Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
Szeptemberi napsütés Az ügyész szemével Még következetesebben küzdjünk a mezőgazdasági balesetek megelőzéséért A múltban az egyéni portán előforduló — nem egyszer halálos kimenetelű baleseteiket a korábbi szemlélet pusztán szerencsétlenségnek könyvelte el és leginkább természetesnek vették bekövetkezésüket. Ma más a nézőpont. Abból fakad, hogy szocializmust építő társadalmunkban az ember a legfőbb érték. A mezőgazdaság nagyüzemeiben is fordulnak elő balesetek. S mivel itt nagyobbak az arányok. s a gépesítés folytán is növekszik a balaseti veszély, kormányzatunk külön gondoskodott a tsz-eik munkavédelmének megszervezéséről. Két évvel ezelőtt a földművelésügyi miniszter kibocsátotta a 22. számú rendeletét, amely részletesen előírja a tsz-ek és irányításukkal megbízott tanácsi szervek feladatát Sok még a tennivaló A rendelet megjelenése óta van némi előrehaladás a balesetelhárításban. Általánosságban azonban sok még a kívánnivaló a megelőzésben, a balesetek ellen való tervszerű védekezésben. A tsz-ek általában nem tekintik ezt elsődleges feladatuknak. s a tanácsok mező- gazdasági osztályai sem ' tettek meg mindent ennek érdekében. Illetékességi területükön az ügyészségek a két év folyamán számos vizsgálatot folytattak. Ezek eredményeként megállapítható, hogy a fokozott baleseti veszély elsősorban a munkafegyelem lazaságában és a balELNEVEZES Nem tudom, más országokban is ilyen nagy szokás-e, hogy mindent elneveznek valamiről, vagy valakiről. Mi a cigarettát Kossuth-ról, a szivart Dózsáról, Táncsicsról neveztük el. De ugyanezeknek az embereknek számtalan utca, tsz, brigád stb. is viseli a nevét. És ez nem is baj, mert tényleg nevet kell adni az utcáknak is, a szivarnak is és a tsz-nek is, s nyilván nagy emberekről nevezik el őket, mert mit szólnának ahhoz, ha egyszer foraalomba hoznák a Trepák Alajos keserűvizet. Rögtön az kérdeznénk: — Ki ez a Trenák? De egy Petőfiről. Dózsáról mindenki tudja, hogy ki volt. Szóval mondom, ez íay jól van. Hiba azonban, hogy itt-ott túlzásba viszik a „kereszteléseket”. A napikban Kiskőrösön jártam. A gyóavszertár ajtaján a következő felírás olvasható: Petőfi Sándor patika. Ez a felírás engem mellbevágott, torkonragadott, megrázott. mint „Krisztus a vargát” é„ a földhöz lapított. Petőfiről már szinte mindent elneveztek. Van tsz, iskola, vasúti megállóhely, utcák, de patika ar még nem volt. Bevallom, azért írtam ezt a kis cikket, mert attól tartok, hogy néhány hónap, vagy év múlva ilyesmi* olvashatnánk: Zrínyi Miklós bölcsödé, vagy Katona József Cipész Ktsz. De elképzelhető lenne szerintem egy Shakespeare csirkekelte*ő- állomás, vagy egy Goethe bú- torszaküzlet is. Nevet csak kell adni a gyereknek. Nem igaz? G—r. esetelhárftási szabályok be nem tartásában keresendő. Sokfelé a megyében a termelőszövetkezetek elnökei nem jelölték ki a biztonsági megbízottakat, hanyagolják az időszakos biztonsági szemléket és nem gondoskodnak a termelőszövetkezeti gazdák balesetelhárítási oktatásáról sem. Ahol a tanácsi szervek élnek hatósági jogkörükkel, ott az eredmények nem maradnak el. A Kecskemét Városi és a Kiskőrösi Járási Tanács VB mező- gazdasági osztályának jó munkáját dicséri, hogy ellenőrzéseik, vizsgálataik nemcsak megállapító jellegűek, hanem a hibák feltárása után azok mielőbbi megszüntetéséről is intézkednek. E két területen fordult elő a legkevesebb üzemi baleset a tsz-ekben. Sok helyen a járási mezőgazdasági szakigazgatási szervek folytatnak vizsgálatokat (például a Kiskunfélegyházi Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya), de ezek megállapításait nem követik a hibák kijavítására tett intézkedések. Ne csak a baj után Termelőszövetkezeteink tagságát és gyakran a vezetőségét is csak akkor foglalkoztatja a munkavédelem és balesetelhárítás. ha a baj már bekövetkezett. Pedig a legfontosabb tennivaló a megelőzés, önmagunk és embertársaink életének, testi épségének megóvása. Ott, ahol a biztonsági megbízott teljesíti a jogszabályban megszabott kötelességét, ahol a termelőszövetkezeti tagokat rendszeresen részesítik baleset- elhárítási oktatásban és az időszakos biztonságtechnikai szemléket is megtartják, kisebb a baleseti veszély, mint a fentieket mellőző tsz-ekben. Rendkívül fontos, hogy a brigádvezetők. munkacsapatvezetők ittasan ne engedjék munkába állni a gazdákat, mert a részeg ember nem ura munkaeszközének. balesetet szenvedOlyan hamar ellobbant ez a nyár, hogy az ember nem is akarja elhinni. Az ég tömény kéksége, sugaras fénye megtört és a hajnalban kelők tudják, hogy már csípősek a rózsaszínű virradatok. Szeptember van. Lekerülnek a táskák a szekrények tetejéről• az üzletek polcairól. Csöppnyi legények és babaszemű pici lányok sírásra görbült szájjal, anyuka kezét fogva elindulnak a fehérre meszelt tantermekbe, ahol néhány hét múlva már úgy érzik magukat, mintha mindig ott éltek volna. Igen. Az évnyitás ünnepe mindig újat hoz minden iskolába járónak. Eggyel feljebb. Üj tanárok, új körülmények, új tananyag és az a tudat, hogy ... ,.már” harmadikos vagy negyedikes vagyok. Az ember önkéntelenül is , visszagondol diákévek. hét, vagy másnak okozhat bajt. óvakodni kell a gyakori, felelőtlen virtuskodásból fakadó, durva játékoktól. A termelőszövetkezet vezetősége úgy is megelőzheti a baleseteket, hogy a fegyelmezetlen tagokkal szemben még a baleset bekövetkezése előtt fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez év első felében a megye területén előfordult halálos balesetek csaknem kivétel nélkül a mezőgazdasági üzemekben fordultak élő, s mintegy 65—70 százalékuk ittas állapot miatt következett be. Lejárt a türelmi idő Az FM^rendelet megjelenése óta két év telt el. A mezőgazdasági balesetek száma azonban nem csökkent számottevően. A türelmi idő lejárt. S noha az eddiginél is erőteli esőbben hangsúlyozzuk a megelőzés fontosságát, az igazságszolgáltatási szerveink a bekövetkezett balesetekért a jövőben az eddigieknél következetesebb Intézkedésekhez folyamodnak. Dr. Nagy László a megyei főügyészség ügyésze PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár* Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztője: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népa Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Meze* István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 16-S8. Belpolitikái rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Elóflzethetó: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dí1 1 hónaora 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Mintha nem is szeptembert írnánk, szinte júliust játszik az idő. A strandok népesek, s a kicsinyek is élvezik a napfényt, a nyárutó kellemes perceit. Képünk: egy kis strandoló a „mentőövvel”. Közeleg az ősz, pezsdül az élet a népfrontbizottságokban Városi és járási titkári értekesiet a Hazafias Népfront megyei központjában Lassan véget ér a nyár, ki-ki felfrissültén fog hozzá a további munkához. Erről tanúskodott a tegnapi, a járási és városi népfrontbizottsági titkárok részére tartott, további tennivalókat meghatározó megyed értekezlet. Farkas József megyei népfronttitkár vázolta azokat a soron következő feladatokat, amelyek eredményes megoldásában rendkívül sokat segíthetnek a helyi Évnyitó re, illetve arra, amikor elindult az első osztályba. 