Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

ÍWrt. szeptember 8, szombat

A kongresszusi irányelvek szellemében

Humanizmus és a szakma szeretete

Egy kiállításról

Nagyobb felelősséget

Százezer ember egészségére mintegy 250 egészségügyi dolgozó vigyáz Kiskunfélegyházán és a félegyházi járásban. Ennek a jelentős apparátusnak középpontja a kiskunfélegyházi közkórház. Cr. Fazekas Lajos főorvossal. a kórház vezetőjével beszélgettünk felelősségteljes munkájukról. s arról, hogy a kongresszusi irányelvekben jelentős helyet kapott a tudományos kutatás és az ezzel kapcsolatos gyakorlati munka fejlesztése. Igen nagy felelősség hárul éppen emiatt is az egészségügyi szervekre. dolgozókra.

— Bár külön kimondottan az egészségüggyel nem foglalkoznak az irányelvek, ezeknek a különböző országos és részlettervekben van a helye, mégis minden pontjában megtalálja az orvos is a neki szóló üzenetet ‘— mondta bevezetőül dr. Fazekas Lajos. — Akár társadalmi és politikai rendünk fejlődéséről, akár gazdasági, építő munkánkról . szól, benne érezzük eredményeinket és feladatainkat is. Mi orvosok tudjuk, hogy még nem értük el minden tekintetben azt a fokot: amit a gyógyítás terén a tudomány mai állása' szerint nyújtani kellene, s ebben olykor közrejátszanak az életkörülmények is. Humanizmusból, szakmai szerétéiből az orvosok sokszor még türelmetlenebbek a fejlődést illetően. mint a betegek. Éppen ezért

megnyugtató számunkra az irányelveknek az a kitétele, amely leszögezi, hogy lakásépítésre, egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális intézményeink bővítésére fordítják a nemzeti jövedelem tekintélyes részét. Mindez nem kis mértékben kihat majd az emberek életmódjára. egészségi körülményeik megjavítására.

Az országos távlati tudományos kutatási tervben kitűzött feladatok is az embert, az ember egészségét szolgálják;

— Kiskunfélegyháza és környékének egészségügye a felszabadulás utáni években ugrásszerűen javult. Különösen nagy fejlődés következett be az utóbbi esztendőkben. Míg 1957-ben kórházunknak 120 dolgozója volt, most ez a szám 174-re emelkedett. Alpár és Kiskunmajsa nemrégiben vizsgázott fogászt kapott

A körzeti betegellátás megjavítására minden orvos mellett egy-egy írnok dolgozik és 18 orvost körzeti ápolónővér is segíti munkájában. Sok adminisztrációs, sőt középfokú szakmunkát is levettek ezzel az orvosok válláról, több idő jut a betegekkel való foglalkozásra.

Érdekes talán megemlíteni azt a tényt is, hogy kórházunk gyermekosztályának munkája és eredménye országosan is egyike a legjobbaknak. A gyermekhalandóság statisztikájában is jó eredményeket tudtunk felmutatni, a halandóság csökkentésében mondhatni „előkelő” helyen állunk.

— Hogy a meglevő eredmények mellett ml az. ami még tovább javíthatná munkánkat? Véleményem szerint hasznos lenne, ha még néhány szakorvos letelepedhetne városunkban. Ennek egyik feltétele, hogy az ezután épülő bérházakban egy- egy lakást az orvosoknak is biztosítsanak. Az egészségügy fejlesztése megkívánja, hogy öt éven belül Kiskunmajsán belgyógyász- és gyermekgyógyász- szakrendelést is szervezhessünk. Azt hiszem, Kiskunfélegyházán öt-nyolc éven belül új. korszerű szakrendelő intézet építése is szükségessé és lehetővé válik. Szeretnénk tíz éven belül új pavilon építésével a kórház ágylétszámát négyszázra felemelni. Az ipar és közlekedés nagyarányú fejlődésével együtt szükségesnek látszik kórházunkban külön baleseti sebészeti osztály, kisebb ideggyógyászati és urológiai osztály felállítása. Reméljük. elérhető lesz az is, hogy a kórbonctani és kórszövettani szolgálatot saját szakorvossal lássuk el.

■— Mindezek talán kissé túlzott követelményeknek látszanak, azonban éppen

Állami gazdaságaink újabb ötletes gépkonstrukciók alkalmazásával könnyítették meg a mezőgazdasági munkát. Szerelő- csarnokaik* gépműhelyeik legtöbb helyen valóságos kis gépgyárrá alakultak át. A mémöaz irányelvekben megszabott hatalmas feladatok utalnak arra, bogy a legközelebbi időkben a gyógyítás, a gondozás, a betegellátás minden területén még eredményesebben dolgozhatunk. A népgazdaság egyre gyorsuló üteme mellett az egészségügyi követelmények kielégítése is megfelelő lépésekkel halad.

„Gondoskodunk az egész lakosság egészségének megóváséról, az egészségügyi és kulturális viszonyok lényeges javításáról. 1380-ig létrehozzuk az egész lakosságra kiterjedő ingyenes, magas színvonalú egészségügyi ellátást” — mondják ki az irányelvek, s ez biztató távlat valamennyi egészségügyi dolgozó számára — fejezte be nyilatkozatát dr. Fazekas Lajos igazgató főorvos. T. M.

Sajtótanácskozás

Kecskeméten

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének megyei titkársága szeptember 7-én, pénteken Kecskeméten, a Petőfi Népe szerkesztőségében egész napos értekezletet tartott. Az értekezleten resztvettek Jurmics László, az MSZMP Központi Bizottsága sajtóalosztályának képviseletében, Dér Ferenc* a MUOSZ munkatársa, Bácskai László, a Pest megyei Népújság, Lányai Sándor, a Kisalföld, Vasvári Ferenc, a Dunántúli Napló, Weither Dániel, a Petőfi Népe fő- szerkesztői és Nagy István, a Délmagyarország főszerkesztőhelyettese, a megyei titkárság tagjai. A titkárság megvitatta a vidéki lapok színvonalemelésének, a vándortanfolyamok és a szakmai tapasztalatcserék tennivalóit.

kök és a műhelyi dolgozók új gépeket szerkesztenek, illetve a meglevőket a helyi adottságoknak megfelelően átalakítják.

A többi között a Bácsalmási Állami Gazdaságban nemrég készült él a hagymahámozó gép, amelyet saját szárító üzemükben szereltek fél. A gép forró levegőjével fellazítja a hagyma felső héját, ami aztán a súrlódástól leválik. Ugyancsak érdekes és jól használható gépet szerkesztettek a dughagyma felszedésére is. Ezt a munkát eddig még mindenütt kézi erővel végezték. A gazdaság mérnökei a napokban új szőlőválogató gépet állítottak össze, amely az exportra szánt szőlőfürtöket olyan ügyesen különíti el a többitől, hogy a szemek is hamvasak maradnak. A Bajai Állami Gazdaságban kombájnt alakítottak át a silókukorica betakarítására, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban pedig a vetőburgonya válogatására alkalmas gépet szerkesztettek, amelyből huszonötöt a társgazdaságoknak is készítenek. A Helvéciái Állami Gazdaságban — ahol eddig a legkülönfélébb szőlőművelő gépeket konstruálták — most a traktorra szerelhető szőlőmetsző olló az újdonság, amely sűrített levegővel működik, s kezelőiknek csupán a késeket kell irá- nyítaniok a megfelelő nagyságú vesszők metszésénél. A gazdaság mintegy háromszáz ilyen metszőollót gyártott az idei munkákhoz. Ugyanitt vagonkirakó gépet is szerkesztettek, amely egy ember irányításával

— az áru minőségétől függően

— óránként 25—30 tonna árut rak ki a vagonból,

A konzervgyárak rendelésére

A különböző au- k és motorok ja- tása, valamint a emelygépkocsik és sebb teherautók erviz szolgálata ellett, a konzerv- lári gépek termese képezi a Kecs- ! méti Autó- és ípjavító Szövetke- t gyártási prog- mj át. Eddig főnt meggyszárté- k, gyiimölcsosztá- xtók. borsószelektálók, zzállitószala- gok és élelmiszer- ipari számozó gépek készültek itt.

