Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

Kanhantyú jövője Ahol most kezdődik igazán az élet Sok ezer öltéssel Több száz bedolgozója van a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezetnek. Az ügyeskezű asszonyok, lányok ízléses mun­kái még külföldre is eljutnak. Képünkön: a kizárólag exportra dolgozó „toledós-brigád” munkáját nézi át Bérezi Elemémé telepvezető. A sok ezer öltést készítő asszonyok az utolsó iga­zítást végzik a szállítmányon. Akthre már számíthatnak Kaskantyún a községi tanács végrehajtó bizottsága a munka­erő-helyzet felmérésére készül. Nem is lenne különösebb érde­kessége a hírnek, ha nem tud­nánk Kaskantyúról, hogy terü­letének nagy része olyan ho­mok, amely csak szűkös megél­hetést nyújtott a lakosságnak. Tíz és félezer holdon itt alig több mint 1500 ember élt, közü­lük sokan mindig másutt ke­resték kenyerüket, s a kenyér mellé valót. Még a falu jellege sem igen alakulhatott ki, hi­szen lakossága a saját földjén építette fel tanyáját, s nem volt módja arra, hogy a belterüle­ten építsen házat. A faluban mindössze 135 lakóépület van, míg a tanyák száma megha­ladja a négyszázhúszat. Mire kell hát a tanácsnak a statisztika a munkaerő-helyzet­ről? Mi változott meg Kaskan­tyún? Kell a munkaerő — Nincs ebben semmi külö- ísős — válaszolta kérdésünkre a községi tanács elnöke —, azaz hogy mégis. Kaskanytúnak a múltjára nem érdemes sok szót vesztegetni, jövőjéről azonban már többet lehet beszélni. A megyeszerte megkezdődött sző­lő- és gyümölcstelepítésbő'. a község is jelentős részt kapott. A Csengődi Állami Gazdaság 800 hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcsöskert létesítését ter­vezi, s ebből már száz holdat be is telepített. Parasztságunk szövetkezésének is érződik már a jótékony hatása. Az Idén a Sárfehér Szakszövetkezet 40 hold szőlőt és 10 hold gyümöl­csöst telepít. Terveik szerint 1965 végéig 450 hold homokon teremtenek szőlőkultúrát. Ezek után nem csoda, ha hnegváltozik a világ Kaskan­Napközben Körzővel, vonalzóval MÁSODIK ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad, s hogy a párt és a kormány cél­kitűzései mennyire megalapo- aottak, bizonyítja: sok esetben maguk a tömegek diktálnak szinte nehezen követhető üte­met. Megyénk lakossága pél­dául olyan lendülettel látott hozzá a városok és községek fejlesztéséhez, hogy gyakran — az egyéb nagy létesítményeket építő — műszaki apparátus munkabírása kevésnek bizo­nyul. A tömegek alkotóereje azonban az ilyen nehézségeket is áthidalja. A társadalmi munka ugyanis már nemcsak a szállításokra, különböző föld­munkákra korlátozódik, ha kell ,.szerszámot” ragadnak a szak­emberek, körzőjéhez, vonalzójá­hoz nyúl a mérnök, a tervező. Az idén például a tervező- irodák kapacitása biZbnyult szűknek ahhoz, hogy — a la­kosság igényeinek megfelelően <— a sok községfejlesztési léte­sítményt megtervezzék, pedig már nemcsak a budapesti és a szegedi, hanem a néhány évvel ezelőtt létesült Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda is „teljes gőzzel” bekapcsolódott a tervek készítésébe. Megmozdultak azonban megyénk mérnökei, építészei, statikusai, tervezői, rajzolói, s vállalták, hogy amit már nem tudtak elvállalni a tervezőirodák, azt ők elvégzik társadalmi munkában. ÍGY KÉSZÜLT el a Soltot és ÍPetőfitelepet ivóvízzel ellátó központi vízmű, a városföldi mélyfúrású kút, a kalocsai tyún, s ami eddig volt, az visz- szájára fordul. Mintegy 80—90 fiatal jár például dunántúli üzemekbe, többek között Ajká­ra dolgozni. Nagy részük hét végén rendszeresen haza uta­zik. Sokan érdeklődtek közülük már a tanácsnál, mikor találnak községükben munkaalkalmat, hogy