Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
I «Rai IMS. September SS, pMeti Hinni a% emberben Utoljára csapódott össze a függöny és * közönség tapsvihara között megjelentek előtte ismét a szülészek. Az ünneplés nem akart félbeszakadni. Hiszen Róosika és Jani története olyan megrázó volt és olyan Igaz. A cdgánylány és a parasztból lett munkás fiú szerelme győzött, segített másokban is irtani az előítéleteket, a játék emberi volt. Akárhányszor lezajlik a szemünk előtt, ahogyan a kritikusok mondják: a téma mai. Megérdemelt sikert aratott Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Házban a Katona József Színház évadnyitó előadása. H. Máriás Magda: Nviss ajtót, ha kopogtatnak című színdarabja. Nem egyszeri színházi élmény volt, hanem egy darabka a helybeliek életéből, fia nem is mindenki kerül szembe a város lakói közül ezekkel a problémákkal közvetlenül, köz. vetve, a maga ítéletével, gondolkodásmódjával részese a darab cselekményének is. Félegyháza lakói jól vizsgáztak abból, amit úgy hívnak ma, hogy cigánykérdés Jól vizsgáztak emberségből, őszintén együtt éreztek mindvégig a kedves, a szerelem és emberi jogaiért küzdő kis cigánylánnyal, s nem azoknak adtak igazat, akik valamiféle múltból itt ragadt gőg. gél nem hajlandók befogadni maguk közé a barna bőrű dolgos embereket Az előadás után találkoztunk néhányam a kultúr ház igazgatójának szobájában. Amolyan hirtelen összeverődött röp- gyúlés volt. s résztvevői, valóban a legkülönfélébb társadalmi pozíciók viselői, más-más szemszögből mondották el véleményüket a darabról, hatásáról, s igazáról. Fgészen közvetlenül érintette a darab mondanivalója ifj. Ka- rádi Jánost, a íélegyházi cigány- bírót. Annak a néhány nézőnek a nevében, aki vele együtt jött a cigánytelepről, mondotta: — Nagyon valóságos volt. amit láttunk. Sokan talán nem is tudják, hányszor megesik ez az életben is. Sajnos, nem mindig így végződik és most nagyon örülünk, hogy a színdarab százaknak és ezreknek mondja el: mennyire szeretnénk , mi is dolgosán együtt élni az emberekkel. Hideg János, a Vörös Csillag Termelőszövetkezel párttitkára arról beszélt, hogy náluk is van egy cigányokból átló brigád. Nagyon szorgalmasak. Tavaly 40 ezer forint hasznot hajtottak a t«z-r.ek a vöröshagyma-termelésben Olyanok, mint a gólyák ■— mosolyog Hideg elvtárs. —■ Ml, legalábbis kedveljük ezt a madarat, mert nem bánt semmit. Nyolc éve dolgoznak cigányoV a Lenin Tsz-ben is. — Nekünk már nem új ez a téma — mondotta Ágó József, a Lenin Tsz elnöke. Mi így látjuk a cigányokat, ahogyan színpadon mutatták be ókét és őszintén örülünk, hogy a darab másokkal is így ismerteti meg őket. Mi becsüljük a rendes cigányokat. Egyiküknek, Konkoly Mártonnak én voltam az ajánlója a 'ncíoi öltfelvételénél. Jól ismeri a helyt cigányságot Czin.ege Gábor, a Hazafias Népfront titkára is. Élvekig abban az iskolában tanított, ahova a település gyerekei jártak. Nemrégiben ellátogatott hozzájuk, a viskók körül és * lakásban is tisztaságot talált, — A feleségem a nyár végén ötezer forintot költött a lakás rendbehozatalára szól közbe ismét Karáéi János — s takarítottak. renováltak a többiek is. — Még egy kérésem van — folytatta. -— Szeretnénk találkozni az írónővel. Akkor talán még többen is eljönnénk. Hálásak vagyunk néki. Némedi Imre, a pártbizottság ágit. prop, osztályának politikai munkatársa fejezte be a be— Szinte időzített ez a darab. Mi itt már régóta foglalkozunk a cigánysággal, sok gondunk, bosszúságunk is volt, de most sokkal hathatósabban kell hozzálátni a munkához, hogy eltüntessük a válaszfalakat, hogy részévé, különbség néűküd részévé váljanak a cigányok is társadalmunknak. Jó az ötlet találkozzunk az íróval, s ne csak véle. a darab rendezőjével, vezető színészeivel ia Jó lenne, ha nem ez lenne az egyetlen mű erről a kérdésről, mert szükség van rá, mert hasznos, s ahogyan a mai fogadtatásból megállapíthatjuk. valóságos politikai siker lett. Tudatában vott ennék T. Szabó László is, a Móra Ferenc Művelődési Ház nemrég hivatalba lépett igazgatója. Sokat dolgozott érte. s jól megszervezte az előadást. Valóban sokfelől, isz-ékből, üzemekből eljötték megnézni, s ő nemcsak az anyagi siker miatt örült, hogy megtelt a nagy terem. — Köszönjük — búcsúztak a helybeliek a Katona József Színház művészeitől. — Nemcsak szórakoztunk, tanultunk is. — Mi köszönjük, ezt a forró sikert — válaszolt a szereplők nevében Fekete Tibor — nemcsak a taps adott erőt, hanem az is, hogy nyitott füleikre talált a tanulság, ami az utolsó jelenetben így hangzik: valamit meg kell tanulnunk. Jobban, mint eddig. Hinni az emberben! Mester László Csendes biztató Magányod Jég-odújából emelt fejjel lépj ki a fényre, s ne kutasd az okát régi napok bús panaszának... Erőd jele, lásd, hogy vállaltad, s harag nélkül vitted a terhet sok bús napokon, éjjeleken... Nézz hát dolgod után: elvégezni való van itt még éppen elég. s edzett karok intenek érted. A rossz-emlékű napokat nevetve messzire fizd el, meglátod, tárt karokkal fogad és Jövőt kutatva, szépet, messzi vizekre visz majd fellobogózott, büszke baján a sokszínű, sokdalú élet! Varga Mihály Hogyy ne érje csalódás azokat, akik a címet olvasva egy jó, kiadós kocsmai verekedés leírására számítanak, mindjárt elöljáróban annyit: — másról van szó. Nem is szoros értelemben vett csatára kell itt gondolni, ahol a székeket egymás hátán törik, össze a nekibuzdult atyafiak, inkább egy sokkalta bonyolultabb, belső harcra, amely hol mosolyra, hói fej- csóválásra késztet, — de mindenképpen a fejlődést tükrözi. A történet úgy kezdődik, hogy 3 éves huzavona után végre művelődési célokra alkalmas helyiséghez jutott, az eddig bizony mostoha körülmények között tengődő városrész, Bajaszentistván. Tsz-klub leit a pártház épülete, ahol kedvükre szórakozhatnak, művelődhetnek a dolgozók. Az első lépés A szép. tükörablakos általános iskolában Lehoczky Sándor tanár — a tsz-klub leendő tiszteletdíjas vezetője — lelkesen beszél terveirőL — A dolgozók általános iskolája, az analfabéta-tanfolyam mellett tsz-akadémiát indítunk. Klubesteket, fejtörőkkel tarkított színes műsorokat rendeztünk és megszervezzük a színjátszó, valamint tánccsoportot is. Ismeretterjesztő előadások lesznek... — és tárlatok — szól közbe Bánáti Tibor, a bajai művelődési ház igazgatója — erről mi gondoskodunk. Szerződésben vállaltuk az előadásokhoz műsor, film és dia biztosítását is. Igyekszünk messzemenő támogatást nyújtani a klub munkájához ... November elején nyit a klub és ezek lennének az első lépései. Bizony, elkel itt nagyon egy kis változás. Hatezer ember él 6 kilométer távolságra a város központjától Rossz az autóbuszközlekedés, 8 óra után csak gyalogosan juthat Bajára a szórakozni szándékozó. Ha pedig itthon marad, választhat az alvás vagy a nem éppen tiszta, parányi kocsma között. — Persze, ez a tsz-klub is csak amolyan ideiglenes szük- ségmegoldás-féle — mondja Lehoczky Sándor — mindössze 2—300 személy befogadására alkalmas. Főleg a fiatalok hely5. — EJ kellene hozzájuk menni és elkérni a nagybátyjáék- tól — kockáztatta meg Fellegi Feri. De a többiek leintették. Fiatal még, otthon a helye, 8 egyébként is majd itt az üzemben lassanként megjön az esze. — Szólni kell a művezetőjének is, hogy többet figyeljen rá, és nekünk is többet keli vele beszélnünk == javasolta a titkár. — Csak nehogy aztán a Forrni ék csapjanak le rá — akadékoskodott tovább Fellegi. =—i Különben is, mondtam már, hogy ezeket ki kéne dobni! Fomd Benő a szomszéd üzemrészben dolgozott Element Gáborral, Csutl Balázzsal és Markos Edével. Huszonkét-hu- szonháram évesek voltak mind a négyen, betanított munkások. A négy fiú folyton együtt járt. Gyakran duhajkodtak, csavarogtak • a munkahelyükön is alig bírtak velük. Hiába volt a szép szó, a feddés, a fegyelmi büntetés, semmi sem hatott rájuk Az igaz, hogy a munkában — főleg virtusból — nem maradtak le a többiektől, de kibírhatatlan volt a magatartásuk. Nyolc hónapja dolgoztak itt, s ki tudja, hányadik munkahelyük volt ez! Ha valamelyiket kidobták a munkahelyéről, mert nem bírtak vele a főnökök a többiek is otthagyták a gyárat és együtt helyezkedtek el másutt. Szövetséget kötöttek „életre-halálra” ezek a züllött fiatalemberek. Az igazgató már többször úgy határozott, hogy kiteszi a szűrüket, de mindig akadt pártfogójuk: „Ha innen kikerülnek másutt is ugyanígy fognak viselkedni. Dolgozniok kell, s mi legalább ismerjük és szemmel tudjuk tartani őket..Sajnos azonban, ezek az elővigyázatos szavak csak szavak maradtak. Forraiékra tulajdonképpen nem ügyelt senki. A KISZ-vezetőeég is csak óvta tőlük a többieket — pedig ha egy kissé Jobban utána nézett volna e fiatalurak múltjának... — Vegyük fei KISZ-tagnak — Javasolta Fellegi, amikor a vita végéhez közeledtek. A többieknek is feltűnt, hogy Feri milyen hevesen szónokol a lány mellett. Kinevették. — Csak nem tetszik a kislány? — kérdezte Kovács Irén, a vezetőség egyik tagja. — Nekem különben az a vétemézetén segít holott a többiek, az idősebbek is megkívánják a tartalmas, kulturált formában történő szórakozást Tágas kultúr ház kellene, de a városi tanács arra hivatkozik, — kevés a pénz. Ide már nem jut belőle!... Miközben az igényekről és tehetőségekről beszélgetünk, furcsa mondat üti meg a fülemet: — „Mindkét klubszoba külön TV-vel, lemezjátszóval rendelkezik." Micsoda? Hát nem közös a klub, hanem egy épületben máris két részre szakadt? Kíváncsi vagyok. Ugyan miféle külön érdek húzhat határt egyazon célért küzdő két tsz közé? Az ajtó zárva van Előfordul, hogy néha valami nagyon jó — rossznak okozója is lehet Ez történt most is. Két nagyon jő tsz működik egymás mellett, — a Lenin és a Micsurin. Még a tsz-ldub üzemeltetésének költségeit is megszavazták. örömmeL Es egyetlen kikötéssel. A Leniné a klubhelyiség, a Micsuriné a nagyterem. Határtalan lelkesedéssel nekiláttak a termek csinosításához. Ki-ki felszerelte a maga TV-jét, lemezjátszóját és szervezni kezdték külön-külön a tsz-akadémiát A két termet összekötő ajtót pedig jó erős lakattal bezárták. Nehogy hiba essék a tulajdonjog szentségében ... Jó ez így? Hát?... a Micsurin Tsz elnökének — Marjá- novics Józsefnek hangjában bizonytalanság bujkál: — Tőlem tarthatjuk közösen is... — Legyen az akadémia nálunk — menydörög közbe a ha- hatalmas termetű Martai! Géza főagronómus — de akkor a TV-t hadd nézzük odaát a Lenin Tsz párnázott székein ... Vagy talán féltik tőlünk?... Enyém, tied, 5vé... Ahogy mondani szokták — itt van tehát a kutya eltemetve. A másik tsz fürgébb volt, már régebben lecsapott a teremre. Szépen berendezte párnázott, modem székekkel. A Micsurin-tagság kulturális alapjának javarészét utazásra fordította. Jártak a hegyekben és a nyem, hogy várjunk a tagfelvételével. Előbb bizonyítsa be, hogy alkalmas KISZ-tagnak. Es kérje ő a felvételét, ne mi szólítsuk fel erre. Jóformán még azt sem tudjuk, ki fia-borja™ Lehet, hogy nem is kommunista, és olyan nézetei vannak, amelyek nem valók egy KISZ- taghoz. •— Az apja tsz-tag.. — Na és? — kardoskodott Kovács írón. — Tegyük el máskorra ezt a dolgot. — Akkor legalább jelöljünk ki valakit, aki foglalkozni fog vele... — Ebben már megállapodtunk, hogy mindannyian. Különben is, van most éppen elég munkánk, csak azt győzzük ellátni. Vagy talán néked nincs elég munkád, Feri? — Hát van — hátrált meg szégyenlősen Fellegi Feri. Félt, hogy nemcsak viccesen, hanem komolyan rájönnek a többiek: neki valóban tetszik a lány. Már pedig ezt nem akarta. Egyébként is félszeg fiú volt, e ha hivatalos KlSZ-megbiza- tással kellett volna Beke Marihoz közelednie, akkor ment volna a dologi De így, csak odaállni és randevúra hívni a lányt — erre nem volt mersze. Mari nem is sejtette, hogy az ő neve szóbakerült a KISZ- vezetőeég ülésén. A fiatalok továbbra is ugyanúgy viselkedtek vele szemben, mint eddig. Egyik néha viccesen kigúnyolta tájszólását, a másik viszont megvédte. Szívélyesek voltak vele, s néha még egy-egy csí- pősebb tréfát is megengedtek maguknak... Fellegi azért Balaton körüL Á maradék pésffli bői nem futotta többre egyszerű, síma székeknél. S mivel a Lenin-beliek büszkék is saját szerzeményükre, me* rascasa- kodnak is hozzá — féltik, — a „micsurinisták" viszont Mól szeretnének rajta —, hát ea bizonyos „hard felkészül tségheaftr székcsatáhoc vezetett A „csata" kimenetele — ágy gondolom — nem kétséges. Otfc ahol nem sajnálják a pénzt kultúrára, utazásra, ahol nemi a megélhetésért, hanem „párnázott székekért" folyik a kfiztte- lem — ott remélhetőleg hwmn1 rosan leütik az ajtóra crősftete lakatot is és a két tsz ta-fágu rájön: — a munkahely más tehet, de az érdekek wmnwfc Nekik sem árt — no meg a székeknek sem, ha összebarátkoznak. A bajaszenfistv álltak dfltt nagy feladatok állnak Ezekek csak együttes erővel, megértése sél lehet valóra váltani. Szén dolog az, ha megbecsüljük, félt. jűk, óvjuk a közös szerzemény^ de nem „csak az enyém" felkiáltással Ha már idáig eljutottunk, lépjünk eggyel további és ne legyünk egymás ellenlábasai. — Ez az enyém, ea pedig a tiéd — mondták eddig. Legyen ezután a jelszó: — A miénk..j A miénk, dolgozóké. Vadas Zsuzsa I Barabás Tibor: KARÁCSONYI TÖRTÉNET Barabás Tibor regénye a harmincas évekbe vezet vissza, Sarkad! János néptanító gyermek kobráról, diáikkoráról, eszméléséről és forradalmárrá válásáról ad képe* az olvasónak. Lengyel Balázs: A SÁRKÁNYTITORLÁS DZSUNKA A. mese a régi Kínában kezdődi* és a mai Kínában fejeződik b» Egy öreg bárka — a dzsunka ,h*> meséli el első személyben kalandjait, tapasztalatait a nagy árvizek alkalmával, s azt az élményt, hogy az új Kínában az emberek összefogó ereje meg tudja akadályozni • mindent elöntö árvizet. A finom hangú, művészi színvonalú írást Würtz Adám, a nemrégiben Kínában járt kiváló Illusztrátor rajzai d<«riHV gyakran ott mászkált Mari körül. Lajos bácsi elengedte a lányt a szombati mulatságra. De Marinak most már esze ágában sem volt, hogy az üzembe menjen. Magdával tartott. Legszebb ruháját vette fel, még a fodrászhoz is elment, és szombatom este pontosan tíz órakor Magda társaságában megjelent a Budapest bárban. A plakátok szerint éppen ezen az estén mutatják be az új műsort As egyik kis kerek asztalka mellett, közvetlenül a táncparkett szélén helyet foglaltak. Magda rendelt: konyakot Marinak rettenetesen tetszett a könyezet,' A bordó plüss huzatoktól a terem fekete-vörös félhomályt kapott, • ez szinte elmosta az arcokat De amikor Forrai Benő és három társa belépett a terembe, Magda mégis azonnal felismerte őket *— Nézd csak... Tudod, kfife ezek? — lökte oldalba Marit — Láttam már ókét az ebéd- löbéoi.,, — Hívjuk ide.. Legalább Jő társaságunk lesz.. t — Javasolt* Magda, s máris integetett kezdett a fiúknak. Forrai először Úgy tett, írnél- ha nem venné észre Koltal Magda integetését semmi kedv* sem volt ezzel a magát folytwp felkínáló elvált asszonnyal egy asztalhoz ölni. ö csinosabb nőkkel akart ma éjjel szórakozni. De amikor észrevette a Magda mellett ülő Marit intett a tőbe bieknek és feltűnően, hangoskodva átvonultak a termen, a két nő asztalához. Bemutatta*- tak, (Folytatjuk.J SZEKCSATA