Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM, 209. SZART Ara 60 fillér 1962. SZEPTEMBER 1, PÉNTEK Az idei tanévben már hat gimnázium működik szakközépiskolaként Bács-Kiskun megyében — a megyei tanács művelődési osz­tályának irányítása alatt — 17 középiskola működik. Ebből a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimná­zium néhány osztályában már három éve bevezették a szak­középiskolai jellegnek megfele­lő 4 plusz 2-s szőlőtermelői és borkezelői szakmai oktatást. Bár a 4 plusz 2-s szakkö­zépiskolák heti négy napot a gimnáziumi tananyag, kettőt a szakmai rész elméleti és gya­korlati elsajátítására fordíta­nak, nem vesztik el általános gimnáziumi jellegüket. Elvégzé­sük után bármelyik főiskolára felvételt nyerhet a tanuló, aki ráadásul még szakmunkás bizo­nyítvánnyal is rendelkezik. Az idei 1962—63-as tanév­ben öt középiskolánk első osztályaiban kezdtek hoz­zá a szakközépiskola alap­jainak lerakásához, így vezették be Kunszent- miklóson a Damjanich János Gimnázium egyik első osztályá­ban a 4 plusz 2-s növényvédő gépész szakoktatást. Érdemes megemlíteni, hogy a mostani elsőosztályok lesznek — az is­kola elvégzése után — az or­szág legelső növényvédő szak­munkásai. A bajai Tóth Kálmán Gim­názium két első osztályában te­remtették meg az idei tanévben a vízügyi szakközépiskola felté­teleit. Ilyen iskolarendszer mindössze kettő működik az országban. Öntözéses zöldségtermesztő és hajtató (palántanevelő) szakkö­zépiskola lett a kalocsai leány- gimnázium — közgazdasági szakközépiskola pedig a Bajai Türr István Közgazdasági Tech­nikum és a kiskunfélegyházi leánygimnázium. A szakember-utánpótlás szem­pontjából rendkívül fontos szakközépiskolák mellett nagy gondot fordítanak megyénkben az 5 plusz 1-es szakmai elő­képzésre is, melyet minden kö­zépiskolában — néhány osztály kivételével — már meghonosí­tottak. Az 5 plusz 1-es oktatási rendszer ugyan nem ad szakmunkás képzettséget, de érettségi után szakmai mi­nősítő vizsgát tehetnek a hallgatók. Ennek következtében a rövidí­tett idő — pár hónap, esetleg QYORSULÓ ÜTEMBEN (N. O.) Egy pillanatra sem torpan meg a fejlődés üteme megyénk városaiban és közsé­geiben. Ahol például befejező­dött a községvillamosítás, ott máris a villanyhálózat bővíté­séhez, ahol már elegendő járda is van, törpevízmú, kultúrház, vagy éhPen strandfürdő építé­séhez kezdenek. Tanácsaink a lakosság anyagi és fizikai erejé­nek összefogásával állandóan szépítik, kulturáltabbá teszik, előnyére változtatják megyénk helyiségeinek arculatát. Évről évre gyorsul a fejlődés üteme. Elmondhatjuk, hogy az Idén is több szociális, kulturális és egészségügyi létesítménnyel gazdagodik megyénk, mint az elmúlt évben. A községfejlcsz- tési tervek szerint 92 ezer négy­zetméter út, mintegy 120 kilo­méternyi járda, 16 kilométer villanyhálózat, 94 ezer méter vízvezeték-hálózat, 145 ezer Dégyzetméter park, négy autó­busz-váróterem. hat tisztasági és strandfürdő, 14 mélyfúrású kút, 15 törpevízmú, három or­vosi rendelő, egy egészségház, nyolc óvodai, 21 iskolai tan­terem, három szélesvásznú mo­zi, 13 művelődési ház, hét sportpálya, két túzoltószertár épült az idén — csak a na­gyobb létesítményjket említve. A községfejlcsztési tervek megvalósítását elemezve megál­lapíthatjuk, hogy az építkezé­sek egyre zökkcnómentcsebben haladnak. Nemcsak azért, mert tanácsaink már megfelelő ans’a- gi tartalékokat képeznek a kö­vetkező évi építkezések meg­kezdéséhez, hanem azért is, mert a lakosság — a nagysze­rű eredményeken fellelkesülve — késedelem nélkül befizeti a községfejlesztési hozzájárulást. Az idén az első félévben be- folvt a tervezett bevételek 60 százaléka. Ma már a lakosság _ a gyorsabb fejlődés érdeké­ben — szívesen vállal a köz- séefeilesztósi hozzájáruláson le-. lül is anyagi áldozatokat. Kis­kőrösön például az egész köz­séget behálózó vizmú építésére, illetve annak anyagi támogatá­sára vízműtársulatot alapítot­tak. Nem volt különösebb lemara­dás az első félévben elvégez­hető társadalmi munkát cs sa­ját anyag felhasználást illetően sem. Mégsem lehetünk teljesen nyugodtak afelől, hogy most már minden megy magától. Az idei községfejlcsztési tervek alapján — egy-két létesítmény kivételével — az építkezések befejezésére az év hátralevő ré­szében kerül sor. Szükség van hát arra, hogy a tanácsok to­vábbra is szorgalmazzák a la­kosság KÖFA-hozzájárulásának befizetését. Néhány helyeu — különösen a kiskőrösi és a kis­kunhalasi járásban — sablonos­sá vált a társadalmi munka szervezése. A végrehajtó bizott­ságok vezetői ugyanis az appa­rátusra bízták a lakosság moz­gósítását, ahelyett, hogy a ta­nácstagokat kérték volna erre meg. Ily módon több nagy KÖFA-létesítménynél előfordult, hogy a társadalmi munkában megoldható homokhordási is a vállalatokkal végeztették el. Mindez azt bizonyítja, hogy a tanácsoknak bőven van al­kalmuk feltárni azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel olcsóbbá tehetnék és meggyorsíthatnák városaink és községeink fej­lesztését. Megfelelő takarékos­sággal módjuk nyílna még eb­ben az évben több járdát épí­teni, villanyhálózatot bővíteni stb. Az évből hátralevő négy hónapot akkor használják jól ki a tanácsok, s teljesíthetik — sőt túlteljesíthetik — község­fejlesztési terveiket, ha szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat a lakossággal, jobban együttmű­ködnek a különböző tömegszer­vezetekkel és a létesítménye­kéit kivitelező vállalatokkal. egy év — alatt szerezhető meg a szakmunkás bizonyítvány. Az idén máris 86 fiatal — a Kecskeméti Katona József Gim­názium, a Bajai Tóth Kálmán és a III. Béla Gimnázium IV. osztályos tanulói — tett szak­mai minősítő vizsgát — sike­resen. Az oktatási törvény megvaló­sítása azt jelenti, hogy a nép­gazdaság fejlődésének megfele­lően jól képzett szakmunkás­utánpótlásról gondoskodjanak iskoláink, különös tekintettel a megye speciális munkaerő-szük­ségletére. Az előttünk álló fel­adatok megvalósításához el­enyészően kevés a jelenlegi szakember-állomány — 6000 hold föld jut egyre. Ennek megváltoztatása érde­kében a Művelődésügyi Minisz­tériumban új, szakoktatási fő­osztály alakult, amelynek hat­hatós támogatása mellett a me­gyei tanács vb és a megyei pártbizottság közös erővel hoz­zálátott a szakolrtatási rendszer széleskörű alkalmazásának be­vezetéséhez, színvonalának eme­léséhez. A szakmai ismeretek még tö­kéletesebb elsajátításának ér­dekében a Kunszentmi.rlósi Damjanich Gimnáziumba és a kalocsai leánygimnáziumba kineveztek egy-egy agrár­mérnököt és az újonnan lé­tesült szakközépiskolák szá­mára osztályonként 36 ezer forint támogatást biztosítot­tak. Külön 36 ezer forint támo­gatásban részesülnek a közgaz­dasági szakközépiskolák, Kun- szentmiklóson pedig új tanmű­hely építését kezdték meg eb­ben az évben. Kunszentmiklós és Kalocsa műhelyeinek felsze­relésére 76 ezer forintot utalt ki a Művelődésügyi Miniszté­rium. Nagy tervek megvalósításának jegyében indul az idei tanév. Cél: néhány éven belül minden iskolában megteremteni az 5 plusz 1-es gyakorlati ok­tatást, ezen belül jó néhá­nyat átalakítani 4 plusz ?-s — főleg mezőgazdasági jel­legű — szakközépiskolává. Ezért nagy figyelemmel kísérik az idén először induló szakkö­zépiskolák munkáját, eredmé­nyeit, hogy az észlelt tapaszta­latokat fel tudják használni a következő tanév szervező mun­kájához. V. Zs. Új fajták születése Szinte szőrszálhasogató pontosság az egyik oldalon, képes­ség a nagy távlatok áttekintésére a másikon — ezek a kutató erényei. Heteken, hónapokon át gyűjti a vizsgálatok adatait, s a mérések eredményei végeérhetetlen számoszlopokba sorakoz­nak. Aztán a sok számból kibontakozik a bizonyság, amely új felfedezések elindítója, vagy nem egyszer — zsákutcát zár le. S a kutató dolgozik tovább, töretlen kedvvel, fáradhatatla­nul, mert számára a munka önmagában hordozza jutalmát Tudja, ahogyan ő szűri ki a számok, a tapasztalatok erdejéből a törvényeket, úgy összegeződik munkája eredménye, majd sa­ját vagy mások felfedezéseiben. Ez a tudat ad értelmet minden ceruzavonásának. Ilyen megszállottja a munkának Bányai Antal, a Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki telepének kutatómérnöke is. Valóban,- itt, kilométerekre a legközelebbi falutól, az intézet új, modern épületében gyakran későn éjjel is ég a villany a laboratórium­ban. A világos ablakok mögött Bányai Antal kémcsövekkel fog­lalatoskodik, vagy a mikroszkóp fölé hajol és ceruzája fürgén szalad a papíron. Amikor meglátogattuk, a Csabagyöngye és az Irsay Olivér szőlőfajta cukor- és savvizsgálatát végezte. A fiatal telepítésű szőlők jól alkalmazkodtak a homoki viszonyokhoz. Az intézet kutatói azt vizsgálják, melyik lesz közülük a legjobb, vagy le­het-e olyan fajtát ki tenyészteni, amely egyesíti a jó tulajdon­ságokat. Kormányhatárosat a termelőszövetkezetek munkaversenyéről A terme!'szövetkezetek mun­kaversenyéről szóló határozat megállapítja, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek befejezése széles társadalmi alapot nyújt a munkaverseny kibontakozásához a mezőgazda­ságban. Ez szükségessé tette a verseny értékelési módjának és a kitüntetések feltételeinek to­vábbfejlesztését. A kormány szükségesnek tart­ja, hogy a szövetkezetek tagjai az éves termelési tervek telje­sítése és túlteljesítése érdeké­ben minél nagyobb számban vegyenek részt a termelőszö­vetkezetek országos versenyé­A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Földművelésügyi Minisztérium élőterjesztésére a kormány határozatot hozott ar­ról, hogy 1963-ban milyen alap­elvek figyelembe vételével tá­mogatja az állam a termelő- szövetkezetek termelésének to­vábbi fejlesztését. A termelő­szövetkezeti tanács elnöke és a földművelésügyi miniszter kö­zös előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács határozatot hotott a termelőszövetkezetek terme­lési versenyéről és a legjobb eredményeket elért közös gazda­ságok kitüntetéséről. « A kormány ezután meghall­gatta és tudomásul vette a Föld­művelésügyi Minisztérium je­lentését a mezőgazdasági mun­kák menetéről és az Élelmezés- ügyi Minisztérium jelentését a felvásárlás helyzetéről. A kormány a belügyminisz­ter és a közlekedés- és posta­ügyi miniszter közös előterjesz­tése alapján — a módosított KRESZ 1963. január 1-ével tör­ténő életbelépésével kapcsolat­ban — rendeletet hozott a köz­úti közlekedési szabálysértések­ről. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. ben. Ezért a korábbi három he­lyett öt kategóriába sorolták a szövetkezeteket területnagysá­guk, illetve speciális adottsá­gaik szerint. Az országos ter­melési verseny eredményeit évente értékelik. A kormány a területi kategóriákba sorolt szö­vetkezetek első 5—5 helyezett­jét, valamint a speciális szövet­kezetek első 3 helyezettjét Ki­váló termelőszövetkezeti gazda­ság címmel, valamint a Minisz­tertanács vándorzászlajával tünteti ki és pénzjutalomban részesíti. Ezenkívül kategórián­ként további 10—10, illetve 5—5 termelőszövetkezetnek adomá­nyoz elismerő oklevelet. A termelőszövetkezetek köré­ben egyéb címeken szervezett országos és helyi termelési ver­senyeket 1963. január hó 1. nap­iától kezdődően az egységes irányítás érdekében az országos termelési verseny keretei közié kell illeszteni. A jutalmazásuk­ra szánt összegeket az országos termelési verseny járási és me­gyei helyezettéinek jutalmazá­sára kell fordítani. A kormány határozata első alkalommal ad lehetőséget arra; hogy a megerősítésre szoruló szövetkezetek is jutalomban ré­szesüljenek, ha gazdaságilag számottevő fejlődést értek eL Azok a szövetkezetek, ame^ lyek az országos versenyben egymást követő három alkalom­mal részesülnek kitüntetésben; véglegesen megtarthatják a Mi­nisztertanács " ' Megyénk összes középiskolájában bevezették a gyakorlati oktatást

Next

/
Thumbnails
Contents