Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

XVIT. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM ^ra 60 fillér 1962. S7F.PT. 12. SZERDA Kommunisták fóruma Legfontosabb a labosnág igényeinek kielégítése Jövőre nagymértékben fe'üesztik a szolgáltató ipart Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (W. D.) „Kongresszusi hangu­lat van községeinkben” — mondja az egyik járási vezető, amikor az után érdeklődünk, hogy mi újság náluk. S tényleg az egész megyében számos jele van a kongresszusra készülő­désnek. Ipari üzemekben, álla­mi gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben több tízezren azon munkálkodnak, hogy be­váltsák a kongresszusi felaján­lásokat, amelyek a többterme­lésre és a minőség javulására irányulnak. A Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveinek megjelenése után az előkészü­letek fontos időszakába érkez­tünk el. Egész közvéleményünk érdeklődésének középpontjában az irányelvek tárgyalása, vita­tása áll. Abban a nagy folya­matban, amelynek során a szé­les néptömegek elérkeznek ez irányelvek minden vonatkozásá­nak teljes megértéséhez, fontos állomás a napjainkban zajló küldöttválasztó taggyűlések. A kommunisták tanácskozá­sai, amelyeken kijelölik a köz­ségi és járási pártértekezleteken részt vevő delegátusaikat, általá­ban jól előkészítve, szervezet­ten és ünnepélyesen zajlanak. Párttagságunk jól értve a VIII. kongresszus nagy jelentőségét, sok helyen ünneplőbe öltözik, figyelmesen hallgatja meg a be­számolót és nagy felelősséggel vesz részt a vitában. Vannak alapszervezetek. ahol kivétel nélkül megjelent mindenki a tag­gyűlésen. A tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet 32 kommu­nistájából csak egy hiányzott. Nagy általánosságban 85—95 százalékra tehető a részvétel. A taggyűléseken szívesen és megtisztelve érezve magukat vesznek részt a pártonkívüliek is. A kiskőrösi járásban a részt vevő párttagság negyedének megfelelő pártonkfvüli jelent meg a taggyűléseken, akiknek csaknem fele bekapcsolódott a vitába. Hozzászólásaikban kife­jezésre juttatták örömüket a meghívásért és kérték, hogy máskor is legyen ilyen invitá­lásban részük. Kifejtettek, hogy az irányelvekben foglaltak a pártonkívüliek programja is. El­mondották, hogy egyetértenek a pártnak az utóbbi években kö­petett politikájával és arra ké­rik a pártot, hogy a politika a továbbiakban is olyan töretlen, reális és emberi legyen, mint eddig volt. A taggyűlések beszámolóit elő­zetesen a pártvezetőségek vitat­ták meg. Az előkészítésben na­gyon sok segítséget adtak a já­rási és a megyei oártaktivisták. A beszámolók többsége — na­gyon helyesen — felölelte ^ a pártvezetőség újjáválasztása óta eltelt egy esztendő munkáját és az irányelvek szellemében igye­kezett meghatározni az elkövet­kező évek helyi tennivalóit. Azok a vezetőségi beszámolók, amelyek az irányelvek alapján a különböző elvi kérdéseket — mint például az egységes parasz­ti osztály kialakulása, a szövet­ségi politika, a munkás-paraszt szövetség kérdései — a helyi vi­szonyokra építve vetették fel és a gazdasáai tennivalókat csupán a fő kötelezettségek köré rend­szerezték — alapos, elemző és g további munkát segítő, bíráló szellemű vitát váltottak ki. Ilyen beszámoló volt Kecskemé­ten a Zománcipari Műveknél, Tiszakécskén a Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben és még sok helyen másutt, elsősorban az üzemekben. A taggyűlések egyik érdekes vonása a beszámolók feletti vi­tában való aktív részvételen tál az is, hogy sok bíráló megjegy­zés hangzott el a pártszervezet munkáját, a termelőszövetkezet, vagy az üzem vezetőinek tevé­kenységét és magatartását ille­tően. Ezek a bírálatok nagyon mértéktartóan, kizárólag a fo­gyatékosságok ostorozására irá­nyultak, olyan szándékkal, hogy az emberek szabaduljanak meg tőle. Nagyon fontos, hogy ez a bíráló és alkotó légkör a továb­biakban is megmaradjon. A beszámolók egy jelentős része azonban elsiklott a nagyon fontos társadalmi