Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

«. oldal 1962. szeptember 5, szerda néni cm* 6&vmpoötío mm XIV. A TOLVAJ kerékpárján, s odalép az embe rekhez. — No, megvan már? — A fenét van meg. Túl vai az már hetedhét határon! — Legyen is túl — mondj; Péter dühösen —, miért épper ez kerüljön elő, mikor az előzi kettőt futni hagyták. Adnál csak a mi kezünkbe a tolvajain kát, ellátnánk mi a bajukat úgyhogy elmenne a kedve i csibészeknek. — Igazad van — szól közb< Varga János. — Tavalyelőtt a; öreg Szentesi ajánlotta azt í pénztárost. Valami cimborái; volt. s ütötte érte a vasat. — A saját felelősségemre, ilyen osz­tályhű. olyan haladó ember így vállalom, úgy ígérem — í mi lett belőle? — Épp azt a baj. hogy nerr a magunk fejire, hanem min­denféle ajánlásokra hallgatunk Mi ismerjük a népet, nem má­sok. — Nem ez a baj. mert jöhel idegenből is rendes ember Hanem az, hogy amikor kide­rült, hogy a pénztáros ötezrei elvitt szombaton és hétfőn haj­nalra elmulatta az utolsó fillé­rig. akkor nem láttuk el a baját neki is, meg az ajánlójá­nak is. Ki térítette meg? Sen­ki! Pár hónapig ült, ma mái megint irodán van Bacsón. Rö­hög rajtunk. — S tavaly pedig a főkönyve­lővel ugyanez. Már az előző he­lyiről is ilyesmi miatt kellett elmennie, s mi olyan hülyék voltunk, hogy nem néztünk a körmire. Mert főkönyvelő! Per­sze, akadtak itt olyanok, akik seftelni, kupeckodni kezdtek vele. — S mikor kitört a botrány a libák, malacok körül, akkor egyszerűen odébbáll!. Fekete Péter látta a múlt héten, mi­kor szőlővesszőkért voltak a Ba­latonon, hogy ott ült a karádi állami gazdaságban, Irodán1 Szabolcsból indult, s most már a Dunántúlon van. Hogy is hívták? Valami Békefi Tiva­dar. hogy a ménkű üssön az országcsavargó, kupec hasába! ffír társalognak. s mt_ kor nyílik az ajtó. mind azzal a pillantással tekintenek az iroda felé, hogy egyszercsak a detektívek kihozzák a tolvajt, s ők pedig itt helvben elkap­hatják a frakkját. Meg is ten­nék, ha most kezükbe kerülne! Ha rajtuk múlna, kibővítenék biztos a btk-t legalább azzal, hogy engedtessék meg a tsz tagságának, hogy a tolvajt egv hétre kikössék a gazdaság ud­varára egy fához. Legven ottan kenvéren és vízen, lássa min­denki. Akkor azután, gondol­ják. biztos nem lenne tolvaj. Az öreg Lőrinc bácsi is ott ácsorog, nyugdíjas, s az egész falu úgy ismeri, mint akinek soha életében nem tapadt ide­gen jószág a kezéhez. Közbe­szól az öreg: — Szigorúnak kell lennünk. Ha evész keveset lop. már ak­kor leváltani, s aztán nem el­engedni. hogy másutt folytassa, hanem ittmarasztalni. Ha egy nyáron át kapálna a többivel, télen fát váena a vizes erdőn trágyát hordana, mint mi tesz- szük, akkor biztos kiszaladna — Jól van, papa, ezzel nem segít, ha tanácsot ad ... — Dehogynem, fiam. De ami azt illeti, nemcsak az a lopás ám, ha valaki ezret lop, az is. ha tízet. Hányán akadnak, akiknek könnyebb a lelkűk, ha a közös tábláról törik le a va­csora mellé való gyenge kuko­ricát, pedig van háztáji kuko ricájuk is. Igaz, hogy ez csak három-négy cső, de sok kicsi sokra megy. Aztán az is előfor­dul majd többekkel, hogy jól­laknak a közös őszibarackfája alatt. — Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját! — vágják oda ketten is, mert a társalgás kel­lemetlen mederbe tér. De Lő­rinc bácsi nem hagyja magát: — Csakhogy nem vagyunk ám ökrök, hanem emberek, fiam. Osztán, most is jobban tennénk, ha nem lopnánk itt a napot már egy órahossza óta. nekem is van valami kapálni valóm odakint a háztájin, én már megyek is utamra... Erről jut eszébe Fekete Pé­ternek, hogy mi a dolga: át­megy a műhelyébe, nagy. fe­kete ötkilós lakatot hoz elő pántokkal, s olyan mérgesen szegeli rá a vasat az iroda ajta­jára. hogy csak úgy dübörög. Bizonyára azt dübörgi, hogy jobb későn, mint soha. Kétszáz szakszervezeti tanfolyam A SZAKSZERVEZETEK Me­gyei Tanácsa még a nyár kö­zepén határozatot hozott a dol­gozók politikai továbbképzésé­nek megszervezésére. A határozat végrehajtásának biztosítására háromtagú agitá- ciós és propaganda munkabi­zottságot hoztak létre, amely­nek irányításával több száz ak­tivista látott munkához. Az ak­tivisták célul tűzték, hogy egy­re töljb olyan szakszervezeti dolgozóval ismertetik meg a marxizmus—leninizmus tanítá­sait, akik eddig politikai okta­tásban nem részesültek. A po­litikai oktatás megszervezésével elősegítik a nemzetközi esemé­nyekben való eligazodást, a proletár internacionalizmus és a munkás szolidaritás eszméi­nek elmélyítését. Megismertetik a szakszervezetek múltját, je­lenét, céljait és a szocializmus építésében elfoglalt szerepét. A KÜLÖNBÖZŐ szakmák megyei és üzemi bizottságai szoros együttműködésben a párt alapszervezeteivel — a pro­pagandisták többségét már fel­kérték a szakszervezeti politi­kai iskolák vezetésére. A pro­pagandisták jelentős része olyan párttag és pártonkívüli elvtár­sakból kerül ki, akik már több év- óta vezetnek oktatást vagy tartottak már előadásokat. Eddig 135 propagandista ka­pott megbízatást. A tervek sze­rint ezenkívül még mintegy het­venre van szükségük. Fontos feladat, hogy ezek a propagan­disták is a közeli napokban megbízatást kapjanak, hiszen nekik is idő kell a felkészülésre. A tervek szerint megyénk üzemeiben és intézményeiben mintegy 200 szakszervezeti, po­litikai iskolát szerveznek. — Eddig több mint 165 tanfolya­mot készítettek elő. Az itt szer­Palkó József: Cirkuszosok (JiaUiii zeneAa^át&k A kulturális élet Dunapata- jon egybefonódott az Ének és Zenej Általános Iskolával. Idén júliusban kerültek ki az első nyolcadikosok az ének-zenei ta­gozatból és az ekkor megrende­zett jubileumi hangverseny ta­núskodott arról, hogy a Zenei Általános Iskolának milyen je­lentősége van, mennyire előse­gíti a község kulturális fel- emelkedését, a lakosság zenei műveltségének fejlesztését. A hangszeres oktatás fakul­tatív. Az • iskolában hegedűt, gordonkát, zongorát tanítanak és az 1962—63-as tanévben fu­vola és klarinét oktatása is megkezdődik. A júniusban zárult tanévben 52-n a hegedűt, 36-an a zon­gorát és hárman a gordonkát választották. A zenetanulásért a kitűnő eredményű diák nem fizet. A jeles, jó és közepes ren­dű tanuló 15, vaev 25 forintot fizet havonta. A közséffi tanács egy zongorát vett a közséofej- lesztési alapból, ezenkívül a gyakorlás céljaira négy zongo­rát kapott az iskola. így a sze­gényebb sorsú tanulók is ré­szesülhetnek zenei oktatásban. A növendékek szülei nagy­részt termelőszövetkezeti gaz­dák, munkások, akik nagy ér­deklődéssel kísérik az iskola munkáját. Figyelemre méltó, hogy a szülői értekezleteken az ének és zenei tagozatos gyer­mekek hozzátartozói sokkal nagyobb számban vesznek részt, mint a többi iskolában. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola elismeréssel nyilat­kozik a dunapataji intézmény­ről és Bátori Sándor, az iskola igazgatóhelyettese. társadalmi munkában a nvári szünidőben a '’ordonkatanítás módszertanát adta elő Dunanataion e hang­szert tanító tanárnak. Az iskola további fejlesztése szükségesnek látszik, ezért a község vezetői a szülőkkel kar­öltve elkészítették a fejlesztő-' ’ érvérét. Sánta László zett tapasztalatok arra mutat­nak, hogy a munkások és az alkalmazottak örömmel fogad­ták az SZMT határozatát és so­kan jelentkeznek az oktatásban való részvételre. A Kecskeméti Konzervgyárban 160, a Közúti Igazgatóságnál 320, az Építő­ipari Vállalatnál 200. a Bajai Gyapjúszövetgyárban közel 100 dolgozó vesz részt a tanfolya­mokon. Említésre méltó, hogy az egészségügyi dolgozóknak egy- harmada jelentkezett a politikai oktatás különböző formáira. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének aktivistái je­lentős segítséget nyújtottak a pártoktatás előkészítéséhez is. A szakszervezeti politikai is­kolák tematikája, azonkívül a tanítás módja is alkalmazkodik a jelentkezők igényeihez. Álta­lában rövid, színvonalas és ér­dekes e1óadásokat hallanak a részvevők, majd a felmerülő kérdéseket beszélik meg. A tan­tól vamvezetők nem alkalmaz­nák az iskolában szokásos „fe­lel tetési” módszert. A SZOT ja­vaslata alánján tartott hat elő­adáson kívül a hallgatók meg­tárgyalják az MSZMP VIII. kongresszusának anvagát is. AZ OKTATÁSI ÉV óktóber második felében kezdődik és április végén fejeződik be. Horváth Ignác A Kossuth Kiadó újdonságai A Marxizmus—Lenini2mus Kiasz­szikusai Kiskönyvtára sorozat má­sodik könyveként ielenik meg Le­ninnek a „Baloldaüság — a kom­munizmus gyermekbetegsége” című zseniális munkája, amelyben kimu­tatja, hogy az álforradalmi szóla­mokkal leplezett „baloldaliak** a kommunista pártokat a munkás tö­megektől való elszakadás végzetes útj ára tas zitj ák. Második kiadásban jelenik meg Kádár János elvtárs két kötete: a ..Szilárd néü! hatalom: független Magyarország” és „A szocializmus telies győzelméért’*. Mindkét mű je­lenkori történelmünk egy szakaszá­nak igen fontos áttekintése és ér­tékelése. Jelentős és fontos művek: G. V* Oszipov: A technika és a társadal­mi haladás, amely a technika prob­lémáihoz kapcsolódó polgári szocio­lógiai nézetek kritikai feldolgozása* Második kiadásban lát napvilágot 1«. Jaroszlavszkij: Hogyan születnek* élnek és halnak meg az istenek cí­mű nagysikerű műve. Igen érdekes tanulmánygyűjtemény a Háború vagy béke — a békés egymás mel- lett élés kérdései című kötet, mely­nek anyaga az olyasók széles köréi foglalkoztatia. J. Lavreckij: A Vatikán árnyéka Latin-Amerika fölött című kötete megmutatja a katolicizmus szerepét a dél amerikai országok életében. At érdekes könyv sok konkrét gazdag anyagot tartalmaz. Jeles ta­nulmánykötet a „Szocialisták” a szocializmus ellen című munka. Es a kötet a jobboldali szocialisták an- timarxista filozófiai, gazdaságtan! és politikai koncepcióit tárja fel kritikailag. A nagysikerű „Mansart megpró­bái+atásai” után megjelenik most William Du Bois: A fekete láng­iának n. része. Nagy várakozás előzi meg Mihailo Sztyelmah: Föld és vér című remek regényét. Al­bert E. Kahn: A besúgó című kö­tete hallatlanul izgalmas olvasmány. Ez most új kiadásban jelenik meg* Hírek a filmvilágból Szeptember 5—15-e között rende­zik meg az olaszországi Trento vá­rosban a Nemzetközi Hegyifilm Fesztivált. Vetítésre kerülnek az al- pinizmus, a barlangkutatás, a he­gyi növényzet és állatvilág, a folk­lór. az expedíció a földrajz, sport, vadászat, halászat, helyi legendák témáival foglalkozó filmek. Grigorij Alekszandrov szovjet ren­dező elvállalta hogy befejezi Szer- gej Ejzenstein befejezetlen történel­mi filmjeit, az Október-t és a Mexá- kó-t. Rómában néhány nappal ezelőtt ki­osztották a Nemzetközi Filmklubok 1962. évi Dávid-díjait. Kitüntetést kapott a KUTYA VILáG (Mondo ca­ne) című Cincriz-produkció, a NE­HÉZ ÉLET című filmjéért Dino de Laurentiis. Ermanno Olmi AZ ÁL~ r ÁS című filmje rendezéséért. A ’égj óbb férfi szín ész díját Raf Val­loné kapta a PILLANTÁS a HÍD­RÓL című filmjéért. A legjobb film­színésznő díját nem adták ki, ,,Mert maguknak a gazdáknak kellene összeállni, autót bérelni, de talán venni is lehetne s így szállíthatnák fel Pestre a szőlőt, gyümölcsöt, mindent, ami van Egy menne fel mindig az autó­val, az vinné a többiét is. Igen ám, de ha meg lehetne egyik embernek a másikban bízni, hogj ne lopná el a másét.’* Nagy Lajos, Kiskunhalom, 1932 Kis1 unkáimon valóság lett az író álma: a gazdák ösz- szeálltak, autót vettek, s az vi­szi fel Pestre, mind, ami van. S mint ahogy a növekvő almát megtámadja a kukac, a fiatal szövetkezeti életet is körül- ólálkodia a tolvaj... Délután három és négy közt ezért veri fel a port a rendőr­ségi autó Kiskunhalom főutcá­ján. Nem először jön már ide, a gépkocsivezető pontosan tud­ja, hol van a szövetkezeti iro­da. Hiába, gyakorlat teszi a mestert. Varga János éppen visszaélt a szőlőgvökereztető is­kolából. s az ismerős rend­számról mindjárt tudja, hogy detektívek járnak itt. Az egyi­ket meg is ismeri, falubeli. — Szervusz, Laci — kiált rá. — Nos. újra itt vagytok? Mű- k djetek szaporán, mert igen dühös a nép. Különben gyere csak ide, van nekem is egy öt­letem — Inti magához s közel­hajolva hozzá, csendesen foly­tatja. — Menjetek el a Varjas- holtba, s kérdezzétek meg, ki vett mostanában petróleumot. Nem kell mostanában már az senkinek, nem lesz nehéz elkap­ni, ha itt vették. A detektív mosolyog, s le­gyint, hogy ezen már túl van­nak. Varga János csak áll, lét­ezik rajta, hogy spekulál, hát­ha eszébe jut valami nyomra­vezető gondolat, — A csirkefogó! — füstölög magában János — éppen azt az éjszakát választja ki, ami­kor mindnyájan oda vagyunk az ünnepélyen. Hej, ha szegény Nagy Lajos tudta volna, hogy mennyire beteljesedik a jóslata, amit a tolvajról írt. Hogy nem fogyunk ki belőlük. S hogy ilyen ravasz legyen, hogv föl­kenj petróleummal a padlót, mi­előtt elmegy. Hiába hozták a kutyákat Kecskemétről ... Dönti Péter arra jön, s lát­ja Jánost, amint töri a fejét. — Tán csak nem csaptál föl te is nyomozónak — ingerke- dik vele. — Élőbb-utóbb kénytelenek leszünk mindnváian. ha ti nem lesztek jobb csőszök! — Mi az, hogy „ti”? Hát ki vagvok én? — Te mindig csak azt kérde­zed. hosv „ki vagy te”. Hát te is vezetőségi tag van. A macs­ka harapja meg a lábatokat, mért nem ügyeltek rá, hogy a pénzes ládika be legven zárva a szekrénybe! Még arra se volt gondja a tolvajnak, hogy ki- nvjese mert nvitva volt. S az irodaajtót mért nem lehet la­kattal lezárni" Utóbb már minden gyerek tudta, hogy a kulcsot a párkánv mögött tar­tottátok. Azt csodálom, hogy a traktorokat el nem lopják! Péter nem szól. hallgat, fur­csa neki. hogy ő is felelős ilyesmiért. De Varga János nem állhatja meg. hogy oda ne szúr­jon még egyet: — Bezzeg, régen a saját pénze? ládátokat jobban eldug­tátok' Arra tudtatok lakatot tenni!­Aki arra metry, megáll, mert ismerik már az autót. Többen gyülekeznek, beszélget­nek. Bak Péter is arra megy a

Next

/
Thumbnails
Contents