Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-27 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKASPÄR.T BACS-KlSKVflM MEGYE) LAPJA XVH. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Ara 60 fillér 1962. NOV. 27. KEDD 415 000 facsemetét ültettek, 800 000 kilogramm vasat gyűjtöttek Rács-Kiskun megye úttörő' A gyermek sokoldalú felnőtté, teljesértékű szocialista emberré nevelésének egyik leghálásabb eszköze az úttörőmozgalom. A munkára, fegyelemre, helyes időtöltésre szoktató, izgalmas já­tékokkal, érdekes kirándulások­kal színesített úttörőélet megis­merteti és megkedvelted a paj­tásokkal a közösségi munka szépségét, gyönyörűségeit. Megyénkben — a gátló körül­mények ellenére, melyet a kis létszámú tanyai iskolák jelente­nek — a szervezettség jónak mondható, 289 úttörőcsapat mű­ködik jelenleg és előreláthatóan számuk 15—20-szal növekedik a téli hónapok alatt. Néhány ta­nyai iskolánál kihelyezett rajo­kat szerveztek, de a legtöbb he­lyen — összesen 196 kisiskolá­ban — a tanulók csekély létszá­ma miatt az úttörőélet feltételeit nem lehetett megteremteni. Ennek ellenére — 1960-hoz ké­pest — állandó fejlődés mutat­kozik. Míg 1960-ban 66, addig az idén már 68 százalékos a szervezettség megyénk általános iskoláiban. Ami azt jelenti, hogy kisdobos 14 000, úttörő pedig 26 000 tanuló. Azok a gyerekek, akik már ilyen fiatal korban megszeretik a közös munka és tanulás, együttes szórakozás örömeit, ké­sőbb is igénylik a szervezett kö­zösségi életet. Ezt bizonyítja az, hogy a tavaly végzett nyolcadi­kosok 90 százaléka kérte felvé­telét a KISZ-tagság közé. A KISZ-szel való szoros, baráti kaocsolatot biztosítja a „testvér KISZ-szervezet” hálózata, mely­nek révén 235 csapat tagsága is­merkedik rendszeresen a KISZ- alanszervek tevékenységével, és a fiatalok munkájával. A csapatmunka alapját az út­törőpróbák és az általuk megha­tározott feladatok képezik. A próbák osztályok szerinti szaka­szokra bomlanak, legmagasabb formájuk az „Ifjúság a szocia­lizmusért” próbamozgalom. A végrehajtandó feladatok hasznos segítséget, kiegészí­tést nyújtanak az iskolai ne- vel őrounkáb c z, fokozzák a gyerekek erkölcsi felelősség- érzetét, munkára, tanulásra a kultúra és a sport szere­tőiére buzdítanak. Eddig 13 800 kisdobos, — 25 000 úttörő tett eleget sikere­sen a próba előírásainak. A ki­tűzött feladatok végrehajtásának eredményeként az 1961 62. tan­évben 67 500 társadalmi munka­órát végeztek, melynek értéke több mint egymillió forint. Népszerű úttörőink körében a faültetés és a különféle anyagok gyűjtése Eddig elültettek 415 000 facsemetét és összegyűjtöttek 87 ezer kiló papírt. 42 ezer kiló tex­tilhulladékot és 800 ezer kiló va­sat. Különösen az utóbbiból ér­tek el szén eredményeket, mert egv főre átlagosan 20 kiló esik. Most kezd fellendülni a gyóyvnövénv-fryű ités, eddig mindössze 3600 kilót szedtek össze a pajtások. Ugyan­csak egyre növekvő érdeklő­déssel fordulnak a mezőgaz­dasági munkák felé. Hu­szonegy úttörőcsapat rendel- „ kezák kollektív munkaegy­ség-könyvvel valamelyik tsz-ben, ami azt jelenti, hogy rendsze­resen járnak dolgozni és elszá­moláskor megkapják a végzett munkájuk értékének megfelelő járulékot. Nagyon hasznos kez­deményezés — csak több kelle­ne belőle — munkás életre ne­veli a gyerekeket, ugyanakkor keresetüket táborozásra, kirán­dulásokra tudják fordítani. A kötelezően előírt próbákon kívül 45 féle különpróbából vá­laszthatnak — érdeklődési kö­rüknek megfelelően — az úttö­rők. Itt aztán mindenki kibonta­koztathatja képességeit, választ­hat zene, tánc, képzőművészet, különféle sportágak, idegenveze­tés, kertészkedés, selyemhernyó­tenyésztés vagy akár a motor- szerelés között. Ebben az évben hozzáláttak az iskolai szakköri foglalkozások jellegének megváltoztatásához. Célul tűzték ki, hogy a megye valamennyi iskolájában a szak­körök az úttörőcsoportok szer­ves részévé váljanak, főleg a különpróbák anyagával foglal­kozva elégítsék ki a gyerekek speciális érdeklődési körét, tu­dásszomját, A szakköri élet felfrissítésére, új tartalommal való megtöltésé­re annál is inkább szükség van, mivel egyes ágakból lemaradás tapasztalható. Igaz, hogy az idei kulturális szemle a tavalvinál jóval több úttörőt mozgósított és jó néhány cso­port aranyérmet kapott az országos bemutatón, de például már a József Attila olvasómozgalom nem érte él a kívánt eredményeket. Elevenebb, sokoldalúbb úttö­rőmunka kibontakozását gátol­ják a sok helyen még eléggé szegényes, vagy hiányzó tárgyi feltételek. A megyében összesen 31 csapatotthon működik és tan­teremhiány miatt ritka az az is­kola, ahol összejövetel, foglalko­zás céljaira megfelelő helyiséget kapnának az úttörők. Hátráltatja a mozgalom fejlő­dését az is, hogy kevés a jól képzett, gyermeknevelésben jár­tas vezető. A csapatvezetők — 289 fő — 40 százalékának hiány­zik a vezetői képesítése, sikeres irányító-nevelő munkához szük­séges az ésszerű, hatásos moz­galmi módszerek ismerete, alkal­mazása is. Évente ugyan sok vezetőt képeznek ki a központi és megyei táborokban, de a ta­nárok állandó mozgatása, áthe­lyezése és cseréje nagyon meg­nehezíti a szakképzett vezetők folyamatos biztosítását. Ennek ellenére országosan jónak mondható eredményeket értünk el a szervezettséget és az úttörők foglalkoztatottságát illetően. A hibák megszüntetése érdeké­ben pedig a megyei KlSZ-bizott- ságon tervbevették a járási mű­velődési osztályok és a járási út­törőelnökségek közötti kapcsolat megjavítását és raj-, valamint csapatvezetők részére tanácsadó megbeszélések szervezését. Fel­mérést végeznek a tanyai kis­iskolákban is és ahol lehetőség van rá, szervezett úttörőéletet teremtenek. Az úttörőmozgalom tartalmas­sá teszi, megszínesíti a gyerekek életét. Éppen ezért nagy gond­dal, sok türelemmel kell lehető­vé tenni a KISZ-bizottságoknak, művelődési szerveknek, pedagó­gusoknak és szülőknek, hogy a mozgalom továbbfejlődjék és minden gyerek számára változa­tos, hasznos közösségi életet je­lentsen. V. Zs. Az első hóember. „Munkába álltak a fa»ybr3gádok...” A dunántúli hóakadályok miatt kisebb késések megyénk vasúti forgalmában Veszprémben és Vas me­gyében vasárnap a viharos hó­fúvások következtében szinte teljesen megbénult a közleke­dés, Vas megyében a vihar né­hány helyen az áramhálózatot is megrongálta és falvak ma­radtak villanyvilágítás nélkül. A Dunántúlon Nagykanizsa— Zalaegerszeg — Szombathely — Győr—Pápa—Tapolca—Nagyka­nizsa által határolt háromszög­ben mintegy 800 telefon- és táv­íróoszlop dőlt rá az útra, vagy a vasúti sínekre, és több mint 150 interurbán-vonal szakadt meg... A hófúvás okozta aka­dályok elhárításáért, a károk helyreállításáért szinte éjjel­nappal folyt az elmúlt huszon­négy órában a teljes készültsé­get igénylő küzdelem ... Nem ismeretlenek ezek a té­nyek, hírek talán egyetlen ol­vasónk előtt sem. Hallottuk a rádióban, a televízióban vasár­nap esti adásában, olvastak a Hétfői Hírekben... S az or­szág távoli vidékeiért érzett ag­godalom közepette némi meg­nyugvással szolgált számunkra, hogy szűkebb hazánkról, me­gyénkről nem esett szó e hír­adásokban. Mert bár a váratla­nul ránk köszöntő télies időjá­rás némi ízelítővel számunkra is szolgált, — nem okozott bo­nyodalmat sem a közúti, sem a vasúti, sem a postaforgalomban. Ex axonban közel sem je­lenti azt, hogy megyénkben „izgalommentesen” zajlott le aa elmúlt két nap. Lévárdy Imrének, a Közúti Igazgatóság hófelelősének tájé­koztatója szerint minden eshe­tőségre felkészülve megyénkben is megerősítették a hószolgálati készültséget. Szinte kivétel nél­kül bevetésre készen álltak a hóeltakarító gépek, az utak men­tén minden hófúvás veszélyez­tette helyen felállították a hó­fogókat, s mintegy 3000 köbmé­ter hintőanyagot — homokot és salakot — szállítottak ki gép­kocsikon az iveit, emelkedés utak mentére és a vasúti ke­reszteződésekhez. Szerencsére hóból kevés esett — a „legna­gyobb” havazást, amely mind­össze öt centiméternyi hótaka­rót hozott, Baja környékéről jelentették. De az eső és a he­lyenkénti záporok — Kiskun­halas és Bácsalmás környékén — ugyancsak eláztatták és sá­rossá tették az utakat, s fagy esetén — hintőanvag hiányában — veszélyessé válhatna a köz­lekedés megyénk útjain is. Nem volt hóakadály a MÁV Szegedi Igazgatóságának me­gyénket érintő területén sem, kisebb — 10—15 perces — ké­séseket okoztak a csatlakozások miatt számunkra is a dunántúli hóakadályok. Az időjárás továb­bi viszontagságaira egyébként a MÁV megyénk területén is felkészült. Zök enő mentes volt ed­dig a forgalom a ■ MÁVAUT- j áratokon, de megtörtént már az autóbuszok hóláncokkal, csá­kányokkal, lapátokkal, hűtőta­karókkal, fagyálló folyadékok­kal való felszerelése és munká­ba álltak a fagybrigádok, me­lyeknek tagjai a buszok éjjeli szálláshelyén gondoskodnak a gépkocsik melegen tartásáról, hogy zökkenőmentes legyen a reggelenkénti indulás. Csaknem háromhnnanos szünet után ismét tanácskozik a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság GENF. (MTI) Genfben, a nemzetek palotá­jában hétfőn délután — magyar idő szerint 15.15 órakor — tizen­egyhetes szünet után ismét ösz- szeült a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság. Franciaor­szág ezúttal sem vesz részt a leszerelési tárgyalásokon. Az értekezlet szeptember 7-e óta szünetelt, hogy az ENSZ- közgyűlésnek alkalma legyen megvizsgálni az eddigi tanács­kozások eredményeit. A leszerelési értekezleten a szocialista országok közül a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Román Nép- köztársaság vesz részt. A nyu­gati hatalmakat az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Olasz­ország és Kanada képviseli. Részt vesz még az értekezleten a következő nyolc el nem köte­lezett ország: India, Burma, Etiópia, Nigéria, az Egyesült Arab Köztársaság, Brazília, Me­xikó és Svédország. A hétfő délutáni ülésen Ca- rapkin nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője elnökölt. Az ülés első része nyilvános volt, s azon részt vettek az újságírók és a fotóriporterek is. U Thant ügyvezető ENSZ-fő- titkár nevében William Epstein üdvözölte az újból megnyílt le­szerelési értekezletet. U Thant üzenetében hangoz­tatja, hogy véleménye szerint „most talán mindennél kedve­zőbb az alkalom megállapo­dásra az atomhatalmak között”. Az elnöklő Carapkin üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy az ér­tekezlet másodrendű Kérdések­re irányítsa figyelmét és min­den erőfeszítést a legfőbb prob­lémára, az általános és teljes le­szerelés megvalósítására kell összpontosítani. Dean amerikai küldött — mint az értekezlet társelnöke — felszólalásában azt fejtegette, hogy a csaknem háromhónapos szünet után „reményt keltő elő­jelek mellett folytathatja mun­káját a leszerelési értekezlet”. Megismételte azt a régi állás­pontot, amely szerint a Nyu­gat csak úgy hajlandó egyez­ményt kötni az összes nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, ha a föld alatti robbantások megszüntetésének ellenőrzésére nemzetközi helyszíni ellenőrzést léptetnek életbe. Dean az ülésen felolvasta Kennedy elnöknek a leszerelési értekezlethez intézett üzenetét. Kennedy üzenetében „személyes érdeklődéséről” biztosítja a tár­gyalásokat, reményét fejezi ki, hogy az értekezlet „véget vet a fokozódó fegyverkezési hajszá­nak” és sürgeti, hogy elsősorban az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésének problémáját old­ják meg. Ezután öt perc szünetet tar­tottak, majd az értekezlet zárt ajtók mögött folytatta munká­ját. Lengyel—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások VARSÖ. (MTI) November 27-én Varsóban lengyel—nyugatnémet kereske­delmi tárgyalások kezdődnek, amelyekre a lengyel fővárosba érkezik az NSZK küldöttsége dr. Allardt nagykövet, a bonni külügyminisztérium főigazgató­iénak vezetésével. Az új meg­állapodással érvényét veszti majd az 1956-ban kötött egyez­mény és valamennyi kiegészítő jegyzőkönyv.

Next

/
Thumbnails
Contents