Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

It «Mal 1 1962. szeptember 1, péntek némcnK&MtPoeno&OMA .................‘ ...... MK Va nnak foglalkozások, amiknek hallatára rögvest az embertípus formája is megkép­ződik a szemünk előtt Ké­ményseprőt csak kormosán tu­dunk elképzelni, agronómust motoron vagy biciklin, orvost fehér köpenyben, s a főköny­velőt általában szemüveges, száraz, kopaszodó embernek gondoljuk. A kiskunhalmi szövetkezet főkönyvelőjére mindez nem il­lik. Magas, sőt hórihorgas fia­talember, fehér fogakkal, amik messzire villognak, ha nevetni kezd. Nevetni gyakran látják, pedig Veres Pista messziről ér­kezett a kiskunhalmi irodára... Apja olyasféle ember volt, mint Hajdú József, akiről a krónikás följegyezte, hogy Pes­ten dolgozik, s ritka napokon jön csak haza — takarékoskod­ni kell minden fillérrel. Veres Pista édesapja villamoskalauz volt egy darabig, ami nagy szó volt akkor, akármilyen köny- nyen nem lehetett bejutni, nem égy mint most, hogy az újság minden nap hirdeti, s még sincs elég. Az édesapa Pesten csöngetett sárga villamosával, három gyerek, köztük Pista, meg itthon szaladgált. Negyvenötben hazajött Pest­ről az édesapjuk, mert kapott hat holdat Úgyis erre takaré­koskodtak eddig, s most jutta­tott földként megkapták. Ha­marosan fölvergődtek az ;,egv ló, egy tehén” erejéig, s még ötvenben is azon gondolkoztak^ hogv újabb holdakkal gyara­pítják a gazdaságot. Pista ek­kor már régen kiállt az iskolá­ból, amiben nem kis része volt az otthoni munkának. Hét osz­tályt végzett, s a nyolcadikhoz már se kedve, se türelme nem volt, nem erőltették. Jó pár évig otthon dolgozott az api a mellett, s az ötvenes év volt az, amiben Pista megfordította az élete rúdját. Élénk figyel­mű ifiú volt, s látta, hogy az élet merre megy... Egy napon meghívták a járási tanács mezőgazdasági osztályára — egyelőre csak olyan lótó-futó, aktát tologató kisembernek. Veres Pista első nagy harcát ekkor vívta meg, s az eredmény: elment otthon­ról. Nem nagyon örültek ennek az otthoniak: érthető, hiszen a hat hold csak megmaradt. Pista pedig ötvenkettőre már úgy bedolgozta magát a mező- gazdasági szakmába, hogy meg is nősülhetett a jövedelmére. Ebben az évben született meg a kislányuk, őt pedig be­hívták katonának. Szívesen fo­XVI. A főkönyvelő Donald kacsa nem alkalmas a svéd gyermekek szórakoztatására Walt Disney közismert rajz­film-figurája. Donald kacsa ki van tiltva a svéd mozik gyer- mekelőadásairól; A svéd film­cenzúra megállapította, hogy a Donald kacsa főszereplésével ké­szült Disney-filmékben olyan erőszakos, sőt egyenesen sza- disztikus jelenetek vannak, ame­lyek nem alkalmasak rá, hogy gyerekek láthassák őket. A film- cenzúra bizottság éppen ezért úgy határozott, hogy a filmek nem élvezhetik a gyermékfil- meJmeV kijáró adókedvezményt és kizárólag felnőttek számára gadták, mikor visszajött, s ré­gi munkahelyén egyre nagyobb becsületet szerzett magának. Pista azonban látta, hogy ügyességből nem lehet megél­ni. S ezekben az években már tanult: nemcsak az iskolát pó­tolta, hanem képesített köny­velői tanfolyamot is végzett Ekkor jött a következő próba: egy környező szövetke­zet nagy <rondban volt, s ki­hívták őt könyvelőnek maguk­hoz. Kiment, s egy évig tette községi szinten azt, amit eddig járásin gyakorolt. Rájött, hogy ez semmivel sem könnyebb. Sőt! A járási ember nyolc órát dolgozik, aztán hazamegy és kapálja a krumpliját. De a tsz- könyvelőt még este tízkor is ott találják néha az irodán, s mindenképpen melegebb he­lyen van, mint eggyel följebb. Úgyhogy Veres Pista egy év­re rá újra visszament a járás­hoz — most már könyvelőnek, ötvennyolcig itt dolgozott, köz­ben második gverméke fiúnak született a világra. Ez évben újra meghívták egy másik, de virágzó, tehetős szövetkezetbe, s a múlt évig itt dolgozott — igen jó körülmények között, ami a sikert, az eredményt, s az ebből származó örömöt ille­ti. Ekkor már viszont mérleg­képes kömrvelő volt, elérte a könyvelői tudomány felsőfokát. S a harmadik döntés elé ak­kor került, amikor Kiskunha­lom, lényegesen gyengébb és ziláltabb viszonyaival, hívta haza őt és a feleségét; aki ide­valósi. — Senki se próféta a maga hazájában — mondogat­ták neki jó barátai, nem alap­talanul. De Veres Pista nem ba­bonás. s vállalta az utat — le­felé. Hogy meddig marad itt­hon? — erre talán most még ő se tudna válaszolni. Annyi valószínű, hogy nem fog itt megöregedni, ezt csak abból az energiából lehet következtetni, ami benne feszül. Ha Veres Pistát műtőasztalra tesszük és sorsát az író-szodo- gráfus szemével boncolni kezd­jük, igen érdekes gondolatokra jutunk. Ezt a boncolgatást azért is érdemes megtenni, mert nemcsak Kiskunhalomra, ha­nem nagyobb határára, tehát az egész országra is találunk belőle jellemző fényeket. Hi­szen az elmúlt években sok tíz­ezer ember futott be Veres Pistához hasonló utat. Mi as 6 sikerült életének a titka? Először is az, hogy fiatalon szakítani tudott a régi életformával. Ehhez persze szel­lemi tehetség, kezdeményező képesség is kellett, ami ha nincs, előbb-utóbb megfenek­lik az ember. Nagy segítségé­re volt az ötvenes esztendő szükséghelyzete: emberek kel­lettek, akik elkezdik a munkát. Teszem fel, ha ma lenne ti­zennyolc éves, el se lehetne képzelni, hogy hét osztállyal járási munkatárs lehetne. Ma már nagyobbak az igények, s előbb el kellene végezni az is­kolát, a tanfolyamokat ahhoz, hogy ilyen helyre kerülhessen. Nincs irgalom: tanulni kell an­nak, aki valamire vinni akarja. De amikor Pista indult, még nem így volt. Ez a kezdeti előny hamar semmivé vált volna, ha közben magától rá nem jön arra, hogy nem elég a jó sváda, tudás is kell Tehát itt a titok nyitja: a szorgalom. Vannak ezenkívül olyan adottságai is, amik csak erősí­tik az előbbit: ért az emberek nyelvén; tudja, mikor kell meg­értőnek, s mikor szigorúnak lenni. Jellemző, hogy Pistát nem szidja senki azokban a falvakban, ahol az ötvenes években megfordult Pedig ez nagy szó, amihez még azt is hozzá kell tenni, hogy nem szédítette meg a könnyen gaz­dagodás lehetősége, tisztakezű embernek ismerik. Tudják ró­la, hogy a használt Moszkvics, amit vett, az takarékosságnak, s nem egyébnek a gyümölcse. S hogy ki ne felejtsük: nem­csak szorgalma van, de hozzá­illő felesége is. Az asszony min­den embernél, de vezetőnél kü­lönösen sokat számít. Felesége is tanul, ugyanazon a pályán, mint az ura, s együtt tanulni könnyebb, mint külön. Hatvankettőt írunk, s egy harminckétéves ember előtt még ott az élet, ami folytatni fogja ezt a rajzot, s a tanul­ságot is. A lényeg azon van, hogy Veres Pistának ugyan­olyan természetes és tisztessé­ges embernek kell maradni, mint eddig volt: nincsenek elő­re biztosított értékeink. Ha ne­talán a fejébe szállna a siker, a szorgalom helyett az ügyes­kedést, a rábízott nép érdeke helyett a maga „összekötteté­seit” építgetné, mindent elront­hatna, amit eddig épített. Hi­szen. a kiskunhalmi főköny­velői asztal mellett' már ültek egynéhányan. akik intő például szol eálhatnak. A motto ez alkalommal a végére kerül. Szerepel a Kis­kunhálom című könyvben egy szegény asszony, aki éppen any- nyi évvel ezelőtt, ahány éves most Veres Pista, hozott a vi­lágra egy gyermeket — nagy szegénységben, szűkösségben. Ez az asszony Pista édesanyja is lehetett volna, s akkor az író bizton nem sejthette még, hogy egy szegénységben szüle­tett gyermeknek harminc év múlva ilyen sorsa leheti ŐSZI ELŐKÉSZÜLETEK Gyorsan tovasuhant ez a nyár is. A nap ugyan még meleg su­garakat bocsát a földre, de a csípős ízű reggeleik és estéik, a harsogó zöldjüktől búcsúzó fák már a párás, ködös őszi napok előhírnökei. Az őszé. amikor eső áztatja az írtakat, hideg szél her- vasztja le a mezők virágait és az ember négy fal közé, a zárt helyiség melegébe kényszerül; A nyári mezőgazdasági mun­kák; a szabadságolások, kirándu­lások miatt kevesen látogatják az utóbbi hónapokban a műve­lődési házakat, otthonokat De most, hogy nyárutóján tartunk, nem árt bepillantani a zárt aj­tók mögé. Helyhiány zösen tartana nálunk rendszeres előadásokat Mindent elkövetnek, hogy a város lakosságán kívül a kör­nyező tsz-ek dolgozói is kedvei kapjanak a művelődési ház ren­dezvényeihez. A Dózsa, a Vöröa Csillag és a Petőfi Tsz tagsága már „ideszokott”, és ha az el­nök. a vezetőség tagjai is segí­tenek. akkor a többiek sem ma­radnak sokáig távol. A hosszú őszi-téli esték unal­mát messzeűző tervek sokrétűek. Ki mit tud játékok, tsz-akadé- mia, nyelvtanfolyamok, irodalmi esték gondoskodnak az élénk szakmaközi élet mellett — a felnőttek és a fiatalok hasznos elfoglaltságáról és színvonalas szórakozásáról. M®t csinálnak művelődési ott­honaink vezetői, hozzáláttak-e az őszi-téli művelődési évad elő­készületeihez? Kiskunfélegyházán a Móra. Fe­renc Művelődési Házban pezsgő élet fogad. No. nem éppen kul­turális rendezvényre jöttek ösz- sze a sürgő-forgó fiatalok, ha­nem — sorozásra Ez azt jelenti tehát, hogy a helyiségek nagy része egy ideig el lesz foglalva Régi panasz Kiskunfélegyházán a helyhiány. Máskor is, most is jelentős akadályt gördít egy szé­leskörű, egységes művelődési program megvalósítása elé. Pél­dául: Nagy az érdeklődés az ifjúság, képzőművészeti kör iránt, me­lyet megfelelő terem hiányában egy másik épületben helyeznek el, holott igazság szerint itt len­ne a helye. Néhány tanfolyam kezdetét pedig későbbi időpont­ban kellett megállapítani, a más célra lefoglalt helyiségek miatt Inkább a minőséget fokozzuk A nehézségek ellenére figye­lemre méltó, változatos anyagot tartalmazó munkatervet állítot­tak össze a Móra Ferenc Műve­lődési Ház vezetői. Szabó—varró tanfolyam Indul kezdők és haladók számára, mel­lette érdekes, új kezdeményezés a Háziipari Szövetkezettel közö­sen rendezendő necc-tanfolyam. Ez 30 háziasszonynak, iskolából kimaradt fiatal lánynak nyújt a hasznos időtöltés mellett kere­seti lehetőséget is. mivel a szö­vetkezet egyszersmind „bedol­gozóként” is foglalkoztatja őket •=- Már szerződést kötöttünk a Filharmóniával — újságolja Gál Jánosné szervezőtitkár — négy előadásból álló hangversenyso­rozatra. És most folynak a tár­gyalások, mely szerint a szege­di és a kecskeméti színház kó­számban terveznek — 225-öt — ismeretterjesztő elő­adásokat is, bár itt elsősorban a minőség javítására, az eszté­tikai nevelés, a tudományos fel. világosító munka fokozására sze. retnének nagy gondot fordítani. Pénteken fogadónap A város kulturális életében tevékeny részt vállaló művelő­dési ház dolgozói nem feledkez­tek meg a járás művelődési ott­honainak nyújtandó támogatás­ról sem. Módszertani segítsége* a munkatervek összeállításához és tapasztalatcsere látogatásokat szerveznek. Vállalták a jász- szentlászlói művelődést otthon paitronálását. de mindem kórság rendelkezésére állnak olyan fon­tos és mégis sokszor nehéznek tűnő kérdések megoldásában H min*: — Hogyan kell különféle tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat szervezni, indítani* vagy milyen formában kell le­vezetni egy szakköri foglalko­zást. A ld állítások anyagát edyubg elküldik vidéki „vándorú*».’*.' Tavaly is hat helyen fordult meg a fotókiállítás. Az irodal­mi színpad, az énekkar színvo­nalas műsorával Twnéitffwwwt' járja a községeket Akinek ezenkívül is akad problémája, válaszra váró kér­dése az nyugodtan jöhet hoz­zánk segítségért — mondta Gál- né — minden pénteken fogadó­napot tartunk.., A tervek azt mutatják: Kiskunfélegyházán cél tudata— készültek az új őszi-téli évadra, nagyon helyesen gondolva arra is, hogy a város dolgozóinak mű­velődése. szórakoztatása mellété a községek kulturális fejlődésé­nek támogatására is időt i fordítsanak. MINDEN HELY BETELT Nemrégiben a kecskeméti fel­nőtt oktatás helyzetével foglal­kozva megállapítottuk, hogy az utóbbi években szinte elképzel­hetetlen módon megnőtt a dol­gozók tanulási kedve a város üzemeiben, termelőszövetkeze­teiben. A dolgozók általános is­kolájába több mint ezren je­lentkeztek már tavaly is, s ez a szám évről-évre százakkal sza­porodik. Igen nehéz azonban a felnőtt oktatás helyzete a középiskolák­ban. Mind többen jelentkeznek olyanok technikumba, gimná­ziumba» akiknek munkakörük ellátásához feltétel a középisko­lai végzettség, a dolgozók álta­lános iskoláját elvégzetteknek pedig mintegy fele szeretne to­vább tanulni. Az okokat kutat­va megállapítható, hogy legtöbb­jük egészen egyszerűen csak azért jelentkezik, mert megjött a kedve a tanuláshoz, még töb­bet akar tudni, érzi, hogy a tu­dás milyen eleven erő a mun­kájában és mennyivel közelebb kerül általa az élet, a világ megismeréséhez, A középiskolákban azonban» s különösen a technikumokban egyelőre még korlátozott a lét­szám. A SZÖVOSZ-technikum esti és levelező tagozatára pél­dául az engedélyezett nyolcvan fő helyett 118-at vettek fel az idén és 120-at még Így is el kel­lett utasítani. A gépipari tech­nikum jelentkezői közül 130-at utasított el az iskola vezetősé­ge. Igen sok a jelentkező a gimnáziumban fa» de ott egye­lőre — legalábbis a levelező ta­gozaton — még van hely. Az iskola vezetősége ugyanis úgy határozott, hogy az esti tago­zatra azokat a 16—18 éves fia­talokat veszi fel, akik az álta­lános iskola elvégzése után meg­szakították a tanulmányaikat. Ezeknek a fiataloknak jobban szükségük van az esti tagozat rendszeres foglalkozásai adta ne­velésre. Az idősebbek inkább a levelező tagozaton tanuljanak, hiszen a tapasztalatok szerint általában kitartóbbak, célratö­rőbbek. Éppen a kitartás hiánya okoz­za a felnőtt oktatásban pilla­natnyilag a legnagyobb gondo­kat. Bár a beiratkozottaknak csak kis hányada morzsolódik le az első év alatt, kimaradásuk mégis azt jelenti, hogy elvették a helyet olyanoktól akik sze­rettek volna tanulni és lett vol­na bennük négy évre elegendő erő is. így a második osztályban már mindenütt van néhány sza­bad hely. A kecskeméti felnőttoktatást bizottság ezért elhatározta, hogy a technikumba jelentkezők kö­zül azokat, akiket nem vehet­tek fel, a gimnázium levelező tagozatára tanácsolja’ s év vé­gén a szükséges egy-két tan­tárgyból tett különbözeti vizsga után felveszik őket a techni­kum második évfolyamában megüresedett helyekre. Ez természetesen bizonyon többletmunkát kíván a jelent­kezőktől. De aki valóban tanul­ni akar, annak számára ez nem lehet akadály és így nem keU megvárnia, míg sorra kerül a következő esztendőben, hama­rabb megszerezheti a techniku­mi érettségit. M, I*

Next

/
Thumbnails
Contents