Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

A jó végrehajtáshoz a torvény ismerete is szükséges A földek védelméről szóló rendelet betartását vizsgálta a NEB r Ä megyei népi ellenőrzési bi- eottság a közelmúltban az egész megyére kiterjedő vizsgá­latot folytatott annak megálla­pítására, hogyan valósulnak meg a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény- erejű rendelet célkitűzései. Ez­zel párhuzamosan járásonként, az ügyészséggel karöltve, ellen­őrizték a népi ellenőrök a ter­melőszövetkezetekkel tagsági vi­szonyban nem álló személyek földhasználatát is. A vizsgálat sok figyelmeztető tapasztalattal zárult. Általános jelenség, hogy az idén január­ban hatályba lépett földtörvény­nyel nem foglalkoztak kielégí­tően a tanácsi mezőgazdasági szervek. Akadt olyan járási me­zőgazdasági osztályvezető, aki nem is ismerte a rendeletet. A feltárt hiányosságok elsősorban Ezekből fakadnak. Elmaradt a nyilvántartás ' A mezőgazdasági üzemek kö­zötti földcsere a községek egész határát érintő földrendezések óta a változások leggyakoribb •formája. Lebonyolításukat tör­vény szabályozza, mégis kevés kivételtől eltekintve, nincsenek átvezetve a földnyilvántartásba. Például a dunavecsei Virágzó Tsz és az apostagi Duna Tsz között 81 hold, a kunszentmik- lósi Kiskunság Tsz és a Solti Állami Gazdaság között 103 hold cseréjét jelentették be, de a földnyilvántartásokban ennek nincsen nyoma. Az alpári Búza­kalász Tsz még 1960-ban vette át a felszámolt legeltetési bi­Moíorosok a járdán A lajosmizsei Ifjúság útja ele­jén és végén egy-egy jól észre­vehető tábla van kitéve azzal a figyelmeztetéssel, hogy az utcá­ban levő óvoda miatt a jármű­vek óvatosan közlekedjenek. Sajnos, felelőtlen kerékpárosok, de néha még motorosok is sem­mibe veszik a tilalmat. Nem egyszer nagy sebességgel hajta­nak végig a járdán az óvodába siető gyerekek között, s csenge­tés vagy dudálás helyett az utolsó pillanatban sziszegéssel vagy füttyentéssel jelzik érkezé­süket. A napokban szemtanúja vol­tam, amint egy lelkiismeretien motorkerékpáros nagy sebesség­gel száguldott végig a járdán az ijedten szétrebbenő csöppségek mellett. Csak hajszálon múlott, hogy el nem ütötte valamelyi­ket. Ilyen előzmények után elkép- ze'hető- mennyire felháborod­tam, amikor egyik reggel azt láttam, hegy a fent említett táb­lákat valaki elgörbítette, s ez­által olvashatatlanná vált a fel­irat, A méltán felháborodott la­kosság és érthetően aggódó szü­lők nevében arra kérem a ha­tóságokat. hogy sűrűbben ellen­őrizzék ebből a szempontból az Ifjúság útját, s hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik ilyen bravúroskodással veszé­lyeztetik a járdán való gyalogos közlekedést. Úgy gondolom, ez as intézkedés visszaadná a gyer­mekeiket féltő szülők nyugal­mát. Kőműves Rezső zottság 557 holdas legelőjét és kérte a községi tanács vb-t az átadás rendezésére. A kérelem — a vizsgálat napjáig — még­sem jutott el a járási tanács vb mezőgazdasági osztályára, s így az átvezetés sem történt meg. A bejelentett változásokról a járási mezőgazdasági osztályok általában kiadják az előírt ha­tározatokat. Ezek száma azon­ban — éppen a bejelentések sorozatos elmulasztása miatt — szinte jelentéktelen. Gazdasági kihatások A megyei pártértekezlet be­számolója a többi között meg­állapította: „Most az igazgatási feladatok ellátása mellett a gaz­daságszervező munka, a terme­lés operatív irányítása került előtérbe. Mezőgazdasági irányító szerveink, bár sokat fejlődött munkájuk, még nem dolgoznak kellő színvonalon.” Az a tény, hogy a tanácsi szervek egyszer sem kezdemé­nyeztek eljárást a bejelentést elmulasztó üzemek vezetői el­len, azt bizonyítja, hogy az igazgatási feladatok felületes kezelése mellett nem gondoltak ennek gazdasági kihatásaira sem. A többletterület átvétele magasabb .tervszám előírását vonja magával, ezért a haszná­latbavétel elhallgatása károsan befolyásolja a népgazdasági ter­vek teljesítését. A megyei NEB vizsgálata elemzően összegezte a földek hasznosítását ellenőrző tavaszi határszemlék tapasztalatait is. Az idén valamennyi községben befejeződött a földrendezés. Ahol ez már korábban megtör­tént, ott a magánszemélyek ál­tal nem hasznosított földeket a szocialista nagyüzemek munkál­ják. 4 Jogtalan földhasználók A határszemlék — mint a NEB megállapította — sajnos, nem voltak eléggé intenzívek. Nem volt kielégítő ezzel kap­csolatban a járási mezőgazda­sági osztályok irányító tevé­kenysége, magukra hagyták a helyi tanácsokat. Fogyatékos volt a határszemlék megállapí­tásainak adminisztrálása is. Több helyen jegyzőkönyv vagy feljegyzés nélkül a legközelebbi tsz-nek adták át a parlag terü­letet, ahelyett hogy felkutatták volna a tulajdonosát es felszó­lították volna a föld művelé­sére. Ez az eljárás törvénysértő és lehetőséget nyújt a jogtalan földhasználat elterjedésére. Bi­zonyság erre: a kecskeméti já­rásban lefolytatott vizsgálat ki­derítette, hogy 24 termelőszö­vetkezet területéből mintgy 1600 holdat jogosulatlanul hasznosí­tanak a gépállomási, tanácsi, postai dolgozók és más szervek alkalmazottai. Tartalmilag és alakilag is jó államigazgatási határozatokat hoztak a műveletlenül hagyott földek kényszerhasznosítására Kalocsán, Hajóson, Bácsalmá­son és Dunapatajon. A vizsgált községek mintegy 50 százaléká­ban azonban ilyen határozat egyáltalán nem született. Számos figyelemre méltó je­lenséget tárt fel a vizsgálat, amely kiterjedt még a termőta­laj védelmére és a mezőgazda- sági földeknek más célra tör­ténő igénybevételére. A tapasz­talatok összegezése után több hasznos javaslatot tett a népi ellenőrzési bizottság az illetékes államigazgatási szerveknek az észlelt fogyatékosságok felszá­molására. P. 7. Tűz Városfoldön Tegnap délután négy óra után néhány perccel kigyulladt a Városföld határában levő transz­formátorállomás. Emiatt a me­gyeszékhely egy órán át nem kapott áramot. A tűz oka egye­lőre ismeretlen, kiderítése vé­gett nyomozás folyik. A városi tűzoltóságnak sikerült megfé­kezni a lángokat, azonban az okozott kár így is jelentős. Méhek a mikroszkóp alatt A méhészet nagy szakértelmet kívánó tudománya nemrégiben újabb érdekes módszerrel gyarapodott. A kiváló méhgeneráció ki­termelésének érdekében az egyik lengyel tudományos intézet pro­fesszora mesterséges megtermékenyítő készüléket szerkesztett. A készülék mikroszkóppal s speciális kis műszerekkel van ellát­va. Az intézetben eddig mintegy kétezer anyaméhet termékenyí­tettek meg. Képünk: a professzor és aszisztense munka közben. Cikkünk nyomán Miér! késik az ajándekboit megnyitása? A Petőfi Népe november 13-i számában „Kecskeméti portál­szemle néhány tanulsággal” cím alatt megjelent cikkre kí­vánok az alábbiakban vála­szolni. A cikk, amely a mi vállala­tunkat is érinti, helytálló. Csu­pán az a megjegyzésem, hogy a Vas- és Edényboltban megemlí­tett hiánycikkek pótlására már korábban intézkedtünk és jelen­leg már kaphatók. A Rákóczi úti ajándékbolttal kapcsolatban a következőket tudom elmon­dani: az üzlethelyiséget még 1961-ben kiutalták részünkre. A Az 52-es műútról le­ágazó mellékútvonal néhány kilométere után egy egész sor családi ház építéséhez előké­szített vályogtégla, le­rakott házalap és ások csinos, új épület önma­gában is témát kínál. Hiszen a ma 1600 lako­sú kis Fülöpháza szü­letése jó szerint 1956- ra tehető. No, de a fej­lődés mai üteméhez szokott újságíró — mint megannyi mást — miért ne venné ezt is természetesnek. (Em­beri gyarlóság, sok­szor éppen ezzel be­csüljük le önmagunk erőfeszítéseit.) Bekopogok a tanács vb-elnökének szobájá­ba és „érdekesség” után kutatok. — Érdekesség? Ilyet nem tudok. Élünk, dol­gozgatunk — így az el­nök. — Hanem nagyon szép az új kultúrott- honuk! A. látogatottsá­ga is ilyen? — Nem panaszkod­hatunk, jól ki tudjuk használni. S hogy sze­retjük-e, nézze meg kö­Borbély híján... rőtté a szántást! Tár­sadalmi munkával a környék parkosítása kezdődött meg ezzel. Mert a segítséggel ná­lunk igazán nem fu­karkodnak az emberek — mondja a vb-elnök, s közben egy tucatnyi társadalmi munkás ne­vét sorolja. Helyben vagyunk, megvan a téma! Egy fülöpházi társadalmi munkás arcképét írom meg. S már éppen la­tolgatom: Berta Jánost, Kurucz Károlyt, vagy éppen Berta Istvánt ke­ressem-e fel, amikor, hogy, hogynem talán éppen a belépő ismerős borostás képe láttán, a nyírás kerül szóba. Félreértés ne essék, ez­úttal nem holmi intri­kán, rosszindulatú szúr- ka-piszkáláson alapuló, emberek állásába ke­rülő „nyírásról” van szó, hanem egyszerűen a borbélyok művelte mesterségről. — Sajnos, nálunk még úgy van, hogy ezt a környéket Mihály Ferenc nyírja, a mási­kat egy másik műked­velő mester és így to­vább. Ha meg Kecske­métre vagy Kerekegy­házára látogatunk, ott használjuk ki a nyírat- kozási lehetőséget. — Nincs borbélymeste­rünk, se női fodrá­szunk. Pedig csak egy helyiségen múlna az egész. Én már gondol­tam rá, hogy megtol­dom a magam házát és kiadom, dehát azután adóznom kellene, s azt a ráfizetést mégsem vállalhatom ... TKözség- fejlesztési, pénzünket meg elvitte a kultúr- ház. No, de majdcsak megoldódik ez is. Igaz, hogy tavasz óta, ami­óta Kecskeméti Ferenc elköltözött a faluból, a lábbeli javításával is Így állunk. Itt a Gubi- cza bácsi foltoz, amott Kozma Ferkó ... Egyéb mestereket pedig a Kecskemétre bejáró ipari tanulóink ipar­kodnak pótolgatnl... Beszélgetésünk fo­lyik, akár a fürge, ka­nyargó hegyi patakocs­ka. Lámcsak, most a tanács végrehajtó bi­zottságának júniusi ülé­sénél kötöttünk ki, s a vb-elnök sorolja: — A földművesszö­vetkezet munkáját tár­gyaltuk akkor és szóba került az italbolt víz­hiánya. A kerekegyhá­zi központ szeptember­re ígérte a kút megfú­rását. Még azt is meg­beszéltük, hogy Genge- liczkA János mester csi­nálja, s november van, de a kút sehol. Most már lépéseket teszünk, hogy a határozatainkat tartsák tiszteletben ... Téma után kutattam, s a jegyzetfüzetemben ennyi mindent örökí­tettem meg. Pedig ez csak kis töredéke an­nak, amit egy hatéves, de szépen fejlődő kis falucska megírásra kí­nál. Pár év múlva bi­zonyára mulatságosan hat majd, hogy volt időszak Fülöpházán, amikor már felépült a modern művelődési ház, de borbély híján egy­más haját nyírták az emberek... (P—y.) bolt létesítése szerepel a háló­zatfejlesztési tervünkben. Ennek alapján intézkedtünk: megren­deltük és később felszereltük a feliratot. A múlt év végén, ara­kor meg akartuk nyitni az üz­letet, arról tájékoztatott bennün_ két az ingatlankezelő vállalat, hogy az emeletráépítés folytán szükségessé vált a pincefödém cseréje. A helyiséget életveszé­lyesnek minősítették és nem en_ gedélyezték a bolt megnyitását. Azóta • többször tájékozódtunk a városi tanácsnál, a megyei ta­nács építési osztályán és az in­gatlankezelő vállalatnál. Kér­déseinkre különböző határidők megjelölésével olyan választ kaptunk, hogy a födémcserét most tervezi a tervezőiroda, eb­ben az évben elkészül stb. Az utolsó válasz szerint úgy tud- iuk. hogy az ingatlankezelő vál­lalat a födémcserét ebben az évben megkezdi. A magunk részéről a helyiség rendelkezésre bocsátását követő két héten belül vállaljuk az ajándékbolt megnyitását, mert tudjuk, hogy Kecskemét lakos­sága régóta nélkülözi már. Gergely Miklós, a Bács-Kisku.n mesve« Tnarcikk- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója PETŐFI NÉPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a flelyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents