Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM álra 60 fillér 1962. OKTÓBER 26, PÉNTEK A megye hároméves fejlődése és a további feladatok Tanácskozik a megyei pártértekezlet Kecskeméten október 25-én, csütörtökön reggel a Katona József Színházban megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet. Az értekezlet részvevőit dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Indítványára a pártértekezlet a tanácskozás elnökévé dr. Varga Andrást, a megyei tanács vb elnökét választotta meg. Dr. Varga András elvtárs javaslatára a pártértekezlet 33 tagú elnökséget választott. Az elnökségben foglalt helyet: Németh Károly, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja, pénzügyminiszter, megyénk ország- gyűlési képviselője, dr, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk listavezető országgyűlési képviselője, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Szalóky László, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Szabó Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára. Gombos Aladár, a megyei párt-vb tagja, Borszéki Lajos, a megyei TST elnöke, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Cseh László, a megyei revíziós bizottság elnöke, dr. Balogh Károlyné, a Bajai Közgazdasági Technikum igazgatója, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Kállai Arpádné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat pártalapszervezetének titkára, dr. Losoncz Mihály, a Honvédkórház igazgató-főorvosa, Matos István, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, Macskást József pártnyugdíjas, Miklós János, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője. Mózes Gyula, a fülöp- szállási Vörös Csillag Tsz pártalapszervezetének titkára, Molnár Albert, a solti Szikra Tsz elnöke, dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet igazgatója. Papp Imre alezredes, Pesir István, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke, Rózsa István, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának művezetője, Rádi Ignác, a bácsalmási községi pártbizottság titkára, Szélpál Antalné, a Kecskeméti Konzervgyár II-s telepe édesüzemének vezetője, Tesch Rezső, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára, Vitéz Jánosné, az uszódi Dózsa Tsz tagja és Zolnai Imre, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének igazgatója. Dr. Varga András előterjesztése alapján a pártértekezlet a következő napirendet fogadta el: 1. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolója az 1959-cs pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról. Előadó: dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára. 2. A revíziós bizottság beszámolója. Előadó: dr. Cseh László elvtárs, a megyei revíziós bizottság elnöke. A két beszámoló és a határozati javaslat felett együttes vita. 3. A megyei pártbizottság, a megyei revíziós bizottság, továbbá a VIII. pártkongr-esszus megyei küldötteinek a megvá- ’ osztása. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a mandátumvizsgáló, a jelölő és a szavazatszedő bizottságot, majd dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztette a megyei pártbizottság beszámolóját A megyei pártbizottság beszámolója Bevezetőként Molnár elvtárs röviden foglalkozott a nemzetközi helyzettel és az ország fejlődésének legfontosabb kérdéseivel. Majd így folytatta: Ahhoz, hogy a kongresszus irányelveinek szellemében helyesen határozzuk meg feladatainkat, pontosan kell értelmeznünk, hogy szocialista építőmunkánk milyen fejlődési szakaszába érkeztünk. Jelenlegi helyzetünket a kongresszus irányelvei a következőkben jellemzik: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.” Társadalmunk szocialista alapjainak megteremtése tehát történelmi győzelme népünknek. Egyben kiindulási alapja egy magasabb fejlődési foknak, annak, hogy teljessé váljék a szocializmus győzelme hazánkban. Tehát pártunknak felelősség- teljes, reális politikát kell kialakítania. Olyan politikát, amely a töretlen fejlődést eredményezi, s ezzel egy időben a lakosság életkörülményeinek rendszeres javulását. Megyénk lakossága is ezért teljesen egyetért pártunknak azzal az állásfoglalásával, hogy nem látszateredményekre törekszik, hanem a társadalmilag, gazdaságilag megért feladatok tényleges megvalósítására. Ezért politikánk nem változik, alapvetően a második ötéves tervtörvényeinkben megjelölt társadalmi, gazdasági, kulturális feladatokat kívánjuk megvalósítani. Dr. Molnár Frigyes előterjeszti a megyei pártbizottság beszámolóját. Kedves Küldött Elvtársak! Kedves Vendégein k! Milyen társadalmi átalakulás folyt le megyénkben az elmúlt években és ennek alapján milyen változások következtek be a szocialista termelési viszonyokban és mindez hogyan nyújt biztos alapot a szocializmus teljes felépítéséhez Bács- Kiskun megyében is? A legfőbb társadalmi változást és a szocialista termelési viszonyok kialakítását megyénkben is a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelenti Ezzel kapcsolatban az 1959. évi megyei pártértekezletünk a VII. pártkongresszus szellemében a következő fő feladatokat állította elénk: 1. Valósítsuk meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését a második ötéves terv során. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben biztosítsuk az úgynevezett kettős feladat megoldását. Vagyis azt, hogy az átszervezéssel egyidőben a mezőgazdasági termelés ne essen vissza, sőt, lehetőleg növekedjék. 3. Pártértekezletünk alapvetően körvonalazta a megye mezőgazdaság-fejlesztésének. korszerűsítésének fő irányvonalát. Megyei pártbizottságunk örömmel jelenti, hogy ezeket a fő célkitűzéseket Központi Bizottságunk segítségével sikeresen valósítjuk meg. Sikeresen fejeztük be a mezőgazdaság ^szocialista átalakítását. A mezőgazdasági termelés nem esett vissza, sőt növekedett az átszervezés időszaka alatt. A termelés korszerűsítése vonatkozásában pedig megkezdtük realizálni azokat az elképzeléseket, amelyekről a parasztság legjobbjai az évszázadok során és a Horthy-elnyomás idején csak álmodozhattak. A beszámoló további részében Molnár elvtárs részletesen elemezte az átszervezés időszakát, a mezőgazdasági termelés és árutermelés alakulását. Majd így folytatta: Nagyszerű dolog mindaz, ami a mezőgazdaság termelési viszonyaiban, a mezőgazdaság termelésében és fejlődésében megyénkben is végbement. Felelősségünk tudatában azonban hangsúlyoznunk kell, hogy bár a fejlődés jelentős stádiumában. de közös céljaink megvalósításának kezdetén vagyunk. Ezért alapvető feladat, hogy a második ötéves terv célkitűzéseinek következetes végrehajtásával a mezőgazdaságban is tegyük teljessé a szocializmus győzelmét. A mező- gazdaság szocialista fejlesztése kiemelt feladat, hisz befolyásolja egész népgazdaságunk előrehaladását. Ezzel egyidőben azonban olyan nagy jelentőségű feladatokat kell megvalósítania népünknek, hogy az ötéves tervtörvényünknek megfelelően' fejlődjék egész népgazdaságunk, emelkedjen népünk életszínvonala. világszemléletében és érzésvilágában, a szocialista életforma kialakulásával fejlődjék a szocialista ember. Joggal vetődhet fel a gondolat: hogy hogyan kívánjuk ezeket a nagy jelentőségű feladatokat megvalósítani? Megvannak-e hozzá azok a politikai és társadalmi feltételek, hogy országos és megyei méretben is még jobban fejlesszük egész (Folytatás a 2. oldalon.) éMk&éi iá® 4 megyei pártértekezlct elnöksége.
