Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

DCét at^iejt^záiztö története Hétmillió forintos beruházással jövőre kezdődik Kecskemét új víznyerő telepének kialakítása Jó eredménnyel biztatnak a befejezéshez közeledő kutatófúrások A megyeszékhely lakói a múlt fevig bezárólag — szinte észre­vétlenül — már teljesen be­rendezkedtek a főként nyaran­ta beköszöntő vízhiányra. Az új bérházak második-harmadik emeleti lakói gyakran este tíz­tizenegy óráig virrasztották a lazára ztorkú” csapokat, a strand vizéről — amelyet hetenként egyszer is csak nagy erőfeszí­tések és áldozatok árán tudtak lecserélni — bosszúságtól fű­tött iróniával nyilatkoztunk. És így sorolhatnánk tovább — csaknem vég nélkül — a vízel­látás zavarai miatt felvett, nem éppen örömteljes új szokásokat. Aminek az ellátás idei javulása köszönhető Közben a város vezetői és a szakemberek a megoldás több­féle lehetőségét latolgatták. Az új víznyerő területek felkuta­tása mellett szóba került a Ti­sza vizének „importálása”, s ki tudná még felsorolni, mi minden. A város egyre fejlő­dött: új üzemek települtek, bérházak és városnegyedeket al­kotó kertes családi házak szá­zai épültek — mind vízre szom­jasan. Az egyre sürgetőbb meg­oldást követelő gondok köze­pette kerül ismét szóba Benkó Zoltánnak, a Kecskeméti Viz­es Csatornamű Vállalat mű­szaki vezetőjének az elgondo­lása a széktói víznyerő telep­pel kapcsolatban. A fiatal szak­ember rájött ugyanis, hogy a széktói kutak .,termelékenysé­gét” nem a víznyerő terület kiapadása csökkenti, illetve ve­szélyezteti, hanem a kutak és B vízfeltárás korszerűtlensége. Elgondolása nyomán 1962 idején négy új kutat fúrtak a régi elavult kutak tőszomszéd­ságában és azokkal azonos víz­nyerő rétegre A szorongva és izgatottan várt kísérlet eredmé­nye: a négv új kút mindegyike átlagosan 1200—1300 liter vizet adott nercenként, szemben az 1908 és 1911 között telepített kutak 500 literes percenkénti átlagteljesítményével. Ezzel a város ellátását szolgáló napi vízmennyiség hét-hét és fél ezer köbméterről tóiénc-tizenegv ezer köbméterre emelkedett, sőt fel­állíthatták a város történetében eddig legmagasabb csúcsteljesít­ményt is: a 13 ezer köbméte­res napi víztermelést. Ennek a négy új kútnak kö­szönhető, hogy az idei nyár a vízellátás tekintetében nagvobb hiányosságok és bosszúságok nélkül múlhatott el felettünk. Az idén ugyanis már csak a Rendőrfaluban és a Hunyadi­városban voltak kisebb kelle­metlenségek — igaz, itt sem a víztermelő kutak „szűkkeblű- sége”, hanem a kis átmérőjű nyomóvezetékek miatt. A próbafúrás eredménye: 2200 liier víz percenként Azért a vízmű vállalatnál nem sírják vissza ezt a nyarat, hiszen az ellátást javító négy kút is csak ideiglenesen oldot­ta meg a gondot. Amiért sze­retnék gyorsabban forgatni az idő kerekét, az azokból a gyö­keres változást ígérő részered­ményekből táplálkozik, amivel a kutatófúrások biztatnak. A városi és megyei tanács ugyan­is terven felül és saját erőből 1 millió 300 ezer forintot áldo­zott az idén az új víznyerő te­rület feltárásához szükséges próbafúrásokra. A tervezett há­rom próbafúrás keretében már két kút elkészült. Az egyik 250 méteres víznyerő rétegre tele­pített kút próbateljesítménye 1710 liter percenként. Még na­gyobb sikerrel járt a másik, 180 méteres mélységig hatoló pró­bafúrás. amelynél percenként 2200 liter vizet tudtak felszín­re hozni. Folyamatos üzemel­tetés esetén ez átlagosan 1500 —1600 liter vizet szolgáltat majd percenként. E hónapban indul és még ez év foWarnán befejeződik a harmadik próba­fúrás is, melynek alapján meg­kezdődhetnek a város 2-s szá­mú víznyerő telepének kiépí­tését szolgáló tervezések. Benkó Zoltán az eddigi próbafúrások eredményeiről szólva ma már bizakodó tájékoztatást adhat: A megoldás küszöbén — A jól sikerült kutatófúrá­sok alapján véglegesen megold­hatónak látszik Kecskemét jó ivóvízzel való ellátása. A har­madik próbafúrást követő ter­vezéseket előreláthatólag a Bu­dapesti Mélyépítő Tervező In­tézet fogja elkészíteni és 1963- ban már kezdődhet is a mun­ka Előzetes elképzelések sze­rint a Lakitelek felé vezető vasútvonal és a Csongrádi utca kereszteződése után, jobboldalt elterülő, mintegy három kilo­méter hosszú és 110 méter szé­les új víznyerő területen tíz kútDár telepítésére kerül sor. Ezek megépítéséhez a megyei és városi tanács az Országos Tervhivatal révén az 1963-as évre már hétmillió forintos be­ruházási összeget biztosított, a további két évre pedig 4 mil­liót. Az új víznyerő terület ki­alakításával egv időben meg­kezdődik a széktói telep re­konstrukciója is. amely az el­öregedett régi kutak új kutak­kal történő felváltásából, az energiaellátás korszerűsítéséből, az önálló energiatelep felállí­tásából áll majd. Mindent egy­bevetve az ötéves terv végére a jelenlegi víztermelést több mint kétszeresére tudiuk növel­ni. Ezt nemcsak a fogyasztók jelenlegi száma teszi szüksé­gessé, hanem az is, hogy az addigra elkészülő 2o kilométe­res további hálózatbővítéssel mintegy 50 százalékkal megnő a bekötések száma is. 11 íme: így jutott el a megol­dás küszöbére Kecskemét víz­ellátásának me»iavítása. HIVATALOS ügyben keres­tem fel a napokban a Bácsal­mási Hunyadi János Gimnáziu­mot, s amint beléptem Schlach- ta István igazgató szobájába, két szép, vadonatúj verseny­zászló tűnt a szemembe. Láto­gatásom eredeti célját feledve, a két zászló történetéről érdek­lődtem. Az igazgató és az ép­pen ott tartózkodó Honti György KISZ-vezető tanár sze­rényen adták tudomásomra, hogy mindkét zászlót a nyári táborokban végzett sikeres mun­kával érdemelték ki az iskola fiataljai. Kíváncsiságomat azonban mindez nem csillapította. Va­lami arra késztetett, hogy to­vább érdeklődjem az előzmé­nyekről és a szép sikert hozó nyár történetéről. Nem bántam meg, mert a beszélgetés nyo­mán kiderült, hogy a két ver­senyzászló mögött nemcsak az elmúlt nyár, de egy egész, ki­tartó munkás év eredménye is felsorakozik. MEGTUDTAM többek között, hogy a tavaly 185 tagot szám­láló iskolai KISZ-szervezet igen komolyan és felelősségteljesen segítette a politechnikai okta­tást, amely ebben az intéz­ményben mezőgazdasági jelle­gű. Az osztályközösségeken be­lül politechnikai munkabrigá- dokat alakítottak, s a brigádok vezetői rendszeresen beszámol­tak eredményeikről a KISZ- szervezet vezetőségének. Min­dig volt miről beszámolni, mert a brigádok nemcsak a politech­nikai oktatással járó feladataik teljesítésében jeleskedtek, ha­nem ellátogattak több termelő- szövetkezetbe, részt vettek va­lamennyi, a község szépítésére irányuló társadalmi munkában: közreműködtek a strandfürdő, a gyermekjátszótér építésénél, a Fémipari Vállalat bővítésé­nél. A fiatalok nagy része be­nevezett az „Ifjúság a szocia­lizmusért” mozgalomba és en­nek keretében is átlagosan 22 órás társadalmi munkát végez­tek. Ilyen előzmények után, összeforrt, munkában összeszo­kott és kipróbált gárda ké­szült a nyári táborozásra. AMIKOR eljött a táborozás ideje; a lányok a Braun Éva önkéntes ifjúsági táborban, Má- tételkén, a fiúk a tiszakerecse- nyi "Ságvári Endre táborban mezőgazdasági, illetve csator­názási munkában vettek részt. S mind a lányok, mind a fiúk kiválóan végzett szorgalmas munkájukért elnyerték az is­kolák közötti verseny első he­lyezettjeit illető, a KISZ Köz­ponti Vezetősége által adomá­nyozott versenyzászlót. A tábo­rozás során azonban nemcsak a munkában jeleskedtek a bács­almási gimnázium fiataljai. A szellemi öttusa első helyezett­jei is mindkét csoportból közü­lük került ki, és értékes dijak­kal tértek haza a sportverse­nyekről is. KÍVÁNJUK, hogy a nyárt táborozás kimagasló eredmé­nyeit az új tanévben ismét el­mélyült, alapos iskolai munka kövesse. Lusztig József Egy városi tanács vb őszi munkaprogramjából A Kiskunhalasi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén többek között megtárgyalta negyedik negyed­évi munkatervét. Az elfogadott program szerint a vb az el­következő negyedévben is sok­oldalúan foglalkozik a város fejlődését érintő legfontosabb kérdésekkel. A tervidőszak alatt többek között megvitatják és október 10-én, illetve november 7-én tanácsülés elé terjesztik a vá­ros 1963. évi költségvetését, va­lamint az 1962. évi városfejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámolót. Továbbá októberben a vb még megvitatja a város lakás- és helyiséggazdálkodását, novem­ber koránén ar adófizetés helv­Nyolcezer hibrid A Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász-telepén 1950. óta fog­lalkoznak a csemegeszőlő neme­sítésével. Eddig nyolcezer hib­ridet állítottak elő, s a magonc- szelekciós tábláról nyolc fajtaje­löltet választottak ki. Az új fajtajelöltek közül az Itália x Thallóczy L. utód a Csa­bagyöngyével egy időben érik. Amíg azonban a Csabagyöngye boevói átlag csupán 2,3, a fajta­jelölté 4,3 grammosak és nem mrskotályosak, ami növeli a faitajelölt kereskedelmi értékét. Jobban szállítható, mint a Csa­bagyöngye. mert bogyóinak a te­herbírása 1443. a kocsányterhe- lése 521 eramm. a Csabagyöngye 50.3 és 185 grammos teherbírá­sával, illetve szakításával szem­ben. A telep nemesítő kollektívája a különböző időpontokban érő faitajelöltekből az egész szőlő- idényt kitöltő sorozatot állított elő, amelyek az ismert fajtáknál kedvezőbb tulajdonságúak éskö- Eöttük 7 grammos bogyójú faj­tajelölt is van. A jövőben ooliDióid nemesí­téssel magvatlaii típusú heteró- zás fajtákat beltenyésztéssel k! Bérelnek meg előállítani. A szaporítás új módszere Kidolgozták ászőlőfajták jyors elszaporításának módszerét is. hat új íaj tajtlol t-eket és a fete példányszámú új fajtákat nö­vényházi egyrügyes dugványo­zással és szabadföldi kétrügyes rövid dugványozással szaporít­ják. A kísérleti megfigyelések sze­rint a gyökeres rövid dugvá­nyokkal biztosabban eredő tele­pítést lehet végezni, mint a szab­ványos szaporítóanyaggal. A rö­vid dugványt 45 cm hosszú új vesszővel kiegészítik és ezáltal olyan szabványméretű gyökeres szaporítóanyagot kapnak, amely­nek csupán talpgyökere van. A 45 cm hosszú új vesszőből kép­ződik a tőke tőgyökere, amely­nek sokkal nagyobb az eredési hajlama, mint a szabvány isko­la kétéves tőgyökerének. A növényházban hosszúra ne­velik a dugvány hajtását és a szabványos gyökeres szaporító­anyag kiszedése után a felesle­ges vesszőből még növényenként 10—15 egyrügyes dugványt is nyernek, amelyeket a követke­ző évben ismét gyökereztetnék. Jövőre negyedmillió egyrügyes dugvány A szaporítás sebességére jó példa a nyolc új fajtajelölt él- szaporítása. 1959-ben csupán nyolc anyatőke volt. Ebből még abban az évben 160 gyökeres dugványt, 1960-ban 450, 1961- ben 500 és 1962-ben 5200 egyrü­gyes dugványt tudtak felnevel­ni. Moet amellett, hogy van 5200 gyökeres szaporítóanyaguk, a szabványos méretre való feldol­gozás során darabonként 10—15 egyrügyes dugványt is kapnak amelyekből 1963-ban előrelátha­tólag 25 ezer gyökeres szaporító­anyagot és még negyedmill’ó egyrügyes dugványt nyernek. A termesztésre kijelölt fajták bői az intézet kéthektáros törzs­szőlőket létesít. Ezeket a telepí­téseket előreláthatólan még eb­ben az évben befejezik. Jelen­leg az intézetnek Lakitelekem 31,3 Katonatelepen pedig 33,9 hektár törzsszőlője van. r Állapítsák meg a szaporítóanyag árát A csemegeszőlő-fajták gyors elszaporítása érdekében ajánla­tos volna a növényházi egyrü­gyes és a szabadföldi kétrügyes szaporítóanyag árának a meg­állapítása. Jelenleg ugyanis a szábványiskolában előállított gyökeres vesszővel azonos áron számolják el. Pedig a gyors sza­porítási mód sokkal költsége­sebb. Ha a meghatározott fajták nö­vényházi egyrügyes és szabad­földi kétrügyes dugványozására ösztönző árat állapítanak meg az illetékesek, s ezt a két ter­melékeny módszert legalább egy­két nagy palántanevelő szövet­kezeti. vagy állami gazdaságban bevezetik, remélhető, hogy még a mostani telepítési időszakban a kincset érő Mathiász- és Ko­csis-fajtákból, valamint a leg­újabb fajtajelöltekből a kívána­tos csemegeszőlő-területe* be 1 tudjuk telepíteni. Ki kell alakítani az állami és 1 szövetkezeti gazdaságokban is a ; fajtatiszta törzstelepeket. A cse- ; megeszőlő-fajtákat a kijelölt -gazdaságok legjobb szőlőtalajai- ra kell kiültetni, hogy minél több szaporítóanyagot nyerhes­sünk. Dr. Szegedi Sándor zetét. a Sütőipari Vállalat mun­káját értékeli. Ezenkívül még két vállalat munkájának elem­zésére — a Vegyesipari és Köz­séggazdálkodási Vállalatokéra — kerül sor a negyedév folya­mán. Nagy érdeklődésre tart­hat számot és igen jelentős lesz az év utolsó vb-ülése is, melyen főbbek között az idei kulturá- 'is program végrehajtásáról és a jövő évi kulturális fel­adatok összegezéséről lesz szó. A vb munkatervében szere- oel még több nagy jelentőségű városfejlesztési létesítmény megvalósulását segítő, olcsóbbá fevő társadalmi munka szerve­zése. az állandó bizottságok munkájának hatékonyabb se­gítése. a tanácstagok második félévi beszámolóinak és fogadó­óráinak szervezése, értekezlet összehívása a tanács alá nem rendelt szervek vezetői részére* s azokkal evümölcsöző együttműködés kialakítása a v»ros fejlődése érdekében. Mindezeket az utóbb felsorolt feladatokat a városban működő tömegszervezetek közreműkö­désével. segítségével kívánia el­látni a vé®rehaitó Hzottság. Kecskeméten vendégszerepei a leghíresebb német hangversenyzenekar A Lipcse! Gewandhausorchester az egyik legrégibb és leghíresebb német hangversenyegyüttes Erede­tileg Collegium Musieum volt. A német muzsikusok legjobbjai vezet­ték. A XVm. század harmincas negyvenes éveiben Johann Sebas­tian Bach tevékenysége vlrágoztatta fel; erre az együttesre szánta leg­több versenyművét. Az 1760-as évek elején népszerű, zenekedvelőknek szánt hangverseny- zenekarrá alakul át, majd az együttes háza, a Gewandhaus 1781- ben jön létre, Hlller Johann Adam segítségével. A XIX. században vi­rágkorát Mendelssohn Itteni műkö­dése segítette elő. A XX. században amikor a zenei életben a zeneszer­zői és karmesteri tevékenység egy­re jobban elkülönül, a Gewand­hausorchester vezetését Is dirigen­sek veszik át. Századunk elején Furtwängler, Bruno Walter, a szá­zad derekán Hermann Abendroth állt a zenekar élén, majd 1948-tól haláláig Franz Konwitschny. Az együttes Japánban Is hangverse­nyezett. A zenekart jelenleg Heinz Bongartz vezényli. Heinz Bongartz 1894-ben született Krefeldben. 1924—33 között Berlin­ben, Melningenben és Gothaban ve­zényelt; majd 1937-ig a Kasseii Vá­rosi Színház karnagya volt. 1937-től 44-ig Saarbrückenben, a háború vé­gén Ludwigshaberlben működött. 1946—47-ig a Lipcsei Főiskola ta­nára volt. Azóta a Drezdai Filhar- mőnikusok karnagya. A hírneves zenekar a budapesti zenei hetekre érkezik hazánkba, a október folyamán — Kecskeméten Is ad hangversenyt. PETŐFI VEPB * Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottság* és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel, madja! * Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. “lelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztősig: ‘fecskémét Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: ts-n Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 17*. Telefon: 17-09. Terjeszti a Maevar Poéta Előfizethető? s helyi poatahlvataloknál és kézbesítőknél m » hónapra 17 fórtnt. Sacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, m Telefon! U-tt. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents