Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-13 / 214. szám

S. oldal 1962. szeptember 13, csütörtök n közvélemény elítéli a Kuba-ellenes fenyegetéseket Macmillan tovább halad a maga útján Lyndon Johnson nehéz küldetése JELENLEG a világ­sajtó középpontjában a TASZSZ nyilatkozata álL Párizsban a kedd esti la­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN nezte Anglia belépését a Közös Piacba. A való helyzet tényleg az, hogy Anglia belépését senki pok első oldalaikon közük a TASZSZ nyilatko­zatát. A lapok hangsúlyozzák, hogy igen komoly figyelmeztetésről van szó. A Monde emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió figyelmeztette az Egye­sült Államokat: a Kuba elleni támadás világhá­ború kezdetét jelentheti. A lap kiemeli a szov­jet nyilatkozat félreérthetetlen és határozott hangját. Több más francia lap hasonló hivatko­zások mellett arról ír, hogy a Szovjetunió nem követi az amerikai kormány példáját, amely köztudott, hogy 150 000 tartalékos behívására kért felhatalmazást a kongresszustól. A mexikói sajtó ismételten kifejezésre juttatta a mexikói közvélemény együttérzését az ameri­kai imperialisták újabb agressziója által fenye­getett hős kubai nép iránt. Egyben felhívják há­tin-Amerika népeit, hogy fokozzák éberségüket, minthogy a Kubát fenyegető veszély igen ko­moly fenyegetést jelent minden szabadságszere­tő népnek. A kairói lapok azt hangsúlyozzák, hogy amely állam segítséget kéme az agresszo- rok ellen a Szovjetuniótól, akkor az saját terü­letéről kiindulva is segítséget tud nyújtani a fe­nyegetett államnak. A világközvélemény nyomá­sára azonban az Egyesült Államokban tovább folyik a Kuba ellen szított rágalomhadjárat sőt az ebben élenláró Hearst-sajtó nem elégszik meg azzal, hogy a Kuba elleni háborúra bújtogah ha­nem szankciókat követel azok ellen a nyugati országok ellen is, melyeknek hajói a fiatal köz­társaságnak árukat szállít. A BRIT nemzetközösségi értekezlet második napján döntő vereséget szenvedett Macmillan taktikája, amely erősen emlékeztet Nagy Frigyes cinikus mondására: „Országomban teljes a szó­lásszabadság, népem azt mondhatja, amit akar, de az történik, amit én akarok”. Macmillan ugyanis arra számított, hogy a nemzetközösség miniszterelnökeinek bírálata csupán az indula­tok levezetésére szolgál majd, s végül az angol kormány vígan jelentheti, hogy senki sem elle­Dirksen, az előrelátó A harciasságáról és hisz­térikus kirohanásairól neveze­tes Dirksen szenátornak sem­miképpen nem tetszik az, ami Kubában végbemegy. Most, hogy a kis szigetország újabb gazdasági segítséget, vala­mint légvédelmi és partvédel­mi fegyvereket kapott a Szov­jetuniótól, a szenátor így kiál­tott a washingtoni sajtótudó­sítók felé: „Az amerikai nép mélyen aggódik a biztonsága ellen Irányuló fenyegetések miatt.” Ha valaki tájékozatlan len­ne e kérdésben, így képzel­hetné el — Dirksen szavai nyomán — a karib-tengeri állapotokat: „A hatmilliós és gazdasági nehézségekkel bir­kózó Kuba meg akarja támad­ni a világ egyik atomhataí- mát, a 180 milliós Egyesült Államokat!” Az egyszerű ame­rikai polgár azt is gondol­hatja, hogy ha nem hallgat Dirksen figyelmeztetésére, úgy egy szép napon meglátja Fidel Castrót, amint csapatai élén bevonul Washingtonba* íelszántatja a Fehér Ház kertjét és cukornádat ültet bele. De ha mindez mégsem így történik, ha a kubaiak szépen megmaradnak szigetükön, s végzik nem csekély munká­jukat, az Istók úgyse csak és egyedül annak lesz köszön- hetó, hogy Dirksen szenátor bölcs előrelátással figyelmez­tette a közvéleményt. T. t Mint a sajtóból Ismeretes, a szocialista tábor országainak államhatárait az utóbbi időben kétszer is megsértették U—2 típusú felderítőgépek. Augusztus 30-án a Szovjetunió távol-keleti részén, Szaha- Hn-szigetének legnagyobb városától, a mintegy 90 000 lakosú Jozsno-SzahaÜnszktól körülbelül 65 kilométerre keletre, egy batársértő amerikai V—2-6 mintájú felderitögép behatolt a Szovjetunió légiterébe és 9 percen át repült szovjet terület és felségvíz felett. A szovjet államhatár e durva megsértése után nem egé­szen két héttel később, szeptember 9-én a Kínai Népköztársa­ság határait is megsértette egy U—2-s repülőgép, melyet a kelet-kínai partvidék felett lelőttek. Ez utóbbi gép a Csang Kaj-eek klikk által bitorolt Tajvan szigetéről szállt fel. Térképünk a határsértések helyét ábrázolja. Tyitov belgrádi beszéde BELGRAD. (Tanjug) Tyitov őrnagy, szovjet űr­pilóta kíséretével együtt meg­érkezett a Belgrád melletti szur- csini repülőtérre. Belgrád la­kossága és a városi népbizott­ság nevében Milics Bugarcsics, a népbizottság elnökhelyettese üdvözölte a vendéget Tyitov őrnagy viharos éljen­zés közepette lépett a mikro­fon elé és a következőket mon­dotta: örülök, hogy közelebbről is megismerhetem Jugoszláviát. Hallottam a jugoszláviai har­cokról a fasiszta megszállás idején, valamint a szovjet és a jugoszláv katonák közös har­cairól a közös ellenség ellen. De amint a közmondás tartja: „Jobb egyszer látni, mint száz­szor hallani.” Köszönetét mondok Tito el­nöknek és a jugoszláv kormány­nak a meghívásért — fejezte be beszédét Tyitov űrhajós. B TflSZSZ-nyilalkozat a szovjet közvélemény érdeklődésének középpontjában MOSZKVÁ. (MTI) A kedd délután közzétett TASZSZ-nyilatkozat, amelyet a moszkvai rádió kivonatosan, majd teljes szövegben többször is ismertetett, hatalmas érdek- 'őrlést keltett Moszkvában. Már kedd este röpgvűlések zajlottak le sok moszkvai nagy­üzemben. A felszólalásokból ki­világlott, milyen nagy hatást tett a szovjet közvéleményre az a magabiztos és nyugodt hang, amelyben a szovjet kormány figyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat: idejében hagyjon fel a Küba-ellenes agresszió ter­veivel. A szerda reggeli lapok ilyen főcímekkel közük a nyilatkoza­tot és a vele foglalkozó anya­gokat: Hagyjanak fel a provoká­ciók politikájával! El a kezek­kel a szabad Kubától! Kuba nincs egyedül. Aki szelet vet, vihart arat! Komoly figyelme»; tetős! A Pravda riportot kozol a Moszkvics Autógyár dolgozói­nak röpgyűléséről, amelyen a munkások hangoztatták: tudják meg az agresszorok, hogy „Ku­ba nincs egyedül, és hogy á Szovjetunió nem hagyja cserbe» a szabadság szigetének bátó» népét”. A visszhangok tengerében kü­lönösen szembeötlő a szovjet hadsereg katonáinak, a hadi­flotta tengerészeinek reagálásai A N émetorszácban állomásozó szovjet csapatok egyik alakula­tának tisztjel és katonái a Krasznaja Zvezdában közölt lé- velükben így írnak: „A szob­iét katonák teljes mértékben támogatják a TASZSZ-nvilai- kozatban közölt figyelmeztetést; nem lehet megtámadni Kubát arra számítva, hogy az agréftfr. szor büntetlenül marad .. .** Ä nemxetközösség legbefolyásosabb tagjai ellenzik Anglia belépését a Köiöz Piacba A Brit Nemzetközösséghez tartozó országok miniszterelnö­kei értekezletének keddi nap­ián éles bírálatok hangzottak el Angliának a közös piachoz való -satlakozása ellen. A kedd délutáni ülés utolsó felszólalója. Menzies ausztráliai miniszterelnök, értésre adta: az esetleges csatlakozás következ­ményeit a Commonwealth ál­lamoknak kell majd viselniök. Utalt arra. hogy a csatlakozás feltételeit még nem tisztázták teljesen; ezért — hangoztatta Menzies — „nem lehet elvárni, hogy a miniszterek üres csek­ket írjanak alá”. A nyugati hírügynökségek ve­zető helyen foglalkoznak az an­gol kormányt ért támadások Kegyeire csökkent az algériai hadsereg létszámát ALGÍR. (MTI) Mohammed Khider, az FLN Politikai Bizottsága főtitkára franciaországi látogatását befe­jezte és szerda reggel repülő­gépen visszaindult Algériába. Ben Bella a francia rádió munkatársának adott interjújá­ban közölte, az a terve, hogy a 130 000 főnyi hadsereg létszá­mát nagymértékben csökkentik. Ez a létszám — mondotta — túlméretezett. 35 000 főnyi had­sereget kívánnak csak fenntar­tani, hogy a felszabaduló mun­kaerőt különböző közmunkála­toknál, így útépítésnél és az OAS nagyarányú pusztításai miatt szükséges újjáépítésnél használhassák le1. A politikai bizottság vezetője a bizottság székhelyén kedden fogadta Horst Brascht, a2 NDK nemzeti frontja országos taná­csának alel nőkét, akivel a két állam baráti kapcsolatairól ta­nácskozott. Ben Bella e2 alka­lommal mondott köszönetét a segítségért, amelyet az NDK Algéria népének nyújtott. Algéria felhívással fordult az Egészségügyi Világszervezet európai bizottságához, amely jelenleg Varsóban ülésezik. Fel­tárta, hogy elsősorban orvosok­ra, egészségügyi személyzetre van szükség. Az ország 8 mil­liónyi lakossága, főleg a falvak néne. teljes mértékben nélkü­lözi az egészségügyi ellátást, a tuberkulózis és a malária igen sok áldozatot követel. éles hangjával. „Az Ánglia-elle: nes hallatlan nemzetközösségi 'őzadás nagv krízissel fenyegeti Macmillan miniszterelnök kor­mányát” — állapítia meg az AP londoni tudósítója. Módosítás a szovjet büntetőtörvénybe!! MOSZKVA. (MTI) A Vecsemyaja Moszkva közli, hogy az OSZSZSZK büntető- törvénykönyvét nemrég kiegé­szítették és a 227. cikkelyt bi­zonyos módosításokkal látták el. Ez a cikkely bünteti a „polgá­rok személyének és jogainak vallásos szertartások örve alatt történő veszélyeztetését”. Az új törvény szerint büntetőjogi felelősségre kell vonni mindazo­kat. akik olyan csoportokat szerveznek, vagy irányítanak, amelynek vallásos tanítások hir­detése és szertartások elvégzése ürügyén folyó tevékenysége együttjár a polgárok egészsé­gének megkárosításával, vagy személyiségük és jógáik egyéb veszélyeztetésével; akik állaih- oolgárokat rávesznek a társa­dalmi tevékenység vagy a tár­sadalmi kötelezettségek teljesí­tésének megszüntetésére; akik ilyen csoportokba fiatalkorúakat vonnak be. Neme!—francia közős rakétagyártás A Daily Express tudományos szakértője írja; A németek, a V—2 rakéta fel­találói, nemsokára visszatérnek a rakéta üzlethez a franciák­kal kötött egyezmény útján Francia és német tudósok együti fognak dolgozni nagy rakéták fejlesztésén, állítólagos tudomá­nyos együttműködés ürügyén amiben de Gaulle ég Adenauer megegyezett. A francia űrprog­ram annak a tervnek a mellék- hajtása, hogy francia atomtöl­Attel ellátott rakétákat gyárts ~anak. A németek így tudásra % tapasztalatra tesznek szert nagy, katonai célú rakéták elő­állítására. A lap szerint az -Inszok is önálló űrprogramot dolgoztak ki és szintén rakétá­kat szándékoznak kilőni. sem ellenezheti kifejezetten, mert a nemezetko- zösség tagjai nem avatkozhatnak egymás ügyei­be. Ennek ellenére egyik szónok a másik után a legkeményebb szavakkal utalt a belépés végle­ges következményeire. Sőt. a titoktartás szabá­lyait félretéve, beszédeiket nyilvánosságra hoz­ták. s ezek a sajtó hasábjain igen nagy hatást gyakoroltak a brit közvélemény legszélesebb ré­tegeire. A KÖZEL-KELETI és a földközi-tenger! or­szágokban tett agyonreklámozott körútja után visszatért Washingtonba Lyndon Johnson, az Egyesült Államok alelnöke, aki az utazó ügynök feladatát látta el — ahogy az amerikai sajtó írja — „kritikus ügyekben”. Mindenekelőtt Washing­tonnak azokról az igen nyomatékos próbálkozá­sairól van itt szó, „hogy új vonalának” megfele­lően a NATO- illetve a CENTO-beli szövetsége­seire hárítsa át azoknak a nagyarányú háborús készülődéseknek a terhét, melyek ezekben az or­szágokban washingtoni tervek szerint folynak. Uncle Sam azelőtt így szólt partnereihez: Ti adjátok a katonákat, mi adjuk a pénzt és a ter­veket. Most Viszont a görögöknek, az irániak­nak, a törököknek, de más partnereknek is egy­re gyakrabban ezt kell tőle hallaniok: Ti adjá­tok a katonát, ti adjátok a pénzt, a terveket pe­dig mi adjuk. Ebben foglalható össze gyakorlati­lag Washingtonnak az az elhatározása, hogy csökkenti a szövetségeseinek nyújtott „segítsé­get”. Miután ezeknek az országoknak gazdasági és pénzügyi helyzete egyébként is rendkívül ne­héz, ez a rájuk nehezedő újabb teher felháborít­ja a görög, török és az iráni közvéleményt, ugyan­akkor bizonyos ellenkezést vált ki a hivatalos körök részéről is. Ezért kellett Johnsonnak vég­rehajtania ezt a nehéz küldetést, mélyet éppen az amerikai alelnök egyik munkatársa találóan így jellemzett: Johnsonnak az volt a feladata, hogy inkább kérjen, mintsem adjon valamit szö­vetségeseinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents