Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

Tanácsaink ttSmegkapcsolatának nélkülözhetetlen láncszemei: az állandó bizottságok

őszi pillanatkép

A tanácsok tömegszervezeti tevékenységének sok jó formája alakult ki az elmúlt időkben országosan és megyénkben is. Ezek között kell említeni az állandó bizottságokat, amelyek elevenen és öntevékenyen segítik a tanácsok és szakigazgatási szervek munkáját.

Több mint négyszáz

Megyénk községeiben jelenleg 380 községi, 38 járási, 32 városi és hat megyei állandó bizottság tevékenykedik. Ha a számok mellett azt is megjegyezzük, hogy a tanácstörvény értelmében az állandó bizottságok a tanács ellenőrző, véleményező, és javaslattevő szervei, megérthetjük, milyen széleskörűen kapcsolódhatnak be, s vesznek részt a lakosságot közvetlenül érintő feladatok végrehajtásában. Ezt bizonyítják azok a tapasztalatok is, amelyeket az állandó bizottságok munkájának közelmúltban történt felmérése nyomán szerzett a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának több szakembere. E tapasztalatok közül szeretnénk most néhányat a nyilvánosság elé tárni.

így mindenekelőtt figyelemre méltó az az alapvető megállapítás, mely főleg a városi — és itt is elsősorban a gazdasági, községfejlesztési, egészség- ügyi — valamint a járási állandó bizottságok munkájának erőteljes fejlődését tárja fel. Különösen szembetűnő ez a kecskeméti, bajai, kalocsai járási tanácsok állandó bizottságainál, ahol ezek a társadalmi testületek végzik a fontosabb tanácsülés! beszámolók elkészítéséhez szükséges előzetes felméréseket, s ahol a legtöbb helyszíni vizsgálatot is ők szervezték, irányították. A városi tanácsaink mellett működő állandó bizottságok gyakorlaté'

Borravaló

Nagyon sokat írtak és bosszankodtak már a borravaló miatt, vagy azért, mert adtak, vagy azért, mert elmaradt«

A napokban egy asszony keresett telefonon, s felháborodott hangon, szégyenkezés és dühöngés közepette bejelentetne, hogy panasza van egy fuvarosra. A nevét, sajnos, nem tudja, dejfctalán az esetről magára ismert az ?Mető,

Október 2-án délután egyedül volt odahaza A. M.-né, Kecskemét, Bihar utcai lakos, amikor a TÜZÉP- tő! megrendelt tüzelőt a TEFU-va! szerződéses viszonyban levő fuvaros saját lovaskocsiján oda szállította. Míg az emberek a szenet rakták le, a kocsis szemtelen és követelőző hangon megkérdezte az asszonytól: Aztán mi lesz a borravalóval? Az asszony szólni sem tudott, annyira meglepődött ettől a határtalan szemtelenségtől. Persze, borravalót nem kapott a fuvaros, ezért sértve érezte magát, s dulva-fúlva hagyta el az udvart.

Nem szeretnénk általánosítani, de meg kell jegyezni, hogy nem ez az e!«ő eset. amikor a „szenes emberekkel” baj van. Ha nem ad nekik &z ember borravalót, vagy éppen bort, némelyik nagyon durva, kifogásolja, hogy messze kell hordani a szenet, szűk a lejárat stb. De ha kap egy húszast, meg egy pohár bort, semmi hiba nincs.

Nem sajnálom tőlük sem a bort, sem a húszast, de szerintern, ha valahol nem kapnak borravalót, anélkül is el lehet végezni azt a munkát, amit az ember már előre ámügyis kifizetett.

G. 3.

ban pedig az a pozitív vonás érdemel figyelmet, amely az egyes állandó bizottságok, valamint az állandó bizottságok és szakosztályok között kialakult. Kiskunhalason például az állandó bizottsági elnökök negyedévenként közös megbeszélést tartanak, s ilyenkor nem ritkán egymás számára is sok javaslatot tesznek.

