Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

«. «MM Nemrég még tanyavilág volt Bemutató előtt Uj»oli nem rég! község. 5000 holdas határában 870 em­ber lakik, közülük 200 a bel­terület gyorsan szaporodó há­zaiban. Az ötvenes évek ele­jétől, amikor a kis község külön­vált Solttól, máig egy híján öt- vemre nőtt a házak száma. Egyetlen termelőszövetkezet van a községben, a Kossuth, mintegy két és fél ezer holdas területen. A tsz tavaly óta, amikor új elnököt kapott, gyor­san erősödik. Az idén már tíz forint előleget fizetnek havonta munkaegységenként, s ez meg­látszik a megnövekedett mun­kakedven, meg azon is, hogy a fiatalság szivárog már vissza. Tucatnyian elhatározták, hogy inkább itthon dolgoznak vala­mivel kevesebb pénzért, mint­hogy drágábban éljenek másutt. Nagy terveik vannak az ön­tözéssel. Eddig 17 csőkutat ál­lítottak üzembe, jövőre már 35 lesz De még nem tudták meg­felelőképpen kihasználni az ed­digi lehetőségeket sem, mert rosszak a szivattyúk. Bajok vannak a gépesítéssel is. kevés a szerelő, ha a munkagépekre jut is elég gépkezelő. Most van kialakulóban a gazdaság profilja. Ezen a környéken a legkifizetőbbnek látszik az állat- tenyésztés és a hozzá szükséges takarmánytermesztés. Ilyen elgondolások, napi gon­dok foglalkoztatják a tsz-t, meg a község vezetőit. Mindezt Katzenbach József községi ta­nácselnöktől tudtam meg. Igaza volt, amikor a kulturális helyzetről szóló kér­désemre először ezeket mondot­ta el. Hiszen azt mutatják, hogy egy fejlődő nagygazdasággal milyen messze jutott a község az alig néhány év előtti hely­zetből, s azt is, hogy mik azok a legfontosabb teendők, amik a művelődésre várnak: össze kell fogni az embereket, nem­csak a munkában, hanem a nö­vekvő kulturális igényekben is, másrészt pedig elő kell készí­teni a talajt a szakképzéshez, hiszen a jövő gazdasági terved sok szakembert kívánnak. A következő megkérdezett Bánkúti Jánosné, a helybeli kis iskola vezetője, a községi kul­turális bizottság elnöke. Egy­két mondatból megállapíthatom, hogy ismeri a falu gazdasági helyzetét is, a terveit és gond­jait is, de hogy még többet tehessen a kulturális bizottság, ahhoz bizony számos anyagi feltó tel hiányzik. Először is nincs művelődési ház. A kő ttan termes iskola egyik osztályában állítják fed a színpadot, ha valamilyen elő­adást tartanak, s ez évente két- szer-háromszor megesik. Csak­hogy ezzel napokon át zavarják a tanítást, összezsúfolják a gye­rekeket. s a tetejébe az elő­adásra a kis terembe alig fér be száz ember. Miből áll tehát a művelődési munka Űjsolton? Az első helyen az „Ismeret- terjesztési napokat” említhet­jük. Irodalmi, történelmi, föld­rajzi, közgazdasági és egészség­ügyi előadásokat tartanak pon­tosan beütemezve, nagy lelke­sedéssel és nem is éppen mér­sékelt sikerrel. A pártszervezet székházában minden pénteken este megtelik a nagvszoba. Fo­lyik ezenkívül a szülők isko­lája is, meg egy mezőgazdasági előadássorozat. A KISZ-esek A világ térképe előtt című soro­zatot hallgatják. S milyen más szórakozási le­hetőség van? Hetenként egyszer jár Ide a mozi, van a községben 119 rá­dió és három televízáó, kettő magánkézben, egy pedig a párt­szervezet székházéban, s na­gyon népszerű. Ezenkívül: az említett évi két-három színda­rab a helyi színjátszók előadá­sában, ami említésre méltó. Utoljára hagytuk a könyvtá­rat, pedig az a lehetőségekhez képest igazán szépen fejlődik. Mindössze 230 kötet az állomá­nya. többségük ifjúsági, de van vagy Tt állandó olvasója, a a számuk a valóságban meghá­romszorozódik, négyszereződik, hiszen az elvitt könyveket több­nyire az egész család végigol­vassa. Így pedig több olvasó jön ki a számításból, mint ahá- nyan a belterületen együttvéve laknak. Meg is értette a tanács, hogy itt szükség van a segítés«, s az idén 5000 forintot adott az állomány fejlesztésére. De hogyan áll a felnőttokta­tás ügye? Egyetlen analfabéta van a községben, abból már aligha lesz írástudó. A nyolc általános végzettséggel vannak hibák, de hát aki tovább akar tanulni, olyan kevés, hogy külön osztályt indítani a számukra nem lehet, s Bánkúti Jánosné egyénileg készítgeti őket élő a vizsgára. Nagyobb hiba azonban az, hogy nincs tervbe véve sem a felnőttek szakképzése, — Igen, igen — mondja a tanácselnök és az iskola veze­tője egyszerre —, kellene, tud­juk, hogy szükség lesz a szak­emberekre, de nincs rá lehe­tőség. Először is: helyben alig­ha tudnánk ellátni az előadó­szükségletet. hiszen egyetlen agrármérnökünk van, a Kossuth főagranómusa, rajta kívül még A múlt héten megkezdődtek megyénk középiskoláiban a tan­testületi viták az új tantervről. Először a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban és a Köz- gazdasági Technikumban mon­dották el véleményüket és ja­vaslataikat a pedagógusok a készülő tan tervről. E héten Kis- kunmajsán és Kiskunhalason rendeztek a helyi gimnázium­ban ilyen megbeszélést, ma pedig a Kiskunfélegyházi Petőfi Gimnáziumban és a Móra Fe­renc Leánygimnáziumban, vala­mint a Kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnáziumban tartják meg a vitát A hét folyamán Baján és Kiskőrösön, október 30-ig pedig az egész megyében, valameny- nyi középiskolában lezajlanak a tantervi viták. ta. A szőlővel bánó parasztember úgy megszokta az esti pincézést, mint betyár a magányt bagoly az éjszakát macska az egeré- szést Könnyen lehet, hogy a szőlőt is elsősorban ezért a ti­tokzatos kedvtelésért szerette meg. Vérét ősrégi barátság kö­tötte a mámorhoz, ehhez a hordóban élő vadállathoz, szíve­sen ingerkedett vele, s az volt a férfi, aki a bódulat ingová- nyán is bírta még erővel. Ame­lyik legényt megtűrtek a tivor­nyákon — ahol szűz bor képé­ben idézték meg az ördögöt az istenre még akkor sem gon­doltak, ha a harangszót hal­lották —, azt a legényt bízvást sorolhatták már a felnőttek közé. Dani ismerte a szőlődombok valamennyi ösvényét sokat ta­posott rajtuk hol részegen, hol józanul. Évek óta járta a pin­céket Behunyt szemmel is el­talált volna a zegzugos hajlato­kon, de azért magával vitte arasznyi kis viharlámpáját hogy lefelé jövet ha netalántán kó- tyagos lesz, akadjon valami gyámolítója. Köd szitált tö­mény csendességgé sűrűsödött a fekete ég. A legtöbb pince kihaltan komorlott a vedlett fák között, mélyükön halált le­helt az erjedő must Ilyenkor meggyérintek a vendégváró pin. cék, csak ott világított ablak technikus sincs a községben. Soltról meg, 15 kilométernyiről, amint beáll az esős idő, vagy leesik a hó, alig-alig lehet meg­kívánni, hogy előadó ide kijöj­jön. A másik ok pedig: a ta­valyi volt az első eredményes esztendő, s itt, ahol az embe­rek azelőtt csakugyan az isten hátamögött éltek, igaz, hogy nagy kedvvel vetik magukat a szórakozásra, de tanulniuk még nem nagyon akaród zik. Nem lehet itt egyértel­műen se dicsérni, se kárhoz­tatni. Nagyon 6zép eredmény lett volna, ha az idén már megindíthatják a szakképzést, s igyekeztek volna a kulturális életet ne csak a szórakozás és az általános ismeretek fejlesz­tésére irányítani, de hát új ez a „vonal” még egy kicsit a ve­zetők számára is. Másrészt vi­szont, látva a részletes tervet, amelyben az a néhány ember, aki a falu értelmiségét alkotja, valóban nagyon sokat vállal, el kell ismerni, hogy Űjsolton nem sajnálják a fáradságot, csakhogy minél előbb és minél messzebb jussanak az egykori tanyavilágnak még az emléké­től is. Mester László A középiskolai tanterv meg­beszélésére kijelölt tíz általá­nos iskolában október 31-e és november 20-a között ülnek össze a tantestületek tagjai, s ugyanebben az időszakban ren­dezik meg szaktárgyanként a szakmai munkaközösségi meg­beszéléseket és a III., IV. osz­tályosok részvételével a KISZ vitaüléseket is. idegennye'vű kávéház Varsában A varsói Polónia Kávéházban a vendég oroszul, németül, franciául vagy angolul rendel­heti meg dupláját. A kávéház­ban idegen nyelveket beszélő lengyelek találkoznak. Mind­egyik nyelvnek megvan a ma­ga napja a Pólóméban. • kásás estében, ahol mulatozó szoba is tartozott a présházhoz. Dani látta, hogy balról, a ma­gasban két apró ablak dereng. Arra indult Tudta, hogy Kul­csár Bertalané a présház, azé a nagygazdáé, aki apjának kipró­bált barátja, s iránta jószívvel van. Nem a bor kedvéért indult csatangolásra. Inni otthon is tudott volna, maradt elég riz- ling a gyászos lakodalomról. Idejét érezte, hogy megválto­zott élete újra beleszövődjön a falu közösségébe, ráleljen a he­lyére, mint aki hosszú távoliét után érkezett meg. Mások ta­pasztalatából is tudta, meg a maga ösztönei is figyelmeztet­ték, hogy sorvadásra ítéli az elzárkózás, idegességbe szorítja önmagát, ha nem keresi az utat az ismerősök bizalmához. Vé­tett a közfelfogás ellen. Ingyen jóindulatot nem remélhetett, kötelességének érezte hát, hogy bizalmat kunveráljon, lehetőleg úgy, hogy büszkesége minél kisebb kárt szenvedjen. Szé­gyellt« a kényszerűséget, még­sem tehetett mást, ha itt akart élni. örült, hogy éppen Kulcsár Bertalannál lát világosságot. Bizalommal indult a hívogató ablakok felé. Könnyebbnek érezte vastag ködmönét. homlo­kán följebb tolta a bőrsipkát, amely nvirkos és hideg volt a szitáló ködtől. A Kecskeméti Kati*» József Színház eddigi törekvéseinek betetőzését és Udvaros Béla rendező 9 évi titkos vágyának megvalósulását jelenti Madách: Az ember tragédiájának közel­gő előadása. Ünnepi eseménynek számit ez minden színház életében, A rendező és a színészek számára nemcsak szép, hanem nehéz feladat is. Izgalmas, nagy fel- készültséget kívánó vállalkozás. Milyen sajátos rendezői elgon­dolások juttatják érvényre a madáchi eszmét, és élő, kife­jező lesz-e a Tragédia a ma emberének is? — erről beszél­gettünk a bemutató előtti láz­ban égő színházban Udvaros Béla rendezővel — A cselekmény középpont­jában Adám áll — válaszolt —, akiben hármas konfliktus — értelmi érzelmi akarati — dúl. Értelmileg Luciferrel ér­zelmi síkon Évával, s akarati- lag a természetei életet szim­bolizáló Orral A mi értelme­zésünkben az az „ember tragé­diája”, hogy miközben az élet értelmét — a boldogságot — keresi, annak a Lucifernek a kezét fogja meg, aki tagadja mindazl amiben ő hinni sze­retne. — Ezt a központi gondolatot újszerű Lucifer-ábrázolással igyekeztünk hitelessé tenni. Ed­dig Lucifer külsőleg is kísérte­ties, „ördögi” jelenségként je­lent meg a színpadon. A mos­tani — látszatra vonzó egyé­niségnek tűnik, aki külső meg­jelenésével és rendkívüli intel­lektusával teszi érthetővé, miért tudja magával ragadni Adámot Az emberi küzdelem hiába­valóságát Lucifer úgy akarja bebizonyítani, hogy az egyes történelmi képekben nem a kor valódi, hanem annak torz arcu­latát tárja fel. Ezen az elgon­doláson változtattak-e? — Nem. De Adám mögött — aki a torzítás hatására kiáb­rándult, csalódást érez — be­mutatjuk az adott korra jel­lemző pozitív vonásokat is. A lueiíeri felfogás tagadása kü­lönösen a prágai színben jut erőteljesen érvényre, ahol Adám Keplerként elalszik és megál­modja a forradalmat. Itt és az utolsó képben — amely feloldja Annyira itthon volt itt, hogy még kopogtatni sem szokott. Minden alkalommal vidám meglepetéssel fogadták, ujjon­gó zajongással viszonozták kö­szönését és az volt az első, hogy borral teli poharait nyújtottak feléje egyszerre három helyréi. Most Is erre számított megszo­kásból, s mosolygott, mielőtt belépett volna. Bizakodó tekintettel, de azért egy kis tétovasággal nyitott a szobába. — Békessége* jó estét mind­nyájuknak — köszönt a meg­szokott módon, kicsit hango­san, otthonosan. Kulcsár Bertalan, a vörtie- nyes bajuszú, puha képű gazda épp mellette állt, az imént szí­vott bort a hordóból, vállának támasztva tartotta a lopót. Vé­gigmérte Danit, mint gyanús idegent, a fejét gyorsan elfor­dította, ment az asztalhoz. — Jó estét... fogadta a kö­szönést kelletlenül, háta tfordít­va a jövevénynek. Mint aki egyáltalán nem tartja fontos­nak a vendéget, elmélyülten járta körbe a nyersfedelű asz­talt és telesuttyantotta az üveg- lopóból a poharakat öten ültek az asztal körül. Vastagon öltözött, csapzott pa­rasztok voltak, valamennyien a módosabbak közül. Gyertyalán­gok lobogtak bizalmatlan arcuk előtt, mögöttük torz árnyékok rajzolódtak az alacsony szoba vakolatlan, mészkőből rakott falára. Valamit mormogtak, de az ugyanúgy lehetett volna szi­dalom is, mint köszönés. Ifjabb Kustán Dániel úgy érezte, hogy mindjárt tüzet fog rajta a ködmön. Homlokán, ahol a sapka takarta, mintha bolhák mocorogtak volta. így még so­és megszabadítja vúgjeg 0 embert a lueiíeri nyomástól — teljesedik be a mű eszmei moo danivalója. az igazság, hogy a* emberi élet érteimé* a jövőbe vetett hit és a mindig megújuld küzdelem adja meg. A színházban mér winde» készen áM a bemutatóm. A *ri- nészek pedig, élükön a három főszereplővel — az Adámo* alakító Jászai-díjas Simon Györggyel, az Évát megeleve­nítő Bege Margittal és a Ló­riiéiként színné lépő Bárdi Györggyel — életük ünnepi ál­lomásának tekintik a Tragé­diát — Mindannyi tmkat magával ragadott a művészi feladat sú­lya, nagysága — mondják. — Monumentális térszínpadom ját­szódik a dráma, és díszletek he­lyett az egyes képek hangula­tát különféle fényhatások, ve­tített háttér teszi még kifeje­zőbbé és egyben korszerűbbé. Szombaton premier. Felmegy • függöny és elválik: mit hozott a rengeteg munka, küzdelem. Ha a közönség is olyan lelke.- sem fogadja majd ax előadásé mint ahogy a színház művészei készülnek rá. akkor elmond­hatjuk, hogy küzdelmük nem volt hiábavaló és a kecskeméti színházban újabb nagy nicer született V. itt. Hűszaki könyvnapek Mitrofavovt A CSOPORTMBGMTTNKALA* TECHNOLÓGIAI ALAPJAI Szerző a csopoilmeginunkCái szemszögéből vizsgái)« a berendeaA ■ek korszerűsítésének kérdését, wer torna ta gépsorok ttzembehélyeaésé- nek lehetőségeit; majd a csoport- módszert, mint a folyam «too gyár­tás alapját, s esoportnormázásá, 8 az ezzel kapcsolatos szervezési lehe­tőségeket tárgyalja. Péteri! János: CIPŐIPARI KÉZIKÖNYV X mű a cipőgyártás teljes mat» tét teáöteO. kezdve aa IPitnTk tói éa alapanyagok tarul (fteéia a dpőszerkesztéa, a cipők hordám «B>< újdonságainak és ások aaénáaének felsorolásán át a gyártásvezetéa, l> gyártásmenet szervezésének leírá­sáig. Mindezeken túl a mturkstó delim előírásokat éa beraadcaéackaá la leírja. gyan lépjen ki a aaégyen lán­goló karikájából LSdéreeeee hajlongtak a gyertyafények, né­mán vallatták a tekintetek, a 6 megértette, hogy itt ma «—ara ülhet asztalhoz. Mába van hely a lócán. Mába könyökölt annyi- szór az asztal durva széléhez. Fölemelte a ptel istállói ámpét, hogy elfújja, da meggondolta magát — Ne hallgassanak — mond­ta száraz hangon. — Szóljanak« ha rosszkor alkalmatlankodom. Kulcsár Bertalan úgy tett« mintha nem is hallotta volna. Gondosan ügyelt nehogy az ajtó felé nézzen. Húsos fejét feljebb tartotta, nyíló szájából előlátszott két hatalmas, odvas fog, amelyek szögletesen dőltek meg, mint vén kilométerkö­vek. Asztal fölé domborodó ha­sa alatt feketehéjú kenyér, vas­tag szalonnaszeletek és néhány fej vöröshagyma hevert. Poha­rát a magasba emelte, duhajul kiáltotta: — AU még Buda, Ä még ma­gyar! Jól vigyázzon mindenki magára! Aki meg korpa közé keveredik, azt zabái ják meg a disznók! A többiek kényszeredetten nevettek, elszántan ittak. 6 a gyertyák fényénél vizseálgatni kezdték az üres poharakat. Dani összeszorított szájjal, keserű helyesléssel bólogatott. — Hát akkor gyorsan elme­gyek. nehogy fölzabáljanak — mondta később, egy percnyi súlvos hallgatás után. Most nézett rá először Kul­csár Bertalan. De Daninak már csak a hátát látta. A jóbarát fia mögött rázkódva dörrent a nehézre vasalt ajtó. íFolvtatmk.) Sikerrel folynak a középiskolai tantervi viták boom Járt és nem tudta. /

Next

/
Thumbnails
Contents