai úton bebizonyították a Marson egyes földi algafajtákhoz hason­ló szerves molekulák létezését. Ezeket a vizsgálatokat a kö­rülbelül két és negyedévenként visszatérő úgynevezett Mars-kö­zelség ide ién végezték, de akkor is legalább 58 millió kilométer választotta el a műszereket a megfigyelés tárgyától. Erre a rendkívül izgalmas kérdésre te­hát csak a bolygó közelébe elju­tó rakéták jelentései adhatnak majd megnyugtató választ. De az élet létezésének megál- ’apításától vagy cáfolatától elte­kintve is értékes adatokat küld­het haza a Mars—1. Hiszen a légkör mozgását ezen a bolygón is ugyanazok a törvényszerűsé­gek szabják meg, mint a Földön de ott ezeket jobban lehet meg­figyelni, mert az alapvető jelen- égeket nem befolyásolja a nyílt tengerek, óceánok zavaró hatása. Központi Bizottságában találkoz­tak a Német Szocialista Egység­párt Walter Ulbricht vezette kül­döttségével, s átfogó eszmecserét folytattak a mindkét felet érdek­lő kérdésekről. A találkozás az őszinte barát­ság és együttműködés légköré­ben zajlott le. A résztvevők tel­jesen azonos nézeteket vallottak minden megvitatott kérdésben. Ugyancsak pénteken az SZKP Központi Bizottságának Elnök­sége ebédet adott a külödttség tiszteletére. Az ebéden részt vet­tek Walter Ulbricht vezetésével a küldöttség tagjai és Nyikita Hruscsowal az élen a szovjet ve­zetők. Az ebéd meleg, baráti lég­körben telt el. Renddrterror öwországbsn ATHÉN. (TASZSZ) Az Avgi című görög laf» ar­ról ad ju'rt, hogy Ismét fokozó­dott Görögországban a rendőr­ségi terror a görög demokraták ellen. Az elmúlt napokban le tartóztatták az EDA három ve zetőjét. Az ország különböző te­rületein az EDA híveit a ren­dőrség és a csendőrség megidézi és megfélelmlítéssel követeli tő­lük, hogy ne támogassák a bal­oldaliakat. A lap szerint a hatóságok ez­zel a terrorral megpróbálják megnehezíteni az ország balol­dali erőinek felkészülését az EDA e hónapban sorrakerülő második kongresszuséra. Adenauer elhalasztotta washingtoni útját Belpolitikai válság Bonnban délig még nem hozták nyilvá nosságra Bonnban, politikai kö rökben azonban feltételezik hogy a kancellár rá akarja bír­ni Stammberger igazságügyim- nisztert lemondásának visszavo nására, mert a karmánykoalíci < felbomlása Adenauer szempont­jából is kellemetlen következ­ményekkel járhat. Bárhogy döhtséneik is a sza­bad demokraták, az elmúlt na­pok fejleményei minden hivata­los cáfolat ellenére világossá tették, hogy a Spiegel-ügy szá­lai a hadügyminisztériumhoz ve­zetnek vissza. Kitudódott ugyan­is, hogy Hopf, a hadügyminisz- 'érium államtitkára kérte fel az igazságügyi államtitkárt arra, hogy Stammberger miniszter előtt titkolja el a Der Spiegel Pitén készülő akciót. Pénteken délután Bonnban meglepetésszerűen közölték, hogy Adanaeur november 7-re terve­zett washingtoni látogatását ©gy héttel elhalasztották. A kancellár washingtoni láto­gatásának hirtelen elhalasztása politikai megfigyelők szerint szo­ros összefüggésben áll a kor­mánykoalícióban kitört bizalmi válsággal, amelyet a Der Spie­gel ellen indított akció idézett elő. Bonnban pénteken délután fe­szült hangulatban ült össze a Szabad Demokrata Párt vezető­sége, valamint a párt parlamenti csoportja. A zárt ajtók mögöri folyó ülésén arról döntenek, va­jon a Szabad Demokrata Párt elfogadja-e Adenauer válaszát. Adenauemek a szabad demok­ratáknak nr?ntt válncrát oén+pk A marsbeli élet létezésének kérdését döntheti el az új szovjet űrrakéta Mit várnak a csillagászok a Mars—l-t5l EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents