Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

▼Hóg proletárjai, egyes üljetek! / A MWWKÄSPÄRT BACS-KISKvAM ME&Ye» LAWA X\IT. ÉVFOLYAM. 236. SZÁM Ara 60 fillér ___________1962. OKTOBER 9, KEDD Ép ítési Napok kiskunhalason Tegnap, október 8-án ünne­pélyes keretek között került sor Kiskunhalason az építési napok megnyitására. A megnyitóin részt vett dr. Varga András, a me­gyei tanács vb. elnöke, Papp Lajos, az Építésügyi Miniszté­rium Szakigazgatási Főosztályá­nak vezetője, Nagymarosi Kál­mán, a megyei tanács vb épí­tési és közlekedési osztályának vezetője, Borsos György, a Bács- Kiskun megyei KISZ Bizottság titkára, Vincze Ferenc, a Kis­kunhalasi Városi Tanács VB el­nöke és Krizsik László, a városi tanács főmérnöke. Az ország és a megye külön­böző városaiból, községeiből ösz- szegyült érdeklődők délelőtt 11 órakor megtekintették a KISZ- lakótelepet. A lakások megtekin­tése előtt Vincze Ferenc, a Kis­kunhalasi Városi Tanács VB el­nöke röviden üdvözölte a meg­jelenteket és hangsúlyozta a KISZ-isták merész kezdeménye­ző készségét, s azt, hogy a fia­talok minden segítséget meg­kaptak a városi tanácstól, a városi pártbizottságtól és a me­gyei KISZ-szervezettól. Az építkezéshez a példát a ba­jai KISZ-isták adták, ahová a múlt évben tapasztalatcserére mentek el a járási-városi párt- bizottság részéről Brecska Atti­la, a pártbizottság politikai mun­katársa, a városi KISZ-től pe­dig Juhász Sándor elvtárs. A megbeszélés eredményeként el­határozták, hogy Kiskunhalason is megkezdik ezt az akciót. 1961 december 27-én már meg is szü­letett a vb-határozat a KISZ- lakások építésével kapcsolatban. Ez év tavaszán aztán a szer­vezési munkák befejezése után megindulhatott az építkezés. Ma már ott tartanak, hogy két la­kás teljesen kész van, de no­vember 17-re elkészül a többi 28 is. mert a tervek szerint ak­kor fogják átadni a 15 épület­ből álló harminc lakást. A megnyitóra két lakást be is rendezett a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. A berendezési tárgyak értéke körülbelül 80 ezer forintot tesz ki. Brüsszel. (MTI) Edward Heath miniszter, aki angol részről a közös piachoz történő esetleges csatlakozásról folytatott tárgyalásokat vezeti, hétfőn ismét összeült Brüsszel­ben a „hatok” képviselőivel. A hétfő délelőtti ülésen Heath tá­jékoztatta kollégáit a Brit Nem­zetközösség miniszterelnökeinek konf erenciá j áról. a John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitká­ra egyik beszédében kifejtette, hogy ha Anglia belép a közös piacba, elveszti jövőjét mint független, demokratikus, haladó Délután két óraikor a városi művelődési házban ankétöt tar­tottak dr. Varga András, a me­gyei tanács vb elnöke vezetésé­vel. Az ankét vitaindító előadá­sát Sinka János, az Építésügyi Minisztérium Szakigazgatási Fő­osztályának helyettes vezetője tartotta. Az előadást hozzászó­lások követtek, majd vitára ke­rült sor. Utána bemutatták a KISZ-lakótelep építkezéséről ké­szült kisfilmeket. A kiskunhalasi építési napok további program­ján különböző előadások, vita­délutánok és tapasztalatcserék szerepelnek. nemzet és a németek által irá­nyított kapitalista hatalmi cso­port tagja lesz, amely Európát állandóan kettéosztja és növeli a háború halálos veszedelmét. Anglia nagyságát és biztos jö­vőjét csak a következő politika ígéri: 1. Minden hidegháborús poli­tika beszüntetése, a békés­együttélés politikájának követé­se; 2. Véget kell vetni a Tory­monopóliiim uralmának Anglia gazdasági és társadalmi élete felett. A kommunista párt javaslatai ezek: 1. Anglia javasoljon a világ összes nemzete részvételével vi­lággazdasági értekezletet, amely egyesíti a Keletet és a Nyugatot, az elkötelezett és az el nem kötelezett országokat; 2. Anglia mondjon le az atomfegyverekről. Fogadjon el atomfegyvereket eltiltó egyez­ményt tudományos műszerekkel való ellenőrzéssel. Javasoljon kölcsönös visszavonulást és atomfegyver-mentes övezetet Közép-Európában és haladékta­lan tárgyalásokat a berlini vál­ság elintézésére. 3. A kulcsfontosságú ipar­ágak államosítása 4. A katonai kiadások csök­kentése évi 750 millió font­tal. A megtakarított pénzt költ­sék a nyugdíjak emelésére, új kórházak, iskolák, egyetemek, utak és évi 400 000. lakóház épí­tésére. 5. A demokrácia erősítése a fajok elleni izgatás és a fa­sizmus törvényes eltiltásával. Malinovszki’ fogadta ar NDK katonai küldöttségéi MOSZKVA. (TASZSZ) Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter hétfőn fo­gadta a Német Demokratikus Köztársaság Moszkvában tartóz­kodó katonai küldöttségének tagjait. A találkozó baráti lég­körben zajlott le. A beszélgetés után Malinovszkij ebéden látta vendégül Heinz Hoffmannt, az NDK nemzetvédelmi miniszte­rét. a küldöttség vezetőjét és a küldöttség tagjait. Az ebéden részt vett Rudolf Dölling, a Né­met Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete és Richard Fischer vezérőrnagy, katonai at­tasé. Bánó Béla KISZ-fiatal a Martfűi Cipőgyárban tanulta a ripőkészítés tudományát. A segédlevél megszerzése után a Kecs­keméti Cipőgyárba került. Ennek már másfél éve. Jelenleg naponta 1098 ballábas gyermekcipő körülszegezését végzi kifo- gástalanul. (Pásztor Zoltán felvétele.) ismét megindultak a tárgyalások Angisa közös piaci tagságáról John Gollan beszéde A megvalósítás Iilcsa: a tett Mintegy másfél hónapja ke­■ * rült nyilvánosságra a hét fejezetből álló dokumetum: az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. Ez idő óta szerte az országban százez­rek, milliók forgatták nem is egyszer a lapokat, tanulmányoz­ták behatóan a saját munkát közvetlenül érintő részeket, vi­tatkoztak fölötte brigádokban és tömegszervezetekben, sőt, min­den „külön megszervezés” nél­kül egymás között is. Bárki sa­ját munkahelye tapasztalatából is megállapíthatja, hogy az irányelvek iránti érdeklődés — noha elsősorban természetesen a kongreszusi előkészületek je­gyében zajló pártértekezletek munkájának gerincét alkotják — messze túlnő a párt szerve­zeti keretein. S nem azért, mert valamiféle politikai protokoll- szabályok szerint mostanában „illik” az irányelvekkel foglal­kozni. hanem mert egész népünk élete közelebbi és távolabbi jö­vője szempontjából a legfonto­sabbat állapítja meg: „A magyar nép a szocializmus teljes felépí­tésének korszakába lépett.” S mintha csak magyarázná az irányelvekben felvázolt perspek­tíva iránt másfél hónap óta tartó és fokozódó országos ér­deklődést: „A szocializmus tel­jes feléoítésének napirenden le­vő feladatai összhangban van­nak az egész nén érdekeivel, érthető, vonzó és lelkesítő szá­mára.” Hogyan is ne lenne érthető, vonzó és lelkesítő, hogy már a következő három évben emelik a családi pótlékot és a legala­csonyabb nyugdíjakat; hogy 17 ezerrel nő az egyetemi hallga­tók száma; — az eredetileg ter­vezett 250 ezer helyett — leg­alább 300 ezer lakás épül. Kit ne vonzana és lelkesítene a tá­volabbi — de már iól belátható — jövő nagyszerű kéne: tíz év alatt lakása lesz minden önálló családnak, húsz év alatt ötszö­rösére nő az ipar, két-két és fél­szeresére a mezőgazdaság ter­melése, és négyszeresére a nem­zeti jövedelem. Ez a távlat va­lóban vonzó és lelkesítő. A vita azonban egyáltalán nem a számok realitása körül folyik. A számok realitását 1957 óta bő­ségesen volt alkalma megismer­ni a néphatalom minden őszinte hívének, sőt kénytelen-kelletlen megtanulták tisztelni azok is, akik határainkon túlról nem valami nagy rokonszenvvel fi­gyelték a magyarországi mun­kás-paraszt hatalom megszilár­dulását. A számok realitásának, azok megvalósulásának egyetlen feltétele van csupán. A vita, másfél hónap óta éppen ekörül gyűrűzik: az adott munkahelyen kinek hogyan, mit kell tenni, hogy e számok valósággá legye­nek, hogy a felvázolt jövő mi­nél hamarabb élvezhető jelen­né váljék. A vitának és az ér­deklődésnek ez a tettvágy adja meg tartalmát és elsőrendű je­lentőségét. I(i ne látná világosan, hogy a tézisek eme megállapí­tása mögött „befejeztük a szo­cializmus alapjainak lerakását”, egy nehéz időszak sok munká­ja, sok erőfeszítése húzódik. Ép­pen így a most következő idő­szakban a szocializmus teljes felépítése is csak újabb munkás időszak, csak további erőfeszí­tések eredményeként képzelhető el. A tézisek azt a perspektívát vázolják reálisan, amit két ke­zünk munkájával már a legkö­zelebbi években megvalósítha­tunk. Ezért érzi népünk egésze az irányelveket sajátjának, s ezért kész az abban meghatá­rozott feladatokért, — mint sa­játjáért mindent megtenni, ami erejéből és képességéből telik. A cselekedni akarás, a tett­vágy egyre több helyen — üzemben és tsz-ben, hivatalban és tudományos intézetben — ör­vendetesen megnyitja az Ő6zánfcaj bátor bírálat zsilipjeit. S mind gyakoribb az olyan tettkészség) amikor a sikeresebb munka a gyorsabb előrehaladás gátját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik félj de világosan látják, milyen aka­dályokat kell sürgősen elhárí­tani saját munkájukban. IJ épünk egészének mind jobban megnyilvánuld tettvágya nemcsak az egyes em­berek tudata fejlődésének ered­ménye. hanem annak az át­alakulásnak is, amely magában a társadalomban megy végbe. A szocializmus alapjai lerakásának időszakában a munkásosztály vezetésével megteremtődött népi­nemzeti összefogás jelentett nagy erőforrást. Az új korszak­ban, a szocializmus teljes felépí­tésének korszakában a felépíté­séhez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egységes, szocialista társadalom teremti meg. E fo­lyamat fontosabb tényezője, a munkás-paraszt szövetség új fe­jezethez érkezett. A mezőgazda­ság szocialista átszervezéséhez adott politikai és anyagi segít­ségével a munkásosztály megte­remtette a paraszti munka for­radalmasításához, a falu életei a falusi életforma gyökeres át­alakításához szükséges, egyedül alkalmas keretet. S ennek ered­ményeként napjainkban magá­ban a parasztságban végbemenő társadalmi átalakulásnak va­gyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok beléptek a szövetke­zetbe, az átalakulásnak csak kezdő indítéka volt. De az, hogy a korábban széttagolt paraszt­ság, az évszázadokon át élesen szembeszálló felvég és alvég meg is találta a helyét a szövetke­zetben, hogy kölcsönös megér­tésben, egy életre szóló szövet­kezésben együttesen keresik « felvázolt közös jövőhöz vezető legrövidebb, legzökkenömente- sebb utat — ez jelenti igazán a falun végbement forradalom ki­bontakozását. Sok küzdelem, csalódás, sőt vereség volt az ára, amíg a le­nini önkéntesség egyedül célra­vezető útján eltakaríthattunk minden akadályt, hogy ' a pa­rasztság idáig eljusson. S ezek az akadályok nemcsak a mun­kás-paraszt szövetség erősödését gátolták. Visszavetettek más té­nyezőket is, amelvek ha nem is ennyire alapvetően, de mégis jelentősen hátráltatták, hogy ki­bontakozzék hazánkban a?, egy­séges szocialista társadaom ki­alakulásának folyamata. A sze­mélyi kultusz, az önkény, a bi­zalmatlanság időszakának az egész társadalmat sújtó kihatá­saira gondolunk. S ha ma egész népünk alkotó vágyának va­gyunk tanúi, annak, hogy az irányelvek feladataira tettekkel készül válaszolni, ez arról ta­núskodik, hogy a párt az utóbbi évek következetes, elvhű, őszinte politikájával — s nem utolsó­sorban azzal az eltökéltséggel, hogy a személyi kultusz keserű időszakát soha nem engedi töb­bé vissza — elnyerte, kiérde­melte népünk bizalmát. Ez ma­gyarázza — a tézisekről folyó vita másfél hónapos tapaszta­lata pedig igazolja — az össze­függést a két dokumentum, az irányelvek és a törvénysértő pe­rek lezárásáról szóló határozat között. A tény. hogy „megszi­lárdult a törvényesség, a szo-i cialista rend”, „A Magyar Nép- köztársaság minden törvényi tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat szocialista hazánké ban” — adja meg az alkot«S vágy, a lelkes munka légkörét) Vonzó feladatok, már lát­” ható nagyszerű cél, sza­bad, nyugodt légkór — ugyani mi lelkesíthetné jobban egésaí népünket tettekre, az örwateiy közeli jövő építésére? I í. mj*

Next

/
Thumbnails
Contents