változásokra választ adó elvi kérdések felve­tése felett és szinte kizárólag csak gazdasági problémákat, számok és statisztikai adatok sokaságát sorakoztatta fel, ami természetesen rányomta bélye­gét az utána következő vitára is. Szó sincs természetesen ar­ról, hogy egy pillanatig is csök­kentsük a gazdasági kérdésekről való tárgyalás és különösen az utána következő tettek nagy je­lentőségét. A kongresszus jó elő­készítéséhez azonban nélkülöz­hetetlenül hozzátartozik, hogy az irányelvekben felvetett elvi kérdések elsősorban a kommu­nisták körében váljanak ismert­té és legyenek teljesen tisztá­zottak. Hiszen ez a feltétele an­nak, hogy az egyre szélesebb néprétegek is világosan lássanak a társadalmi fejlődés napirendre tűzte kérdésekben. Persze, ezek felvetésének is csak úgy és ak­kor van haszna, ha az irányel­vek egyes tételeit az adott köz­ség vagy város viszonyaira építjük, hogy mindenki közvet­lenül lássa a további szükséges politikai és gazdasági lépéseket. Ami a gazdasági kérdések taggyűlésen szereplését illeti, a fő gondokkal kell foglalkozni. Ne legyen minden benne a fel­sorolásban, mert a sok részfel­adattól és számtengertől csak zúg az emberek feje és elsikkad­nak a legfőbb tennivalók. Az alapvető dolgokat vessük fel: a szőlő- és gyümölcstelepítés, a silózás, az őszi vetés, az anyagi ösztönzés a betakarításnál, a jö­vő évi tervezésre való felkészü­lés, a beruházások befejezése, a felvásárlás és a gyenge terme­lőszövetkezetek helyzetével he­lyes foglalkozni a falvakban. A helyi tennivalókat kell határo­zottan megfogalmazni, hogy párttagságunkban is nagyon tu­datosan ' éljen a helyi politika szelleme és azok a kötelezettsé­gek. amelyeket a kommunisták példamutatásával kell mihama­rabb megvalósítani a szocializ­mus teljes felépítése érdekében. Taggyűléseink zöme foglalko­zik a kongresszusi felajánlások teljesítésével is, felmérik, med­dig jutottak és mit kell még tenniük. Számtalan pártszerve­zetünkben határozatok szület­nek az őszi betakarítás, szán- téírvetési m^pkáiatok időbeni Kedden a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen először a bejelentése­ket tárgyalták. Ennek keretében jóváhagyta azt a tervet, mi­szerint a Bács-Kiskun megyei Fa­ipari Vállalat Jánoshalmán feldolgozó telepet létesít. Az új üzem október 1-én kez­di meg működését. Hozzájárult a vb ahhoz is, hogy a Bajai Fémipari és Ja­vító Vállalat átvegye a Buda­pesti Kismotor- és Gépgyártól a kismotorok, alkatrészek komplett géDeavségek gyártá­sának egy részét, s ennek ér­dekében új telephelyet létesít­sen. Az új üzem helyéül a Bács-Kiskun megyei Talajerő- és Tőzegkitermelő Vállalat Dó­zsa György úti telephelyét je­lölték ki. A jövő év első felében a kismotor alkatrészeket, má­sodik felében pedig a komp­lett motorok gyártását kez­dik meg. Ezután a végrehajtó bizott­ság a Kecskeméti Járási Ta­dics VB-nek a szőlő- és gyü­mölcstelepítésekről szóló je­befejezésére. A kecskeméti já­rásban több termelőszövetke­zeti pártszervezet úgy döntött, hogy szeptemberben befejezik a vetési munkálatokat. A dunave- csei járásban is néhány szövet­kezet elhatározta, hogy szep­tember végéig elvetik az őszi árpát és a rozsot. Ezek helyes és követendő kezdeményezések, azzal a kiegészítéssel, hogy ahol még lehetőség van újabb kong­resszusi felajánlásra, azt ne mulasszuk el. A taggyűlések titkosan vá­lasztják meg a felsőbb pártér­tekezletekre küldötteiket. Ez újabb bizonysága a párton be­lüli demokrácia fejlődésének és esnjbea. érvényesülésének is. lentését tárgyalta meg. Az elő terjesztés szerint a kecskeméti járás terüle­tén 43 ezer hold szőlő- és gyümölcsös teWítésére al­kalmas terület van, amit másra hasznosítani nem érdemes. Míg ugyanis a szőlő- területeken katasztrális holdan­ként átlagban 8350 forint ter­melési érték állítható elő. ad­dig az említett homokterüle- teken — mint szántóföldeken — csak 400—500 forint a jö­vedelem. Az ősz folyamán a járásban a tervek szerint 1157 hold szőlőt kellene telepíteni, a tsz-ek és alacsonyabb típusú szövetkezetek azonban ezt a tervet jelentősen túl akarják teljesíteni. Ennek előfeltételeit is megteremtették. Mindez azt bizonyítja, hogy a járás nagy­üzemi gazdálkodás útjára lé­pett parasztsága lendületes munkával kívánja hasznossá tenni az eddig kis jövedelmet adó homokot. A végrehajtó bi­zottság a Kecskeméti Járási Tanács V. B. jelentését jóvá­hagyta. A következő napirendi pont keretében a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok első fél­éves gazdálkodásáról szóló be­Párttagságunk általában a leg­rátermettebb kommunistákat küldi a járási vagy községi pártértekezletekre, olyan delegá­tusokra bízza területének gond­jait, akik azt a legjobb felké­szültséggel tudják képviselni. De a párton belüli demokrácia érvényesülésére mutat az is, hogy bizony többen ellenszava­zatokat is kapnak, ami arra fi­gyelmezteti az elvtársakat, hogy van még mit tenniük annak ér­dekében, hogy megfeleljenek az új szervezeti szabályzat terve­zeteiben közzétett és a kommu­nistákat illető nagyobb követel­ményeknek. A taggyűlések tovább zajla­nak. Helyes egőteljesebbeo fos­'zámolót hallgatták meg. Az elő­erjesztés szerint e vá’lalatok jövedelme az el­múlt hat hónap alatt 18 mil­lió forinttal növekedett. Ennek megfelelően nőtt a ter­melésben dolgozók anyagi érde­keltsége is. A nyereségrészese­dés összege 42.6. a vállalatfei- lesztési alapé 45.6, az igazgatói alapé 42,2 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos idő­szakában volt. Vita után a vb arra hívta fel a vállalatok és irányító szerveik figyelmét, hogy megyénk tanácsi iparának to­vábbi fejlődése érdekében még nagyobb gondot fordítsanak a műszaki fejlesztésre, valamint az anyag- és bérgazdálkodásra. Ezen az ülésén tárgyalta a végrehajtó bizottság az 1S63. évi hc-lyiiparpolitikai tervjavaslatot 's. Ezek szerint jövőre különö­sen a lakosság igényeit kielégítő ;pari szolgáltató vállalatokat fej- ’ esz ti. A szolgáltató ipar termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 1963. végéig 33 millió forint­tal emelkedik. Kielégítőnek mondható a mér- fék utáni szabóság, a ruhajavító, műszer, bútor. stb. javító szol­gái tatás. Nem kielégítő azonban a kerékpár, motorkerékpár, gép­kocsi, rádió, televízió, háztartá­si kisgépek stb. javító szolgál- kTása. Ezeknek a részlegeknek ‘"ej'észtésere jövőre jelentős be­ruházásokat fordítanak. A tervek szerint az Autófenn­tartó Ipari Tröszt például Ba- án állít fel szervizállomást, mert megyénkben a magángépkocsik száma rövidesen eléri a kétez­ret — Tárgyalások folynak a ktsz-ek, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat és a ta­nácsok között a híradástechni­kai, háztartási gépek, szerviz- állomásainak és javító részle­teinek felállítására vonatkozóan. Ugyanakkor a magánkisipar sze­repe sem csökken, s a helyi ta­nácsok feladata, hogy- ott. ahol a falusi lakosság érdekei meg­kívánják, ha kell még ú jabb mű­ködési engedélyeket is adjanak ki a kisiparosok részére. Végül a végrehajtó bizottság a községfejlesztési tervek végre­hajtásának első félévi eredmé­nyeit értékelte. lalkozni a pártépités egyes fon­tos kérdéseivel is, mint pl. a tagjelöltfelvétel. Pártszerveink továbbra is adjanak, segítséget a taggyűlések szervezeti és kü­lönösen tartalmi előkészítésé­nek és ne felejtkezzenek el a kis létszámú termelőszövetkezeti pártszervezetek elsősorbani segí­téséről. Jó, hogyha mindenütt elemzik és értékelik az eddigie­ket és levonják a taggyűlései« színvonalának javítása szem­pontjából a megfelelő következ­tetéseket. A most folyó taggyű­léseken az irányelvek tudatosí­tása sokat segít a pártvezetés céltudatossá tételében ét előkér sziti egy sor további n/jgtf tmtAv raéaa vvpszütetésA Ügyeskezű asszonyok. Százhúsz mázsa lisztet csomagol ki naponta egy- és kétkilós adagokba Ziskó Jenőné és brigádja a kecskeméti malomban. A június óta szocialista címért küzdő asszony-brigád ezzel 103—105 százalékra teljesíti napi normáját.

Next

/
Thumbnails
Contents