Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
f. oMaS 1962. október 30, kedd Vereség vagy győielem? Boszorkányüldöxés Hamburgban Algéria kész támogatni Jement HETEK ÖT A feszült figyelemmel várja a világ közvélemény, milyen politikai érettségről EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN csitulnak, A lap egyik szerkesztőjének lakásában durva házkutatás zajlott le, dokumentumokat koboztak el és hazaárulás vádjával továbbra tesz tanúságot a francia nép. szentesíti-e de Gaulle törvénytipró elképzeléseit, távozik-e a generális-elnök, ha nem kap ízlésének megfelelő támogatást a népszavazáson? A vasárnapi népszavazás nyilvánosságra jutott adatai világosan megmutatják, hogy a szavazati arányok által mutatott eredmény inkább vereségnek könyvelhető el. mintsem győzelemnek. Eszerint ugyanis 12,8 millió szavazó helyeselte de Gaulle alkotmánymódosító reformját, 7.9 millió pedig ellene szavazott. A szavazásban résztvett választóknak több mint 38 százaléka tehát elutasította a személyi hatalom növelésére és a demokrácia megnyirbálására irányuló reformot. Ehhez hozzá kell számítani, hogy több mint hatmillió választó, vagvis a szavazásra jogosultak csaknem 23 százaléka nem vett részt a népszavazásban, de Gaulle 1958. óta a negyedik, jelenlegi népszavazáson öt millióval kevesebb voksot kapott mint négy évvel ezelőtt és az ellene szavazók tömege három millióval gyarapodott. De Gaulle egyeduralmi törekvéseivel szemben megnövekedett a tömegek ellenállása. A kérdés, vajon mit tesz de Gaulle ezek után, még nem dőlt el. Egy biztos. Pompidou miniszterelnök az eredményhirdetés után sietett kijelenteni. hogy a de Gaullera szavazók aránya nem elég „erőteljes” ugyan, de az elnök bizonyára nem gondol majd a visszavonulásra — mint ahogy azt nagy hűhóval beharangozta. AZ 11TÖBBI évek egyik legfontosabb nyugat- Bémetországi belpolitikai eseményének tartják azt az incidenst, amelyet a hamburgi Der Spiegel című nyugatnémet képeslap szerkesztőségének kormányrészről történő provokálása jelentett. A bonni ultrák ízelítőt adtak abbéi, md lenne, ha a nyugatnémet államban életbelépne a szükségállapotokról szőlő törvény. Strauss egyéni bosszúján túl, a Spiegel szerkesztőinek letartóztatása és durva provokálása a kormánykörök megfélemlítő akcióját jelenti minden rendű és rangú ellenzékkel szemben, amely elég bátor ahhoz, hogy többé-kevésbé következetesen fellépjen a klerikális-militarista diktatúra ellen. A bonni rendőrség terrorakciói azonban nem is őrizetben tartják Augsteint, a Spiegel kiadóját, valamint a főszerkesztőt. Üjabb letartóztatásra is került sor — amint erről a lapok hírt adnak. A Spiegel október 10-i számát hozta fel a bonni hadügyminisztérium, mint a letartóztatások fő okát. Ebben állítólag 40 különböző olyan tényt és értesülést közölt a lap, amely betekintést engedett a bonni állam legbensőbb hadügyeibe. Több nyugatnémet katonatisztet és katonát is gyanúba fogtak, hogy titkos értesüléseket adtak tovább a lap munkatársainak. A lap ellen indított boszorkányhajsza felháborodást keltett nyugatnémet értelmiségi körökben. Negyvennyolc nyugatnémet és nyugat-berlini író és más művészeti szakember vasárnap nyilatkozatban szólította fel Strauss hadügyminisztert az azonnali lemondásra, ugyanakkor szolidaritást vállaltak a Spiegel letartóztatott vezetőivel. A JEMENI KORMÁNY értesülése szerint nagyobb jordániai csapategységeket vontak össze Beihan szultáné tus területén, Jemen délkeleti határa közelében. Az említett határvidékre angol csapatokat is küldtek az adeni katonai támaszpontról. Szalal jemeni miniszterelnök legutóbb sajtónyilatkozatban számolt be arról, hogy a forradalom kezdete óta eltelt egy hónap alatt a köztársasági kormány teljesen felszámolta a Szaud és Husszein király által provokált megmozdulásokat, ugyanakkor azonban az újabb lépésekkel összefüggésben panaszt terjesztettek az Arab Liga elé Szaud-Arábia és Jordánia jemeni beavatkozása miatt. A két ország mögött tudvalevőleg az angol imperializmus rejtőzik. Ben Bella algériai miniszterelnök a Jemen által előterjesztett panaszra vonatkozólag olyan kijelentéseket tett, hogy Algéria kész a többi arab állammal, elsősorban az EAK-kai egyetértésben minden erővel támogatni és segíteni a Jemeni Arab Köztársaságot. Megjegyezte, hogy az algériaiak élesen elítélik a Jemeni Köztársaság elleni imperialista mesterkedéseket. Szüntesse meg az Egyesül! Ittasuk a gazdasági blokádot Is! Fidel Castro nyilatkozata HAVANNA; (TASZSZ1 A Prensa Latina hírügynökség jelenti: Fidel Castro kubai miniszterelnök közlés végett az alábbi nyilatkozatot juttatta el hozzánk: — A kubai forradalmi kormány kijelenti Kennedy amerikai elnöknek Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz intézett levelében foglalt azon javaslatával kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az ENSZ közvetítése révén történő megfelelő rendezés után hajlandó megszüntetni a blokádot és szavatolni, hogy nem hajtanak végre betörtest Kubába, továbbá Hruscsov miniszterelnöknek azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy eltávolítja Kuba területéről a stratégiai védelem fegyveres berendezéseit, nem állnak fenn a Kuba elleni agresszióval szembeni garanciák, amelyekről Kennedy elnök beszélt, ha a tengeri blokád ígért megszüntetésén kívül nem foganatosítják az alábbi intézkedéseket is: ha nem szünteti meg 1. a gazdasági blokádot, valamint minden olyan gazdasági és kereskedelmi nyomást célzó intézkedést, amelyet az Egyesült Államok világszerte foganatosít országunk ellen, 2. mindennemű bomlasztó tevékenységet. fegyverek és robbantóanyagok légi és tengeri szállítását és kirakását, zsoldosok inváziós célra való szervezését, kémek és diverzánsok behatolását, vagyis mindazon cselekményeket, amelyek az Egyesült Államok és néhány vele egy húron pendülő ország területéről indulnak ki, S. az Egyesült Államokban és Puerto Ricóban levő támaszpon- fecteél kiinduló kalóztámadáso4, az észak-amerikai katonai repülőgépek és hadihajók betörését országunk légiterébe és területi vizeire, végül: 5. az Egyesült Államok nem üríti ki a guantanamód haditengerészeti támaszpontot, nem adja vissza a megszállva tartott kubai területet; Haza vagy halál! Győzni fogunk! Havanna, 1962. október 28. Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke. Vargabetűk nélkül Elvben mindenki helyesli, gyakorlatban is — amíg másról van szó! Mert miért ne lehetne egyetérteni azzal: szüntelenül emeljék a vezetés színvonalát, nagyobb hozzáértéssel, szakszerűséggel és eredményességgel dolgozzunk gyárban és hivatalban. Még csak vitát sem kavar föl ez a helyes elv, oly meggyőző és kézenfekvő az igazsága. Olyan célkitűzéseket kell magunkévá tennünk, amelyek már a szocializmus kézzelfogható anyagi fölényét reprezentálják. De bírjuk-e majd a tempót? Igen, bírjuk, — ha közben nem csinálunk vargabetűket, ha munkánkban nem kísért a csekélyebb hozzáértésből fakadó bátortalanság, ha megbízható szakszerűség kormányozza lépéseinket. Üjra itt vagyunk a vezetés színvonalának problémakörénél. Nem arról van szó, hogy nálunk csapnivaló a vezetés, dilettantizmus uralkodik a gazdasági életben, s el kell kergetni a gyárigazgatókat, főmérnököket, művezetőket és szövetkezeti elnököket. Ezeket az embereket a nép bizalma állította egy-egy posztra, mint olyanokat, akik megbízhatóan képviselik és óvják érdekeit, általában szakértelemmel dolgoznak, őrködnék a kijelölt irány biztonsága fölött. A megbízatás Idején, s későbbi nehéz helyzetekben nem mindig