Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-22 / 222. szám
fl. «W»i Iflffií. szeptember 22, szombat Kedden összeül az új nemzetgyűlés Algériában Lemondott as argentin kormány De Gaulle meg akarja szilárdítani a korlátlan személyi uralom rendszerét m EÖERXEZTEK az algériai nemzetgyűlési választások első hivatalos részeredményei. Ezek szerint a szavazók részvételi aránya a vártnál sokkal nagyobb volt, a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségben Pontos és teljes hivatalos adatok szombat előtt nem várhatók, a részeredmények azonban azt mutatják, hogy a politikai bizottság listája elnyerte az algériai nép bizalmát. Nagyobb incidens nem volt. Algír környékén kisebb összecsapások történtek a 4. Vila ja katonái és a nemzeti néphadsereg egységei között, veszteségekről azonban nem érkezett jelentés. Az új nemzetgyűlés valószínűleg kedden tartja első ülését Algírban. Faresz, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke televíziós beszédben közölte, hogy a jövő héten átruházza hatalmát, a nemzetgyűlésre. Az új kormány egyik első és legfontosabb feladata az lesz, hogy megteremtse a törvényes rendet azokon a területeken, ahol még mindig a központi hatalommal szembenálló gerillacsapatok garázdálkodnak. TÖBBSZÖR MEGISMÉTELT, lázas tanácskozások után pénteken reggel az argentin zendülők sikerével végződött a hadsereg főparancsnoksága és a kedden fellázadt tisztek közötti erőpróba: lemondott az argentin kormány. Az éjszaka során Guido elnök felhívására létrejött ugyan rö- videbb fegyverszünet, de ez már a helyzetennem segített. A hajnali órákban lemondott a hadseregügyi miniszter, a vezérkari főnök és a főparancsnok. Mint ismeretes, a zendülők élén álló Onganía tábornok és a mögötte álló erők legfőbb követelése éppen ez volt. A hadseregügyi miniszter — akinek testvére íulio Alsogaray tábornok, szintén részt vett a zendülésben — a lemondásokat bejelentve közölte, hogy a válság megoldódott. Az elnöki hivatal közleményben jelentette be: a katonai helyzet normális, a csapatok parancsot kaptak arra. hogy térjenek vissza állomáshelyükre. Később közölték: formailag az egész argentin kormány lemondott, hogy szabadkezet adjon Guido elnöknek az új kormány megalakításhoz. Azt várják, hogy az új kormányban néhány kivétellel mindegyik miniszter megtartja tárcáját. Az AFP szerint a zendülők győzelmében döntő szerepet játszott, hogy az éjszaka során számos katonai egység jelentette be csatlakozását. MACMILLAN angol miniszterelnök csütörtök este rádió- és televíziós beszédben összegezte a Brit Nemzetközösség miniszterelnökeinek részvételével nemrég lezajlott értekezlet eredményeit. Beszédében ügyesen elsíklotta kényes pontok fölött, hallgatott a Közös Piaccal kapcsolatos vitákról, s hangoztatta: egyáltalán nem áll fönn ebben a tekintetben veszély, hiszen a kormány tovább folytatja majd a tanácskozásokat a csatlakozásról. Macmillan azt állította, hogy a Közös Piacba való belépés gazdaságilag erősítené Angliát és a nemzetközösség összes államait. A brüsszeli megbeszélésekről szólva az angol miniszterelnökhangoztatta, hogy sikerült „rendkívül jó feltételeket” elérni a nemzetközösség ázsiai országaira nézve. Kifejezte azt a reményét is, hogy sikerül majd piacot találni Kanada, Ausztrália Űj-Zéland élelmiszercikkeire. A munkáspárt vezetősége azonban egyáltalán nem volt elégedett, Macmillan megnyilatkozásával. Beavatottak rámutatnak, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen megszegte ígéretét és nem pártpolitikai szempontoktól függetlenül számolt be az angol népnek erről a kérdés-komplexumról. A hírek szerint Gaistkell rádióbeszédében válaszol maid Macmill annak. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága újabb nyilatkozatban foglalt állást Angliának a Közös Piachoz való csatlakozása ellen. A helyzet — hangoztatja a nyilatkozat — világosan bebizonyította. hogy a nemzetközösséghez tartozó országok 700 millió lakosa tiltakozik Anglia belépése ellen. Ez az álláspont megfelel az angol nép döntő többsége hangulatának. Ugyanakkor azonban a nemzetközösségi értekezlet berekesztése után azonnal megkezdődtek a hivatalos előkészületek a Brüsszelben rftegtartott tanácskozások folytatására. Politikai megfigyelők rámutatnak, hogy az angol kormány szeretné kipuhatolni, vajon a „hatok” hajlandók lennének-e módosítani a Brüsszelben eddig kidolgozott csatlakozási feltétéleket, különösen azokban a kérdésekben, amelyek súlyos gondot okoznak a nemzetközösségi partnereknek. Ismét a régi érvek EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN | A hivatalos London és a déf-rhodesiai drákói intézkedések A hivatalos London úgy tesz, mintha rá nem tartozna a legfőbb afrikai politikai párt, az Afrikai Népi Szövetség betiltása Dél-Rhodesiában. Az angol gyarmatügyi minisztérium képviselői jobbnak látták egyelőre nem kommentálni a párt betiltását, mondván, hogy ez a dél-rhodesiai kormány belügye és az angol kormány nem felelős azért a helyzetért, amely ezen a gyarmaton uralkodik. Londonban ugyanakkor megállapítják, hogy a párt betiltásának időpontja gyanús módon egybesett az angol „tanácsadók” munkájának befejezésével. E tanácsadók jelenleg Dél-Rho- desiában tartózkodnak és ott tanulmányozzák Rhodesia és Nvaszaföld államszövetség jövőjének kérdését. Az 51. föld alatti atomrobbantás az USA-ban Az Egyesült Államokban, a nevadai-sivatagban újabb föld alatti atomróbbantást hajtottak végre. Az Egyesült Államok atomenergia-bizottsága közölte, hogy ez volt az 51. föld alatti nukleáris robbantás a tavaly szeptemberben megkezdett sorozatban; Az AP jelentése szerint a robbantás 20 000 tonna tot erősségű volt. Hosszú időn át dsőoldaias téma volt az újságok hasábjain a kongói helyzet. Időnként véres összecsapásokban tetőzik, majd hosszas és hiábavaló alkudozások készítik elő az újabb összeütközést. Mi történik most Kongóban? Az ENSZ többszöri sikertelen beavatkozása után U Thant erélyes javaslatokkal próbált megoldást találni a kongói kérdés rendezésére. Tervet dolgozott ki, amely előírta egy új szövetségi alkotmány elkészítését, Kongó és Katanga haderejének egyesítését. Ugyanakkor Csombet arra kötelezte, hogy ossza meg jövedelmét a központi kormánnyal, A katangai államháztartás bevételeinek megosztását az tette szükségessé, hogy a leopoldville-i kormány erőit politikai és gazdasági téren egyaránt túlságosan igénybe vette a szaka dár törekvések elfojtása, az egység helyreállítása és közben kevés energiát fordíthatott Kongó gazdasági helyzetének stabilizálására és megjavítására. Az Union Miniere, a nagy angol—belga hányatröszt viszont bevételének majdnem egyötödével, körülbelül negyven millió dollárral járult hozzá Csőmbe költségeinek fedezéséhez. © Thant természetesen nem szá- ttttott an», hogy Csőmbe kapva kap az alkalmon és minden feltétel, taktikázás nélkül elfogadja a javaslatot. Ezért Csőmbe megfogalmazása szerint olyan „ultimátum”- ma! kísérte tervezetét, amelyben a katangai diktátor hajthatatlansága esetén az ENSZ tagállamainak büntető szankcióját helyezte kilátásba. Ez a büntető szankció a katangai ásványi kincsek, elsősorban a réz és a kobalt vásárlásának bojkottját jelentette. A kongói kérdés ilyen értelmű rendezésével az angol kormány egyetértett, csupán a bojkott kimondását ellenezte. Nem véletlen, hogy a State Department viszont minden vonatkozásban csatlakozott U Thant elképzeléséhez. Az USA elsősorban abból a meggondolásból indult ki: egyébként is ingatag afrikai befolyását teljes mértékben elveszti, ha most is — mint minden más helyzetben és országban — szembehelyezkedik a nemzeti mozgalmak törekvéseivel és a hátrahúzó erőket támogatja. Uncle Sam annál is inkább Kongó esetében választotta a progresszív körök támogatását, mert ebben az országban aZ USA viszonylag igen szűk gazdasági pozícióval rendelkezik, — tehát nem a maga, hanem a kon- kurrens tőkés országok számlájára tetszeleghet a haladás zászlóvivőjén nek rokonszenves szerepében. Az események alakulásában figyelmetkeltő szerepet játszott a belgák első ízben határozatlan állásfoglalása Is. Belgium késve és habozva csak annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az esetleges szankciók feltétlenül kiváltják a hatalmas belga-angol monopólium ellenakcióját. Az erélytelen tiltakozás mögött különféle okok húzódhatnak. Lehetséges, hogy Ilyen formában vehette tudomásul a világ az angol és belga monopóliumnak az USA gazdasági köreivel vívott harcában a szóvirágokkal bejelentette kapitulációt, de az Is lehetséges, hogy — mivel a belgáknak egész Kongóban fontos érdekeltségeik vannak, a Katanga melletti lándzsatöréssel — a jelenlegi erősen kiélezett helyzetben — nem akarták veszélyeztetni anyaországi pozícióikat. Csőmbe első nyilatkozatában a régi taktikázáshoz folyamodott, olyan feltételekhez kötötte a javaslat elfogadását, ami gyakorlatilag elutasítást foglalt magában. Csakhogy Csőmbe kiskirálysága ma már közel sincs abban az előnyös helyzetben, mint korábban volt. Az Union Miniére dolláral elfolytak a hatalmas katonai apparátus felszerelésére, mozgatására, s amint az elisabethvllle-1 tudósítók hlrülad- ják: a tartományban felütötte fejét az infláció, a katangai frank De Gaulle csütörtöki televíziós beszéde nyugtalanságot keltett Franciaországban. Igazolta azt az aggodalmat, hogy a tervezett alkotmányreform mögött lényegesen több van. mint az elnökválasztás módjának megváltoztatása. De Gaulle nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte az államfő a nép valamennyi jogának letéteményese, akit sem a parlament, sem a kormány, sem a politikai pártok nem korlátozhatnak döntéseiben. A néppel szemben csak annyi kötelessége van, hogy időnként népszavazást rendez egy-egy kérdésről, amelyre a választók igennel vagy nemmel feleinek. De Gaulle ezt a hatalmat nemcsak a maga számára követelte, hanem utódja számára is. Az alkotmánymódosítás lényege éppen az, hogy a valóságban már kialakult személyi uralom rendszerét szentesítse és tartóssá tegye. De Gaulle beszéde növelte a közvélemény és a politikai pártok ellenállását. Ezt tükrözik a péntek reggeli lapok cikkei és kommentárjai. — De Gaule egyetlen ember abszolút uralmának dicshimnuszát zengte ■— emeli ki címében az Humanité. — A népszavazással a diktatúrát akarja szentesíteni. „A mindenható atya szólt Franciaország gyermekeihez” —. írja a szocialista Populaire. —« „Arra akarja korlátozni a fraas^ cia nép szerepét, hogy időnként .erőteljes igent’ mondjon a .vezető’ politikájára.” Duclos, a Francia Komn». nista Párt Központi Bizottságának titkára, a rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: De Gaulle beszéde után világos* hogy az elnökválasztás módjának megváltoztatásával a személyi uralmat akarja súlyosbítani. egy tényleges diktatúra feltételeit akarja kialakítani* Ez szervesen beleilleszkedik annak a politikának a keretébe* amelyet a rendszer fasizálása jellemez. A Francia Kommunista Párt a leghatározottabban szembeszáll de Gaulle tervével és összefogásra szólítja fel a köztársaság híveit fenyegető veszéllyel szemben — mondotta Duclos. Kurt Leibbrand, német tomeggyilkos pere Stuttgartban Cr Kurt Leibbrand professzort, akit ió nevű kereskedel- mai szakembernek ismertek a vádjával, Leibbrand azzal vé~ dekezett, hogy mindezt csupán felsőbb utasításra cselekedte, A háború utáni Nyugat-Németor- szágban, bíróság elé állították 26 olasz katona kivégzésének értékéneik kétharmadát elvesztette, s az árak háromszorosára ugrottak. Amikor tehát a katangai külügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette be, hogy elfogadja U Thant tervét, arra vonatkozóan, hogy Kongót egy autonómiával rendelkező államok szövetségévé alakítsák, minden bizonnyal ez a tény döntő súllyal szerepelt az elhatározás megszületésében. Korábban ugyan minden Csombé- val történő tárgyalás elé teljes hitetlenkedéssel néztünk volna, ma — az ENSZ főtitkár határozott fellépése, a nagyhatalmak valamifajta megegyezése és az a tény, hogy a tárgyalásokat ez ideig csak taktikázásra használó diktátor töb- bé-kevésbé kényszerhelyzetbe jutott, mert politikai és gazdasági lehetőségei végükhöz közelednek — maximális garancia a kongói kérdés megoldására. De hogy végül is mi történik — egy olyan politikai csekk beváltásakor, amelyen kezesként az USA, Anglia és más egymással gazdasági téren szembenálló imperialista nagyhatalom neve szerepel, hogy melyik monopólium győz, grra csak az elkövetkezendő hónapok adnak választ — annál is inkább, mert ez nem az ENSZ és U Thant „játszmája”, a nagyhatalmak szemében a kongói kérdés elsősorban nem is politikai probléma, hanem a tőkés monopóliumok versenyfutása Ka tanfiáért. tárgyaláson azonban megjeleni tek a tanúk, aikik fényt derítettek a dologra. A képen: akik a halálból menekültek (balról jobbra) Ammando Giudetti, Leone di Benedetto, Pietro Comelli és Apostolo Acserti. egykori olasz katonák, akiknek sikerült megszökniük a kivégzés előtt. II Mariner-2 elhagyta a Föld vonzási terét WASHINGTON. (AP—AFP) A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy 9 Mariner—2 amerikai Venus- űrhajó elhagyta a Föld gravitációs terét és növekvő sebességgel halad a Venus felé. A Mariner—2 szeptember 18-án érte el azt a pontot, ahol a Föld vonzási erejét kiegyenlítette a Nap gravitációs ereje. Az űrhajó ekkor körülbelül 6 millió kilométernyi távolságban volt a Földtől. Uiabb merénylet Accrában Csütörtökön este Accrában újabb merényletet követtek el a gyarmatosítók fizetett ügynökei. Egy fáklyafénynél megtartott tömeggyűlésen, amelyen az acc- ra úttörők Nkrumah elnök pénteki születésnapját ünnenelték* két robbanás történt. A Reuter meg nem erősített hírekre hivatkozva jelenti, hogy hárman meghaltak, többen megsebesül- tok. Á beváltatlan kongói csekk