Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA ' MUNKÁSPÁRT 8ÁC6 - iClSKÚN MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 250. S25ÄM Ara 60 fillér 1962. OKT. 25, CSÜTÖRTÖK MEGYEI PARTERTEKEZLET A z utóbbi hónapokban ** szemmel láthatóan mozgalmasabb az ország és a megye élete. Ha grafikonnal ábrázolnánk ezt a mozgalmasságot, akkor egy fokozatosan felfelé törekvő vonal rajzolódna, melynek egy-egy kis emelkedést tengernyi vállalkozás, munka, véleménycsere és emberi szorgalom biztosít. A mozgalmasság mindig jellemzője a mi életünknek, észrevétlen gyorsasággal tűnő hétköznapjainknak. Mégis az utóbbi időben, különösen, amióta a pártkongresz- szusra készülődünk, amelyhez a Központi Bizottság irányelveitől jó eligazítást kaptunk, napi életünk, távlati kötelességeink érdekesebben, tartalmasabban formálódnak. A ma összeülő megyei pártértekezletet több mint két hónapja folyó nagy véleménycsere előzte meg: ezeken olyan politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi kérdésekről esett szó, amelyek megalapozzák és egyben él is döntik a megye jó időre szóló fejlődését. A felszabadulás óta valamennyi pártkongresszusnak megvolt a megyei előzménye. Akármelyikre is emlékezünk, mindegyik előbbre vitte az ország és szűkebb pátriánk gondjainak megoldását, mindegyik a szocializmus ügyének volt kovácsolója. Az újjáépítés, az első hároméves és az ötéves terv, az ellenforradalom leverése utáni gyors konszolidáció, mind-mind úgy támaszkodnak pártunk egy-egy kongresszusára, az azt megelőző különböző 6zintű pártértékezletekre, mint híd a pilléreire. A tömegek figyelme minden esetben nagy érdeklődéssel és rokonszenwel fordult a párt megnyilvánulásai felé. de az utóbbi hetek légkörét összehasonlítva, akárcsak a három évvel előbbivel is, azt kell mondjuk: ma sokkal többen, érettebben, nagyobb felelősséggel, több tervvel a tarsolyukban vesznek részt abban a munkában, amelynek szocialista ém'tés a neve. Az érdeklődés tömeges vonzódása a politikai és a gazdasági kérdések felé természetes következménye mostani helyzetünknek. Pontosan három évvel ezelőtt a megyei pártbizottság és valamennyi kommunista a megyében a következő útmutatást kapta a pártértekezlettől: „A párt, a kommunisták céltudatos és következetes munkája szükséges ahhoz, hogy megyénkben is növeljük és erősítsük a szocializmus gazdasági alapjait, jobbá tegyük a dolgozók életét, formáljuk a dolgozók szocialista életszemléletét.” A párt VII. kongresszusa jelszószerű tömörséggel a következőképpen fogalmazta meg a célt: „Gyorsítsuk meg hazánkban a szocializmus építését.” Három év rövid idő. alig jelent valamit az emberek életében. Hányszor említjük: rohan az idő és az évek kérlelhetetlen persését inkább a körülöttünk levő dolgok változásából ismerjük fél. A gyermek az — szoktuk mondani —. aki legjobban jelzi számunkra az idő múlását, hiszen a tegnap rövid- nadrágos emberke, maholnap éretten és lobosó vágyakkal indul az életbe. Most valahogyan ucyanfyv vagyunk lesédesebb gyermekünkkel, a szocializmussal is: Mivé nőtt és terebélyesedett három év alatt! Hogyan izmosodott, s miként vonta lombkoronája alá a gyárak mellé a földeket is. S mindez három év alatt. Mintha az idő múlása is valami reformon esett volna át, megcsúfolva valamikor eseménytelenül lassú mivoltát. Mert mit is jelentett valaha három esztendő? Mit változtatott ennyi idő az emberek sorsán, amikor a nyomor, szomorúság és kilátástalanság volt minden esztendő fizetsége. Csak a kegyetlen nincstelenség ismétlődött. A megye kommunistái és a pártonkívüli százezrek jól sáfárkodtak a pártértekezleten kapott megbízatással. U agyot fejlődött a megye * ’ gazdasági élete. Az ipari termelés két milliárdról négy milliárdra növekedett. Javult a foglalkoztatottság, mert 40 százalékkal több az ipari munkás, mint volt 1957-ben, sőt nagyobb községeinkbe is bekopogtatott az iparosítás. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása és Bács-Kiskun megye csaknem 600 ezer lakosával büszkén valljuk: győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. Az emberek most már a szocializmus nagy épületének ablakaiból tekintenek a hazai és a nagyvilágra. Mindenki szíve szerint való ez a ma még talán teljes jelentőségében fel sem mérhető történelmi győzelem. Mindenki ügye a szocializmus, hiszen részt vesz építésében és egyéni sorsa a szocializmus sorsától függ. A mezőgazdaság szocialista átszervezése népünk nagy távlatokba ívelő, merész történelmi vállalkozása volt, amely ha sok fáradsággal és törődéssel is járt, de olyan újat és maradandóan nagyszerűt alkotott, amelyet az egész világ szeme figyel. Ezekben az években sikerült megoldanunk a kettős feladatot, hiszen 1961-ben 1957- hez képest a termelés összértéke 111,5 százalék volt. Parasztságunk, de az egész falu új viszonyok közé kerül. Mert nemcsak arról van szó, hogy közös a gazdálkodás, a parasztság életének más vonatkozásaiban is lényeges változásokat láthatunk. Kibontakozóban a szocialista falu: megsokszorozódott a falun élő értelmiségiek száma, megnövekedtek a művelődés lehetőségei, és olyan községfejlesztési program van megvalósulóban, amely igyekszik eltüntetni a múltból örökölt elmaradottságot. modernizálja a községeket és kevesbíti a városhoz viszonyított különbözőségeket. A falu élete tehát mérföldé« csizmákat vett lábára, s erre nagy hatással van a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. A parasztság egyre javuló anyagi lehetőségei is ebben az irányban hatnak. A homokhátságra telepedett falvaink életét nagymértékben befolyásolja a futóhomokból — aranyhomok program fokozatos megvalósulása, amelv a legkisebb értéket adó földterületekre viszi el a gazdagságot. Ez a program, amelynek nagv életrevalóságát az átszervezés idejében létesült XI 500 hold ültetvény is ékesen bizonyítja, a második ötéves terv idején 75 ezer holdas szőlőt és gyümölcsöt eltelepítő méreteivel egyedülálló nemcsak az országban, hanem az egész világon. A kertészeti kultúrák példátlan fellendülése pártunk marxista— leninista politikájának gyümölcse. amely figyelembe veszi az adottságokat és a legjobban hasznosítható lehetőségeket, ötven éve a kecskeméti munkás- mozgalom lapja így írt: „Ha széttekintünk ezen a nagydarab földön, amelyet tejjel és mézzel folyó kánaánnak hívnak könnyen hevülő hazafiak, lehetetlen meg nem látni, hogy a magyar Alföld közepében a nyomorúság pusztítja a szegényember sorait.” A magyar Alföld közepében a valamikori szegények manapság tényleg kánaánt varázsolnak és a pusztító nyomorúságot száműzte az összefogás. Társadalmi és gazdasági életünkkel kölcsönhatásban fejlődött kulturális életünk is, a kulturális forradalom. Mert a kultúra forradalma az, ha tömegmozgalommá válik a tanulás, ha az általános és a középiskolába járó felnőttek száma megközelíti a tízezret. \/ a 1 amennyi vívm ányunk- ” kai eeyütt erősödött a fejlődés élén álló pártunk, amelyben végérvényesen gyökeret eresztettek a lenini normák. A kétfrontos harc jegyében sikerült megszabadítani a kommunistákat a öogmatizmus és a revizionizmus káros nézeteitől. A szocializmus alapjainak lerakásával együtt erősödött pártszervezeteink eszmei, politikai egysége és a tömegekhez fűződő kapcsolata. Tehát volt értelme a sok vitatkozásnak, az emvedetlen erőfeszítéseknek, volt értelme a hároméves munkának, amely most biztos induló állomása a szocializmus teljes felépítésének. A szocializmus alapjai lerakásának befejezése megyénkben a társadalom szerkezetében is jelentős változásokat hozott. A mezőgazdaságban megszűnt a kisárutermelés, így a munkás- osztály legjelentősebb szövetségese, a parasztság is a szocializmus talaján áll. Ez a megerősödött munkás-paraszt szövetség képezi alapját most már a munkásosztály széles osztályszövetségének, amelyben jelentős szerepet kap az értelmiség, de más dolgozó rétegek is. A szövetkezetekben egy tető alá került a szegény-, középparaszt és a volt kizsákmányoló. A közös sors, az érdekek azonossága, az együttes munka nyomán formálódik fokozatosan az egységes szocialista paraszti osztály. Ez azonban még nagy türelmet, sok-sok tettet igénylő folyamat és számos nagy jelentőségű összetevőn túl alapvetően feltételezi a termelőszövetkezetek gyors gazdasági megerősödését. Egy fontos állomásig éljutott történelmi folyamatnak vagyunk tehát kortársai és tevékeny részesei. S mivel most valameny- nyien arra vállalkozunk, hogy megyénkben is felépítjük a szocializmust, ez adja meg a megyei pártértekezlet és a VIII. kongresszus korszakos jelentőségét. Ezért dúsabb a politikai élet, ezért nyilvánulnak meg mértéktartóan vagy lelkesen sok ezren olyanok is. akik annak előtte legjobb esetben tartózkodó útitársnak, vagy politikailag érdektelennek számítottak. A szocializmus ügye. amelv hazánkban is végérvényesen győzedelmeskedett, meghódította egész népünket, s ma már azok is a szocializmus irányában terveznek és gondolkodnak. akik egy, vagy két évvel ezelőtt a kisparcellában vélték a parasztság egyedül üdvözítő életformáját. Mintha Új levegőt szívnának magukba az emberek, s ez alkotó gondo'kodásra, gyümölcsöző tettekre, több akaratra, nem lohadó szenvedélyességre és a holnapnál tovább látásra készteti őket. Vajon lehet-e összehasonlítani a tömegek politikai aktivitását a személyi kultusz esztendeinek jelentős rétegekre kiterjedő érdektelenségével. Ehhez képest a mai idők légköre összehasonlíthatatlanul nyugalmasabb, közvetlenebb és emberibb. És ez az embereknek nemcsak értelmét, hanem érzelmeit is magával ragadja, mert látják az őszinte szavakat követő őszinte tetteket, mert látják, hogy a politikából száműzödött a megfontolatlanság. Érzik az emberi melegséget, amely a politikai tettek rangjára emelte az emberek kis és nagvobb gondjaival való foglalkozást. Mindennek nagy szerepe van abban, hogy a tömegek olyan nagy figyelemmel fordultak a kongresszusi irányelvek felé. Ez az érdeklődés természetesen azért is nagy méreteket kapott, mert valóban mindenkihez szólt. Az irányelvekben mindenki megtalálta a magáét, az elvi meghatározásokból is kiszürem- lett az egy-egy emberre tartozó. Éppen ezért bátran állíthatjuk. hogy az elmúlt hosszú évek során kevés politikai dokumentumnak volt olyan nagv olvasottsága és olvan nagy ..udvara”, mint az irányelveknek. Az egyszerűbb emberek az egyszerű szavakat értik a legjobban, így hát az irányelveket meg is értették. Bátran állíthatjuk a szocializmus sok évtizedes propagandája után is. hogy a tömegek számára talán sohasem volt ilyen kézenfekvő: mit jelent a szocializmus teljes felépítése. Most, hogy a szemük előtt játszódik le a nagy társadalmi metamorfózis, hogy látják az osztályok új elrendeződését, egymáshoz való viszonyát, a célok felé menetelésben a teljes érdekazonosságot. egyszerre érthetőbbé vált, hogyan és mit kell tenni a szocializmus teljes felépítéséért. U a ennek csak egyetlen bi■ ■ zonyítékát, a kongresszusi versenyzést említjük, az is meggyőző lehet számunkra. Bár nem voltak látványos verseny- kihívások, a rádió és a sajtó sem beszélt mértéktelenül róla, mégis a felajánlások, mint jó barátok, szinte észrevétlenül az emberek mellé szegődtek. S ma már mély értelmük van ezeknek a vállalkozásoknak, hiszen az emberek tudják, látják, hogy mi miért történik. Közvéleményünkben nagv érdeklődést és százezernyi igenlést váltottak ki azok a politikai kérdések, melyeket szocialista fejlődésünk tűzött az élet napirendiére. Melyek ezek? A széles osztálvszövétség politikája. a rendszerünkhöz hűséges pártonkívüliek megbecsülése, az egységes paraszti osztály folyamatos kialakulása, az iskolákban a származás szerinti megkülönböztetés feleslegessége, az osztályharc megváltozott tartalma stb. A párt nagy jelentőségű elvi állásfoglalásainak gyakorlati érvényre jutása nagy elismerésre talált a tömegek körében. Az emberek azért méltányolják egyetértésükkel ezeket az állásfoglalásokat, mert megbizonyosodnak a párt fejlődésünket elemző politikájáról és a társadalmi igazság álláspontjának érvényesítéséről. Ezekben a kérdésekben pei'sze még vannak viták. Talán az lenne a feltűnő, ha ilyen nagy jelentőségű társadalmi változás idején nem lennének polémiák, ha nem találkoznánk a vitára alkalmat adó nézetekkel. Ezeknek a vitáknak az eredménye azonban az, hogy csökkennek a helytelen és korszerűtlen nézetek és erősödnek a helyes, a fejlődést serkentő álláspontok. Amikor a döntő célkitűzés a szocializmus teljes felépítése, megveszerte arról folyik a tanácskozás: mi minden történjék az elkövetkező esztendőkben. Ehhez a megyei pártértekezlet minden bizonnyal az eddiginél még tisztázottabb célt ad — a megvalósításhoz lelkesedést ébresztve a megye valamennyi dolgozójában. A politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet münden vonatkozása nagyon eleven biztosítást remélhet a megyei párt- értekezlettől. A legfontosabb: az elkövetkező években megvalósítani az ötéves terv megyénkre szabott célkitűzéseit. Sokat kell tennünk az ipar fejlesztése és a foglalkoztatottság javítása érdekében. Fejlesztenünk kell a mezőgazdasági termeléssel összefüggő feldolgozó- ipart. a textil-, vegyi, gép- és élelmiszeripart, javítanunk kell a gazdaságossági, termelékenységi és önköltségcsökkentési mutatókat. A város- és községfejlesztési munkában figyelemmel kell lennünk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódó új helyzetre. Döntő feladat megyénkben a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése, fokozatos korszerűsítése úgy, hogy a termelés 21—22 százalékos növekedést érjen el. A megye különböző területein meg kell határozni a mezőgazdasági termelés fő irányát. Az állattenyésztéssel összhangba kell hozni a takarmánytermesztést. Sokat kell tenni az öntözés fejlesztésére, a szőlő- és gyümölcs- telepítési program megva1 ősi fására. Rendkívül nagy jelentősége van a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának és a közepesen gazdálkodók színvonalára való emelésének, és megkülönböztetett gondot kell fordítani az alacsonyabb típusú szövetkezetekre. A gazdasági törekvésekkel legyen egyenrangú a kulturális törekvés is. A kettőt egy pillanatra sem lehet elválasztani, vagy egymásután! rangsorba helyezni, hiszen az osztályharc új körülményeink közötti tartalma: a gazdasási építő munka és a szocialista tudatformálás. Biztosak vagyunk abban, u hogy megyei pártértekezletünk, majd az ezt követő VIII. kongresszus határozatait népünkkel megértetjük és meg is valósítjuk. A tervek beváltása egész társadalmunk közös érdeke, és ez a legfőbb biztosítéka az élkövetkezendő évek sikereinek. Weither Dániel'
