Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója l (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek külpolitikánk világos el­ír! alapjai és céljai, amelyeket az egész magyar nép ismer, he lyesel és támogat. A külpoli­tikai céljainkért folytatott harc­ban a szovjet—magyar barát­ság hazánk legerősebb támasza Rendíthetetlenül hűek vagyunk és maradunk a varsói szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűzódó barátságunkhoz; Pártunk internacionalista kö­telességének tartja, hogy népe­ink érdekeinek megfelelően, kö­zös eszméink alapján a maga részérói is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növelésére. Az a tö­rekvésünk, hogy még erősebbe tegyük ideológiai s politikai egy­ségünket, gazdasági kapcsolata­inkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista or- széggal. „ Támogatjuk a Kínai Népköz- társaság igazságos harcát Taj­van felszabadításáért, követel­jük hogy elfoglalhassa törvé­nyi helyét az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Támogatjuk a vietnami és a koreai nép har­cát, amelyet kettészakított ha­zájuk békés egyesítéséért foly­tat Kívánjuk, hogy tárgyalások útján, békésen rendeződjenek a testvéri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdés«. A beszámoló ezután meg álla- pftotta, hogy a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális élet területén egyaránt a semleges államokkal meglevő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk. A semleges országok között aagy és egyre fontosabb szere­pet töltenek be azok a függet­lenségüket nemrégiben vissza­nyert országok, amelyek » po­ri tív semlegesség elvét vallják. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak. A szociá­lis haladásra vonatkozó céljaik mfiy együttérzésre találnak a magyar népben. Kötelességünk­nek tartjuk, hogy szerény lehe­tőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak függetlenségük biz­tosításában, nemzetgazdaságuk kiépítésében; A semlegesség politikáját kö­vető szomszéd országokkal jo viszonyra törekszünk. Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való viszonyun­kat _ amely ma normálisnak ne vezhető — valóban zavarta­lan, jószomszédi, baráti viszony- nyá fejlesszük. A magyar—jugo­szláv kapcsolatokban — külö­nösen gazdasági vonatkozásban _ gok, eddig kellően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosításuk mindkét ország­nak igen előnyös lenne. Kapcso- lataink fejlesztéséhez 36 lehető­séget nyújt az alapvető társa­dalmi viszonyokban meglevő na- sonlóság és az, hogy álláspon­tunk egyes fontos nemzetkor kérdésekben azonos, más ^Kerete­sekben hasonló. Meg kell talál­nunk a módját, hogy — a nem- zetközi munkásmozgalom leg fontosabb kérdésedben fennálló ideológiai véleményei trésünk ellenére — a Magyar Népköz­társaság és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kapcsolatai állami, gazdasági vonalon to­vább javuljanak. Arra törekszünk, hogy Auszt­riával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is lpgyen. Ügy véljük, hogy hasz­nos együttműködés lehetséges a két ország között Részünkről megvan a jóindulat és a kész­ség. De szükség van arra Auszt­ria részéről is. Időszerű lenne, hogy Ausztriában végre határo­zottabban szálljanak szembe «Tokkal, akik szándékom za­varják a* országaink közötti kapcsolatokat _ AM ' A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következetes külpoli­tika, valamint népünk alkotó munkája eredményeképpen meg- ■riUffdult A Magyar Népköz- •,/ujoaág m elmúlt három ev alatt tizennyolc állammal léte­sített diplomáciai viszonyt és most ötvenhét állammal van kapcsolatunk. Ugyanebben az időszakban negyvennyolc állam­közi egyezményt és szerződést kötöttünk nem szocialista állam­mal. Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezésre jut az Egyesült Nemzetek Szer­vezetén belül is. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytatja magyarellenes támadá­sait, de évről évre kisebb siker­rel. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének napirend­jére erőltetett „magyar kérdés” egyszerűen hidegháborús akció, amely mögött nincs és nem is volt semmilyen valóságos, az ENSZ illetékességébe tartozó probléma; A kérdés gyökere nem is az ENSZ-ben, hanem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya kö­zötti rendezetlen viszonyban rej­lik. Mi teljes őszinteséggel tö­rekszünk arra, hogy az Ameri­kai Egyesült Államokkal is nor- malizáljuk viszonyunkat. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy az USA kormá­nya mondjon le semmiképpen meg nem valósítható törekvésé­ről. a beavatkozási kísérletekről a Magyar Népköztársaság bel­li gyeibe. Államunk mindenkor és min­den kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek megalkuvás nélküli védelméből, szocialista rendszerünk lényegéből az em­berség meggondolásaiból indul ki, ennek megfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes, az El­nöki Tanács az ellenforradalmi bűncselekményekért elítéltek esetében is sorozatosan és szé­leskörűen élt a kegyelmezés jo­gával. Az ilyen cselekményekért elítélt embereknek már több mint 95 százaléka — részben bünteté­sét letöltve — nagyobbrészt amnesztia útján kiszabadult és beilleszkedett a normális élet­be. Ez a helyzet most e kérdés­ben és államunk az eddig köve­tett elveket alkalmazza a jövő­ben is. Elvtársak! A Magyar Népköz- társaság belső viszonyai olya­nok, hogy büszkén megmutat­hatjuk mindenkinek: nincs tit­kolni valónk. Népünk alkotó munkája nagy és szép eredmé­nyeket szült Honfitársaink sok országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánk­ban. A ld- és beutazások száma évről évre növekszik. A kapita­lista országokból 1958-ban még 26 ezer, 1961-ben már 71 ezer látogató jött Magyarországra, 1958-ban 18 ezer, 1961-ben pe­dig már 43 ezer magyar állam­polgár utazott kapitalista orszá­gokba. Íme, a magyar állampolgárok nyugodtan utaznak tőkés orszá­gokba is, bár a kapitalista rend­szer dicsőítői szeretnek arról beszélni: több ember disszidál a szocialista országokból kapita­lista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba fecsegés. A kapitalizmus a múlt, a szocia­lizmus pedig a jövő. Kézenfek­vő, hogy az önmagukkal meg- hasonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet „menekülni”. A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitalizmus országai­ban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rend­szerben szeretnének már élni, mipt nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visz- szatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kí­vánó emberek öntudatos és gon­dolkodó emberek, akik a maguk hazájában akarják és fogják ki­vívni a szocialista társadalmi rendet. Sok hazánkfia él a kapitalista országokban. Visszavárunk min­den, Magyarországon élni és dől. gozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról el­származott embereknek pedig, akik már kint gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a régi hazának jó barátai, sze­rezzenek becsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgozók ügyéért, a békéért és haladásért új hazájukban — mondotta Ká­dár elvtárs. Befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását Á társadalom osztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Három éve pártunk VII. kongresszusa abban foglal­ta össze a legfőbb feladatokat, hogy gyorsítsuk meg a szocia­lizmus építését és a legközeleb­bi években fejezzük be hazánk­ban a szocializmus alapjainak lerakását Most, ezen a kong­resszuson a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk szocializmus építése nagy lendü­letet vett és befejeztük a szo­cialista társadalom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év legnagyobb eredménye a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése volt Pártunk helyesen al­kalmazta a marxista—leninista tudományos elméletet az agrár­kérdésben ; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség le­nini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek mun­kájának megindulásához elen­gedhetetlenül szükséges gépeiket, épületeket és más termelési esz­közöket. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgaz­daság átszervezésének idősza­kában is növekedett a mezőgaz­dasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az idő­járás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél szá­zalékkal. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének idősza­kában növekedett az ország ál­latállománya, jelentősen kiter­jedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés. A kialakult egységes szocia­lista termelési viszonyok ked­vező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési vi­szonyok eddiginél gyorsabb üte­mű fejlesztéséhez. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjé­nek nagy győaelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet sú­lyos veresége is, jelentős mér­tékben előrelendítette a kultu­rális forradalmat. összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lé­nyegét megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osz­tatlanul uralkodóvá lettek a szo­cialista termelési viszonyok. Je­lenleg a nemzeti jövedelem csak­nem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A me­zőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelő­szövetkezetek és állami gazda­ságok művelik. Hazánkban töb­bé nincsenek kizsákmányoló osz­tályok, amelyek mások munká­ján élősködhetnek. Nincs mun­kanélküliség, nincs létbizonyta­lanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból; Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy „hazánkban befejeztük a szocia­lizmus alapjainak lerakását” Népünk elmondhatja, hogy a szo­cializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületle­nül támaszkodva, a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örökér­vényű ek. Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodha­tunk, amely köze! került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a ter­melőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista tár. sadalmává váljék. Kötelessé­günk, hogy a társadalom osz­tályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szo­cialista fejlődésében bekövetke­zett változásokkal reálisan szá moljunk és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szö­vetkezetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek lét­száma 1949 óta megkétszerező­dött. A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a munkás- osztály szocialista öntudata és szervezettsége Is. Társadalmunk­ban ma már egyetlen olyan szá­Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a parasztság. Ezzel a munkás-paraszt szövet­ség is új, magasabb színvonalra emelkedett: két szocialista jel­legű osztály szövetségévé fejlő­dött; A 17 évvel ezelőtti városi kis­polgárság, a kisiparosok, kiske­reskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatok­nál dolgozik. Az önálló kisipa rosok és kiskereskedők is hasz­nosan kiveszik részüket a lakos­ság ellátásából. Igen jelentőén megnőtt a szel­lemi dolgozók aránya; A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után sze­rezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és „új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi” értelmiség a felszabadu lás óta eltelt több mint 17 esz­tendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen meg­változott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és pa­rasztságunkkal egy sorban ha­lad. dolgozik, építi a szocializ­must és szemléletében is mind­inkább szocialistává válik. Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializ­mus teljés felépítésének napi­renden levő feladatai összhang­ban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, von­zóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább el­szigetelődnek szocializmust épí­tő népünk tengerében. Megállapította: a fejlődés je­lenlegi szakaszában a munkás- osztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik vala­mennyi dolgozó osztállyal és ré­teggel Pártunk e szövetségi po­litika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy mottevő réteg sincs, amely vi-1 meggyorsul valamennyi dolgozó tatná a munkásosztály vezető osztály- és rétegpolltikal, eszmei szerepét. I ás erkölcsi fejlődése. Mindez le- i betűvé teszi, hogy és kiszélesítsük a dolgosé tályok szövetségét és ezt szo­cialista nemzeti egységgé fej­A mindinkább kibontakoMS szocialista nemzeti egység alap­ja a munkás—paraszt szövetség; amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a ter­melőszövetkezeti parasztságot; hogy megerősíthesse szövetkeze­teit, hogy a szövetkezetek fej­lett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osz­tály. A parasztságtól viszont el­sősorban azt várjuk, hogy a meglevő lehetőségeket legjob­ban felhasználva, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakos­ság jobb ellátásához. Mivel a falu szocialista át­szervezése után az egységes ter­melőszövetkezeti paraszti osz­tály megteremtése a cél, a szö­vetkezetekben is annak a szo­cialista elvnek kell érvénye­sülnie, hogy a tagokat ne ko­rábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való részvé­telük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és részesítsék a kö­zös munka eredményeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosab­ban együttműködjön az értel­miséggel. Az értelmiségnek ál­landó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társa­dalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmi­ségi politikánk lényege: tovább­ra is minden feltételt biztosí­tani az értelmiség alkotó mun­kájához, meggyorsítani szocia­lista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a marxizmust—léni- nizmust. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispol­gárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osz­tályok szövetségi viszonyt tart­sanak fenn ezekkel is. A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializ­mus és a béke ügyéért tevé­kenykedik. össze kell fogni a kommunistákat és a pártonkí- vülieket, a rendszer politikai­lag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömbösö­ket, a materialista világnézet híveit és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocia­lista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társada­lomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. — Annak, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsab­ban és erőteljesebben fejlőd­jék, egyik letéteményese a Ha­zafias Népfront-mozgalom: tár­sadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozgalom­nak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata: az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségé­nek és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét. Elvtársak! A dolgozó osztá­lyok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk politiká­jának két, egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezé­sére. Ez azonban nem kizáró­lag tőlünk, hanem osztályéllen- ségeinktől és a nemzetközi im­perializmustól függ. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is ha­tározottan fellépünk minden rendszerellenes, reakciós politi­kai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket. — Pártunk már korábban ia (Folytatás a 3. oldalán.) I

Next

/
Thumbnails
Contents