az volt a döntő, hogy akit egy textilgyár élére állítottak, kitűnően értsen a fonás-szövés technikájához, hanem az: következetesen képviseli-e a munkásállamot azon a helyen? Amíg a hatalomért és a hatalom megszilárdításáért izzadtunk, verekedtünk, ennél magasabb szempontot nem ismerhettünk el. De már a munkások is megmosolyogják azt a vezetőt, aki csak úgy „elvi általánosságban” ért a termelés, a technika ezerágú problémáihoz, hiszen közben maguk is értőivé váltak a termelés tudományának, tízezrével iratkoztak szakmai tanfolyamokra, iskolákba. Soraikból ezerszámra kerültek ld a mérnökök, technikusok. A vezetők is sokat tanultak, közülük számosán megszerezték a munkájukhoz szükséges legmagasabb képesítést — de vannak, akik messze-messze elmaradtak, s nem felelnek meg a mai követel mén veknek. Minden korábbi érdemük, eszmei és politikai szilárdságuk, megbízhatóságuk ellenére azt kell mondanunk ezeknek az elvtársaknak: az egész nép érdekében. a szocializmus gyorsabb és biztonságosabb építése érdekében adják át helyüket jól felkészült., energikus, hozzáértő embereknek, akik magasabb Kennedy Hroscsovhoz intézett levelének teljes szövege A Fehér Ház vasárnap este közzé tette Kennedy elnöknek Hruscsov miniszterelnökhöz intézett levelét, amelyben válaszol Hruscsov vasárnapi üzenetére. A levél teljes szövege a következő: Kedves Elnök Or! Azonnal válaszolok október 28-i rádióüzenetére, bár annak hivatalos szövegét még nem kaptam meg, mert nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy gyorsabban haladhassunk előre a kubai válság rendezése felé. Ügy gondolom, hogy ön és én. akiket oly súlyos felelősség terhei a béke fenntartásában, tudatára ébredtünk annak, hogy a fejlemények egy olyan ponthoz közeledtek, amelyen az események már nehezen lettek volna ellenőrizhetők. Ezért üdvözlöm ezt az üzenetet és fontos hozzájárulásnak tekintem a béke fenntartásához. U Thant ügyvivő főtitkár kiváló fáradozásai nagymértékben megkönnyítették mindkettőnk feladatát. Ügy vélem, hogy levelem, amelyet október 27-én intéztem önhöz és az ön mai válasza olyan szilárd kötelezettségvállalásokat tartalmaznak kormányaink részéről, amelyeket gyorsan végre kell hajtani. Remélem, hogy a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg lehet tenni az ENSZ-en keresztül, miként az ön üzenete is mondja, hogy így az Egyesült Államok cserében hatálytalaníthassa a jelenleg érvényben levő vesztegzár-intézke- déseket Már intézkedtem, hogy mindezekről a dolgokról jelentés tétessék az Amerikai Államok Szervezetének, amelynek tagjai ugyancsak mélyen óhajtják az igazi béke fenntartását a Karib-tenger térségében. ön utalt levelében arra, hogy amerikai repülőgép megsértette a zönök határát a Csukcs- félsziget térségében. Min* értesültem róla, ez a repülőgép, amely fegyvereket vagy fényképező felszerelést nem szállított, a légkör vizsgálatával volt megbízva, az önök atomröbbantási kísérleteivel kapcsolatban. Feladata az volt, hogy az alaszkai Nielson légitámaszpontról repüljön az Északi-sarkig és térjen vissza. Amikor délre fordult, a repülő komoly tévedést követett el a gép irányításában és így szovjet terület fölé került Azonnal sürgős segítségei kért nyűt rádióadás formájában a légi irányító szervektől és így a legrövidebb éten visszairányították eredeti támaszpontjára, Sajnálom ezt as incidenst és intézkedni fogok, hogy minden elővigyázatossági intézkedést tegyenek meg, nehogy megismétlődhessék. Elnök úr! A md két országom# előtt nagy befejezetlen feladatok állnak, és tudom, hogy m ön népe, éppúgy mint az Egyesült Államok népe, nem kíván mást, mint hogy dolgozhassák e feladatok teljesítésén, a háborútól való félelemtől mentesen, A modern tudomány és technika lehetővé tette számunkra, hogy a munkát messze gyümölcsözőbbé tehessük, mint amiről néhány évtizeddel ezelőtt akárcsak álmodhattak is. Egyetértek önnel abban, hogy sürgésen rá kell irányítanunk Agyrémünket a leszerelés problémájára, miként az as egész világ és ezenkívül bizonyos kiiUkus térségek szempontjából felmerül. Most talán, amikor eltávolodunk a veszélytől, együttesen valódi haladást érhetünk el ezen a létfontosságú területen. Ügy gondolom, az elsőbbséget azoknak a kérdéseknek, amelyek az atomfegyvereknek a földön és a világűrben való elterjedésével varrnak kapcsolatban, s egyben az atomrobbantási kísérletek betiltását célzó nagy erőfeszítéseknek kell biztosítanunk. De keményen keit dolgoznunk annak ttsztázAaáa is, vajon szélesebbfcörű leszerelési intézkedésekben is meg ttw dunk-e egyezni, és rövid időn bélül végre tudjuk-e hajtani azokat. Az USA kormánya hajlandó ezeket a kérdéseket sürgősen és építő szellemiben megtárgyalni, Genfben vagy másutt. Venezuelában erőműveket robbantottak fel Hírügynökségi jelentések szerint a venezuelai Maracaibo államban ismeretien tettesek vasárnap felrobbantották négy olajtársaság erőművét Az ország olajtermélési kapacitásának egyhatoda megbénult Beton court venezuelai elnök a robbantásokat követően rendkívüli ülésre hívta Ö6sze kormányát színvonalon tudják ellátni a vezetés feladatait Történt már nem egy ilyen felszólítás, s bizonyosak lehetünk afelől, hogy történik is még. Az is előfordult hogy adminisztratív módszert alkalmaztak: felmentéssel és kinevezéssel oldottak meg ilyen csomókat, minthogy másképpen nem ment. Ezek az intézkedések egyformán érintettek kommunistákat és pártonkívülieket. Kinek kellene a legnagyobb megértéssel fogadni ezt a természetes és törvényszerű folyamatot? A kommunistáknak, akik a fejlődés törvényei, követelményed iránt mindenki másnál fogékonyabbak. S mégis, hány elvtársunk duzzog, mikor az általa is helyesnek ítélt elv gyakorlati érvényesítésére kerül sor. Vannak, akik azonosítják magukat az ilyen döntésekkel, vannak, akik megsértődnek, de olyanok is akadnak, akik a sértődést „ideológiával” próbálják megalapozni. „Micsoda munkáshatalom, micsoda szocializmus — kérdik —, amelyben illegális múltú pártharcosokat mozdítanak el vezető helyükről?” -J- „Milyen az a felső vezetés, amely nem becsüli meg azokat, akik ha kellett. fegyverre] védték a gyárat?” — „Hová jut a munkáshatalom, ha .kiszórják a vezetésből a munkásból lett igazgatókat?” Alaptalan vád van ezekben a kérdésekben, jóllehet árulkodnak a szemlélet helytelenségéről is. Ezek az elvtársak nemigen veszik figyelembe, hogy kj kerül a helyükre. Ugyanabból a vérből való, de felkészültségükkel, gyakorlati érzékükkel, szakmai tudásukkal őket messze megelőző emberek, akik nagyobbat tudnak lendíteni a gazdasági építőmunkán. Nem arról van szó, hogy a mai vezetés a kiszolgált, de helyzetük vagy egyéni gyengéik miatt a kor követelményeitől elmaradt vezetőket kiselejtezi, leváltja, eldobja. Ki mire alkalmas, lti hol tud legtöbbet használni — ez a szemlélet a kulcsa ennek az egészséges folyamatnak. S hogy ez nem megy mindig simán, ahhoz nagyon sok köze van a múltnak, 6 a múltból még ma is kísértő szemléletnek. Nálunk az volt a szokás, hogy ha valakit elmozdítottak korábbi helyéről, egyszerűen csak így jellemeztük sorsát: lebukott. S akit ilyen dolog ért, azt mindenki messziről méregette. Bűn volt vele szóbaállni, vétek volt talprasegíteni. Senki se higgye, hogy teljesen kikopott a közvéleményből ez a szemlélet. A felmentett vezetők közül is úgy tekintaetnek önmagukra némelyek, bizonyos belső cinizmussal, mint „lebukottak- ra”. Pedig egészen más egv-egy felmentés valódi és igazi háttere. Miért lenne értéktelen ember az. aki másfél évtizeden, vagy akár csak öt-tíz éven ke= «
