Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
IMS. október 6, szombat 3. oldal s Járási pártértekezlet Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról.) gyei, valamint a járási pártértekezlet határozatait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a járásban 20 ezer parasztcsalád mintegy 130 ezer kh összterülettel lépett a közös gazdálkodás útjára, s 30 tsz-ben és 49 tszcs-ben tömörült. Nem kis jelentősége volt az átszervezés gyors és sikeres végrehajtásában az ösztönző jövedelemelosztási formáknak, amelyeket a megyei párt-végrehajtóbizottság Izsák községre elfogadott, s később a járás egész területén alkalmaztak. Minden erőnket most már a tsz-ek és a tszcs-k korszerű nagyüzemi gazdálkodásának a fejlesztésére és szocialista jellegének erősítésére, a szövetkezeti gazdák szocialista nevelésére, az egységes paraszti osztály kialakítására kell fordítanunk — hangsúlyozta a beszámoló. — Ehhez igen nagy biztonságot és lelkesedést adnak pártunk VIII. kongresszusának a tézisei. Tekintve, hogy a kecskeméti járásban a tanácsi szektorok 51 százalékát — az országban a legnagyobb mértékben — termelőszövetkezeti csoportok képezik, bonyolultabb feladatot jelent az egységes paraszti osztály kialakítása, mint általában. Ennek érdekében legfontosabb teendő a tsz-ek politikai, gazdasági megszilárdítása, a szövetkezeti parasztság szocialista öntudatának növelése és a tszcs-kben a szocialista alapok megerősítése és tovább fejlesztése. A termelőszövetkezeti csoportok egyébként igen szépen gyarapodnak, növelik közös vagyonukat. A telepítések végrehajtásában és a közös állatállomány kialakításában igen jó kezdeményezések születtek Lajosmizse, Orgovány és Kerekegyháza tszcs-iben. A járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodását 48 kihelyezett szakember segíti, akik dicséretre méltóan végzik munkájukat vezető beosztásukban. A mezőgazdálkodás fejlesztését illetően javasolta a beszámoló, hogy az ötéves tervidőszak végére kenyérgabonát a vetésterület 30. takarmánygabonát — kukoricával együtt — 42, zöldségféléket 6, szálastakarmányt — lucernával együtt s_ 18 százalékán termesszenek a járásban. Búzából 12,5, rozsból pedig 7 mázsás átlagtermést kell elérni az ötéves tervidőszak végére. Ez a terv a nagyhozamú búzafajták termesztésével, jobb tál aj műveléssel, nyári mélyszántással teljesíthető. A 'növekvő állatállomány takarmányszükségletének kielégítésére a jobb minőségű területeken 16—18 ezer, a gyengébb talajokon pedig 14— 15 ezer tövön kell termeszteni a kukoricát, természetesen a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával. A jelenlegi lucernaterületet 7.6 százalékról 12—15 százalékra kell növelni. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik feltételeként a megfelelő férőhelyek biztosítását jelölte meg a beszámoló, másrészt javasolta, hogy a járás állatorvosait bízzák meg egy-egy tsz főállatte- nvésztői munkájának ellátásával, a KISZ pedig szervezze a fiatalokat az állattenyésztői munkára. A második ötéves terv időszakában 7—8 ezer hold szőlőt és 4—5 ezer hold gyümölcsöst telepítenek a járásban. Ehhez kormányunk a 3004,5. számú határozatában jelentős kedvezményt biztosít a szövetkezeti gazdaságoknak. A tsz-ek küszöbön álló telenítéseit illetően nincs is baj. több község, mint például Ágasegvháza. Kunba- racs. Helvécia é6 Jakabsaáilás tszcs-iben azonban eléggé lanyhán fognak ehhez a nagy munkához. Felhívta a gépállomások traktorosait, vezetőit, hogy a nagy őszi munkák mellett idejében végezzék el a telepítések előtti forgatást. A beszámoló elemezte a felvásárlás helyzetét, s hangsúlyozta, hogy erre az évre még mintegy 300 sertésre kell a járásban szerződni és gyorsítani kell az 1963 első felére esedékes szerződések kötését. Ismertette, hogy a tsz-ek a két évvel ezelőtti 37 darabbal szemben most 110 erőgéppel rendelkeznek. Vagyonuk a három évvel ezelőtti 58 millió forintról 185 millió forintra növekedett, s örvendetes, hogy ennek 55 százalékát nem terheli semmiféle hitel. Ezt a legtöbb tsz-ben a tagság jövedelmének lényeges csökkentése nélkül valósították meg. A pártunk VIII. kongresszusára indított munkaversenyben a járásban 26 tsz mintegy 10 millió forint értékű felajánlással vesz részt. A felajánlásokra alapozva javasolta a beszámoló: a járás nagyüzemi gazdaságai vállalják, hogy október 20-ra az őszi vetéseket, december 1-re pedig az őszi mélyszántást befejezik. Ehhez gyorsítani kell a betakarítást, s nagyobb mértékben kell megszervezni a gépek kettős műszakban való munkáját. Bírálta a kerekegyházi és a tiszakécskei gépállomást, amelyeknek nem a legjobb a kapcsolatuk a körzetükbe tartozó szövetkezeti gazdaságokkal. A mezőgazdaság fejlesztésének főbb feladatai között a következőket jelölte meg a beszámoló: az ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelést 22—23 százalékkal növelik; dók ismertetése után beszélt a nőknek mind a politikai, mind a gazdasági életben való nagyobb mértékű aktivizálásáról, a tsz-pártszervezetek erősítéséről, a párttagok szakmai és politikai képzettségének növeléséről, valamint a KISZ-nek a falusi fiatalok körében végzendő feladatairól. — Járásunkban megvan minden feltétele, hogy a még meglevő hibák és hiányosságok felszámolásával pártunk VIII. kongresszusának irányelvei, majd határozatai alapján, s a megyei pártbizottság határozatainak szellemében, még nagyobb lendülettel és megfeszí- tettebb munkával a ránk háruló feladatokat sikeresen megvalósítsuk — fejezte be a járási pártbizottság beszámolójának ismertetését Vörös Vilmos elvtárs. A referátum után Deák István tett jelentést a revíziós bizottság munkájáról, s ezután került sor a vitára. Felszólalt Dobos József, a járási tűzoltóparancsnokság pártszervezetének vezetőségi tagja, Deák István, a tiszakécskei Béke Tsz főagronómusa, Hámori József, a lajosmizsei községi pártbizottság titkára, Somogyi András, az orgoványi általános iskola igazgatója, Cservák József, a lászlófalvi Alkotmány Tsz párttitkára, Bodó Géza, a BM- szervek egységes pártvezetőségének titkára, G. Kovács János, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke, Gucsi István, a bugaci Béke Tsz elnöke és Bene András, a járási tanács vb elnöke. Ebédszünet után felszólalt Tompa Béla, Kiss Imre, az izsáki Sárfehér Tsz pártalap- szervezetének titkára, Kiss László, a lajosmizsei községi KISZbizottság titkára, Csipkó Sándor, a KISZ kecskeméti járási bizottságának titkára, Végh Györgyné, a kecskeméti járási nőtanács titkára. Legvégül Tevék György szólalt fel, s tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kecskeméti járás kommunistái ismerik feladataikat, s azokat meg is tudják oldani. A vita után a pártértekezlet titkos szavazással megválasztotta a járási pártbizottság 41 tagját, 11 póttagját és a revíziósbizottság 7 tagját. Ugyancsak titkos szavazással 35 küldöttet választottak a megyei pártértekezletre. A pártértekezlet után a párt- bizottság ülést tartott, amelyen megválasztotta a 11 tagú járási párt-végrehajtóbizottságot. Vörös Vilmost a járási pártbizottság első titkárává, Horváth Ignácot a járási pártbizottság titkárává választották meg. Uj rendszerű paradicsommosó A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Szövetkezet szolgáltató tevékenysége mellett ma már rendszeres szállítója az élelmiszeriparnak. Legutóbb a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelt tőlük egy új rendszerű paradicsommosó berendezést. Hasonló gyártmányok hengersorát rozsdamentes importanyagból készítették. A szövetkezet ezt alumínium- ötvözettel helyettesítette, s jelentős megtakarítást értek el. — Képünkön: Kovács Sándor szerelőlakatos az utolsó simításokat végzi a gépen. megszervezik a szakember-utánpótlást, s a már alkalmazott szakemberek továbbképzését: gazdasági és szervezeti intézkedésekkel biztosítják, hogy az ötéves tervidőszak végére már ne legyen gyenge tsz a járásban; a kísérleti intézet által javasolt módon megvalósítják a homoki szántóföldi gazdálkodást, takarmány termesztést; a talajt az ötéves tervidőszak végéig 5500 holdon javítják; hozzáfognak a termelés szakosításához, a nagyüzemi zö’.dségter- mesztés kialakításához, úgyhogy az öntözéses zöldségtermelés 2500 holdon folyjék; az ötéves tervben kitűzött szőlő- és gyümölcstelepítéseket maradéktalanul megvalósítják, s még az idén elkészítik a járás húszéyes perspektivikus tervét; az állattenyésztést illetően a mennyiségen kívül fokozzák a minőséget; kiszélesítik a szocialista versenymozgalmat a tsz- ekben is, úgyhogy a mozgalom alapja a családi tervezésen alapuló egyéni verseny legyen; a járás állami gazdaságaitól és a Szőlészeti Kutató Intézettől még több szakmai, gazdasági, üzemszervezési és politikai segítséget várnak, avégett hogy a körzetükben levő szövetkezeti gazdaságok az ötéves tervidőszak végére a gazdálkodás legtöbb területén elérjék az állami gazdaságok jelenlegi színvonalát. Vörös Vilmos elvtárs beszélt a földművesszövetkezetek fejlődéséről, tevékenységéről, további feladatairól és a tanácsok előtt álló sokrétű feladattól is. Ami az utóbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a tanácsokban dolgozó párttagoknak és pártonkívülieknek egyaránt nö- velniök kell szakmai és politikai képzettségüket. Elemezte a járás kulturális életének helyzetét, a pedagógusok munkáját is. A pedagógiai továbbképzés járási rendszerét az országban elsőnek a kecskeméti járásban dolgozták ki. Az egészségügyi helyzet, s az azzal kapcsolatos további teenÄ korszerű gazdálkodás nagy hozzáértést igényel Molnár Frigyes elvtárs felszólalása Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi járási pártértekezleten — mint lapunk tegnapi számában közöltük — felszólalt dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára. Bevezető szavaiban a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, majd az értekezlet jelentőségét hangsúlyozta. Megállapította, hogy ez a pártértekezlet a lenini élvek érvényesülésének jelentős megnyilvánulása. A kollektív vezetés most élő valóság. Jóleső érzés azt látni és tapasztalni, hogy az egyszerű párttagok és pártonkívüíi dolgozók is tevékenyen részt vesznek a vezetésben, a párt politikájának kidolgozásában, a feladatok meghatározásában. A kollektív vezetés — a marxista-leninista párt bevált munkamódszere — mondotta. — A pártdemokrácia éltető légköre valósággal szárnyakat ad az alkotó tevékenységnek, kibontakoztatja a kezdeményező készséget. Hangsúlyozta, hogy a most folyó pártértekezletek nemcsak a pártalapszervezetek számára útmutatóak, hanem az ezeken elhangzott javaslatok eljutnak majd a felsőbb pártszervekhez is, mindez egyik biztosítéka annak. hogy a párt politikája a jövőben is helyes, reális legyen. Az értekezletről szólva megállapította, hogy a beszámoló fő vonalaiban a kongresszusi irányelvek szellemében értékelte a járás helyzetét és helyesen körvonalazta a tennivalókat is. Termékeny volt a vita is, amely szintén azt tanúsítja, mennyire hasznos, gyümölcsöző a kollektív vezetés. A kollektíva bölcsessége megvédi a pártot a hibáktól és, elősegíti. hogy helyesen határozzák meg a tennivalókat. A pártértekezlet felszólalóinak helyes javaslatait a megyei pártbizottság figyelembe veszi — mondta Molnár Frigyes elvtárs. Természetesen más előnye is van annak, hogy a pártértekezleteken és a pártszervezetek egyéb rendezvényein a kommunisták közösen tárgyalják meg a feladatokat. A vitákon tisztázódnak a nézetek, ková- csolódik az egyetértés, erősödik, szilárdul a párt egysége. A soron következő feladatokkal foglalkozva a pártértekezleten elhangzottak maradéktalan valóra váltására hívta fel a figyelmet Molnár elvtáns. Nagyon fontos feladata a kommunistáknak — mondotta —, hogy elősegítsék az ipari üzemek terveinek teljesítését, a mezőgazdaságban pedig az őszi vetések, a betakarítás, valamint a mélyszántás határidőre történő elvégzését. — Á szocializmus alapjainak lerakása után most a szocializmus győzelmét kell teljessé tenni. Egyesek azt ajánlják, hogy gyorsabban haladjunk, minél nagyobb lépéseket tegyünk előre. Az előrehaladás azonban- nem kívánság és nem puszta elhatározás dolga. Nem az óhajok segítik a szocializmus építését, hanem a szorgos munka viszi előre a közösség ügyét — hangoztatta. Ezután a szövetkezeti gazdák egységének erősítésére hívta fel a figyelmet. Azokon a helyeken, ahol a szövetkezeti parasztság egy akaraton van. ott jó eredményeket érnek el. Ahol nincs meg az egyetértés, ott az előrehaladás is lassúbb, több a baj, a gond. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta még viszonylag rövid idő telt el, az egységes paraszti osztály sem formálódhatott ki. Ezen munkálkodni keli. Vannak azonban türelmetlen emberek, akik máról holnapra szeretnék a helyzetet megváltoztatni, azonban keveset tesznek annak elősegítésére. Arra van szükség, hogy a közös gazdaságokban mindenütt a végzett munkájuk alapján ítéljék meg az embereket A járás kommunistáinak, soron következő feladatait ismertetve megemlítette, hogy a homok hasznosítása mellett a feketeföldek termőerejének növeléséről és más lehetőségek kiaknázásáról se feledkezzenek meg. A korszerű gazdálkodás sokoldalú hozzáértést igényel, s jó eredményt csupán egyetlen módszer alkalmazásától — mint például a homok hasznosítása — természetesen nem lehet várni. Végül a járási pártbizottság irányító tevékenységét elemezte. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság nagyon jó véleménnyel van a kiskunfélegyházi járási-városi pártbizottság tevékenységéről. Igen következetesen hajtják végre a Központi Bizottságnak és a megyei pártbizottságnak a határozatait. öntevékenyen veszik ki részüket a szocialista építőmunkából. Ha a járás és a város kommunistái most késlekedés nélkül hozzáfognak a pártértekezlet határozatainak végrehajtásához. akkor a megvei pártértekezletnek és majd a VIII. pártkongresszusnak is újabb jelentős eredményekről adhatnak azámot. £