Helyrehozható

aránytalanságok

Az általános tapasztalatok sok szép eredményről beszélnek. Itt említhetnénk meg például, hogy 1960-tól napjainkig az állandó bizottságok 6400 ülést tartottak, 5011 ellenőrzést végeztek, s több mint 3000 javaslatot terjesztettek a tanácsok, illetve a végrehajtó bizottságok elé. Mindezek kétségtelenül nagy segítséget jelentettek tanácsainknak. Ha azonban a számokat közelebbről vizsgáljuk és elemezzük, néhány szembetűnő aránytalanságra is rábukkanunk, amelyek főként községeinkben lelhetők fel. Ez év első felében a községeinkben működő 380 állandó bizottság összesen 1243 alkalommal ülésezett átlag két-két, összesen 667 vizsgálatot végzett és 600 javaslatot tett. Ugyanezen idő alatt a 108 községi tanácsunk 648 ülést tartott — átlagosan tehát hatot — és így mondhatjuk, hogy „állandóbb”, folyamatosabb jellegű tevékenységet fejtettek ki, mint az állandó bizottságok. •.

Községi állandó bizottságaink működésére jelentős kihatással van az, hogy a helyi tanácsi vezetők hogyan és milyen segítséget adnak számukra; megértéssel, a segítő szándékot felismerve fogadják-e javaslataikat, kialakítják-e azt a légkört, amelyben a bizottságok tagjai érzik, hogy szükség van rájuk. Sajnos — ha ritkán is —, de találkozunk még olyan esetekkel, hogy az állandó bizottságok megválasztásával befejeződik a velük való foglalkozás.

Ebből ered például, hogy Szabadszálláson az 1958-ban megválasztott mezőgazdasági és községfejlesztési állandó bizottság még máig sem kapott életre.

Az ilyen esetek Ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy az állandó bizottságok csak ott tudnak eredményesen és teljes aktivitással dolgozni, ahol a tanács rendszeresen gondoskodik számukra feladatokról, beszámoltatja őket ezek elvégzéséről, s ezentúl is kikérik véleményüket valamennyi fontosabb ügyben.

Bátran, bizalommal

Más szóval bátran, bizalommal fordulnak hozzájuk, nem félve attól, hogy a bizottságok „elveszik a tanács kenyerét”. A konkrét feladatokon való megbízáson túl — az eddigi jó tapasztalatok alapján okulva — még az is kívánatos lenne, hogy a községi és városi állandó bizottságokat konkrét igazgatási hatáskörrel és döntési joggal is felruházzuk, vagy legalább is általánossá tegyük, hogy egyes, nagyobb közösségeket érintő ügyekben kötelező jelleggel kikérik véleményüket.

Végezetül ismételten hangsúlyozzuk: állandó bizottságaink tevékenységét vizsgálva sokkal több jó és pozitív példáról, eredményről ad képet a cikkünk elején említett kollektív vizsgálat, mint amennyi javításra váró hiányosságról. Mi az utóbbiról azért szóltunk többet, s részletesebben, mert a tanácsok tömegkapcsolatának nélkülözhetetlen láncszemei az állandó bizottságok, s fejlődésük, aktivitásuk elsősorban a még meglevő fogyatékosságok megszüntetésén múlik. Hatékony segítségük — mint azt számos példa bizonyítja — egészséges és kiapadhatatlan forrása lehet az alkotókedv kibontakoztatásának, a lakosság közvetlen részvételének a tanácsok munkájában.

E. É.

őszi délelőttön szépre vágyva szomjasan „falja” a betűket a pihenő ifjú ember, s mellette napfényben, csillogó vízsugárban „fürdik” a nagy drámaíró: Katona József szobra,.. Az idős parkőr: Bódogh Józsi bácsi, gonddá! ügyel arra, hogy ne csúfítsa „porszem” a drámaíró szobrát, a ma nemzedéke pedig könyveit, műveit óvja a feledéstől.

Film az Unfarlisz hőssiiői

M. Trojanovszkij szovjet operatőr és rendező az Antarktisz mostoha viszonyai között dokumentumfilmet készített egy délsarki utazásáról. A film hősei: az antarktiszi állomásokon dolgozó merész szovjet kutatók.

Nemzetközi óvoda

Párizsban az UNESCO-palo- tában dolgozó szülők közössége óvodát létesített az „UNESCO- gyerekek” részére. A valóban nemzetközi óvodába hatvan 3— 5 év közötti kislány és kisfiú jár, akiknek szülei 16 ország állampolgárai

_____

Pá

li nka-DÍrul ák

Ausztráliában legújabban pálinka-pirulát árusítanak. A tablettákat egyszerűen fel kell oldani vízben és állítólag ugyanolyan ízű,, mint az „igazi”.

Öreg ember nem vén ember

Nagy napra virradtak Herceg- szántón ezen a napon. Már a múlt héten meghívók százait cí- mezgették serény kezek, majd kevéssel azután sok-sok házba kopogtattak be a levélkézbesítők. ahol a munkában megfáradt, jobbára tsz-nyugdíjasok élvezik a megérdemelt pihenést, a csendes öregkort, A meghíKínálásban és ételben sem volt hiány a hercegszántói öregek napján.

vókban az állt. hogy a címzettet szeretettel elvárják az „öregeik napjára”, amelynek ünnepségei délelőtt 11 órakor kezdődnek.

Ezalatt a „tetthelyen” folytak az előkészületek. Tavaly a rendező bizottság 370 öreget hívott meg, s ebből mindössze negyvenen jelentek meg. Most, mikor az asztalok rendezésével bajlódtak, főtt a fejük, vajon hány személyre számítsanak? Valaki megjegyezte:

•— Azt hiszem, száznál többen nem jönnek el.

Voltak azonban előrelátóbb rendezők is. és — nekik lett igazuk. Háromszázötven öreg jött el, ha nem is mindnyájan „ifjonti lendülettel”, de a lassabban, tempósakban dobogó öreg szívek jóleső öröme hajtotta a tétovái tipegő lábakat oda, ahol ’gy élet munkája után ma ró- 'uk esik szó. ők vannak a „ref- 1 ektorfényben’.

Szép műsorral kedveskedtek aekik a magyar és délszláv iskolások- majd keresetlen szavú, de meleghangú üdvözlő beszédben köszöntötték őket. A tsz-ek kedves figyelmessége nyilvánult meg abban, hogy nyugdíjas tagjaikról pénzjutalom formájában is megemlékeztek.

Majd a hófehér abroszokra került a jóféle birkapaprikás, a foszlós bélű kenyér. Még az ebéd is jobban ízlett így, baráti társaságban elfogyasztva, együtt a régi munkatársakkal. Utána jól csúszott a könnyű borocska, amelyből néhány pohár elfogyasztása után nemcsak az asz- szonyok nyelve oldódott meg, hanem a férfiak szereplési kedve is meglőtt. Csakhamar összeverbuválódott az alkalmi zenekar, amelynek hangjaira néhá- nyan — mondván: öregember nem vén ember! — még a táncot is ropni kezdték.

Egészen alkonyaiig maradtak együtt a nénik, bácsik, felidézve a munkás éveket; megifjúlva. felvidulva a jóízű tréfálkozásban. Imitt-amott a nóta is felcsendült.

S mire az este nesztelen' léptekkel a hercegszántói utcák fölé lopózott, s a házakban kievúlt a barátságos villanyfény: kipirult arccal újságolták a háznép- nek a kedves öregek, milyer szén élm^pvben volt részük ez^r az őszi napon. S az élmény jóleső varázsa az álom küszöbér túl is elkísérte őket...

Jóba Tibor.

Csőmbe, az onlmádo

A nyugati gyarmatosító poíi- tika leghirhedtebb kreatúrája a katangai „császár”, Alois« Csőmbe. Az önimádó, törtető és kegyetlen diktátor jellemképéhez járul hozzá újabb adalékkal a UPI amerikai hírügynökség itf közölt fotója Csőmbe dolgozó- szobájából. íme, az önbálványo- zó Csőmbe, saját hatalmas méretű képe előtt.

PETŐFI mépe

' Magyar Szocialista Mankásoírt Bacs-Kiskun megyei 'ttsága és a megyei tanács ara Főszerkesztő1 Weither *'ániel Eíiacba:

a Petőfi Népe LaDkiadó Válla iát. ’<elí.s kiadó* Mezei ístvőn igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér i szám«

Szerkesztőségi ‘elefonic^zpont;

26-19 25-16

Szerkesztő bizottság: 10-36 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal:

Kecskemét Szabadság tér l /f Telefon: 17-09 Terlesztl a Magyar Posta Előfizethető:

a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél

Ba.> KiáKun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-85