végleg itthon maradhassa­nak. Sréter Imre, Litauszki Mi­hály, Böbék József már abba­hagyta a vándorlást, visszajött. Tanakodnak a többiek is. mert nagy jövőt látnak a szőlő- és gyümölcstelepítésben. Szőlő• és gyümölcs• telepek — kulturált falu Lesz itt munka és megélhe­tés. A községi tanács ezért méri fel a munkaerő-helyzetet. A ve­zetők azonban úgy vélik, egyéb kötelességeik is vannak. Felszá­molni a tanyvilágot, kulturált életkörülményeket biztosítani. Ez a lakosság óhaja, hiszen jó néhányan építkeznek máris a belterületen. A községi tanács pedig ezt figyelembe véve, terv­be vette mintegy 500 házhely ki­alakítását. Villany van már a község­ben, művelődési ház is épült, járdát eddig mintegy 700 métert készítettek. Kéttantermes isko­la, postaépület, sőt törpevízmű szerepel a jövő évi tervekben. Azután pedig? ... Közművek­kel, korszerű üzletekkel, óvo­dákkal, sport- és kulturális lé­tesítményekkel ellátott modem falu lesz Kaskantyú, amelyet gazdagon termő szőlő- és gyü­mölcstelepek vesznek majd kö­rül. Mint eseppken a tenger Mint cseppben a tenger — szokták mondani —, úgy tük­röződik a fenti mozaikban is könyvtár átalakítása, a tabdi és páhi óvoda, az akasztói Új­telep villamosításának, a sze- lidi-tói szálloda elektromos föld­kábel csatlakozásának, a kis­kunfélegyházi 400 köbméteres víztorony belső elektromos há­lózatának, a Homokmégyhez tartozó Alsómégy és Hillye te­lepülések villamosításának, a kecskeméti vízműtelep és víz­torony közötti URH távirányí­tó berendezésnek stb. kivitele­zési terve. Néhány nappal ezelőtt 14 ilyen társadalmi munkában készült kiviteli tervet bíráltak felül és hagytak jóvá a tervezőirodák. Csak olyan tervet lehet ugyan­is a községfej lesztésnél felhasz­nálni, amely a műszaki követel­ményeknek minden tekintetben megfelel, s amit a tervező iro­da jóváhagy, sőt azért felelős­séget is vállal. Az említett 14 kivitelezési terv értéke több mint 800 000 forint, elkészíté­sében 74 -en vettek részt. Tár­sadalmi munkájuk magas érté­két mutatja, hogy egy főre mintegy 10 800 forint tervezési érték jut. A FENTIEK egyúttal műsza­ki értelmiségünk tevékeny ál­lásfoglalását is bizonyítják a szocializmus ügye mellett. Alá­támasztják a kongresszusi irányelveknek azt a tézisét, hogy • az értelmiség „támogatja a szocialista társadalmi rendet, a munkásosztállyal és a pa­rasztsággal vállvetve munkálko­dik a szocializmus építésén”. (—y —o) egy käs falu mai élete. Ha a múltban apáinkat a kilátásta- lanság vitte el más vidékre munkát keresni, a mai fiatalok elvándorlásában a kíváncsiság, a kulturáltabb életmód kere­sése és igényeik növekedése ját­szotta a fő szerepet. S ahogy szűkebb hazájukban is fokoza­tosan felfedezhetők mindazok a lehetőségek, amelyek a városba vonzották őket — a belterjesebb gazdálkodás révén az állandó és magasabb kereset, a fiatalok számára szinte nélkülözhetet­len szórakozáshoz szükséges lé­tesítmények — már nem kíván­koznak el többé az eddigi mó­don. Hiszen ha országot akar­nak látni, ezt megtehetik a jól bevált kirándulások során, ame­lyekre szintén a biztos megél­hetés teremt alkalmat. Felmérik a munkaerő-helyze­tet Kaskantyún. Megnézik, kik élnek még távol falujuktól, s kik azok, akik hazakívánkoz­nak. Számot vetnek a jövővel, a belterjesülő mezőgazdaság munkaigényeivel... S ez a mérleg egy kicsit alkalmas az összehasonlításra, s meg is te­szik akaratlanul. A mérleg eredménye már a jövendő Kaskantyú képét raj­zolja eléjük, s azt mutatja, hogy helye és biztos megélhetése lesz benne minden szorgalmas és becsületes embernek, aki itt akarja megalapozni családi otthonát. Nagy Ottó Gázolt — börtönbe kerii!f Boros Mihály budapesti (XXI Sailai Imre u. 52.) lakos ez év június 23-án az esti órákban Lajosmizse határában, rossz fék­berendezésű motorkerékpárjá­val olyan nagy sebességgel köz­lekedett, hogy emiatt nem látta be a féktávolságot. Ennek kö­vetkezeiében elütötte a vele szemben ittasan és szabálytala­nul közlekedő Lekl Péter da- Dasiszőlői lakost, aki sérülésébe belehalt. A kecskeméti járásbí- íótág Boros Mihályt nyolc hó­napi végrehajtható szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A MEZŐGAZDASÁG átszer­vezése után kialakult gazdasági helyzet megkövetelte, hogy köz­ségünk vezetői egyik legfonto­sabb feladatuknak a mezőgaz­dasági szakember utánpótlást, illetve képzést tekintsék. Köz­vetlenül az átszervezés után legalább tíz, a nagyüzemi gaz­dálkodás szervezéséhez és irá­nyításához jól értő mezőgazda- sági szakemberre lett volna szükségünk, az előzetes számí­tások szerint 1965-re pedig húsz ilyen szakemberre. Gondoltuk, helytelen lenne arra számíta­nunk, hogy öt év alatt húsz technikumot végzett fiatal te­lepedjék le egyedül csak a mi községünkben, azért 1960-ban elhatároztuk: Kisszálláson is megszervezzük a kihelyezett mezőgazdasági technikumot. Ma már bevallhatjuk: nem volt könnyű 35—10 éves embe­reket meggyőzni a tanulás, a továbbképzés fontosságáról, de nagy volt az idegenkedés és a lekicsinylés az agronómus-szak­ma iránt a 18—20 éves fiatalok­ban is. Nem csoda tehát, hogy az első előadáson megjelent 22 hallgató közül egynéhány bizal­matlanul, az időtöltés hasznos­ságát kétségbevonva foglalta él helyét. Néhány hét múlva azon­ban, — amikor már túl voltak az első előadásokon és a hallga­tók nagy része átlapozta a tan­könyveket —•, rádöbbentek, hogy nem is olyan lebecsülni való, ,,kicsi’’ szakma a mező- gazdasági tudományra épülő ag- ronómusi hivatás. ÉS EKKOR újabb kétségek merültek fel: vajon sikerül-e megbirkózni a magasszínvonalú tananyaggal a napi munka, a családi gondok mellett? Bizony, az elmúlt két év során sokszor felütötte fejét a kisebbségi ér­zés, a csüggedés, s hogy leküz­dötték, hogy úrrá lettek rajtat az az egymás segítésén, bizta­tásán túl F. Nagy József tech­nikumi tanárunk soha nem szűnő, s mindig új erőt adó bá­torításának és személyes példa- mutatásának is köszönhető. E. Nagy tanár elvtárs ugyanis az időjárás viszontagságai, a rossz útviszonyok miatt sokszor kilo­métereket gyalogolt Kiskunha­las és Kisszállás között, hogy ne mulassza el egyetlen előadás megtartását sem. ÁLDOZÁTVÁLLALÁSA nem volt hiábavaló, s példaadása sem, hiszen nem egy olyan ta­nulónk vám a technikumon, aki hasonló kitartással több kilomé­teres távolságról jár be szor­galmasan az iskolába esőben, szélben, hóban egyaránt, s ma, a második év utolsó napjaiban 17 olyan hallgatónk van, akik­nek kitartására, és egy két év múlva már tudására, szaktaná­csaira is számíthatnak mezőgaz­dasági nagyüzemeink. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkásoírt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapig Főszerkesztő: Weither Oámel. Kiadja: _ ® Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőság: Kecskemét. Széchenyi tér i szám.- Szerkesztőségi ‘elefon^zpont: 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél -1» ' hónanra la forint fiáe.v Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: u-as Új hóbort A legújabb amerikai hóbort: a twistpartyk táncos lábú aranyifjúsága olyan trikót hord, amelyen klasszikus zeneszer­zők képei láthatók. Mint a mellékelt ábra mutatja, a három »B” — Bach, Beethoven, Brahms — a legnépszerűbb. Az arc­képek szigorúan néznek maguk elé, mintha az „aranyifjak” helyett is szégyellnék magukat..,

Next

/
Thumbnails
Contents