Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
Befelezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról.) nak. 1961-ben 250 csoport látogatott el tapasztalat céljából a megye állami gazdaságaiba. Ezenkívül 3 400 000 forint anyagi segítséget és 15 ezer munkanapra gépeket adtak kölcsön az állami gazdaságok. Végezetül bejelentette, hogy elfogadja a beszámolóban az állami gazdaságra vonatkozó javaslatokat, majd utalt arra, hogy az elkövetkezendő időkben az állami gazdaságokban is jobban kell felhasználni a tudományos eredményeket. Tízszeresére nőtt az öntözött terület TESCH REZSŐ, a dtmavecsed járási pártbizottság első titkára hozzászólásában elsősorban azokkal az eredményekkel foglalkozott, melyeket a közös gazdaságok erősítésében értek el. Ma már a szövetkezetek közös vagyona megközelíti a 80 millió forintot. Különösen nagy az a fejlődés, ami az utóbbi három esztendőben az öntözéses gazdálkodás növelésében bekövetkezett. 1959-ben 520 holdat öntöztek a járásban. Az idén ennek éppen tízszeresére, 5200 holdra nőtt az öntözött területek nagysága. A második ötéves terv végére pedig ennek több mint kétszeresét hálózzák majd be az öntöző csatornák, öntöző berendezések. áz asszonyokra VITÉZ JÁNOSNÉ, az úszóéi Dózsa Termelőszövetkezet tagja, a kalocsai járás és város küldötte, felszólalásában többek között a következőket mondotta: — Termelőszövetkezetünkben jelenleg öt női munkacsapat dolgozik, s kora tavasztól késő őszig jól kiveszik a részüket a munkából. Olykor még a férfiakat is túlszárnyalják egy-egy területen. Ezek a munkacsapatok versenyben állnak egymással, s most az őszi betakarításnál, amikor különösen sürge- tőek a tennivalók, még inkább összefogtak és segítik egymást. Elvégzik a tsz-ben adódó mindenféle aprómunkát is egész éven át. Gondoskodunk arról is, hogy asszonyaink, lányaink a munka mellett tanuljanak, művelődjenek. Télen különböző tanfolyamokat szervezünk számukra. Mintegy húszán elvégezték a varrótanfolyamot, s ezt családjuk körében hasznosítják, a nagyobb lányoknak kézimunka- tanfolyamot szerveztünk. De a politikai tevékenységben is lehet számítani asszonyainkra. Segítettek a részleges tanácsválasztásnál, ott voltak a termelőszövetkezetek szervezésénél, négy közeli községbe is eljutottak ennek a munkának a során, Minden vonatkozásban előbbre jutunk tehát, s nincs A járás területi adottságai lehetővé teszik a juhtenyésztés nagymérvű fejlesztését is. Jelenleg a közös gazdaságok juhállománya 57 ezer darab. 1965-re viszont ennek háromszorosa lesz a juhállomány. A járás vezetőinek és több közös gazdaságnak gondot okoz a járás viszonylag nagy kiterjedésű szikterületének megfelelő hasznosítása. E tekintetben több, sokat ígérő elképzelés is jelentkezik. A Kiskunság Termelőszövetkezetben a jelenlegi gyöngyösállomány 10 ezer darabot számlál, s belőlük a szövetkezet tiszta haszna meghaladta a 120 ezer forintot. Az állományt szeretnénk legalább 50 ezer darabra növelni. Gondot okoz viszont, hogy tenyésztésükhöz a megfelelő tápszert csak egyharmad- részben tudják az országos szervek biztosítani. Ehhez kérnénk az újonnan megválasztandó megyei pártbizottság hatékony segítségét. A gyöngyös mellett több szövetkezetünk szorgalmazza a pulyka tenyésztést. Idén 120 holdon létesült halastó járásunkban, ahol kedvezően fejlődik a betelepített pontyállomány. Jövőre a halastavak nagysága eléri a 460 holdat, s víziszárnyas telepet is létesítünk ezeken, ahol első lépcsőben mintegy 20—25 ezer kacsát tenyésztenek maid szövetkezeteink. lehet számítani olyan területe a munkának, a társadalmi tevékenységnek, amelyikből a nők ne vennék ki részüket. Hogy a hiányosságokról is szóljak, el kell mondanom, hogy termelőszövetkezetünk még a gyengébbek közé tartozik. Aránylag kevés a fiatal, s előfordulnak gazdasági természetű hibák is. A tsz vezetősége például nem akar baromfit tenyészteni. Néhány évvel ezelőtt nem sikerült a baromfiállomány jó felnevelése, s ebből azt a következtetést vonták le egyesek, hogy nem Is érdemes vele foglalkozni. Szerintem helytelen ez a gondolkodás, okulni kell a korábban előforduló hibákból, tapasztalatokból, s bátran neki kell fogni ismét ennek a munkának. Őtvenhét brigád küzd a szocialista címért VÉGVÁRI ISTVÁN, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója felszólalásában az üzem fejlődését és a tervek teljesítésének alakulását ismertette, majd a munka termelékenységének növelésével foglalkozott. 1960- ban a termelés emelkedésének csak 56 százaléka származott a munka termelékenységének növekedéséből, az elmúlt évben viszont már 66,7 százaléka. Az idén még szembetűnőbb a munkatermelékenység növekedése, mert a többtermelést most mindössze 1,7 százalékos mun- káslétszám-emeléssel érik eh A termelékenység növekedésében nagy szerepe van a munkafegyelem megszilárdulásának, a helyes munkaszervezésnek, a gépek és berendezések fokozottabb kihasználásának, a gyártási technológia korszerűsítésének és a szocialista munkaversenynek. A munkaverseny hagyományos egyéni formája mellett egyre jelentősebb szerepet tölt be a szocialista brigádmozgalom. A szocialista cím elnyeréséért 1959-ben 24 brigád küzdött, az idén pedig már 57-re növekedett a kitüntető rang megszerzéséért versenyző brigádok száma. A továbbiakban a gyár nyersanyagszükségletének ellátásával foglalkozott Az eredmények ismertetése mellett megemlítette a gondokat, nehézségeket, majd a műszaki fejlesztés és a káderutánpótlás feladatairól szólt Elmondotta, hogy jelenleg a gyár 34 dolgozója tanul társadalmi ösztöndíjjal. Káderfejlesztési tervüknek megfelelően el akarják érni, hogy a csoport- vezetőknek legalább a 30 százaléka technikumi végzettséggel rendelkezzen a második ötéves terv végéig. A művezetőknek ekkorra meg kell szerez- niök legalább a technikumi végzettséget. Az üzemvezetőknek, és a magasabb beosztású vezetőknek pedig az egyetemi, vagy főiskolai képesítést Hegszilárdult a párt vezetése NÉMETH KÁROLY, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalásában egyetértett a megyei pártbizottság beszámolójával, amely — mint mondotta — jól tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket a megye kommunistái a pártonkívüliekkel vállvetve a VII. pártkongresz- szus határozatainak megvalósítása során elértek. Sikerrel oldották meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, szép eredményeiket értek el a kultúra területén, s nem utolsósorban nagy lépést tettek előre a pártonkívüliekkel való együttműködést illetően is. Miként az egész országban, Bács-Kiskun megyében is az alkotás nagyon jó légköre alakult ki az elmúlt három esztendőben. Ebben nagyon fontos szerepe van a megyei párt- bizottságnak, amely felkarolja a gazdasági és a kulturális életben jelentkező kezdeményezéseket. Az eredményekért elismerés illeti a megye egész lakosságát. Meggyőződésem — mondotta —, hogy Bács-Kiskun megyében a kommunisták és a pár- tonkívüliek továbbra is jól dolgoznak. Ami a kongresszusi irányelveket illeti, ezeket nemcsak a kommunisták, hanem a nártonkívüli tömegek is magukénak érzik, mert tudják, nogy helyesen foglalják össze a hároméves együttes munka eredményeit. s ezek alapján mutatnak előre. Amikor a kommunisták az irányelvek tükrében számvetést készítenek, büszkén állapíthatják meg, hogy a párt vezetése megszilárdult, s a párt egységessé kovácsolódott. Nemcsak pártunk fejlődött azonban, hanem egész népünk társadalmi rendje is. s nőtt nemzetközi tekintélyünk. A magyar ipar a termelést és a munka termelékenységét tekintve felzárkózott a szocializmust építő többi országok mellé. Pártunk Vili. kongresszusán a mezőgazdaságnak is óriási' fejlődéséről adhatunk számot. Az elmúlt három év alatt az ipar fejlesztése mellett 19 milliárd forintot tudtunk fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez idő alatt 550 ezer szarvasmarha, másfélmillió sertés és 6 és fél millió baromfi befogadására alkalmas istállók, ólak épültek; 27 ezerről már az elmúlt év végére 52 ezerre növekedett a traktoregységek száma, amely ez év végén meghaladja a 61 ezret. A három év előtti 126 ezer holddal szemben az idei idény végén már 360 ezer holdon folytattunk az országban öntözéses gazdálkodást. Ugyanezen idő alatt az egy holdra jutó műtrágya mennyisége 49 kilogrammról majdnem 110 kilogrammra növekedett. Ami a kulturális életben elért eredményeinket illeti, ezzel kapcsolatban is gazdag lehet a kommunisták és a pártonkívü- liek kongresszusi számvetése. Ebben az évben például az általános iskolát elvégzetteknek az 50 százaléka iratkozott középiskolába. Büszkén elmondhatjuk, hogy Angliában és Olaszországban csak kétszer- annyi egyetemi és főiskolai hallgató tanul, mint hazánkban. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem. hogv eredményeinket meg is kell védenünk. Az imperialista tábor háborús politikája miatt korszerű alapokra kellett helyeznünk honvédelmünket. Ez kötelességünk népünk, a szocialista tábor és az egész világ iránt. Ha tehát azt nézzük, hogy oéldául a mezőgazdaság beruházása az elmúlt három évben háromszorosa volt a tervezettnek, s emellett növeltük honvédelmünk erejét is, akkor ümondhatiuk. hoav pártunk politikája helves, kiállta a gyakorlat próbáját. A mezőgazdaság termelése az “9—60—61-es években 8,5 százalékkal növekedett, s tavaly 13.3 százalékkal több árut vásároltunk fel, mint 1958-ban. Az egyik le^énvesebb kultúránk, a szőlő sem sínylette meg az átszervezést. Mindebből azt az elméleti következtetést vonhatjuk le, hogy a társadalom nagyobb fordulatait nem követi szükségszerűen a termelés visszaesése. Ez a tapasztalat a nemzetközi munkásmozgalom számára is fontos. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének köszönhető, hogy amíg a szintén aszályos 1952-s esztendőben búzából 7, kukoricából 6,4, burgonyából 30, cukorrépából 67 mázsát takarítottunk be átlag az országba» egy-egy holdról, az idén — az aszály ellenére — már búzából 10.34, kukoricából közel 13, burgonyából 52. cukorrépából pedig 120 mázsa az át- lagtermés. Tíz évvel ezelőtt vágósertésből 16 ezer, vágó- 'marhából 11 ezer, baromfiból 2200 vagonnal gyűjtöttünk be, az idén viszont ez állatféleségekből 30 ezer és 26 ezer. illetve 4600 vagon a felvásárlás eredménye. A tavalyi és az idei aszályos év ellenére nerí) csökken I az alapvető fogyasztási cikkek mennyisége, sót — a tej kivételével — növekedett Amíg például 1951-ben az egy főre eső hús mennyisége 41,3 kilogramm; tavaly már 48,2 kilogramm volt. zsírból és olajból az egy fő által elfogyasztott mennyiség e két időszakban 20.7, illetve 23 kilogramm. Ebből is látható, hogy pártunk vezetésével valóban történelmi tettet hajtott végre népünk, amikor felszámolta a mezőgazdaság évszázadi» elmaradottságát. Világosan látnunk kell azonban, hogy nem helyes az állaté tenyésztésben és a növénytermelésben addig korszerű módszerekről beszélni, amíg a meglevő lehetőségeket nem használjuk ki. A továbbiakban arról beszélt, hogy a tsz-ek megerősítését, a szövetkezeti gazdák jövedelmének növelését, a jó politikai és szervező munkával együtt az anyagi ösztönzés helyes módszereinek az alkalmazása biztosítja. Bács-Kiskun megye mezőgazdasága gazdagon sokrétű, s ennek megfelelően mindenütt keressék meg, s alkalmazzák az anyagi ösztönzés helyi viszonyoknak legjobban megfelelő formáját. A szövetkezeti és a háztáji gazdaságok viszonyával kapcsolatban elmondotta, hogy a közös alapok erősítése mellett törődni kell a háztáji termeléssel is, hiszen ez a tez-parasz- tok ellátását szolgálja, s mint árutermelő tényező is jelentős szerepet játszik népgazdaságunkban. Ha például minden szövetkezeti család csak egy Hükkal csökkentené a háztáji állományát, ez az országban 1 millió tyúk, 100 millió tojás és 2 millió kilogramm hús hiányát ielentené. Ugyanez vonatkozik a sertésre, tejre, zöldségfélékre stb. is. Helvesen hangzott el az értekezleten. hogy a szövetkezeti demokrácia a tsz-parasztok bizalmának megszerzésével és n felelősség megosztásával erősíthető Ehhez arra van szükség, hogy a szövetkezetekben ’eaven oolitikai erő, s ahol csak lehet, működjön párt- szervezet. A munka leaven szövetkezeti gazdaságainkban az ’ti berek megítélésének alapja, ",e pedig g származás. Németh elvtórs felhívta a kommunistákat, hogy harcoljanak mind a revizionista, mind pedig a szektás és dogmatikus