1942. augusztusának végén így indultam el én is. A beiratkozás már korábban megtörtént és a tanítás előtti napon anyámmal elmentünk, hogy megvegyük a „felszereléstMa is emlékszem a papír- és könyvkereskedő nevére: Végh Bélának hívták. Hátitáskát kaptam, minek a fedelén két liba volt. Nekem tetszett, de állandóan csúfoltak a többiek, hogy az lányoknak való. A táskán kívül egy könyvet és egy füzetet vettünk, no meg ceruzát. Több is kellett volna még, de nem futotta a pénzünkből, mert a táskát nagyon drágán adta a boltos. Másnap kezdődött a tanítás. Az első két órán még tűrhetően éreztem, magam, de a harmadikon már sóvárogva néztem ki az utcára, ahol törékeny paripáját táncoltatta a fény és a megrez- dülő eperfalombok eszembe juttatták a hűtlen nyarat, a nagy eprészésekeU kóborlásokat. Ez a nosztalgia sokáig élt bennem ... De később, negyedikes koromban már nagyon szerettem iskolába járni. Különösen télen, amikor kint fehér szikrákat szórva szánkázott a hó a háztetőkön, * a szél jajgatva ölelgette a fák hajladozó ágait. Mi pedig Petőfit tanultuk: „Hol a boldogság mostanában — a barátságos, meleg szobában.” Petőfinek nagyon igaza volt, de barátságos szobák melegét közöttünk sokan csak a tanteremben érezték, ahová reggelenként mindenki egy darab fát vitt A középiskolába éppen olyan szorongással léptem be, mint annak idején az általánosba, vagyis az elemi népiskolába, s a középiskolai évnyitón ismét erőt vett rajtam az elkeseredés: — mikor leszek én még negyedikes? Aztán az a négy év is elszaladt, csakúgy, mint az egyetemi évek, ahol leginkább érezte már az ember a felelősséget, a tanulás felemelő erejét... Ezek jutnak eszembe most. szeptember elején, amikor az iskolák tornatermeiben, az egyetemek auláiban nemsokára felcsendül majd az igazgató vagy a rektor szava, s lebarnult fiúk és lányok hallgatják az ünnepélyes szavak csengését. — Kint pedig az ősz csurgatja mézét az érett tájra, s hatalmas könyvhöz hasonlóan szétnyílik a szeptemberi ég... Gál Sándor népfrontbizottságok. Megyeszerte mintegy 2400 holdnyi terület vár az őszön szőlőtelepítésre. — Ennek jó előkészítésére igen hasznos lenne községi és járási szintű akcióbizottságokat létrehozni, feladatul tűzni a szőlővessző begyűjtését és más ezzel kapcsolatos tennivaló feletti bábáskodást — javasolta Farkas elvtárs. Másik soron következő feladat* melyben rendkívül sokat tehetnek a népfront-bizottságok, az őszi betakarítás és a kalászosok időbeni vetésére való mozgósítás. A községekben most folynak a fejlesztési tervek tárgyalásai. A helyi népfront-bizottságok révén minden egyes lakos hozzá teheti ehhez a maga javaslatát* s így a munka nem szűkül le egyedül a tanácsi vezetők elgondolásaira. — Javaslatokkal résztvenni a szeptember 15-ig készülő községi művelődési tervek előkészítésében — hasonlóan szép és fontos feladat A megyei pártbizottság határozata nyomán megyeszerte pártnapokon is sor kerül a kongresszusi tézisek ismertetésére. A hazafias népfrontbizottságok megtisztelő feladata ezzel kapcsolatban a részvételre való mozgósítás. Egyebek mellett végül napirendi és ugyancsak rokonszenves feladat az Országos Mező- gazdasági Kiállításra és Vásárra való mozgósítás. Alaposan megtömött tarisznyával távoztak a városi és járási népfronttitkárok a megyei megbeszélésről. Tennivaló bőven akad. s mivel végrehajtásához nem hiányzik a lelkesedés sem, minden remény megvan a mozgalmi élet erőteljes felpezs- dülésére.
