Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
Kistükör’ Telefonszerenád Nem szeretem a telefon- betyárokat. Éjfél után — amikor az ember legjobb ízűt alussza — cseng a telefon, s amikor álmos hangon hallózik, megkérdik tőle —nem unatkozik-e? Néha sokat sej- tetőn, sőt „jóakarón” a házastársról mondják el, kivel látták, azután gyorsan leteszik a kagylót. Nem mulasztanak el alkalmat, hogy ízetlen tréfáikkal megzavar- jár embertársaik nyugalmát. Egyik délután megszólalt lakásom telefonja, s amikor felemeltem a kagylót, a hallgatóból kellemes zene hangjai szálltak felém. Hallózásomra egy kamaszos hang csak annyit kérdezett, tetszik-e? Tetszett, végig hallgattam a számot. Utána hiába kérdeztem, hogy kit üdvözölhetek. Az titok — felelték — ellenben megkérdezték, parancsolok-e egy twistet. — örömmel hallgatom — válaszoltam, mire a vonal túlsó végén vidám kiáltás hallatszott: játssz egy twistet — a zongorán pedig felcsendült a tüzes táncdal. Végül a titokzatos hang udvariasan megkérdezte, — felhívhat-e máskor is. — Nagyon fogok örülni — adtam a bátorítást. Elképzeltem magam előtt a szobát, ahol néhány fiatal a zongora körül talán éppen nagy művészi pályafutásáról ábrándozik, s most így szereznek maguknak közönséget. Vagy talán unatkoznak, s olyan szórakozást eszeltek ki, amellyel másnak is örömet okoznak. Ilyen „telefonbetyárok” is vannak, de őket jobban szeretem. Ha alkalmas időben hívnak, továbbra is udvariasak lesznek, s éppen olyan hangulatom lesz, máskor is meghallgatom őket. Csak arra vigyázzanak, hogy nem vagyunk egyformák, s ami nekem tetszik, esetleg másnak bosszúságot okoz. Különben is minden tréfa addig érdekes, amíg nem viszik túlzásba, amíg nem fajul valóban „betyárkodássá”. Remélem, hogy alkalmi l^zórakoztatóim” megtalálják a kellő mértéket... (—y —o) Érdekes leletek a prágai Hradzsinban A prágai királyi palota restaurátorai a műkincsek átvizsgálása közben másodrangú művészek képei alatt eredeti Rubens-, Tintoretto- és Veronese- művekre bukkantak. 4 lakosság bevonásával Ä népi ellenőrzés vizsgálatainak elsődleges célja: a segítés A vn. pártkongresszus határozatai annak idején a többek között megjelölték: „A párt és állami szerveink a néptömegek bevonásával harcoljanak a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméért, a szocialista törvényesség további erősítéséért és küzdjenek a bürokrácia minden formája ellen. Támaszkodjanak ebben a népi ellenőrzés új, fejlődő rendszerére.** Az MSZMP Központi Bizottsága a VIII. kongresszus irányelveiben pedig leszögezi: „Időszerű a népi ellenőrzés rendszerének továbbfejlesztése .. .*? Visszatekintve a Kiskunhalasi ; Népi Ellenőrzési Bizottság 4 i éves munkáj ára, figyelemre • méltó fejlődésiről adhatunk szá- Imot: A kezdeti szervezetlenséget jés kapkodást fokozatosan fel- i váltotta a módszeres, elemző ) munka, amit a népi ellenőrök í gyakorlata, az Ellenőrzés megkedvelése és nem utolsó sorban ja lelkiismeretes munkájuk tett i lehetővé. Négy ér tapasztalaiul Ma már kialakult a törzsgárda. 1958-ban a párt és a különböző szervek javaslatára 200 népi ellenőrt vettünk nyilvántartásba és foglalkoztattuk őket. Azóta a létszám 216-ra gyarapodott. A népi ellenőrók kiválasztása sikeresnek bizonyult A népi ellenőrök szakképzettségüknek megfelelő szakcsoportokban tevékenykednek. A járás hét legnagyobb községében népi ellenőrzési csoportokat szerveztünk melyek saját területükön kevés segítséggel önállóan folytatnak le országos, megyei vagy járási munkatervi vizsgálatokat. Igen hasznos, hogy a népi ellenőrzés és a helyi tanácsok között jó kapcsolat van kialakulóban. A legtöbb községben a tanácsok is megbízzák feladatokkal a népi ellenőröket és munkájuk értékelését a tanácsi testület évente legalább egyszer napirendre tűzi. A járási NEB az idei első félévben 16 munkatervi és 6 célvizsgálatot végzett, összesen 110 népi ellenőr bevonásával. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogji a vizsgált szervek és a népi ellenőrök között jó a kapcsolat. A biztató eredmények mellett azonban még sok lehetőség kínálkozik a népi ellenőrzési munka javítására, szélesítésére. Az ellenőrzés társadalmi jellegéből fakadóan még hatékonyabban kell támaszkodnunk a lakosság segítökészségére. S ebben a legfontosabb: annak a felelősségérzetnek a széleskörű felkeltése, amellyel a lakosság jelzi a társadalmunk és nép- gazdasó.gunk fejlődését gátló visszásságokat, fogyatékosságokat. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha még szorosabb kapcsolatot tartunk a lakossággal, az üzemek, a gazdaságok dolgozóival. Egyik módja ennek, hogy egy- egy vizsgálat megállapításait az eddiginél is módszeresebben ismertetjük az ellenőrzött szerv dolgozóival és nyilvánosan vitatjuk meg a tapasztalatokat. Hasznos tanácsok Sok hasznosítható észrevétel és bírálat hangzik el az ilyen ankétoo. Az ott kialakult légkör bátrabbakká teszi az embereket és az a tapasztalatunk, hogy utána az illető gazdasági területről gyakrabban érkezik írásbeli közérdekű bejelentés. Hadd említsek meg ezzel kapcsolatban két példát. A múlt évben vizsgálatot folytattunk le a „Munkaszervezés és a munka ösztönzői a termelőszövetkezetekben” címmel. Befejezése után Kisszálláson a megvizsgált három tsz részére ankétot tartottunk. A kultúrteremben tsz-vezetőb és gazdák gyűltek össze, köztük a község párttitkára és tanácselnöke is. Észrevehetően barátságtalan fogadtatásban volt részünk. Bizonyos mértékben ez indokoltnak látszott, hiszen a vizsgálat néhány fogyatékosságot is feltárt. Két termelőszövetkezet azonban, a Petőfi és a Búzákalász, szép gazdasági eredményekkel dicsekedhetett, s ma is a járás jó szövetkezetei közé tartoznak. A vizsgálat vezetője hosszasan elemezte az elért sikereket, és elismeréssel szólt a tagság munkafegyelméről. Természetesen, nem maradt el a hibák felvetése sem. Látszott a jelenlevőkön. hogy kellemesen csalódtak A végén megköszönték a vizsgálat nyújtotta segítséget, mert — mint mondották — a szakértő népi ellenőrök sok hasznos tanáccsal szolgáltak, sőt a Petőfi Tsz-ben konkrét segítséget nyújtottak az állatnyilvántartás helyes vezetéséhez. Egy bejelentés nyomán A másik esetben közérdekű bejelentés alapján vizsgáltuk a közel hatezerholdas jánoshalmi Űi Alkotmány Tsz gazdálkodását. A bejelentés alaposnak bizonyult. A szövetkezet vezetősége közel 300 ezer forint értékű terménnyel nem tudott elszámolni. Az ellenőrzés lefolytatása után a járási párt és tanács vb küldötteinek jelenlétében a tsz kibővített vezetősége előtt ismertettük a megállapításokat. A feltárt és doku mentáit hibákat nem ismerte el a szövetkezet vezetősége, és a felelősséget a könyvelésre igyekezett hárítani. A főkönyvelő viszont arra hivatkozott, hogy az egyes gazdasági reszortok sértették meg a bizonylati fegyelmet. A felelősség felvetésekor mélyen hallgattak a jelenlevő érdekeltek. A járási tanács küldöttének javaslatára sem áttanították meg az egyes személyei felelősségét. Az illetékes szervek ettől függetlenül megtették a szükséges intézkedéseket. A közgyűlés később leváltotta az elnököt, a főkönyvelőt és a raktárost pedig felfüggesztette ál- ’ásából. A nyilvánosság előtt Ma már jó irányban halad í gazdálkodás ebben a tsz-ben is A szövetkezet gazdáinak sok or voslandó ügye van még. de bízik az új vezetőségben és a mun knszellem kielégítő. E példák is igazolják, hogy < népi ellenőrzésnek a jő és ross tapasztalatokloal egyaránt mind inkább ki kell lépnie a legna gyobb nyilvánosság elé. Ez hoz meg ugyanis a kívánt eredményt. Ilyen fejlődésre utalna! a VIII. pártkongresszus ide vo natkozó irányelvei, melyek szel lemében igyekszünk munkánl eddigi eredményeit becsületté tovább fejleszteni. Kovács Ferenc, a járási NEB elnöke A művész munkában „ Megnézzük a TV-ben99 A MINAP az egyik mozi vezetőjével beszélgettem, alá ugyan nem kifogásként, de megjegyzéseket fűzött a szeptember 26-i lapszámunkban megjelent „Amit nem vesznek komolyan” című cikkhez. — Azok közé tartozom — mondta —, akik eltanácsolják a fiatalokat a moziból, ha a filmszínház „Csak 18 éven felülieknek” szóló, vagy „14 éven alul nem ajánlott” filmeket játszik. A fiatalkorúak egészséges szellemi fejlődése azonban nem csupán rajtunk, mozivezetőkön múlik. Hányszor megtörténik például, hogy 13—14 éves kislányok. fiúk nevetve legyintenek, 6 azt mondják: „Nem baj, ha nem mehetünk be. mert már láttuk a filmet a televízióban”. Vagy; „A jövő heti TV-műsor- ban is szerepel a film, majd megnézzük akkor.” — S hogy megnézik abban fcem is kételkedem — folytatta a mozi üzem vezetője — mert nem egyszer a szülők vesznek feóze velem, ha nem engedem be gyermeküket. Egy mama például a múltkor azt mondta: „Az én lányom most lesz 14 éves, de már mindenről tud.” —- ILY MÓDON szélmalomharcot folytatok. Községünkbe!’ tizenegy szervezetnél, vállalatnál és egyéb nyilvánosan látogatható helyen van televíziókészülék és semmiféle jogszabály, vagy rendelet nem tiltja, hogy ott megnézhessék a fiatalkorúak az ilyen filmeket. Ezenkívül 65 magánszemélynek van TV-ké- szüléke, s az imént említett mama szavaiból is gondolhatjuk, hogy nem minden szülő fekteti le gyermekét, ha felnőtteknek szánt filmet játszanak a televízióban. ÜGY VÉLJÜK, érdemes elgondolkodni azon amit a moziüzem vezetője mondott. Az ifjúság nevelése. szemléletének egészséges fejlődése, nemcsak a oedagógusok és mozivezetők, hanem a szülők, a klubok, a tö~ inegszervezetek, az egész társa dalom összefogásán is múlik. N. O. Már elmúlt nyolcvan éves az országos nevű Csillag István szobrász- és éremművész, akinek nemrégiben leplezték le József Attiláról és Karinthy Frigyesről készített nagyméretű plakett jét. Képünkön: a művész Balassi Bálint plakettjét mintázza. H nhász és szabója A nagytermetű, fiatal juhász Bokrosról járt be Félegyházára szabójához: Farkas Károly 77 éves szabómesterhez ruhát próbálni. Egy ilyen alkalommal leptük meg őket, vasárnap reggel hét óra előtt. A juhásznak az apja, meg a nagyapja is juhász volt, érthető hát, hogy még a „világ végén” is felkeresi azt a mesterembert, aki a juhásznemzetség sok-sok tagjának varrt már életében remekbeszabott öltönyt. Gálig Sándor a hagyományos szamarat Pannónia motorra cserélte már fel, ünneplő ruhájáról azonban nem maradhat el a húsz méter zsinór, nadrágjáról az ellenző. Két nagymúltú dinasztia leszár- maz",fiainak találkozója. Utolsó simítások a juhászöltönyön, az öreg szabómester remekművén. A szabónak az apja is szabómester volt, abban a régi világban, amikor még Szeged városában is egyetlenegy varrógép volt, Minden munkát kézzel varrtak, olyan apró, finom öltésekkel, mint egy varrógép. Hatvannégy éve dolgozik a szakmában, jelenleg is önálló kisiparos, de a Háziiapari Szövetkezet bedolgozója. Nem azért panaszkodik, mert az idő eljárt, hanem azt kifogásolja, hogy a gyárak nem foglalkoznak zsinórkészítéssel. Pedig milyen sok, és egyre több juhász lesz az országban. Kézzel kötött zsinórból kell kialakítani a kötéseket. Háládátlan mesterség. De hát azért mester a mester, hogy az ilyesmi se fogjon ki rajta — s ezért is keresik fel rendelői még a távoli vidékekről is. T. M. Nem ?bmIí<i, kicsoda A norvégiai Drammen városka kórházában ápolnak egy fiatal külföldit, akit a napokban az országúton találtak sebesülten. A fiatalember sebesülései egészen jelentéktelenek* viszont úgy látszik, teljesen elveszítette emlékezőtehetségét, mert mindössze annyit tud mondani Önmagáról, hogy Henriknek hívják. Korát 20—25 év közöttire becsülik, lengyelül, franciául és egészen keveset svédül és norvégül beszél. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkásoárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács !ap*a Főszerkesztő: Weither Dániák Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám! Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-S8 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél m'-i ' Mnanra la forint Bács-Kiskur, megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; u-äs
