Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
Hogy végre megoldd* szülessen Vélemények, tervek, elképzelések a bajai piac áruellátásának megjavítására Érdekes statisztika került a kezembe a napokban megyénk második legnagyobb városáról: Bajáról. Megtudtam belőle, hogy ebben a valamivel több mint harmincezer lakosú városban — ahol a mezőgazdasági dolgozókat, önállókat és nyugdíjasokat leszámítva 10 880 fizikai és szellemi munkást foglalkoztatnak — bonyolódik le a megye ruházati kiskereskedelmi forgalmának 40 százaléka, iparcikkforgalmának 25 és élelmiszeripari forgalmának 28 százaléka. Beszédes számok ezek, s szinte csábítják az embert az iparosodó és emellett fürdővárossá fejlődő Baja ismételt „felfedezésére”. Am, aki e városban él, azt nem annyira a kereskedelem fejlődésének eredményei, mint inkább az ellátásban évek óta előforduló hibák izgatják, foglalkoztatják. Több éve megoldatlan ■— Többet költenénk a ruházkodásra, mint más városokban? — töpreng a „felfedezésemen.” egy találomra megszólított bajai asszonyka a belvárosi fehérneműüzlet pultja előtt. — Lehet, hogy igaz — én nem vitatom. De ha már a kereskedelmünkről akar írni; miért nem néz szét a piacon, vagy a zöldségboltban? Ha megírnák például, hogy munkaidő után sokszor csak hosszas utánajárással tudunk egy kis gyümölcsöt vagy a vacsorához egy kis főzelékfélét szerezni — talán néhány illetékest gondolkodóba ejtenének és sürgős intézkedésre késztetnének... Megköszöntem a jó tanácsot. Nem sajnálva a fáradságot, egy rövid piaci és zöldségbolti szemlére, egy kis kérdezőskö- désre, csakhamar meggyőződhettem arról, hogy az asszonykának igaza van; a város gyümölcs- és zöldségellátása egy sor nemrégiben született intézkedés ellenére is, messze elmarad a többi hasonló városokétól, az itteni igényektől. Több éve megoldatlan problémája ez a városnak, s többször foglalkozott megoldásával a városi tanács, sőt a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. nyitására és fenntartására vállalkozott a gazdaság, feltétlenül kötelessége gondoskodni az üzemeltetéséről is. A termelőszövetkezetek szerződéses kötelezettségeinek csökkentése azonban csalóka dolog, hamis útja a megoldásnak, hiszen végeredményben nem jelentene terméktöbbletet. Ha Pécsre jutxöldség... Az igazság az, hogy nem a zöldségtermő területek hiánya, s nem is a „túlméretezett” szerződéskötés akadálya a jobb ellátásnak. Ha így lenne, akkor például a Baja környéki termelőszövetkezetekből kikerült zöldségfélével nem találkozhatnának olyan gyakran és tekintélyes mennyiségben a Baranya megyei városok; főként Pécs piacain sem! De a valóság az, hogy a nagyobb haszonnal járó értékesítés reményében jó ideig és jó néhány szövetkezet inkább oda hordta a szerződéses kötelezettségek teljesítése után fennmaradt, szabadpiaci értékesítésre szánt áruit, mint Bajára. — Mi az idén is közöltük a városi tanáccsal, hogy a járásban melyik termelőszövetkezetnek van szerződésen felüli, szabadpiaci értékesítésre váró zöldségféléje — hangsúlyozta a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, amikor „felderítő” kőrútunk során hozzáérkeztünk —> de ahhoz, hogy az áru onnan bekerüljön a bajai piacra, véleményem szerint intenzívebb szervező munkát kellett volna kifejteni a bajai tanácsnak... Azért nem mondom, hogy a jövőben nem segítünk, sőt. . — Hogyan, s mivel? Vannak már erre elképzelések? — Intézkedést teszünk arra, hogy a jövő évtől kezdve a vaskúti, bátmonostori, szerem- lei, érsekcfcanádi és sükösdi termelőszövetkezetek hatékonyan készüljenek fel — szerződéses kötelezettségeik teljesítése mellett — Baja zöldségellátására. A sét! tervek szerint a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetre vár az élőbaromfiszállítás és szeretnénk megnyerni a gyümölcsellátás megjavítására a bajai és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot. Csak azután felkészüljön a városi tanács is, nehogy úgy járjunk, mint a sükösdi Vörös Zászló, amely évek óta kéri az elárusító helyet a városban...! Felépül az elárusító csarnok Mintha megsejtette volna e beszélgetés végét a városi tanács kereskedelmi csoportvezetője, akit néhány perccel később hivatalában felkerestem. ö ugyanis ezzel kezdte a beszélgetést: — Az új piactéren most épül a termelőszövetkezetek számára egy 25-ször 60 méteres elárusító csarnok, melyben reméljük, hogy már jövőre sikerül megtelepíte- ni a bajai és környéki termelőszövetkezeteket. Az állami gazdaságtól pedig ígéretet kaptunk, hogy jövőre 200 hold terméséből gondoskodik saját boltja és a stand ellátásáról, főleg a szövetkezetekben hiányzó primőröket szállítja. Enyhíti majd a helyzetet, hogy rövidesen megnyílik a hetedik MÉK-bolt és szóba került a városi és községgazdálkodási vállalat mellett egy városellátó kertészet létrehozása is... Tervekben, javaslatokban és ígéretekben nem szűkölködnek tehát, s ha már az idén az időjárás viszontagságai és a szervezés hiányosságai miatt nem is tudják teljesen zökkenőmentessé tenni a zöldség- és gyümölcsellátást — remélhető, hogy a jövő évtől végre megváltozik a helyzet a bajai piacon. A „felfedező” körútra inspiráló bajai asszonykával és sok ezer társával együtt reméljük, hogy Baja nemcsak ruházati és iparcikk forgalmával vívja ki a megyében kereskedelmi hírnevét és a vásárlók megelégedé- Eszik Éva Dinnyeszezon — Nagyot harapjak belé? „Zúgó” neon Érdekes hírt olvastam az egyik naí.'.1apban: San Remo- ban, ebben a csodálatosan szép olasz városkában rendezték meg a zaj elleni küzdelem nagy konferenciáját. A zaj — régen tudott dolog — világprobléma. Éppen ezért nem meglepő, hogy most már nemzetközi konferencia foglalkozik azzal, hogyan lehetne a nagyvárosok zaját csökkenteni. Arról még nem olvastam milyen eredménnyel zárult a konferencia, de bízom benne, hogy az itt hozott határozatok nyomán zajtalanabb, csendesebb lesz a világ, benne Kecskemét is. Mert — sajnos — ezen a téren a mi szépen fejlődő megyei székhelyünkön sincs minden rendben. Nemcsak az utcai zajok, éjszakai csendháborítók kellemetlenek. Akadnak néha bosszantó „apróságok” is. Csak egy példát rá: Mindenki láthatja, hogy milyen széppé épült az Arany János utca. AKI A VIRÁQOT SZERETI... Benne OTOTÉRT-től az ország egyetlen Gramopresszójáig, a legkorszerűbb neonfényes üzletek sorakoznak. Esténként a felgyújtott neonreklámoktól oly fényes ez az utca, hogy talán még a fővárosban is megállná a helyét. Csak éppen az utca lakói, főképpen pedig a nyolcas számú bérházban lakók elégedetlenek a Pajtás Aruház cégreklámja miatt. Ezt a neont ugyanis a délutáni szürkülettől az éjjeli órákig „üzemeltetik”. A házban ettől kezdve megszűnik a nyugalom, mert a neon kegyetlenül zúg, s a zaj behatol a lakószobákba is. A monoton zúgás pedig feldúlja még a legedzettebb idegrendszereket is. A lakók mégis türelmesek. Tudják, hogy a neon sem örök, s bíznak abban, hogy majd egyszer elromlik, s akkor visz- szatér az esti órák régi, csendes nyugalma. Vagy talán a San Remo-i zajellenes konferencia nyomán az illetékesek felülvizsgálják a zajt okozó oócokat és megszün- *eHk azokat? Milyen jó lenne! Mezei István Állami gazdaság boltja MÉK-áruval A városi tanács vb július 24- én kelt beszámolójában a következőket olvashatjuk a város zöldség- és gyümölcsellátásáról: „A piac, hiányos áruellátása mellett, sok vonatkozásban megyei szinten a legdrágább is. Végleges megoldást az eredményezhetne, ha a város és a környező községek jelenlegi zöldségtermelő területeinek változatlan fenntartása mellett csökkentenék a szerződéses kötelezettségeket és a fennmaradó szabad áru teljes egészében a városellátást szolgálná. Ugyanakkor a közel 27 ezer holdas Bajai Állami Gazdaságnak kötelező tervszámként kellene előírni legalább 200 hold kertészetet, amelynek termékeit teljes egészében a városban értékesítenék. Tarthatatlan ugyanis. hogy ez a nagy gazdaság a városban levő saját üzletét a MÉK-től és a termelőszövetkezetektől felvásárolt áruval tartja fenn. Ami az állami gazdaságra vonatkozó javaslatot illeti: az ésszerűség és megoldhatóság felett nincs vita. Ha már üzlet A közmondást ezúttal a kecskeméti Kőhíd utca valamennyi lakújának erényeként említjük Nemcsak azért, hogy a házaik előtt virító, illatozó virágágyásokkal, s azok naponkénti locsolásával megszépítették környezetüket, hanem mert követendő példával szolgálnak sok-sok kecskeméti — köztük az Idén a nagy program keretében elkészülő — utcák lakosainak is. ’ A képünkön látható 74 éves Kovács néni az „őszülő” hajtások eltávolításával Igyekszik meghosz. szabbltani a nyarat, biztosítani a virágágyak üdeségét, (Pásztor—perny) Gyermek-'akóbizottság Pécsett — ahol kétezer lakóbizottsági tag tevékenykedik — megalakulnak a gyermek-lakóbizottságok is. Ezeknek tagjai vigyáznak majd a játszóterekre; gondozzák a parkokat, öntözik a virágokat és szükség esetén segítenek az idősebbeknek a bevásárlásban. Az első gyermek-lakóbizottság Pécs déli városrészében- a fCo- lozsvári utcai lakóterületen alakult; x>°000000000000000000000000000000000000000 PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, elelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál áa kézbesítőknél. F' ~”.ctési dfl i hónapra 12 forint. , ßacs-Kiskun msgyei Nyomda V. i Kecskemét. — Telefoni u-aj.
