Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

Kistükör Hol a „báráck”? Piackutatást végeztem i Kecskeméten. Nem valami < közgazdasági célzattal, csu- j pán egy üveg valódi kecs-1 keméti barackpálinkát ke­restem. A tanácsháza rajzá- j val és kecskés címerrel, ami j — állítólag — a valamikori; walesi herceg kedvence volt. De jaj, a barackpálinka j hazájában, ahol messziről < bvzlenek a körutak a külön- í féle szilva- és barackszagok- j tói, nem lehet ám kapni eb- < bői a kitűnő itókából! — igaz, az Állami Gazdaságok $ Boltjában találtam, de nem az „igazit”, merthogy az állt j rajta, hogy „helvéciai”. S ha t ajándékba veszi az ember,', a címke is számít, nemcsak ] a tartalom. Végül a MÉSZÖV palac- j kozó üzemébe vetődtem el. Na, ott van is! Csinos fiatal í lányok csomagolják. De csak ; közületeknek. Sajnos, én eddig még min-< dig csak „maszek” vagyok, j ígj hát beértem azzal a jó, tanáccsal, hagy valamelyik j fmsz-boltban lehet kapni, j ott vegyek. De ilyen bolt; nálunk csak jó kint a vá- < rosszélen akad. Mentőötle­tem támadt, mielőtt neki-! vágtam volna. Beértem a Csemegeboltba, és ott — j csodák csodája — kaptam. < Mint az elárusítónő kedve-! sen megjegyezte: — Igen, ezt csak nálunk j lehet beszerezni... A megyeszékhely egyre ; fejlődő idegenforgalmára te­kintettel, jó lenne, ha az il- ] letékesek. javítanának ezen' a dolgon. Hogy a „báráck" Kecskeméten ne csak egyet- ! len boltban legyen kapható. Hiszen azt felkutatni az át- j utazónak nem mindig van < ideje. — ts — r. A városi boltok méltó versenytársaként egyre jobban kielégítik a helyi igényeket Javul a falu áruellátása Aligha találnánk már Bács- K'skun megyében olyan keres­kedőt, illetve boltvezetőt, aki az árut válogatás nélkül csórna goi- tatná be, a „nagyker”-nél mond­ván, falura ez is jó lesz. Ha pe­dig mégis akadna ilyen, saját kárán tanulna, mert alaposan ráfizetne a boltra. Megnöveked­tek az igények falun, gondosan kell ügyelnie a kereskedelem­iek a választékra, a minőségre. Divatbemutatók, kiállítások A falusi lakosság igényeinek növekedésével egyidőben erősö- dött, kulturáltabb lett a földmű­vesszövetkezetek kereskedelmi hálózata. Közben arra is volt erejük az fmsz-eknek, hogy a lakosság igényeit és jóízlését fejlesszék. Ennek érdekében kor­szerű, szép kirakatokkal rendel­kező üzleteket létesítettek, áru­bemutatókat. kiállításokat ren­deztek, amelyek már szinte meg­szokottá váltak a községekben. Ez év második felében például hat földművesszövetkezet keres­kedelmi hetet szervez, 13 föld­mű vesszövetkezet vas-műszaki, ecény-, háztartási gép-, jármű-, rádió-, televízióvásárral egybe­kötött árubemutatót tart. Me- gyeszerte 16 gyümölcslé és cu­korka, 22 mosószer, 10 kozmeti­kai, 12 üveg-porcelán, 14 játék- és kultúrcikk, 12 divat, nyolc lakberendezési. 12 divatékszer és bizsu kiállítást, illetve vá­Eu da pestre mennek hasonló vá­sárlással egybekötött árubemu­tatóra. Nagy segítséget nyújt az áru­ellátásban. a FÖLDSZÖVARU Vállalat, amely nagy mennyisé­gű árut helyezett ki a boltokba. Ez a vállalat igen kedvező fel­tételek mellett segíti a földmű­vesszövetkezeti üzlethálózatot, mert az el nem adott portékát visszaáruzhatják a boltok. A téli áruellátásról most folynak a tár­gyalások a FÖLDSZÖVÁRU Vál­lalattal. A Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat több mint 2000 tűzhelyet, 1500 kályhát adott- ki az őszi idényben, a MÉSZÖV azonban kérte, hogy a vállalat még növelje ezt a mennyiséget. Bővítik az OTP vásárlásra kijelölt boltok ái j- készletét is. Ugyanakkor egyre növekszik a földművesszövetke­zeti könyvesboltok forgalma. A jövőben tovább fejlesztik a rész­leteladási akciót, s ennek érde­kében szélesítik a könyvbizo- n '• nyesők hálózatát, akik a ta­nyavilágba is eljuttatják majd az irodalom legújabb termékeit. Felkészültek a TŰZFP-telepek Tüzelőszerből és építőanyagból az elmúlt évhez viszonyítva. 0.3 százalékkal növekedett az fmsz- ek tüzelőanyag telepeinek kész­lete, a második félévben 4250 vagon szenet, ezenkívül nagyobb mennyiségű fát és brikettet hoz­nak forgalomba. Az idén már a közületi és kislakásépítők igé­nyei-» is zavarmentesen ki tud­ták elégíteni, sőt a jövőben nem­csak építőanyagot, hanem für­dőszoba-berendezéseket Is áru­sítanak. Amint látjuk, falun az igé­nyek növekedésével együtt fej­lődik a földművesszövetkezeti kereskedelem áruellátása. Egy­re kevésbé van szükség arra, hogy a falusi ember a városba utazzon, ha ízlésének megfelelő árucikkeket akar vásárolni. Nagy Ottó Háromnapos kiállítás Érdekes mezőgazdasági kiál­lítást rendez a Hazafias Nép­front hercegszántói bizottsága. A háromnapos, hagyományos kiállítás megnyitójára — amely­re máris lelkesen készülődnek a község lakói — október 20-án kerül sor. Fogadószoba a gyermekotthonban Nemrég nagyszabású felújí­tást és bizonyos átalakításokat végeztek a Garai Egészségügyi Gyermekotthonban, amely igen kedvessé, családiassá tette az intézetet. Sőt, a tervezők és építők gondos munkája nyomán még egy újabb helyiséget is nyertek. Az otthon vezetői úgy gondolták: az új terem nagyon alkalmas lenne arra, hogy az ország minden részéből ide látogató szülők itt találkozhat­nának gyermekeikkel és itt pi­henhetnék ki a Hosszú út fá­radalmait is. Csakhogy a helyi­ség üres, be kellene rendezni. Pénzük azonban nem volt erre. Kérelemmel fordultak hát a megyei tanács végrehajtó bi­zottságához, hogy segítsen a célnak megfelelő bútorzat meg­vásárlásában. A végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén meg­tárgyalta az otthon vezetőinek kérelmét és költségvetési szö­vegmódosítással hétezer forintot szavazott meg egy fonott bú­torgarnitúra beszerzésére, amellyel a fogadószobát beren­dezhetik. Lesz tehát már helyi­ség a garai gyermekotthonban, ahol a gyermekek társaloghat­nak hozzátartozóikkal, anélkül, hogy a többiek nyugalmát za­varnák. INDOKOLT KÉRDÉS — Nem adnád kölcsön a fű­nyírógépet? PETŐFI NEPB * Magyar S ?.o rla 'Ista Munkáspárt Bécs-Kislcun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. T?lelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tár l. szám. Szerkesztőssel t“l“fenközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 11-09. Terleszo a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél. ’lefizetési df1 i hőnaora 18 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Az oroszlánkölyök szívverése Anghy Csaba pro­fesszor évtizedek óta dolgozik a buda­pesti állat- és nö­vénykertben. Sokoldalú mun- . kássá-gának eredmé­nyeként a budapesti állatkert a legszeb­bek közé sorolható. Anghy Csaba a kö­zelmúltban a Mon­gol Népköztársaság­ban állatkertet és rezervátumot ren­dezett be és rövide­sen a szigetországba utazik a kubai ál- ka tk ért és rezervá­tum felállítására. Képünkön: a tudós ..doktor bácsi”, az ifiú orosztánkölykök szívműködését hall­gatja. sárt rendeznék és 27 helyen ka­rácsonyi vásárra is sor kerül. Wind ez természetesen előse­gíti, hogy ma már a szép ruha, a modem bútor, a könyv és a dísztárgy ugyanolyan kelendő falun, mint városon, ez azonban a jó áruellátás megszervezésére is kötelezi az fmsz-eket. Az. hogy egy üzletben elegendő és meg­felelő minőségű áru legyen, el­sősorban a boltvezető gondos, a lakosság igényeit figyelembe­vevő megrendeléseitől függ. Fiába futnának azonban be a megrendelések, ha a nagykereső kedelem raktáraiban nem len­nének találhatók a kívánt aruk. Ahhoz, hogy e területen se le­gyen zökkenő, össze kell gyűjte­ni a várható igényeket, s meg­tervezni a forgalmat. Tárgyalás a kereskedelemmel A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központjának kereske­delmi főosztálya — mint azt megérdeklődtük — meg is tette a szükséges intézkedésellet a földművesszövetkezeti boltháló­zat őszi és téli áruszükségleté­nek zavartalan ellátására. A FÜSZÉRT-nél elegendő mennyi, ségű cukrot, ecetet, fűszerféle­ségeket rendeltek, amelyek a befőzési és savanyítási igényeket is kielégítik. Sőt, még a kará­csonyi ajándék- és fenyőfa-meg­rendelést is benyújtották, s a FÜSZÉRT vállalta, hogy az áru+ idejében leszállítja. Az elmúlt évben zöldséggel, gyümölccsel nem tudták megfe,. lelően ellátni a földművesszö- veíkezetek a falusi lakosságot. Most tárgyalnak a SZÖVOSZ- szai, hogy a tárolt zöldségfélék egy bizonyos részét helyben hoz­hassák forgalomba. Zökkenőmentesen zajlott le az '^kolaév kezdetén a tanulók is­kolaszerekkel való ellátása. A tanyai iskolák részére egy tétel­ben adták át a tanszereket, ame­lyek árával a tantestületek utó­lag számolhattak el. Van az üz­letekben elegendő üveg-, oorce- lán dísztárgy, mosó- és tisztító­szer. A textilszakboltok vezetőit meghívták a Divatáru Nagyke­reskedelmi Vállalat Kecskemé­ten tartott árubemutatójára, hogy minőségben és választék­ban jobb árut rendelhessenek. A kultúrcikkboltok vezetői Sze­gedre, a bútorboltvezetők pedig Napközben A számok bűvöletében most már, hogy jól állunk, vagy rosszul, teljesítjük a ter­veket vagy sem. és mit kell tennünk, hogy előbbre halad­junk? De látni szeretnénk a felelősséget is, mit csinált az apparátus, és milyen például a tömegkapcsolata? Erről itt egy szó sem esik. Az állandó bizottság szerepét sem említik. Hogyan akarunk eredményt el­érni nélkülük? Erre is választ kellett volna kaphunk. S ehe­lyett számok, meg számok. Jó, erre is szükség van, de csak módjával, hogy a fától látni lehessen az erdőt, a számok ne homályosítsák el a politikai célokat, célkitűzéseket... OKOSAN, magyarázóan, szin­te tanítóan hangzanak el mind­ezek, s nem egyszer, nem is kétszer kerül sor mostanában arra, hogy a „számok bűvöleté­be” esett napirendi kérdéseket a megfelelő helyükre téve ily módon kiegészítsék, gondola­tokkal átszőjék a hozzászólók. A megszokott munkamódsze­rekkel és sablonokkal feszül itt szembe az új, a gondolkodó, az okokat kutató és elemző szem­lélet, amely nem tűri a szépít- getést, a magyarázkodást, ha­nem igyekszik szembenézni a valósággal, még akkor is, ha az néha nem akar, vagy csak ne­hezen akar alakulni az elkép­zelésekhez. NEM LEHET vitás, hogy fo­kozatosan — úgy ahogy tért hódít az emberek tudatában ez a felismerés — felfrissül­nek a vb-ülések elé kerülő je­lentések és beszámolók is. Több alkotó gondolat és ebből fakadó következtetés hatja át őket — s eredményeit a munka haté­konyságában lehet majd le­mérni végül. T. P. HOSSZABB idő óta figye­lemmel kísérem egyik vezető tanácsi szervünk végrehajtó bizottságának üléseit. Beval­lom. magam is sokat tanulok ezeken a tanácskozásokon, és mint csendes „megfigyelő”, a sajtó hírközlő munkása, szíve­sen veszek részt rajtuk, amikor a szükség úgy kívánja. Nem­csak a tények és adatok bőséges tárháza izgatja fantáziámat — habár ez is elegendő lenne ér­deklődésem felkeltésére —, ha­nem az a mód is', ahogyan egy- egy jelentés vagy beszámoló körül fellobban és kikerekedik a vita, vagy éppen — mi ta­gadás, ez is előfordul — némi unalom és lanyha figyelem „lengi körül” a témát. Furcsa, de így van, ezt sem lehet ér­dektelenség nélkül nézni. S ilyenkor megkezdődik az ész­revétlenül „kimúló” és újratár­gyalásra utasított napirend boncolgatása. A mellettem ülő­vel egvütt találgatjuk, mi okoz­ta a jelentés „elszenderüléset”, sorsának ilyetén való alakulá­sát. De rendszerint nincs is szükség erre a kulisszák mö­götti elemzésre, mert megszó­lal a vb elnöke, esetleg a vb valamenvik tagja és nem na­gyon kímélgetve a beszámoló szakigazgatási szerv vezetőjé­nek érzékenységét, felteszi a kérdést: — Most már jő lenne tudni, hogy tulajdonképpen mit is akarnak az elvtársak mondani a jelentésükben. Mert olvassuk itt a rengeteg számot, böngész­getjük a táblázatokat, statiszti­kákat, csak éppen a következte­tések hiánvoznak. Az egvik he­lyen egy csomó pozitívum, a másik helven egy sereg negatí­vum, aztán legyen tőle okosabb az ember. Azt mondják meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents