Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-23 / 248. szám
Munkáitok a bírói axékbén A markovói csoda Valójában nem csoda, hanem a természet gazdagságának szinte csodával határos ritkasága ejti bámulatba a világot ez év tavasza óta. Kelet-Szi- bériában, Markovó nevű falu környékén két évtizedes kutató munkálatok eredményeként felszínre tört egy eddig teljesen ismeretlen tisztaságú és összetételű olajféleség, amelyhez hamillió éves. Ebbö a rétegből tört elő mintegy öíven atmoszféra nyomással, hatalmas meny- nyiségben a sárga, borostyánszínű, aranyat érő olaj. összetétele: 25 százalék tiszta benzin, 35 százalék petróleum, s több mint 20 százalék nehéz gázolaj. Olyan kész szénhidrogének vannak benne, amelyeket a közönséges olajból boA szocialista rend megszilárdítását segíti a társadalmi bíráskodás Markolja a földet az ekszkavátor — új lakótelep épül a tajgában, az olajkutak leendő munkásainak. Az MSZMP Központi Bizottság ' nak kongresszusi irányelvei leszögezik, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása. Ennek érdekében a lakosság egyre szélesebb rétegeit kell bekapcsolni a közügyek intézésébe. Igen időszerű kérdés tehát a társadalmi bíráskodás továbbfejlesztése is. Hazánkban a társadalmi bíróságok működésének jogi szabályozására először 1956-ban került sor. A közelmúltban pedig a minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésére elfogadta a társadalmi bíráskodás fejlesztéséről szóló törvényerejű rendelet-tervezetet, melyet a napokban az Elnöki Tanács is jóváhagyott. A dolgozók közvetlen bevonásával Az elmúlt években megyénk- besn is több társadalmi bíróság alakult, s egyre nagyobb gondot fordítunk a dolgozók közvetlen bevonására a szocialista rend megsértői elleni fellépésben. A társadalmi bíróságok működésével kapcsolatban a közelmúltban lefolytatott ügyészi vizsgálatok leglényegesebb megállapítása is az volt, A manókban a megyei tanácsnál két feljegyzésbe nyílott alkalmam betekinteni. Mindkettő épületátalakítás költségvetéséhez fűz Véleményt. Kalocsán az egyik műemlékjellegű épületet újítják fel, egyúttal alakítanak is rajta. A költségvetés nem veszi figyelembe a kibontott anyagok visszaépítését. Például a felszedésre kerülő 72,5 négyzetméter mozaiklap felhasználását még a mellék- helyiségekben sem vették tervbe. A költségvetés vakpadlós parkettaburkolattal számol, noha az a rendelkezések szerint nem engedélyezhető, hiszen helyette kitűnően megfelel a jóval olcsóbban beszerezhető harmadosztályú mozaikparketta is. De vegyünk ugyanebből a költségvetésből még egy példát. Egy-egy lakásban a villanyszerelési munkálatok általában 2500 forintba kerülnek. A kalocsai épületátalakításnál ezzel szemben ötezer forintot fordítanak erre. f agy a másik feljegyzés. Kiskunfélegyházán ikerházat építenek a Műanyagfeldolgozó Vállalat részére. Ilyen építkezés céljára sokféle típusterv áll rendelkezésre. Félegyházán mégis más megoldást választottak. A költségvetésben például műkő virágvályú fel- használását és teraszfeljárólépcsőt szerepeltetnek, ami 8500 forintot emészt fel. Szembetűnő, hogy ugyanitt a gyepnyesést és bozótirtást is a költségvetésbe állították. Kecskeméten és a megye többi városában sok a rossz állapotú. nem egyszer életveszélyes épület. Rendbehozásukat a rendelkezésre álló anyagi keret csak fokozatosan teszi lehetővé. Ugyanakkor nagyon is szerénytelenül hangzanak az olyan igények, mint amilyennel az egyik megyei vállalat vezető beoszhogy tevékenységük igen hasznos, előremutató. Jelentős nevelőhatást váltanak ki. A munkafegyelem vagy a szocialista együttélés szabályainak megsértésével kapcsolatos és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú cselekmények elbírálása során több vállalatnál sikerült elérni, hogy a gyakrabban előforduló fegyelmezetlenségek — munkahelyen való ittas megjelenés, igazolatlan mulasztás — vagy a társadalmi tulajdon elleni kisebb lopások bírósági letárgyalásával gátat vessenek a hasonló cselekményeknek. Az ÉM Épületlakatosipari Vállalatnál például maguk a dolgozók követelték annak a társuknak társadalmi bíróság elé állítását, aki többször ittasan jelent meg az üzemben, kötekedő, durva volt a munkatársaival. A tárgyalás — mint megítélhettük — nemcsak a kérdéses ügyben szereplőre volt nevelőhatású, hanem másokra is. Azt követően hasonló hiba nem fordult elő. A Bács-Kis- kun megyei Faipari Vállalatnál kisebb lopások elkövetőivel szemben lépett fel a társadalmi bíróság és utána ezek a jelenségek szinte egy csapásra megszűntek. tású embere állt elő: csak úgy költözik be a részére kiutalt lakásba, ha azt villanytűzhely- lyel és villanybojlerral is felszerelik. (!) Építünk, felújítunk, átalakítunk, s a mesteremberek állványainak eltakarítása után egy- egy létesítménnyel, kicsinosított épülettel, lakóházzal vagyunk gazdagabbak. Okos tervezéssel nem egyszer a meglevő mellett egy-két új lakáshoz is jutunk. A közismert lakásprobléma ismeretében felesleges hangsúlyozni, hogy ez mit jelent. Alaposan meggondolandó hát egy- egy létesítmény vagy átalakítás kivitelezésének módszere, az, hogyan a leggazdaságosabb. A bontásanyag nem mindig eldob- nivaló. Felhasználása rendszerint sok ezer forint megtakarítást eredményez, s a forintot máris másutt hasznosíthatjuk. És takaréKOskodhatunk más módon is. A talajegyengetés például olyan feladat, amelyhez bátran igénybe lehet venni a jelentkező társadalmi munkát. — Ugyanígy társadalmi segítség bevonásával gazdaságosan elvégezhető a kiskunfélegyházi példánál említett gyepnyesés, bozótirtás is. S régül még egy gondolat. Aki hosszas nélkülözés után jutott hozzá a közpénzen épült lakáshoz, tudja, milyen érték került a birtokába. S ha az új otthonának berendezésével, felszerelésével kapcsolatban igényei is vannak — tiszteletre méltó dolog. E célból azonban szabad ám a saját zsebébe is nyúlnia. Az az ember, aki az znös érdekein, igényein túl a közösség szemszögével vizsgálódik, nem is gondolkozik másként. mert világosan látja. hog> az időről időre rendelkezésre álló pénzből mi minden vár még megoldásra. Mint hasznos tapasztalatot érdemes megjegyezni, hogy a társadalmi bíróságok az előírt szabályokat betartják, és igen gondos bizonyítási eljárás lefolytatása után, a körülmények lelkiismeretes mérlegelésével hozzák meg döntéseiket. Nagy felelősséggel Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalmi bíróságok ítélkezése a gyakorlatban enyheségre hajló. Például a Bajai Gyapjúszövetgyár társadalmi bírósága — annak az éjjeli őrnek az esetében, aki több millió forint értékű állóeszköz és anyag őrzésével kapcsolatos teendőit úgy akarta kijátszani, hogy az éjjeliőri órához hamis kulcsot készített, s emiatt tevékenysége nem volt ellenőrizhető — azonnali hatályú elbocsátással járó fegyelmi büntetés kiszabására terjesztett javaslatot az igazgató elé. Ez meg I is történt, s a súlyos büntetés | a dolgozók legnagyobb egyetértésével találkozott Helyfelen sxemlélef Az ügyészi vizsgálatok tapasztalataiból kitűnik, hogy több helyen nem működnek a korábban megalakult társadal- mi bíróságok. Ennek oka nagyrészt téves szemléletből, a bíróságok szerepének lebecsüléséből fakad. Akad olyan vállalat, ahol egy év alatt 56 fegyelmi eljárást kezdeményeztek 96 személy ellen, mégsem terjesztettek egyetlen ügyet sem a társadalmi bíróság elé. Egyes vállalatok vezetői, szakszervezeti, üzemi bizottságai még nem mindig törődnek azzal, hogy az arra alkalmas ügyek a társadalmi bíróság elé kerüljenek. Az is előfordul, hogy a társadalmi bíróságok tagjai népszerűtlen feladatnak tekintik a bíráskodást. E szemlélet feloldásában, megváltozásában éppen a vezetők és az üzemi bizottságok tehetnek nagyon sokat. Csak észre kell venniük a társadalmi bíráskodásban rejlő erőt, azt, hogy működésük segítséget nyújt a fogyatékosságok feltárásában, a dolgozók nevelésében, a törvénysértések ismétlődésének megakadályozásában. Az ügyészek és a bírák — éppen úgy, mint eddig —, természetesen továbbra is jelentős segítséget nyújtanak a társadalmi bíróságok működéséhez. Kolozsi R. Gyula, megyei főügyészhelyettes K' vise'íieti a „Fidel Castro“ nevet A TASZSZ hírügynökség jelenti, hogy a belgiumi Chatel- sur-Moselle városkában egy apa újszülött fiának a „Fidel Castro” nevet óhajtotta adni. Az anyakönyvi hivatalban nem voltak hajlandóak ezt a nevet bejegyezni, éspedig azzal az indokolással, hogy a csecsemő „nem hasonlít a kubai forradalmárhoz”. Ügy látszik, az anyakönyvvezető véleménye szerint a csecsemő csak az esetben viselhetné Fidel Castro nevét, ha szakállasán született volna. — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség tudósítóba. sonlót még nem találtak sehol az olajbányászok. Szibéria földjének ez a része az úgynevezett kambriumkori üledékes rétegből áll, amely öt-hatszáz „Eriid“ a mennyezeten Amikor a Szeged—Baja között közlekedő távolsági autóbusz megállt a mélykúti kisvendéglő előtt — én is éltem az alkalommal, hogy szomjúságom enyhítésére betérjek egy málnára. A kiszolgáló — legteljesebb megelégedésünkre — mindenkihez kedves és előzékeny volt; nem az ő hibája, hogy a pár perces „vendéglátás” után mégis bosszankodva és szomjasan hagytam el a kisvendéglőt. Mielőtt ugyanis felhajtottam volna a málnát, váratlanul egy légy pottyant a poharamba. Eredetét keresve a „magasba” tekintettem, s a hatszor nyolc méternyi terem mennyezetén meghökkentő látvány tárult elém: valóságos légyfogó-erdő, nem éppen sajnálatraméltó áldozatokkal zsúfolva. Én harminckilenc darabnak számoltam — de lehet, hogy több is volt — s közben azon töprengtem: vajon mióta s meddig „ékesítik” még ezek a cseppet sem ízléses, tömör „díszek” a kisvendéglőt? Sehogy sem tudtam ugyanis megérteni, hogy ahol ilyen nagy „légyinvázió” van. miért nem lehet ellene korszerűbben, az egészségre és jó ízlésre kevésbé káros módon védekezni? Hiszen a légyfogón kívül van már -ió néhány, hatásos féregirtó szerünk nyolult vegyi úton állítanak elő a vegyipar számára, s nyoma sincs a kénnek, amely 'alaposan csökkenti az olaj értékét és felhasználásának lehetőségét. A kutatók most tovább folytatják munkájukat, felfedik Szibéria földjének sokmillió éves titkát, műszereikkel „kitapogatják”, hol lehet a határa a csodálatos kambriumi olajtengernek, amely nagy mértékben elő fogja segíteni a tervezett új, hatalmas ipari bázis létrehozását, kifejlesztését. a rövidlátó riporter — Pardon, egy pillanatra. PETŐFI NÉPE Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither oámeL Kiadja: ^ Petőfi Néoe Lapkiadó vállalat; °lős kiadó* Mezei István itfazgatd Szerkesztőség: Kecskemét Széohenvi tér i szávn Szerkesztősé gj *eiefi zoont: 2R-19 25-16 bizottság: ’0-38 Belpolitikai rovat: i 1-22 Kiadóhivatal: ■>k°rr Ííohpdeín p/a Telefon: 17-09 Terieszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi pocta hivataloknál kézbesít öltnél fjzAtési ifi hőnaor^ l? forint Napközben Ésszerűbben, takarékosabban P. L 3ács-K1skun "negyei Ny nda V, Kecskemét. — Telei on: 11-S5
