Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

IM*. október 19. péntek 8. oldal Kis termelőszövetkezet — gondok Egyszerre mintha a múlt szá­zadba zuhannánk vissza. Kes­keny falusi utca, színes homlok­zatú, csinos, de régi típusú pa­rasztházakkal. Villany- és te­lefonoszlop sehol. Az időtlen csönd végtelenségét érezni. A kép valóban idillikus. Am a látvány egész más színezetet kap, amikor befordulunk az egyik nagyobbacska ház udvarára, s megpillantjuk a napraforgó vá­gására átszerelt kombájnt. A jelen történelmi korszakát jel­képezi itt, ebben a környezet­ben a génkolosszus, amely a Kalocsai Gépállomás tulajdonát képezi. Ax egyetlen iroda A törpe falucskát Gombo­lyagnak hívják, ötven-hatvan házból áll mindössze, s önálló közigazgatással nem rendelkez­vén. Szakmárhoz tartozik, tucat­nyi hozzá hasonló kisebb tele­püléssel együtt. Az említett házban, amelynek udvarán a kombájn pihen (bár a határban is akadna munkája), a kis helység egyetlen szeré­nyen berendezett, virágos-min­tás irodája található. A Piros­telek Tsz-é. Most éppen együtt található a vezetőség. A jövő évi tervek megvalósításának le­hetőségeit tárgyalják. Rövid időn belül sok mindent megtudunk a tsz-ről, s elnöké­ről, Tamás Ferencről is. ötve- nen felüli férfi, s mint a többi gombolyagi parasztember, ő is két évvel ezelőtt lépett a közös gazdálkodás útjára. Azelőtt ti­zenegy hold saját, s még néhány hold bérelt földön gazdálkodott. A második évben... A második évében járó szö­vetkezet 89 gazdája mindössze hatszáz holdon gazdálkodik. Ez a terület Is széttagolt, s egyes részei igen messze vannak egy mástól. — Az idén főleg lucernát, cu­korrépát és fűszerpaprikát ter­mesztettünk — sorolja az elnök. — De szívesen foglalkozunk a szarvasmarha hizlalásával is. Jövőre 34 hízómarhát szeret­nénk értékesíteni: Az udvaron — a kombájn mögött — hevenyészve épített, szalmatetős istálló látható. Mel­lette nagy rakás vályog, téliesí- tés céljára. Az istállóban 27 te­hén kérődzik. És a jövedelem? Az idén 15 forinton felül lesz a munkaegység értéke. De ebbe nem számít bele a százalékos művelésből származó jövedelem. A kapásokat már tavaly is így termesztettük. Öntözés 120 holdon Szó esik a tervekről. Erről is nyilatkozik az elnök, s érezni szaván, hogy nem kis gondok­kal kell megküzdenie a közös gazdaságnak. — Gépeket szeretnénk.:: Már van ugyan két traktorunk, de ez kevés. És főleg munkagép kellene, öntözni is szeretnénk. Ha az idén is megtehettük vol­na, akkor most holdanként 15— 20 mázsával is több paprikát szüretelhetnénk. Szavai nyomán kibontakozik a nagyszabású terv. A tsz hatá­rában két kilométer hosszan húzódik a csórna-foktői csator­na egyik mellékága. Csak a mo­torokat kellene rászerelni, s máris jönne az éltető víz. De ekkora beruházásra még nem képes a szövetkezet. Arra vi­szont van mód, hog5 a rézteleki Reménység Tsz-szel közösen a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálko­dási Társulattól k <*.] csőn vegye a berendezést. A Pi» esteiek Tsz összterületének az egyötö-iet öntözhetnék, rajta a paprikát, kukoricát, meg a cukorrépát Kis szövetkezet — nagy gon­dok. De a tervek megvalósítása beláthatatlan fejlődést ígér itt Is. H. D. Közgazdászok Mint már hírül adtuk, a me­gyei tanács pénzügyi osztálya rendezésében a pénzügyi dolgo­zók továbbképzése érdekében Kecskeméten tanfolyam indul Tárgyául az anyagi érdekeltség­gel kapcsolatos problémákat vá­lasztották és megtárgyalják a vállalati és egyéni anyagi érde­továbbképzése kéltség összefüggését az ipar­ban és a kereskedelemben. A tanfolyam résztvevői öt al­kalommal jönnek össze 4—4 órai tanulmányi időre. Az első óra október 25-én fél 3-kor kez­dődik a kecskeméti Szakszerve­zeti Székházban: a termelékenység emelését ki­zárólag — nagy anyagi megter­helést jelentő beruházásokkal lehet megvalósítani. Közös feladat A műszaki fejlesztés megvaló­sítása nemcsak a vezetők, ha­nem valamennyi munkás, mű­szaki és adminisztratív dolgozó feladata. Ezért helyes, ha az üzem e’őtt álló tennivalók meg­vitatásában, majd megvalósítá­sában valamennyien részt vesz­nek. Ezt teszik, amikor üzemi tanácsülésen, taggyűlésen, szak­szervezeti megbeszéléseken szó­vá teszik az előrehaladás aka­dályait. javaslatokat tesznek a hibák megszüntetésére, örven­detes jelenség, hogy ennek je­lentőségét üzemeink vezetői kö­zül mind többen megértik és vall iák. hogv a dolgozókkal tör­ténő tárgyalás, vitatkozás, a jó­zan érvelés egyik előfeltétele a jó vezetésnek. Az üzemek dolgozóinak ter­melési kérdésekbe való bevoná­sára az egyik legjobb módszer a szocialista munkaverseny- mozga’omban való részvétel. E téren az elmú’t években nagy­szerű eredmények születtek. Mfr? 1959-ben 500 brigád neve­zett be a szocialista címért fo­lyó mozgalomba és 175-en nyer­ték el a címet, addig 1961-ben 685 brigád 6500 fővel küzdött érte. Ez évben már 200 brigád viseli a megtisztelő szocialista címet. A további feladat: e moz­galom tartalmának és minősé­gének javítása. A szocialista bri­gádmozgalom mellett helyes na­gyobb gondot fordítani az egyé­ni versenymozgalomra is. Szá­mos olyan munkaterület van. ugyanis, ahol a célnak legin­kább az egyéni verseny felel meg. A dolgozók műszaki fejlesz­tésbe való bekapcsolásának má­sik jelentős területe az újító mozgalom. A kongresszusi ver­seny keretében ez év első felé­ben 1819 dolgozó nyújtott be 1921 újítást. Ez 20 százalékkal több. mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebből 799-et fogad­tak el. 557-et vezettek be. Az újítások gazdasági értéke a va­sas üzemekben 1 millió 180 ezer forintot tesz ki. Ezt az ered­ményt a megfelelő újítási fel­adattervek kidolgozásával még tovább lehet fokozni. Az újító mozgalom fellendítése céliából szükség van az újítások gyors, bürokráci am^n+rs elbírálására. Az ioar előtt álló feladatok Egy hét múlva befejezik a vetést Jászszentlászló termelőszövet­kezeteiben kora reggeltől késő estig élénk ütemben vetik az őszi kalászosokat Az összesített terv szerinti 2050 holdnak csütörtökig több mint a háromnegyedén kerüli földbe az őszi árpa, a rozs, a búza és a takarmánykeverék. Legjobban a Virágzó Tsz gaz­dái haladnak a vetéssel. A ro­zsot eddig 462 holdon juttatták földbe, s már csak alig 50 hol­don kell elvetniük. Iparkodnak az Aranyhomok és az Űj Baráz­da Termelőszövetkezet gazdái is: a rozs vetését csaknem 750 hol­don végezték el eddig, s nem késlekednek a búza vetésével sem. A korábbi vetések sok helyütt már 20—22 centiméteresre nőt­tek. Nem ritka azonban az olyan rozstábla sem. amelyen már 25—30 centiméter maga­san zöldell a fiatal gabonanö­vény. A község szövetkezeti gazdái jól kihasználják az elkövetke­ző napokat is vetéstervük tel­jesítésére. A közelgő pártkong­resszus tiszteletére vállalták, hogy legkésőbb október 24-ig valamennyi őszi kalászos mag­ját földbe juttatják. A munká­ban élenjáró Virágzó Termelő- szövetkezetben még ennél is ha­marabb, két-három nappal ko­rábban végeznek a vetéssel: Ha az ember olyanokkal be­szélget, akik a felszabadulás előtt beosztottként dolgoztak, gyakran szóbahozzák az akkori főnökök, vezetők magatartását, a dolgozókhoz való viszonyát. Nehezen felejtik el azt a sok­szor durva, minősíthetetlen „le- tolásf, amikor egy-egy szóval, mondattal a legkisebb hibáért is önérzetükben sértették meg az embereket. A felszabadulás óta valljuk, — s ez így van —, hogy meg­szűnt a kiszolgáltatottság, r ka­pitalista értelemben vett függő­ség. Az elmúlt 17 év alatt ki­alakult szocialista erkölcsi fel­fogáson túl, különböző törvény- erejű rendeletek, köztük a mun­katörvénykönyve is bőven fog­lalkozik a kötelezettségekkel és jogokkal, melyek a vezetők és beosztottak egymáshoz való vi­szonyát szabályozzák. Bár szó szerint a hanghordo­zás, a hangnem nincs körülha­tárolva, az egymás iránti köte­lező kölcsönös megbecsülés azonban kizárja mások sértege­tését — még akkor is, ha a be­osztott hibázott, vagy rosszul végzi a munkáját. Felelősséggel állíthatjuk, hogy a vezető beosztásúak majd. mindegyike munkatársainak hi­báit megfelelő módon közli, nem használ durva szavakat, nem sérteget. Amennyiben a baráti sző nem használ, az illető ve­zető a törvényadla lehetőségek birtokában szerez érvényt an­nak az elvnek, hogy mindenki köteles munkáját legjobb tudása szerint elvégezni. Ennek ellenére, egyik-másik üzemünkben, így a Kecskeméti Épületlakatosipari, a Kiskunha­lasi Vastömegcikkipari Vállalat­nál, a ZIM Kecskeméti Gyár­egységében, a Kecskeméti Kon­zervgyárban és még néhány üzemben, elvétve ugyan, de egyik-másik, kisebb-nagyobb be­osztású vezető elfeledkezik ma­gáról, s a mulasztást elkövetők­kel szemben méltánytalan han­got használ. Valamennyien emberek va­gyunk. Munkánk során követhe­tünk el hibákat — még a veze­tők is. Ők azonban azért kerül­tek erre a posztra, hogy a hibákat felfedjék, ki javitta - - sák, s ha a jobb munkává buzdító szó nem használ, akkor felelősségre vonják a mulasztó, a durvaság teljes kikapcsolásá­val. A méltányos emberi hang, má­sok megbecsülése a jó vezető jellemvonása, beletartozik napi munkaprogramjába. Éppen ezért nem ártana, ha időnként a szakszervezet, mint a dolgozók érdekvédelmi szerve ilyen értelemben is megvizsgál­ná — ott, ahol szükséges — a vezetést, illetve a vezetők ilyen irányú tevékenységét. 4 pártrrlehez'efen hangsait el Fejlődik a megyeszékhely A kecskeméti városi pártér­tekezleten felszólalt Reile Géza, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Hozzászólá­sában a városfejlesztés eddigi eredményeit összegezte, majd az ötéves terv városfejlesztési programját ismertette. Ellőadá­sának egyes részleteit kivona­tosan az alábbiakban közöljük. — A hároméves tervidő­szakban, 1958—59 és 60-ban — Kecskemét fejlesztésére 118 millió forintot költöt­tünk. Ebből 60 millió forintot az ál­lami beruházás, 43 milliót a községfejlesztés, 12 milliót az állami költségvetés és 3 mil­liót pedig a lakosság társadal­mi munkája tett ki. — Az állami beruházások 42 százalékát lakásépítésre fordí­tottuk. Három év alatt állami erőből és szövetkezeti alapon megoldása megkívánja a veze­tés színvonalának további javí­tását. Az elmúlt időszakban két­ségtelenül jelentős eredménye­ket értünk el e teikintetben, hisz az ismert eredmények enél- kül nem születhettek volna meg. Előrelátóbb vezetés Mivel a további gyors fejlődés a vezetés módszerének tökéle­tesítéséhez kapcsolódik, tehát az újabb eredmények elérése attól függ, hogy e kérdésben milyen léptekkel haladunk előre. Erre utal az irányelvek 26. pontjá­nak következő része: „A gazda­sági vezetés legyen tudományo­san megalapozott, előrelátó, dön­tései vegyék figyelembe a tech­nika és a tudomány állandóan sokasodó vívmányait és épülje­nek gondos számvetésre.” A ve­zetés színvonalának emelése te­hát a gyorsabb ütemű fejlődé­sünk egyik nagy tartaléka. Az ipar műszaki fejlesztéséve’ kapcsolatos sokrétű tennivaló­kat e rövid cikk keretében nem lehet Ismertetni. A megoldásra váró tennivalók szerves egészet alkotnak. Ha mi tovább aka­runk lénni a szoc'alista építés­ben, valamennyi tényező tekin­tetében jelentős előrehaladást kell elérnünk; Erdélyi Ignác 400 lakás épült a megyeszékhe­lyen. Magánerőből, emeletrá­építésekből és átalakításokból ebben az időszakban további 460 lakás készült él. Reile Géza elvtárs ezután az ötéves terv lakásépítési prog­ramját ismertette. Hangsúlyoz­ta, hogy a jól megépített, köz­művesített lakás sok munkától, fáradságtól kíméli meg az em­bert, biztosítja a családi élet zavartalanságát, egyúttal az életszínvonal növekedésének is számottevő tényezője. Ezeket szem előtt tartva dolgozták ki a megyeszékhely lakásépítési programját. A tervek szerint 1965-ig állami és magánerőből összesen 2100 lakás épül fel Kecskeméten. 780 lakásba be­vezetik a távfűtést és a me- melegvíz-szolgáltatást. A laká­sok közül 370-et beépített bú­torokkal látnak el. A* űj lakónegyedben 100 gyermek számára óvoda, 12 tantermes általános iskola, orvosi rendelő, azonkívül áruház is létesül. A város jó ivóvízzel való el­látásáról szólva elmondotta Reile Géza elvtáns, hogy a fel- szabadulás óta 70 kilométer víz­vezetékhálózat épült. Ezzel je­lentős lépést tettünk a város vízellátásának biztosítására, amely a legutóbbi időkig hiá­nyos volt. Végre sikerült megfelelő bővizű kutakat fúrni és most naponta ötezer köb­méter vízzel termelünk töb­bet, mint az elmúlt évben. Megdőlt az a hiedelem, hogy Kecskeméten nem lehet elegen­dő ivóvizet találni. Megkezdő­dött a második számú víznyerő telephely megépítése is. ame­lyet a jövő évben 10 millió fo­rintos beruházással be is fe­jezünk. Ezzel az új létesítmény­nyel a megyeszékhely vízszük­ségletének kielégítése mintegy 10 évre biztosítottnak látszik. A második ötéves terv ide­jén a városfejlesztés egyik köz­ponti feladatát képezi az utak megjavítása, az útépítési prog­ram végrehajtása. A városi ta­nács eredetileg 40 utca porta­lanítását vette tervbe erre az évre. A felsőbb szervek tá­mogatásával és a lakosság hoz­zájárulásával, áldozatkészségé­véi lehetővé vált az eredeti tervnek 60 utcára való bőví­tése. Az útépítési program vég­rehajtása jó ütemben halad és a város lakói megelégedéssel tapasztalhatják, hogy annyi utat építünk Kecskeméten, amennyit a múlt társadalmi rend egy évszázad alatt sem volt képes megvalósítani. Az útépítés ezzel még nem fejező­dött be és a tervek szerint 1964 végén nem lesz burkolatlan utca Kecskeméten. Reile Géza elvtárs részletesen ismertette a városfejlesztési terv más célkitűzéseit is. Elmondot­ta, hogy a csatornázásra az idén 18. jövőre pedig 2o millió forintot fordítanak. A sportsta­dion 12 millió forintos beruhá­zással már elkészült. 1963-ban elkészül a szálloda, amelyre 38 millió forintot költöttek. Végül azt hangsúlyozta, hogy a városfejlesztési terv gazdag programjának megvalósításában a jövőben is fontos szerepe lesz a lakosságnak. Mintegy 12 millió forint értékű társadalmi munkára van szükség a tervek valóra váltásához. A nagysza­bású városfejlesztési terv vég­rehajtásával a megyeszékhely — mint az ország hetedik leg­nagyobb városa — nemcsak cí­mében. hanem az életben is ki- feiezésre juttatja a megyei székhely rangot — mondotta befejezésüL Tíz hold szőlőiskola — 600 ezer lóriét haszon Jól megeredtek az apostagi Duna Termelőszövetkezetben az idén létesített tízholdas szőlő­iskolában a szőlővesszők. A gyökeresedés 90 százalékos, s ez eredménv alaoián a szövet­kezet méltán számít 600 ezer i forint haszonra. Az ültetvényt ^ egyébként két csőkút vizével szakszerűen öntözték is. A vesszők egy részét a tsz az idei 70 holdas telepítésnél 'elhasználja. Jővőre húsz hol­don létesít gyökereztető iskolát a közös gazdasás, Ami nincs a rendeletben

Next

/
Thumbnails
Contents