Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

1 IMS. «September TT, esMSrtW A buíkedud& színjátszás A művészi cselekvés vágya örök és folytonosan megújuló. Júlia, miután becsukja maga mögött a hivatal ajtaját Sha­kespeare megformálta, eszményi nőalakká változik. Az ifjú, aki érák hosszat gép mellett áll, motort szerel vagy traktort vé­nét — esténként Ady, Radnóti ás József Attila verseivel is­merkedik. A szolgálat letelté­vel Thália álarcát ölti magára az idős vasutas bácsi ka is, hogy belekóstoljon abba, amit nagy­betűs áhítattal úgy írnak: — Játék .. Erről az országszerte örven­detes növekedésnek indult és sokat vitatott mozgalomról — a műkedvelésről — beszélget­tünk Udvaros Bélával, a Kecs­keméti Katona József Színház rendezőjével, aki hivatása mel­lett vezeti még a Kecskeméti Kelemen László Irodalmi Szín­padot és a Népművelés* Intézet levelező rendezői tanfolyamá­nak kecskeméti részlegét. A kérdésre — mi a vélemé­nye az amatőr színjátszók tevé­kenységéről és mit tart további fejlődésük alapvető feltételének — elgondolkodva válaszol: _Talán azzal kezdem, ami sz ámukra a legfontosabb: — a Bombák ás magzatok Amióta Maturois Fleming-élet- za teából megtudtam, hogy a laboratóriumában a légiriadók Alatt is dolgozó tudós közelé­ben német rakéták és bombák robbantak, nem szabadulhatok • gondolattól: mennyivel sze­gényebb lenne az orvostudo­mány, ha az egyik bomba — ott Londonban — néhány mé­terré arrébb, a penicilin fel­fedezőjének szobájára hullik... Bizonyos, hogy az emberiség minden bajban volt ilyen szerencsén, KI tudja, talán már gyógyíthatnánk a rákot és több, ma még ártó betegséget, új, ■agy költőket, muzsikosokat is­mernénk, találmányokat ünne­pelhetnénk, ha — annak Ide­jén — egy-egy oktalan lövedék másfelé rombolt volna. Tudósok, közgazdászok, sta- Mretíkusok a háborúk után megkísérlik, hogy számba ve­gyék a veszteségeket ember- bőn, anyagban, még műkincsek­ben is. Nagyjából tudjuk, há­nyán haltak meg, mennyien lettek rokkantak, hány • forint, dollár, fontsterling volt az oko­zott kár. De ki mérhetné fel, számlálhatná össze a megölt gondolatmagzatokat, az elpusz­tított agyak tartalmát, az el­veiéit szellemi embriókat, ame­lyek, ha napvilágra jöhetnek, egy-egy nagy lépéssel vihették volna előre a világot, az ember- milliárdok tudását, egészségét, kényelmét, javát. Hány Eric Knight, Petőfi — hamarjában össze sem lehetne számolni csak az ismert nagyo­kat — alkotókedvét, tehetségét metszette el virágjában egy ostoba kard vagy golyó. Mi mindent alkothattak volna éle­tük természet szerint még hát­ralevő, de a háború elrabolta évtizedeiben. S azok, akik még meg sem nyilatkozhattak, akik­ben megvolt a szikra, de neun adatott meg alkotniuk? Lehet-e még csak fogalmunk is vesz­teségünkről?! Természetes, hogy leggyak­rabban arról beszélünk, ami mérhetó, ami megszámolható, ami elképzelhető. De nem igaz. hogy nem veszteség, amiről nem tadunk. Nemcsak azt fáj­laljuk, ami elpusztult, hanem act is, «mi lehetett volna, de nem lett. Gyűlöljük a háborút és soha­sem mondhatunk elég rosszat róla. És nemcsak ösztönösen gyűlöljük, tudatosan és szün­telenül tanuljuk is gyűlölni. Erre tanít még az is, ami — véletlenül — nem pusztult el, deltái Nándor műveltség és szakmai tudás fo­kozásával. Nemrég vizsgázott le 9 hallgató a rendezőtanfolyam első éves anyagából. Megyénk­ben ez már a második tanfo­lyam és eredményeként jövőre mintegy 17—18 jól felkészült rendező irányítja majd a cso­portok munkáját. Talán kevés­nek tűnik, de minden évben több lesz a számuk. Végül az­tán eljutunk odáig, hogy az amatőrök lelkesedése hozzáér­téssel is párosul. — Ez tehát az egyetlen jár­ható útja aimak, hogy a kispol­gári, giccses dilettantizmus he­lyét mindinkább egy új, tuda­tos műkedvélés foglalja él — jegyzem meg, mire sietve hoz­záteszi: — Alapvető feltétel, hogy olyanok vezessék az együttese­ket, akik mélyreható irodalmi ismereteik mellett a dráma- elemzéshez is értenek. Vagy mondjuk, ismerik a hang-, fény­ét térhatásokat. Ma már nem lehet népszínmű stílusban, fe­lületesen játszani. A fűm, a tv eljut falura, a legtávolabbi he­lyekre is, és a közönség igénye a látottak színvonalához igazo­dik. Ezért hangsúlyoztam a mi­nőségi munka javulásának fon­tosságát. Viszont népszerűségük megőrzésének érdekében is sa­játos, önálló és független mü- sorösszeállitásra kell töreked­niük. p— Nines értelme utánjátszás- nak, a hivatásos színházak mű­sora lemásolásának: — amit ját­szanak, azzal kell különbözüiők és ahogy játszanak abban kelt hasonlítaniuk a hivatásos mű­vészek játékához. Így mindjárt szellemesen arra a fel nem tett kérdésre is vá­laszolt, amit pedig gyakorta emlegetnék: — hogy milyen kap­csolatban áH egymással a mű­kedvelő színjátszás és a hivatá­sos művészet Es hogy ellentét lehet-e a kettő között? — A célunk közös — válaszol komolyan —, fejleszteni a kö­zönség ízlését, elmélyíteni • 4' •« öt rab« egy nőnek nnrgri, mintha egy darab rongya ne lenne ... Persze, a fizetésiből az­tán föl is fordulhat az ember... — Nékem elég... Te miből veszed ruháid? — Semmi esetre sem a fizeté­semből. EzerkettőszáitxH meg lehet élni egy csecsemőnek, de nem egy felnőtt nőnek. Viszont, ha egy nő okos, akkor minden­re téliki.. Mari még mindig nem értette, hogy Magda mire akar kilyu­kadni. — A volt férjed is ad pénzt? — Bárcsak adna ... De egy ronda disznó... Egy fillért se ad. Azt mondja, önálló nő va­gyok, keressem meg. Így aztán másokra vagyok szorulva... A lány most már megértet­te, hogy miből veszi Koltai Magda a ruháit De hát azért ez mégiscsak furcsa... Egész­séges erkölcsi ösztöne tiltako­zott. — Nekem az nem kell... — Akkor pedig bolond vagy... A bolondoknak tény­leg nem kell pénz Bárcsak ne­kem is élőbb az eszembe ju­tott volna ... Hülyeség volt férjhez menni... Amíg férfi van a világon, addig egy nő másként is meg tud élni, mint a házasságban. Voltál már a Budapestben? — Nem, Az mj’ színház, a művészet iránti sze­re tetet. Csak az eszközöket kell másként, az adottsághoz mér­ten megválasztani. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mükedvelés nemcsak külsőleg hat — a kö­zönségre —i hanem egy belső fejlődést is eredményez. Azok Látásmódjában, szemléletében — már pedig sokan vannak. —, akik a csoportok tágját A dol­gozók széles rétegeiben ébreszt alkotókedvet és tölti meg más magasabb szintű tartalommal az életüket.., Tréfás mosoly búitól a sze­meiben: — Mint színházi rendező csak örülhetek a mükedvelés népsze­rűségének. Két okból. Először — művelt, szocialista embereket, másodszor műértő, színházked­velő közönséget nevel. Számunk­ra pedig egyformán fontos mind a kettő... — Akadnak olyanok, akik úgy vélik, nincs jövője a színjátszód mozgalomnak. Egyetért ezzel a felfogással? «=» A tapasztalat mást mutat. A mükedvelés nálunk sok rej­tett alkotó tehetség kibontakoz­tatására ad alkalmat, esztétikai és erkölcsi nevelőhatású, gazda­gítja az emberek szellemi és érzelmi világát — tehát társa­dalmi szükséglet. Ezt bizonyít­ják a kulturális szemlék sike­rei, ahol tömegesen léptek je1 — éi meglepően jói szerepel­tek — a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok. És ha már itt tartunk: — hát nem fel­emelő, megható érzés azt látni, hogy fiatalok és idős dolgozók ital vagy kártya helyett verset tanulnák, drámát elemeznek és nemcsak érzik, hanem értik is a művészet lényegét? — A műkedvelő-mozgalom a szocialista tudatformálás nagyon közvetlen eszköze. És én hiszek a jövőjében. Az emberben, aki kitárult szívvel ismeri fel és fogadja magába az alkotómun­ka minden szépségét, örömét... Vadas Zsuzsa — B*y bér... Tudod nőtt? Gyerünk el «zombaton... — Nem lehet, meghívtak az üzemi mulatságra. A KISZ... — Te kis bolond... Ezek kö­zött akarod végigunatkozni az éjszakát? Olyan unalmas pa­sasok, hogy megalszik a szá­jukban a tej... Másról se tud­nak beszélni, mint arról, hogy milyen csónakházat hoznak ösz- sze túlórában a jövő nyárra a KISZ-nek... Meg hogy helyte­len az udvaron a gyümölcsös zacskót éldobni. Nekik min­den helytelen, ami természetes. Csupa mozgalmi, meg mit tu­dom én milyen dolgokkal van tele a fejük. Tacskó mind... Mari hallgatott. Tényleg, mi­lyen lehet egy éjszakai bár? Ahogy elképzelte magának, nem is volt olyan riasztó a kép, inkább csábító. Milyen ér­dekes lenne elmenni egyszer. Komolyan kikezdenének véle is a férfiak, és ő ezt határozattan visszautasítaná... Mert ő vi­gyáz magára. De azért nem adott választ Magdának. Még Lajos bácsiékkal is el kell in­tézni, hogy egyáltalán elenged­jék. Mármint a mulatságra. Beszélgettek, s közben meg­kezdődött a zene. Most már megtelt a kerthelyiség, főleg fiatalokkal. Egy fekete hajú fiatalember közeledett az asz­talukhoz. Illemtudóan megha­jolt és felkérte Marit táncolni. Hadüzenet Hollywoodnak NÉHÁNY ÉVE =* mintegy Hollywood reakciójaként — új filmművészeti törekvés jelent­kezett Amerikában, mely azóta New York-i film, vagy Új ame­rikai film néven vált ismeretes­sé. Az irányzat megteremtői fia­tal rendezők és operatőrök. Leg­fontosabb tendenciája filmjeik­nek, hogy azok az amerikai éle­tet elfogulatlanul, a kendőzet­len valóság igényével mutatják be. A magyar közönség a New York-i film rendezői közöl Ro- gosin nevét már i^neri. Film­színházaink pár hete vetítik az Iszákosok utcája és a Jöjj visz- sza Afrika című filmjeit Mind­két mű az új amerikai filmisko- la leghaladóbb törekvéseit egye­síti. Rogosin művészetének célja, saját szavaival: «... kiterjesz­teni az emberi méltóság fogal­mát: a nebraskai földművest, a pennsylvámai bányászt a Har­lem téri sofőrt igazi nemzeti hőssé kívánom íelmagasztoeíta- rri..,** AZ ÜJ AMERIKAI fűm há­rom másik rendezőegyénisége R- Leacock, A. Pennebaker és R Drew. Rendszerint együtt dol­goznak, egyik legjelentősebb kö­zös produkciójuk a Cuba si, Yankee no! Alkotási módszerü­ket — mély sok vonásban ha­sonlít a híradó- vagy dokumen­tum film-készítő munkájához, de nem egyezik amazéval — szem­lélteti. ahogy kubai filmjüket készítették. „Ott voltunk az ame­rikai országok szerevezetének ülésén. Amikor a többség elítél­te Kubát, a delegátusok egy ré­sze elhagyta a termet Otánuk mentünk, s felvételeket készítet­tünk énekükről, tüntetéseikről. Azután elkísértük Caraeaöbe a Kuba mellett kiállt venezuelai miniszterelnöböt akit hazatérte után lemondásra kén yszerftet­tek. Megnéztük a felhőkarcolók tövében meghúzódó nyomor-ta­nyákat. Innen átmentül* Kubá­ba és felvételeket készítettünk többek között CastrórxS is” — mondta később Leacock. Ugyan­ennek a filmnek forgatásáról munkatársa, Drew így nyilatko­zott: *... Dél-Amerikában fil­meztünk. Leacock öt napon ke­resztül nyomortanyákon a sze­gény emberek életét élte, hogy lefilmezhesse ezt az életet, eze­ket a nyomrtanyákat. Az első napon még egy sereg gyermek és felnőtt üvöltözött a kamera körül, a másodikon és a harma­dikon már nem törődtek Len- cockkal, úgy viselkedtek mintha ott sem tett volna.. .* Sidney Meyer» filmjének at­me: A vad szem. A film egy férje által magárahagyott, egyet, dülálló nő szemszögéin keresztül láttatja az amerikai életforma képtelenségét, a kozmetikai szar Ionok masszi Tűzőgépeiben vagy egy sztriptíz szám mozdulatai­ban eltorzult női formákat, egy vallásos gyülekezet mesterség« légkörijén a természet feletti képességekkel felruházott lel. kész előtt hisztériás módon H- bernié embert. A hősnő — egye- düL hivatásos szereplője n kü­lönben végig híradófilmes es» közökkel készített fllmr>e«r #*• nem tudja megmagyarázad m környező világot, a dolgok vé­gül is. úgy tűnik, belepik, elbo­rítják őt, ■ így a film is pes­szimista kicsengést kap. EGY DZSESSZKLUBNAK áfc eózott New Yorfc-i padlással**, ban játszódik S. Clarké filmje. ■ Kapcsolat*. A filmből káderül» bogy a jelenlevők egy kábító- .szerélvező banda tagjai, • be> roínr* várnak. Végre mtaíilu» zik a csempészáru. ■ ■ sása* vevők egyenként ettűnedomeK A film további részében a hn roinmámoron embereket rr***- ja. ____ _ AJ EMLÍTETT nér-k leg Jelzik a lfeiw Yorké fiima» kóla különböző törekvéseit Vtoi lóságigény, társadalmi való. újszerű kifejezésmód as egyik oktalen, amely nőén mű­vekben azonban átcsap a szék»* aéflen, periférikus esetek kere­sésébe... A Átmehet többnyire saját moziban vetítik a fiatal rendezők. Pedig céljuk nem a „kevesek mozijának” létrehoz* sa, hanem a valódi problémáséi egész néprétegefcnek nőH A* hogy • moe*ak*i*él nd len* nem tudd BgytkOk. J. Metern így nyilatkoza rajátnwcufcjdfc ..Ml még nem megvalósítói vagy képviselőt hanem csupán úti* női vagyunk re ól —SU*, művészetnek:" r. * Más nő irigykedett volna, Mag­da örült Legalább most a kis­lány rájön a szórakozás igazi ízére. Az elvált asszony szá­mító volt Tisztában volt as­zal, hogy Mari sokkal csino­sabb, mint 6. Ha együtt jelen­nek meg valahol, akkor neki is sokkal könnyebb barátokat sze­rezni: És főleg kevésbé feltű­nő. Elvégre mind a ketten dol­gozó nők... Mari kipirulva JOtt vissza re asztalhoz. —Tudod, milyen Jő! táncol e* a fiú? Egyetemista és ran­devút kért — újságolta boldo­gan. — De nem adtam neki ... — Az ilyeneknek nem is kell... — oktatta a fiatalt az idősebb. — Ezek túlkomolyan gondolják. Márpedig a komoly dolgokba sohasem szabad be­lemenni ... Ha semmi mást ezt az egyet megtanultam az élettőL Flörtölni kell minden­kivél, égesse meg a nyelvét más, ne én... Az idő gyorsan elrepült. Ma­rit mások is felkérték és Mag­dát is táncolni hívták. Tíz óra voit amikor felálltak és elin­dultak haza. Mari nem talált otthon senkit. Lajos bácsiék a lány nélkül mentek ki a szi­getre, s még nem jöttek haza. Lemosdott, megvacsorázott és lefeküdt Nem volt kedve ol­vasni, bebújt a papiam alá és ábrándozott. Szép volt ez a dél­után. Mégiscsak okos nő ez a Magda. Vele kell tartani. Már ismeri az élet szép olda­lait. S hátha tényleg igaza van, unalmasak ezek a kiszesek. s akkor elszalaszt egy szép estét. Mert biztos, hogy szép lesz. Nem is fog elmenni arra az üzemi murira, bár Lajos bá- csiéknak azt fogja mondani, hogy odamegy, de Magdával Másnap regre! Unjon bktí keményem horbotte a lányt re elmaradásért Közötte vúán hogy amennyiben ex még agy- szer előfordul, mehet sáKWŰi akar, de itt tovább agy p—-f------ V-IJL-A BC Ju ImUlofc, Az üzemben Mari nőtt Nagy Pálnak, hogy nere tud antantra: torn eljönni az (tend nuMtíf- re A fiúk kérleltek. KJ ezért, ki azért Volt. smetyticOkneB nagyon tetszett Mari. Mának meg csupán arra gondoltak, hogy jő terme ezt a lányt to bevonni a KISZ-be. De Magda szavai nyomán, bárhogy is kér­lelték, a lány hajthatatlan m»> radt Sokkal csábítóbb voR a Budapest Végül is a fiúk mér­gesek lettek. Aznap este az üzemi KTSÄ vezetősége ülést tartott Fed- legl, a vezetőség egyik tagJuj tüzes szónoklatot tartott arrőd, hogy egves lányok milyen fen­nen hordják az orrukat de azért nem szabad egy KISZ-tagnak se megsértődnie, mert bár idea­lista példával keH élnie, da Krisztus is azt mondta, ha megdobnak téged kővel, dobd vissza kenyérről, és a keres*, ténység így tudott aofc hívet szerezni magának. Letorkolták. Mit? Még hogy kenyérrel? Ha ő kővel, akkor mi egy sziklá­val. Még mit nem. majd nye­lünk és hajbókolunk a burzsoá­zia előtt? Áikos kapitalista maradványok! „De ez nem ka­pitalista” — kockáztatta meg Fellegi Feri Marira utalva. Ezen elvitáztak vagy húsz ner­cet, miután Mari parasztlány, és még benne élnek a bor- zsoá eszmei maradványok.. Végül is rregállanodtak abban, hogy azért foglalkozni kelj Beke Marival. (FolytatjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents