Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

Ugye eaesr Még mindig sok a gyermekjátékból és gondatlanságból bekövetkező tüzek száma Tallózás a nyári statisztikában A megyei tűzoltó alosztály pa­rancsnokságon a napokban ké­szült el a nyári tűzkár-statisz­tika, melynek érdekes adatai nemcsak egy lezárt időszak ösz- szegezésére, de az elkövetkező hónapokra is hasznos tanulsá­gul szolgálhatnak. Vizsgáljuk hát meg közelebbről e statiszti­kai jelentést. Figyelemre méltó előrelépés, hogy a tűz elleni védekezés a nyári időszakban eredményeseb­ben zárult, mint eddig bármi­kor. A múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva például a tűzesetek száma 17-tel. a kárérték pedig közel 200 ezer forinttal csökkent. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy minden tekintetben elégedettek lehe­tünk, hiszen az elmúlt három hónap alatt 69 esetben kellett kivonulniok a tüzek elfojtásá­hoz állami tűzoltóinknak. A sta­tisztika egyik figyelmeztető ada­ta, hogy a vizsgált időszakban az elmúlt évihez képest öttel növekedett az ipari tűzesetek száma, de a keletkezett tűzká­rok a negyedére csökkentek. Ez arra utal, hogy mind a társada- aná, mind a hivatásos tűzoltók résziéről gyorsabbak, «redménye- Bebbek voltak a beavatkozások. A körültekintő gondosság és felelősségérzet növekedésére utal viszont az, hogy az idén, a múlt évivel szemben Je­lentősen csökkent — 28-cal volt kevesebb — a mezőgaz­daságban keletkezett tüzek száma. Jelentősebb károkat okozó tűz­eset — a tataháza asztagégés kivételével — nem is fordult elő. A tüzek keletkezésének okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy viszonylag még mindig magas — összesen 12 — a gyermekjá­tékból eredő tűzesetek száma, valamint az építési hibából be­következő tűzeset. A viharos időjárás, a villámcsapások két tüzet okoztak az elmúlt három hónapban. Szám szerint ugyan nem sok fordult elő, mégis hasz­nos szólni az öngyulladás okozta tüzekről, amelyek főleg állami gazdaságainkban, és termelőszö­vetkezeteinkben keletkeztek. Okuk többnyire a helytelen ta­karmánytárolás és az ezt követő ellenőrzés elmulasztása. Még mindig indokolatlanul gyako­riak voltak a mozdonyszikrától keletkező tüzek, amelyek általá­ban a kenyérgabonában okoztak károkat. A legtöbb kár okozója az idén is az emberi gondatlanság. Ro­vására húsz tűzesetet írha­tunk az elmúlt három hó­napban. Az ilyen tüzek előidézői: a ké­ményből kipattanó szikra, a padlástérben nyüt láng haszná­lata, az udvarokban történő sza- bálytalan tüzelés, eldobott ciga­retta, őrizetlenül hagyott tűz stb. EzeJcután nem lehet kérdé­ses: milyen figyelmezetést rej­tenek magukban az elkövetkező hónapokra e statisztikai össze­gezések. Mindenekelőtt a na­gyobb gondosságra és óvatosság­ra, a tűzrendészet! szabályok betartására hívják fel a figyel­met. A hideg idő beálltával megkezdődő fűtés szükségessé teszi a tüzelő berendezések, ké­mények alapos felülvizsgálatát, esetleges hibáinak kijavítását. Ne feledjük azt sem, hogy a mezőgazdaságban télen is ve­szélyekkel jár a gondatlanság. Ezért helyes, ha termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok agronómu- sai és brigádvezetői már most gondoskodnak arról, hogy a jószágetetés előkészí­téséhez szabályos főző üst­házakat alkalmazzanak: kö­zelükben húsz méteren belül gyúlékony anyagot ne tart­sanak. Fontos, hogy szeles, viharos idő­ben a tüzelést szüneteltessék, a takarmány és a szalmakazlak közelében állandóan tartsanak rendet, tisztaságot. S végül még egy: nagy gonddal ügyeljünk szerfás építményeinknél a tűz­rendészen előírások betartására, mert a tapasztalatok szerint ezek tűzvédelme a legnehezebb. Baj esetén olykor még a benne levő jószágállományt sem lehet meg­menteni a tűz pusztításaitól. E. fi. (Pásztor Zoltán felvétele.) Nem lehetett volna egyszerűbben? Húsz tompái lakos panaszának orvoslása végett fordult a közel­múltban a helyi tanács végre­hajtó bizottságához Valcsek La­jos, s bár kérésük azóta elinté­Ezerháromszáz éves csők Napközben Kamatozik a munkában Hivatalosan nem szere­pelt a megyed tanács vb leg­utóbbi ülésének napirendjén, s nem is volt valami szokatlan az a beszélgetés, amely a végre­hajtó bizottság tagjai között a napirendi kérdések megvitatása előtt lezajlott. Mégis követendő példaként érdemes említeni. Arról esett ugyanis szó, hogy a végrehajtó bizottság úgyne­vezett nem függetlenített — nem a tanácsi apparátusban dolgozó — tagjai az eddigi időnkénti konkrét megbízatások elvégzé­sén és a vb-üléseken való rend­szeres, aktív részvételen túl, ezután még élőbb kapcsolatot építenek ki a járási és városi ta­nácsokkal. s az egész megye ta­pasztalatainak birtokában segí­tik azok munkáját Ugyanakkor ezáltal hatékonyabbá teszik a megyei tanács vb irányító tevé­kenységét. Részt vesznek egy- egy járás, város tanácsának végrehajtó bizottsági ülésén, a tanácsüléseken, bekapcsolódnak az időszerű feladatok, például az időszerű mezőgazdasági mun­kák, s a megyei határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe. —- A höxséfgeh lakosainak választott képviselőivel való köz­vetlen, személyes kapcsolat ren­geteg hasznos tapasztalatot, él­ményt nyújt, amelyek birtoká­ban még sokoldalúbb, még el­mélyültebb lehet a munkánk — jegyezte meg a beszélgetés so­rán dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke Megkapó volt az a készség. ahogyan a végrehajtó bizottság tagjai — a különböző gazdasági és egyéb posztokon dolgozó em­berek — ezt a még tartalma­sabbnak ígérkező munkamód­szert vállalták. S ha követendő példáról beszélünk, ez a kész­ség is az. A járási, városi tanácsok és végrehajtó bizottságaik több he­lyen — például a bajai járás­ban — is hasonló munkastílust alkalmazva működnek. Sok he­lyen azonban bizonyos korlátot szab a tevékenységnek, hogy a tanács vb munkája főleg a ta­nácsapparátusban dolgozókra szorítkozik és ahhoz a más te­rületeken dolgozó végrehajtó bi­zottsági tagok főleg az üléseken való részvételükkel járulnak hozzá. Az élő tömegkapcsolat, a ta­nácsok által megszabott célkitű­zések végrehajtásába való köz­vetlen bekapcsolódás — külön­böző felmérések, ellenőrzések — jelentősen gyarapítják az egyes végrehajtó bizottsági tagok ta­pasztalatait, szélesítik látókörü­ket. A mindennapi élet, az em­berek gondjainak, törekvéseinek alaposabb ismerete pedig elem­zőbbé, hatékonyabbá teszi a vég­rehajtó bizottsági tevékenységet. £» áss igasi munkastílus, amelyre a választott embereket a lakosság, a nép bizalma köte­lezi, s amelyre a tömegkapcso­lat még elmélyültebb ápolásá­val a megyei tanács végrehajtó bizottsága is példát mutat. . P. I. Ritka értékes leletre, egy pá­ros sírra bukkantak a Csomgrád megyei Felgyő község határában végzett ásatások során a szente­si és budapesti régészek. Ezer­kétszáz—ezerháromszáz eszten­dős. avarkori temető feltárása közben került elő a páros sír. Benne egv ifjú pár csontváza fekszik egymás mellett, bizal­mas közelségben. Ajkuk, foga­zatuk — amely szinte teljesen ép — összeér, mintha még most is csóikolóznánák. ölelkeznének. Régészek megállapítása sze­rint az avarkori „Rómeó és Jú­lia” legfeljebb 18—20 éves lehe­tett, s feltehetően valamilyen tragédia folytán kerültek na­gyon fiatalon a közös sírba. A nem mindennapos régészeti le­letet — mint érdekes látványos­ságot — eredeti formában a csongrádi múzeumban helyezik eL Harminc éves a dnveperi Leirn Vízierőmű 1932. október 10-én helyeztek üzembe a dnyeperi Lenin Vízi erőmű vet — a híres Dnyeprogeszt. A háború alatt megron­gálódott víziműszaki létesítményt igen hamar helyreállították, és ma sokkal több villanyáramot, ad mint a háború előtt. A képen: A Dnyeprogesz duzzasztógátja, háttérben a gép­ház. (MTI Külföldi Képszolgálat) zést nyert, annak módjáról azon­ban nem árt néhány tanulságot levonni. Valcsek István és társai aSás- di Gépállomáson csépeltek és a gépkeresményként kapott 150 mázsa gabonát leadták a sásdi Terményforgalml Vállalatnál az­zal, hogy az átutalásos rendszer keretében Tompán, ugyancsak a terményforgalmitól kiválthatják. Kezelési költség címén ezért má­zsánként be is fizettek három forintot, ám amikor Tompán ki akarták váltani gabonájukat az átutalási rendszer megszűntére hivatkozva nem adták ki nekik. Kaptak viszont egy jó tanácsot: kérjenek engedélyt az átutalásra a terményforgalmi járási kiren­deltségétől. Három hétig vártak az enge­délyre, amikor a kiskunhalasi kirendeltség vezetője — a tanács külön kérésére — közölte, bogy a megyei terményforgalml vál­lalat helyettes vezetője nem já­rult hozzá a gabona átutalásá­hoz. menjenek Sásdra és kérjék vis«za ott babonájukat. Valcsekék nem nyugodtak be­le a válaszba — s a csapat leg­fiatalabb tagját elküldték Kecs­kemétre, ki azután a rég várt en­gedéllyel még aznap haza is ér­kezett. így négy hét leforgása alatt megkaphatták gabonájukat a cséplőmunkások, mégpedig, kí­vánságuknak megfelelően: Tom­pán. Kérdés, hogy miért kellett arre négy hetet várni, s miért "sak akkor kaphatták meg az engedélyt, amikor személyesen zörgettek” érte Kecskeméten? Nem lehetett volna ezt egysze­rűbben. kevesebb bosszúságot és költséget okozva elintézni?! Simola Lajos vb-titkár PETŐFI NÉPE ^r>J^a?yar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács ' via Főszerkesztő: Weither DánieL Kiadla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat ’’’elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefo-hk'zpont? 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfi zethető: a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél HÓfizetést -tf’ ‘h-Snaora »2 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85

Next

/
Thumbnails
Contents