Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-13 / 214. szám
Mikor ráfizetéses és mikor gazdaságos? Beszélgetés a konzervmesterrel a házi tartósításról Televíziós asztalka Egy prágai mérnök tervezte ezt a modern, világos bútorokat jól kiegészítő televíziós asztalkát. Az asztalnak az apró alkatrészek elhelyezésére szolgáló kis fiókja van, s egv külön lapja az líjságok és folyóiratok részére is. Kilencven éve iratkozott egyetemre az első magyar orvosnő Egy év híján fél évszázada dolgozik az élelmiszeriparban, húsz éve múlt, hogy helyettes konzervmesterré lépett elő és hat év óta mint konzervipari és tartósító szakoktató, okleveles konzervsegédek egész seregének kiképzésével gazdagította a szakmát Végh Józsi bácsi, a Kecskeméti Konzervgyárban. Amikor sok ismerőséhez és szomszédjához hasonlóan mi is felkerestük a tartósítás idős. hozzáértő mesterét, arra gondoltunk, hogy közreműködésével sok hasznos tanácsot gyűjthetünk össze a háziasszonyok befőzési gondjainak megoldásához. Ám, amint kezdem sorra-rendre összeszedegetni a hátralevő befőzési feladatokat, Józsi bácsi mosolyogva leintett: Egy üveg lel* vár ára — otthon és a holtban — Dzsemek. ízek, befőttek...? Ejnye, hát a konzervgyár mire- való? Higgye el, nem akarok ezzel külön propagandát csinálni a gyár termékeinek, mert agitálnak” azok helyettem is — de ezekkel ma már nem érKésimunka Szalaghorgolásos terítő Hatvanas horgolócérnából 1 csillag kb. 13 cm. Középső kis virág első sora: 15 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 32 ro- vfdpálcát öltünk. Harmadik sor: A rövidpálca fölött felhúzzuk a szálat, ráhajtunk. Ezt ötször ismételjük és az 5 áthúzást 1 rövidpálcával fejezzük be. Összesen 16 ilyen csomó készül, közöttük 5—5 láncszemmel. _ Negyedik sor: Az egészet korbe- horgoljuk rövidpálcákkal. Levél: 14 láncszem után 1 láncszemmel fordulunk. A láncsorra 14 rövidpálcát öltünk, majd ezt a láncsor másik oldalán megismételjük, 8 láncszem után 7—7 csomó kerül mindkét oldalra (1—1 csőmét 2—2 rövidpálcára öltünk), közöttük 5—5 láncszemet horgolva. 8 láncszemet 1 rövidpálcával öltünk le az előbbi nyolcláncszemes ív mellé és az egészet sűrűn lehorgoljuk rövidpálcával Körbe érve 5 láncszem után 2 egyszerre befejezett háromráhajtá- sos pálcával kapcsoljuk a középső kis virág 2 egymás melletti Ivét és újabb 5 láncszemmel fejezzük be a levelet. Egy csillaghoz 4 levél készül. A szalagot 5 egyráhajtásos pálca és 8 láncszem váltakozásával horgoljuk, mind a külső, mind a belső oldalon négyes kapcsolással fordulunk. A külső hajlatokba kerülő négyszer 2 csomó és 5 láncszem váltakozásával horgolt mintát külön készítjük el. A csillagokat 7—7 érintkező szabad Ívvel simán kapcsoUuk össze* dames otthon vesződni. A jövő években pedig? Hogy csak egyetlen számot említsek: 1967-re megháromszorozódik a konzervipari termékek mennyisége és bővül a választéka is. Sőt, bizonyára olcsóbbak is lesznek mert a technológia és a gépesítés is évről évre magasabb fokot ér el. Képzelje el, mi lesz itt akkor, bár már ma sem olyan „nyereséges” az otthoni befőzés! És a mindig számokban és gyakorlatiasam gondolkozó Józsi bácsi már elém is tárja a pcntos össízehasonlitó „költség- vetést”. — Egy kilós üveg baracklekvár elkészítéséhez kell egy kiló barack — azaz idén átlag 5 forint volt: kell 18 deka cukor, az 2,20 forint, és számítsunk 30 fillért a lekötözőpapírra. zsinegre és szalicilre. Ez összesen 7 forint és 50 fillér és hol van még az elkészítéséhez szükséges tüzelő, munka, nem beszélve arról a kockázatról, hogy közben az üveg elrepedhet, vagy helytelen tárolás következtében a lekvár elromlik. Mindez bizony nem éri meg azt az üvegenként) egyötvenes árkülönbözetet, ami a házi és a konzervgyári barack- lekvár között van, mert hát a boltban is megkaphatom 9 forintért ugyanazt... Amit nem késsít a gyár — Persze, a mi asszonyainkat — beleértve az én feleségemet is — már nehéz lenne leszoktatni a házi befőzés szenvedélyéről, mint ahogyan a tarhonya és lebbencsgyúrásról sem tudnak lemondani. S ha már így van — én azt mondom: használjuk ki a helyzetet okosan. Olyasmire kel; megtanítani őket — aminek a készítésével nem foglalkoznak a konzervgyárak, ami az otthoni „kisüzemi módszerek” között is kifizetődő és kedvenc csemegéjéül szolgálhat a családnak... — Tudna ilyen recepteket ajánlani? — Természetesen. Itt van például a gyári készítményként nem kapható finom rumosszilva. Készítési módja a következő: A nem túl érett, kiválogatott és lecsumázott szilvát hideg vízben megmossuk és szitán lecsurgatjuk. 1 kiló szilvához 28 deka cukorból és 42 deka vízből szirupot forralunk és még melegen a rozsdamentes, vagy hibátlan zománcos edénybe helyezett szilvákra öntjük. Azután másnapig ruhával letakarva hűvös helyre tesszük — így nem repedeznek meg a gyümölcsök — és csak másnap rakjuk az üvegekbe. A szirupra X deci 50 százalékos rumot, üvegenként egy-két szem szekfűszeget és kevés fahéjat teszünk ízesítőül és hidegen a szilvára önt- iük. Celofánnal lekötözzük és MuőzÖl.iük, mint a többi befőtteket. 4 szőlőbefőtt és egy gazdag C°vitamin forrás Ilyen házilag elkészíthető 'semege még a szőlőbefőtt is, amelyhez a kemény héjú — Erzsébet királyné, szőlőskertek királynője és a sárfehér — szőlőfélék alkalmasak. A nem teljesen beérett szemeket csavarással szedjük le a fürtről, hogy a héj meg ne sérüljön és a vízbe, amelyben megmossuk, tegyünk kevés borkő- vagy citromsavat. hogy megakadályozzuk a szőlő „bebamulását”. Mosás után szitán lecsorgatiuk és a szilvabefőtthöz hasonló, de csak egy kis vaníliával ízesített szirunot készítsünk. A szirupot melegen öntsük a szőlőre »s egv naoig szintén állni hagv iuk. Másnap a szőlőt üvegen rakiuk. & szirupot pedig felforraljuk és forrón öntjük a gyümölcsre. Ajánlatos a sziruphoz is kevés borkősavat adni, mert akkor szép üveges lesz a szőlő. Lekötés után ezt is kigőzöljük. — Házilag Is kifizetődő és gazdaságos még a különféle savanyúságok eltevése és a piros paradicsompaprika tartósítása — amiről sokan azt állítják, hogy nem áll el, de nekem még mindig sikerült és azoknak is, akiket én tanítottam rá... — Megkaphatnánk ennek a receptjét? — kérdem Józsi bácsit és ő válasz helyett máris készségesen diktálja: — A jó nagy, érett és teljesen egészséges piros paradicsompaprikákat tiszta hideg vízben körömkefével letisztítjuk a reátapadt homokszemcséktől, a csumáját levágjuk és szép sorjában berakjuk egy ötliteres üvegbe. 2 deci ecetből, 8 deci vízből 6 deka só, 1 deka citrom- vagy borkősav és 1 deka timsó hozzáadásával forralás nélkül előkészítjük a felöntő levet, s mielőtt az üvegberakott paprikára öntenénk, késhegynyi szalicilt is adunk hozzá. A paprikákat egy tisztára súrolt fadarabkával szorítsuk le az üveg szájánál, s mindaddig naponként töltsünk hozzá annyi felöntő levet, amíg a paprikák tele nem szívódnak és le nem „telepednek” az üvegben. Fűszerként tehetünk még az üvegbe tormát, egész- borsot, koriánder-, ánizs- és mustármagot. Szeretném végül elmondani, bogy így nemcsak ízletes savanyúságot nyerhetünk — aminek a levét a gyerekek a mi környékünkön limonádé gyanánt is szívesen fogyasztják — hanem gazdag téli C-vitamin- forrást is. Ezzel az eljárássá»1 80—90 százalékban át tudiuk menteni télire a paradiesnm- naorika magas C-vitamin tartalmát. E. É. Ma, amikor hazánkban mintegy 3700 orvosnő működik — ami azt jelenti: a magyarországi orvosok közel egynegyede nő — senki sem csodálkozik azon. hogy az egyetemi felvételkor, a végzett orvosok elhelyezkedésekor egyformán bírálják el a nőket és a férfiakat. Mindez nem volt ilyen természetes akkor, amikor az első magyar orvosnő, dr. Hugomnai Vilma, frissen szerzett diplomájával hazatérd Magyarországra. Pontosan kilencven éve. 1872- ben iratkozott be Hugonnai Vilma a zürichi egyetem orvosi fakultására, amelyet a mai értelemben vett orvosképzés megalapítása után — Európában elsőként — 1869-ben a nők számára is megnyitottak. Amikor megkapta diplomáját, hazatért szülőföldjére, de az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter nem engedélyezte diplomájának nosztrifikálását. Szülésznőként dolgozott mindaddig, amíg 1895- beh Magyarországon is lehetővé tették a nők beiratkozását az orvosi egyetemre. Ekkor Hugonnai Vilma újból benyújtotta nosztrifikálási kérelmét és a kötelező vizsgák sikeres letétele után. pontosan 65 évvel ezelőtt, 1897-ben Budapesten is doktorrá avatták, 25 évvel azután, hogy Zürichben orvosi praxisa mellett számos szakcikket irt, fordított, előadásokat, tartott. Szóban, írásban harcolt a nők egyenjogúságáért, szociális és társadalmi helyzetük javításáért. Kozmetikai károsodások A KOZMETIKAI beavatkozásoknak, a kozmetikai szerek használatának ezernyi jó hatása közismert, néha azonban mégsem érik el velük a kívánt célt, sőt átmeneti vagy maradandó károsodást okozhatnak. A gyógyszerek szedése is néha kellemetlen mellékhatásokat eredményezhet. A modern közlekedési eszköz is balesettel járhat, mégsem jut eszébe senkinek, hogy igénybevételüket ellenezze; a kozmetikai károsodások is — kellő mértéktartással és óvatossággal — elkerülhetők. SÜLYOS bőrgyulladást okozhat például a tartós szempilla festés és a hajfesték is. A gyulladás olyan nagyfokú lehet, hogy a szemhéjak teljesen bedagadnak, az arcbőr megduzzad, nedvezik és hetekig is eltarthat a gyógyulás. Ez csak ú«y kerülhető el, ha minden tartós szempillafestés vagy hajfestés előtti napon az alkalmazni kívánt festéket a bőr nem feltűnő helyére felkenve, kipróbáljuk. Ha másnanra viszketés vagy gyulladás jelentkezik, a szert nem szabad használni! A SZÄJRUZSOK a szájszélek gyulladást okozhatják. A száj rúzsok tartós festéke néha az ajkak bőrét túlérzékennyé teszi a fénnyel szemben, s ezért az ajakpír ég, viszket, hámlik. Ilyenkor le kell mo^nni a tartós szájruzsról és a száj r>i- rosítására arcruzst vagy szőlőért kell használni. Sokszor a szájszelek körül gyulladás keletkezik szájvizek, sőt néha fogkrém használatától is. A kozmetikai szerek okozta ártalmak elkerülésére a legjobb mód, ha szakember tanácsát kérjük ki. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen szereket használunk. Ami a barátnőnknek jót tett, nem biztos, hogy a mi bőrünknek iá megfelel. Ha pedig azt vesszük észre, hogy egyszer viszketést, égető érzést okoz bőrünkön, használatát azonnal hagyjuk abba. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága -s a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadla: _ a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16 Kiadóhivatal? Kecskemét Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti 9 Magvar Posta Előfl zethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.-ifi » is forint. rt K !.-.<• 1 n T) á v a I Ny móa V* Kecskemét. — Telefoni u-as. Kőtényruhdk Ismét divatosak a jól öltöztető és célszerű munkaruhánál, is használható kötényruhák. Első modellünk tvíd szövetből készült, s bújtatott antilop övvel viselhető, a második érdekes szabásvonalát tűzésdísz egészíti ki, a princess? szabású harma ' dik kötényruhát pedig, mely bármilyen — alakunkra előnyöst — kockás anyagból készülhet, egyszínű paszpól díszíti.