Újabban sorozatban gyártják a nagyteljesítményű zóldségszeletelő gépeket is a hazai konzervgyárak rendelésére. Hirt kaptunk arról is, hogy egy kisebb teljesítményű szeletelőgépet, ami termelő- szövetkezetekben.

vagy nagyobb üzemi konyhákon gazdaságosan használható, bemutattak a nemrég megnyílt mezőgazdasági kiállításon is. Képünkön: Rózsa Sándor géplakatos a szeletelő korongján dolgozik. A gépből az idén 30 darabot szállítottak konzervgyárainknak.

(Pásztor Zoltán

felvételed

éAMAWWWWVWVVVVVVVVy>A

r

Uj gépek megyénk állami gazdaságaiban

Vasárnapi számunkban szerény hír tudósította olvasóinkat egy jelentős eseményről: a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete megyei alközpontja által rendezett munkavédelmi kiállítás megnyitásáról. A kiállítás iránt bizonyára ez a hirecske is felkeltette már sokak érdeklődését, de talán nem veszik rossz néven, ha néhány szóval ismételten felhívjuk rá a figyelmet. Hogy mi indokolja ezt? Arra szolgáljon magyarázattal az itt következő kis statisztika:

I960 első felében 90, második felében 238 baleset történt megyénk kisipari szövetkezeteiben. Az ezt követő évben: 1961-ben tovább súlyosbodott a helyzet. Az első félévben bekövetkezett balesetek száma már elérte a 161-et, a második félévben pedig a 288-at. S az idén tovább folytatódott ez az egészségtelen, káros „fejlődés”, hiszen az év közepén már 168 balesetet jelzett kisipari szövetkezeteinkből a statisztika. Ebből eredően a múlt évben 5238 nap, az idén pedig már 3399 nap esett ki a termelésből, amely — talán magyaráznunk sem kell — nemcsak a tervek teljesítésére volt káros hatással. Képzeljük csak el, hogy a hosszabb-rövidebb ideig tartó gyógyulás hány, a a dolgozó teljes keresetére alapozott családi költségvetést borított fel...?

Felmerül a kérdés: ml idézte elő ezt a szinte országosan is példátlanul álló helyzetet? A vizsgálódások erre is

fényt derítettek. Bizonyíthatóan megállapítást nyert ugyanis, hogy a balesetek oka 70 százalékban a dolgozók figyelmetlensége, elővigyázatlansága, könnyelműsége. A vas-, fa- és építőiparban — ahol a legtöbb baleset fordul elő — többnyire nem szerelik fel, vagy nem használják a védőfelszereléseket, s nem tartják be az egyéb munkavédelmi előírásokat. A bajok forrásainak megszüntetésére számos intézkedés született máris. Többek között •»vakoribbá és szigorúbbá teszik az ellenőrzéseket, s gondoskodnak arról, hogy a mulasztást elkövetők — azok, akik munkatársaik vagy saját maguk testi épségét kockáztatják nemtílrő'1öinsélTi'k- kel, könnyelműségükkel — ne kerülhessék el a felelősséere- vonást. Van azonban a balesetek csökkentésének egy másik, ésszerűbb módja is: az önnevelés és egymás nevelése, a felelősségérzet ébreszt- getése. S erre hívja fel a figyelmet ez a munkavédelmi kiállítás, mely sokrétűen mutatja be és világosít fel minden látogatóját az egészségünk megóvása érdekében alkalmazott helves munkamódszerekről — különösen a vas-, fa- és építőiparban.

őszintén kívánjuk, hogy e kiállítás minél több szövetkezeti és rokonvállalatoknál dolgozót győzzön meg arról, hogy egészsége és munkája biztonságáért saját maga tehet a legtöbbet!

E. fi.

Több mint háromszázan tanulnak az esti egyetemen

Ezen a héten az új iskolai év kezdetén a megyei pártbizottság hároméves marxizmus— leninizmus esti egyetemén is — fennállása óta immár hatodszor — megkezdődött a tanítás. Az intézmény néhány év alatt elsősorban az egyetemet, vagy főiskolát végzett, azonkívül az érettségivel rendelkező dolgozók- értelmiségiek, párt, állami és gazdasági vezetők marxista— leninista képzésének népszerű, közkedvelt iskolájává vált.

Az új oktatási év megkezdése alkalmából felkerestük Pozsgay Imre elvtársat, az esti egyetem igazgatóját, akitől a következő tájékoztatást kaptuk:

— Az érdeklődésnek és az intézet lehetőségeinek megfelelően az esti egyetemen tanulók száma évről évre növekszik Eddig három évfolyam 160 hallgatója végezte el az iskolát. Most egyedül az első évfolyamra ennyit, illetve valamivel több hallgatót vettünk fel. Tavaly kétszáztizen, az idén viszont már több mint háromszázan tanulnak Kecskeméten és az intézet bajai kihelyezett osztályaiban.

— Milyen képzettségijei rendelkeznek az első évfolyam hallgatói?

— Kecskeméten 109, Baján 53 hallgatót vettünk fel az első évfolyamra. A hallgatók közül 62-nek egyetemi végzettsége, a többieknek pedig érettségi, vagy annak megfelelő képzettsége van. A tanulók között 14 orvos- 32 pedagógus, azonkívül számos gazdasági és pártvezető van. Az egyetemen pártonkívüliek is tanulnak; Az első évfolyamra például most 38 pártonkívüli': vettünk fel.

— Mit tanulnak ebben az évben az egyetem hallgatói?

— Az egyetemen az idén is a marxizmus—leninizmus alapkérdései*, filozófiát, poii^T".

gazdaságtant és a munkásmozgalom történetét tanulmányozzák a részvevők. A mostani félévben az első évfolyamon dialektikus materializmus, a második félévben a történelmi materializmus, a második évfolyamon a kapitalista tervezési mód, majd a kommunista termelési mód tanulmányozása szerepel a tematikában. Á harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják a részvevők.

— Milyen tervei vannak az iskola vezetőségének?

Az iskola vezetősége egyik fontos feladatának tekinti a tanulmányi színvonal további növelését és arra törekszik, hogy a tanultakat a hallgatók a gyakorlatban is hasznosítani, tudják. Ezeknek a célkitűzéseknek elősegítésére a budapesti egyetemekről és a pártfőiskoláról hívunk meg több alkalommal is előadókat. Az egvetem tematikáját pedig több párthatározat ismertetésével. azonkívül a VIII. pártkongresszus anyagának tanulrnánvozóró’','l egészítjük ki ebben az évben. A fentieken kívül rendszeresen tájékoztatjuk hallgatóinkat az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről is.

— Ami lesjhoze^eV'i

terveinket illeti, azzal kapcsolatban elmondhatom, hogy tovább _ akarjuk növelni a tanulók létszámát és a megye több városában létesítünk majd kihelyezett osztályokat. Megszervezzük az esti egyetemet végzett hallgatók továbbképzését is. Már a jövő év őszén kétéves szakosított tanfolyamokat indítunk, amelynek elvégzése után a hallgatók a pártfőiskolával azonos értékű államvizsgát tehetnek — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Pozsgay slvtárs.

. ' 5ÖS* Wősei