Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója

l (Folytatás az 1. oldalról.)

Ezek külpolitikánk világos elír! alapjai és céljai, amelyeket az egész magyar nép ismer, he lyesel és támogat. A külpolitikai céljainkért folytatott harcban a szovjet—magyar barátság hazánk legerősebb támasza Rendíthetetlenül hűek vagyunk

és maradunk a varsói szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűzódó barátságunkhoz;

Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy népeink érdekeinek megfelelően, közös eszméink alapján a maga részérói is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növelésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbe tegyük ideológiai s politikai egységünket, gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista or- széggal. „

Támogatjuk a Kínai Népköz- társaság igazságos harcát Tajvan felszabadításáért, követeljük hogy elfoglalhassa törvényi helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Támogatjuk

a vietnami és a koreai nép harcát, amelyet kettészakított hazájuk békés egyesítéséért folytat Kívánjuk, hogy tárgyalások útján, békésen rendeződjenek a testvéri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdés«.

A beszámoló ezután meg álla- pftotta, hogy a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális élet területén egyaránt a semleges államokkal meglevő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk.

A semleges országok között aagy és egyre fontosabb szerepet töltenek be azok a függetlenségüket nemrégiben visszanyert országok, amelyek » pori tív semlegesség elvét vallják. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak. A szociális haladásra vonatkozó céljaik mfiy együttérzésre találnak a magyar népben. Kötelességünknek tartjuk, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak függetlenségük biztosításában, nemzetgazdaságuk kiépítésében;

A semlegesség politikáját követő szomszéd országokkal jo viszonyra törekszünk.

Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való viszonyunkat _ amely ma normálisnak

ne

vezhető — valóban zavartalan, jószomszédi, baráti viszony- nyá fejlesszük. A magyar—jugoszláv kapcsolatokban — különösen gazdasági vonatkozásban _ gok, eddig kellően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosításuk mindkét országnak igen előnyös lenne. Kapcso- lataink fejlesztéséhez 36 lehetőséget nyújt az alapvető társadalmi viszonyokban meglevő na- sonlóság és az, hogy álláspontunk egyes fontos nemzetkor kérdésekben azonos, más ^Keretesekben hasonló. Meg kell találnunk a módját, hogy — a nem- zetközi munkásmozgalom leg fontosabb kérdésedben fennálló ideológiai véleményei trésünk

ellenére — a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kapcsolatai állami, gazdasági vonalon tovább javuljanak.

Arra törekszünk, hogy Ausztriával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is lpgyen. Ügy véljük, hogy hasznos együttműködés lehetséges a két ország között Részünkről megvan a jóindulat és a készség. De szükség van arra Ausztria részéről is. Időszerű lenne, hogy Ausztriában végre határozottabban szálljanak szembe «Tokkal, akik szándékom zavarják a* országaink közötti kapcsolatokat _ AM '

A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következetes külpolitika, valamint népünk alkotó munkája eredményeképpen meg- ■riUffdult A Magyar Népköz- •,/ujoaág m elmúlt három ev

alatt tizennyolc állammal létesített diplomáciai viszonyt és most ötvenhét állammal van kapcsolatunk. Ugyanebben az időszakban negyvennyolc államközi egyezményt és szerződést kötöttünk nem szocialista állammal.

Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezésre jut az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytatja magyarellenes támadásait, de évről évre kisebb sikerrel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének napirendjére erőltetett „magyar kérdés” egyszerűen hidegháborús akció, amely mögött nincs és nem is volt semmilyen valóságos, az ENSZ illetékességébe tartozó probléma; A kérdés gyökere nem is az ENSZ-ben, hanem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya közötti rendezetlen viszonyban rejlik. Mi teljes őszinteséggel törekszünk arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal is nor- malizáljuk viszonyunkat. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy az USA kormánya mondjon le semmiképpen meg nem valósítható törekvéséről. a beavatkozási kísérletekről a Magyar Népköztársaság belli gyeibe.

Államunk mindenkor és minden kérdésben a magyar nép

elemi érdekeinek megalkuvás nélküli védelméből, szocialista rendszerünk lényegéből az emberség meggondolásaiból indul ki, ennek megfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács az ellenforradalmi bűncselekményekért elítéltek esetében is sorozatosan és széleskörűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekményekért elítélt embereknek már több mint 95 százaléka — részben büntetését letöltve — nagyobbrészt amnesztia útján kiszabadult és beilleszkedett a normális életbe. Ez a helyzet most e kérdésben és államunk az eddig követett elveket alkalmazza a jövőben is.

Elvtársak! A Magyar Népköz- társaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén megmutathatjuk mindenkinek: nincs titkolni valónk. Népünk alkotó munkája nagy és szép eredményeket szült

Honfitársaink sok országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánkban. A ld- és beutazások száma évről évre növekszik. A kapitalista országokból 1958-ban még 26 ezer, 1961-ben már 71 ezer látogató jött Magyarországra, 1958-ban 18 ezer, 1961-ben pedig már 43 ezer magyar állampolgár utazott kapitalista országokba.

Íme, a magyar állampolgárok nyugodtan utaznak tőkés országokba is, bár a kapitalista rendszer dicsőítői szeretnek arról beszélni: több ember disszidál a szocialista országokból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba fecsegés. A kapitalizmus a múlt, a szocializmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önmagukkal meg- hasonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet „menekülni”. A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitalizmus országaiban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rendszerben szeretnének már élni, mipt nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visz- szatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kívánó emberek öntudatos és gondolkodó emberek, akik a maguk hazájában akarják és fogják kivívni a szocialista társadalmi rendet.

Sok hazánkfia él a kapitalista országokban. Visszavárunk minden, Magyarországon élni és dől. gozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott embereknek pedig, akik már kint gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a régi hazának jó barátai, szerezzenek becsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgozók ügyéért, a békéért és haladásért új hazájukban — mondotta Kádár elvtárs.

Befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását Á társadalom osztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése

Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Három éve pártunk VII. kongresszusa abban foglalta össze a legfőbb feladatokat, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését és a legközelebbi években fejezzük be hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását Most, ezen a kongresszuson a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk szocializmus építése nagy lendületet vett és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását.

A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év legnagyobb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt Pártunk helyesen alkalmazta a marxista—leninista tudományos elméletet az agrárkérdésben ; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeiket, épületeket és más termelési eszközöket. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél százalékkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen kiterjedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés.

A kialakult egységes szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési viszonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győaelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat.

összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét megállapíthatjuk, hogy

egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján élősködhetnek. Nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból;

Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy „hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását” Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva, a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örökérvényű ek.

Hazánk további fejlődésében

döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely köze! került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista tár. sadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társadalom osztályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista fejlődésében bekövetkezett változásokkal reálisan szá moljunk és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket.

Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozik.

Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a munkás- osztály szocialista öntudata és szervezettsége Is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan száTársadalmunk másik nagy

dolgozó osztálya a parasztság. Ezzel a munkás-paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedett: két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődött;

A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparosok, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az önálló kisipa rosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából.

Igen jelentőén megnőtt a szellemi dolgozók aránya; A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és „új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi” értelmiség a felszabadu lás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad. dolgozik, építi a szocializmust és szemléletében is mindinkább szocialistává válik.

Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializmus teljés felépítésének napirenden levő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében.

Megállapította: a fejlődés jelenlegi szakaszában a munkás- osztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy mottevő réteg sincs, amely vi-1 meggyorsul valamennyi dolgozó tatná a munkásosztály vezető osztály- és rétegpolltikal, eszmei szerepét. I ás erkölcsi fejlődése. Mindez le- i

betűvé teszi, hogy és kiszélesítsük a dolgosé tályok szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejA mindinkább kibontakoMS

szocialista nemzeti egység alapja a munkás—paraszt szövetség; amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot; hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a szövetkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osztály. A parasztságtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglevő lehetőségeket legjobban felhasználva, a mezőgazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához.

Mivel a falu szocialista átszervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való részvételük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és részesítsék a közös munka eredményeiből.

A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműködjön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi politikánk lényege: továbbra is minden feltételt biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, meggyorsítani szocialista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a marxizmust—léni- nizmust.

Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispolgárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is.

A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. össze kell fogni a kommunistákat és a pártonkí- vülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömbösöket, a materialista világnézet híveit és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása.

— Annak, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék, egyik letéteményese a Hazafias Népfront-mozgalom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozgalomnak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata: az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét.

Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk politikájának két, egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére. Ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztályéllen- ségeinktől és a nemzetközi imperializmustól függ.

Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden rendszerellenes, reakciós politikai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket.

— Pártunk már korábban ia

(Folytatás a 3. oldalán.)

I